Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-10 / 268. szám

2 Somogyi Néplap 1988. november 10., csütörtök Bush lett az Egyesült Államok új elnöke Az első moszkvai vélemények óvatos derűlátást tükröznek vábbi megállapodások re­ményében folytassa a tár­gyalásokat a Szovjetunióval. A tény, hogy a hajdan „kom­munistafaló” Reagan elnök­sége második szakaszában a békés együttélés bajnoka lett és szívélyes, sikeres kap­csolatot alakított ki Mihail Gorbaesovval, nem kis té­nyező volt Bush választási győzelmében. Az új elnök azt ígérte, hogy — miután NATO-szövetségeseivel ta­nácskozott — ott folytatja Moszkvával a tárgyalásokat, ahol Reagan abbahagyta. A fő cél: a hadászati támadó­fegyvereket felére csökkentő szerződés végleges kidolgo­zása és megkötése — ami amerikai vélemény szerint még évekbe telhet. Párhu­zamosan indulnának a tár­gyalások a hagyományos haderők csökkentéséről. George Bush — Reaganhoz hasonlóan — várhatóan je­les szakemberekből álló gár­dát állít munkába a Fehér Házban és a kormányban. Ezért is jó remény van ar­ra, hogy az új elnök alatt folytatódik a kelet—nyugati közeledés ígéretes folyama­ta, amely a politikai, a gaz­dasági, az emberi kapcsola­tokban nem keveset hozott, s még többet ígér hazánk számára is. Heltai András (Washington) A politika folyamatossága George Bush, a Republiká­nus Párt jelöltje a várako­zásoknak megfelelően győ­zött a tegnapi választáson. A mérsékelten konzervatív­nak tekintett, 64 éves poli­tikus sikerének fő tényezője alkalmasint Ronald Reagan nyolcéves elnöksége volt: az egykori hollywoodi színész sokak meglepetésére igen si­keres, népszerű elnöknek bi­zonyult, aki ráérzett a köz­hangulatra: Amerika drá­mai vietnami kudarca után a nacionalista hangulatok újra felerősödtek, s egy el­nök, aki ismét a „Mi va­gyunk az elsők” jelszavát adta ki, s ennek szolgálatá­ban békében példátlan fegy­verkezést folytatott — nagy visszhangra és elismerésre talált. Ezt erősítette, hogy elődje, a demokrata Carter idején az iráni és egyéb kül­politikai kudarcok mellett magas infláció, gazdasági pangás sújtotta az országot. Reagan időszakában az Egyesült Államok a háború óta eddig leghosszabb gazda­sági fellendülést éli meg, vi­szonylag alacsony infláció­val és munkanélküliséggel. E helyzetben Reagan maga­kiszemelte utódja, s nyolc éven át volt helyettese szin­te bizonyosra vehette a győ­zelmet. Ellenfele, a demokrata párti Michael Dukakis a nyáron mégis vezetett Bush előtt, amiben valószínűleg elsősorban komoly, céltuda­tos fellépése játszott szere­pet. Méginkább az, hogy Bush általános, hangulatkel­tő szólamaival és ígéreteivel szemben nyíltan beszélt az ország igazi gondjairól, s arról, hogyan oldaná meg azokat. Az utolsó néhány hónap­ban azonban Bush elsőrangú reklám- és propaganda-szak­emberei nagyszabású kam­pányba kezdtek, amelyben torzításoktól sem visszariad­va sikerült sok szavazó előtt lejáratniok Dukakist. Az egyik fő érv a demokrata jelölt külpolitikai „puhasá­ga” volt: az (alaptalan) vád, hogy Dukakis nem támogat­ná az amerikai katonai erő fejlesztését. Talán még több szavazatot veszített el a má­sik vád miatt, hogy, úgy­mond, engedékeny a töme­ges bűnözéssel szemben. A faji felhangokban sem szű­kölködő vádaskodások az életét és tulajdonát féltő fe­hér középosztály ,sok demok­rata szavazóját állították a republikánus táborba. Bush jelentős arányú győ­zelme azonban távolról sem zavartalan. Az amerikai po­litikai rendszerben a kétka­marás törvényhozásnak a legtöbb kérdésben az elnök vezette kormánnyal egyenlő jogköre van — sa kongresz- szusban pedig a demokraták megerősítették szilárd több ségüket. Ez azt jelenti, hogy Bushnak sok, eddig fennen hangoztatott terve soha, vagy csak részben valósul­hat meg. A januárban hivatalba lé­pő új kormány és a törvény- hozás leghevesebb harcai a gazdaság- és pénzügyi' poli­tika körül folynak majd. Az ország példátlan 2800 (2800) milliárd dolláros költségve­tési hiányt halmozott fel: ál-# talános vélemény szerint a reagani években jórészt köl- csönökön alapult az ameri­kai jólét. Most üt az igazság órája: e pénzügyi helyzet­ben az adóemelés éppoly el­kerülhetetlen, mint a csilla­gászati katonai kiadások vi­szonylagos csökkentése. Az utóbbi egy nyomós té­nyezővel több arra, hogy George Bush megvalósítsa választási ígéretét és a to­Ovatos derűlátást tükröz­nek az amerikai elnökvá­lasztási eredmények kap­csán Moszkvában elhangzott első vélemények. Szovjet elemzők elsősorban a Bush által is meghirdetett külpo­litikai folyamatosságra he­lyezik a hangsúlyt, kedve­zően ítélve meg a kétolda­lú viszony alakulásának ki­látásait, egyú jabb szovjet­amerikai csúcstalálkozó le­hetőségét. Több hírmagyará­zat is méltatja ugyanakkor a leköszönő Reagan-kor- . mányzatnak az utóbbi évek­ben tett külpolitikai lépé­seit, amelyek hozzájárultak a csúcstalálkozók rendsze­ressé válásához, valamint a történelmi jelentőségű khr- hhr megállapodás aláírásá­hoz. — A Szovjetunió, tisztelet­ben tartva az amerikai vá­lasztók döntését, azzal az amerikai kormányzattal és kongresszussal kívánja foly­tatni az együttműködést, amelynek az amerikai nép bizalmat szavaz — jelentet­te ki Bush győzelme kap­csán Vagyim Perfiljev. A szovjet szóvivő, akinek meg­nyilatkozása lényegében a hivatalos szovjet álláspon­tot tükrözi, a nemzetközi sajtó képviselői előtt meg­erősítette: szovjet részről ké­szek a „már szinte szoká­sosnak nevezhető” szovjet— amerikai csúcstalálkozók folytatására. A TASZSZ hivatalos szov­jet hírügynökség első elem­zésében arra utalt, hogy Bush a választási kampány során maga kezdeményezte Mihail Gorbaesovval való találkozójának mielőbbi megtartását. * * * Mihail Gorbacsov távirat­ban üdvözölte Busht elnök- választási győzelme alkal­mából. — Remélem, hogy tevé­kenysége ezen a magas posz­ton a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti stabil és kiszámítható kap­csolatok továbbfejlesztését szolgálja, hozzájárul a nem­zetközi helyzet javításához — hangzik a távirat. — A Szovjetunió a maga részéről kész folytatni és el­mélyíteni a kölcsönösen elő­nyös szovjet—amerikai együttműködést a kérdések legszélesebb körében. A két ország közötti konstruktív együttműködés szélesítése — fejeződik be Gorbacsov üd­vözlete — megfelelne mind országaink népei, mind az egész világ érdekeinek. Bush—Dukakis Kun Béla utolsó távirata Leninhez Megnyíltak az archívumok Igazi tudományos szenzá­cióval szolgált tegnap több központi szovjet archívum vezetője: az APN sajtóügy­nökség szervezésében rend­szeresen megtartott, a törté­nelem „fehér foltjainak” fel­tárására irányuló tájékozta­tón ezúttal arról számoltak be a Moszkvában dolgozó újságíróknak, hogy megszűnt több mint egymillió doku­mentum titkossága, s így rendkívül érdekes iratok váltak bárki számára hoz­záférhetővé. Vszevolod Caplin, a Szov­jetunió Archívum-ügyi Fő- igazgatóságának egyik veze­tője elmondta: szinte kivé­tel nélkül olyan -dokumen­tumokat helyeztek át a csak kutatói engedéllyel látogat­ható részlegekből a nyitot­takba, amelyeket a harmin­cas években minősítettek tit­kosaknak. Ezek semmiféle államtitkot vagy katonai jel­legű bizalmas információt nem tartalmaznak, pusztán azért kerültek a „Szigorúan titkos !” feliratú dossziékba, mert szerepelt bennük né­hány ’ olyan személy neve, akiket „a nép ellenségeinek” nyilvánítottak. Feliksz Kovaljov, a kül­ügyminisztérium diplomá­ciatörténeti főosztályának vezetője példaként említett egy ilyen dokumentumot: szó szerint felolvasta Kun Béla Leninhez intézett utol­só táviratát. A magyar ol­vasó számára bizonyára nem érdektelen megismerkedni az 1919. április 29-én kelt üzenet szövegével, hiszen az több fontos történelmi tény­re is rávilágít: „Lenin elvtárs! Mielőtt az utolsó harcba vetjük magunkat, meg kell tennem utolsó jelentésemet önnek. Mindaz, amit eddig tettünk a diktatúra ideje alatt, radikálisabb és szer­vezettebb munka volt, mint amit ön tanácsolt a bécsiek­nek és a bajoroknak. Min­den segítség nélkül végez­tük el ezt a munkát, a kör­nyező országok proletariátu­sának árulása ellenére, és utolsó leheletünkig teljesítve kötelességünket rá kell dob bennünk, hogy nem annak a proletariátusnak a visel­kedése volt olyan fájdalmas. számunkra, amely a kapita­lizmus kizsákmányolása alatt szenved, mint inkább az, hogy az a proletariátus hagyott cserben minket, amely már felszabadult. Undort vált ki belőlünk Rakovszkij és Csicserin ma­gatartása. Könyörögtünk, hogy kezdjenek katonai ak­ciót Besszarábia és Bukovi­na ellen, hogy megbénuljon az Antant összpontosított tá­madása. Ehelyett Csicserin- től hazug táviratokat kap­tunk a Sztanyiszlavszkij-kor­mány bukásáról, Rakovszkij pedig késleltette a Besszará­bia és Bukovina elleni táma­dást. így a románok képe­sek voltak valamennyi csa­patukat ellenünk küldeni. Megállapodásunk volt a gaiiciaiakkal, amely nem zavarta volna meg a szocia­lizmusra való áttérést. Ehe­lyett Ralcovszkij folytatja a maga politikáját, amely csak látszatra bolsevista politika. Minden hazatérő hadifogoly egységesen úgy ítéli meg, hogy ez nem internaciona­lista magatartás. A történe­lem értékelni fogja, amit én már most megállapítok: az, amit mi itt tettünk, >•tiszta marxista politika volt, s ami miatt nem folytathatjuk to­vább ezt a politikát, az a nem elégséges internaciona­lizmus, a bolsevista fráziso­kat hangoztató mensevista politika. Kérem, haladékta­lanul tájékoztassa erről Zi- novjev és Buharin elvtársai. Az Önhöz intézett táviratok­ra Csicserin válaszolt ne­kem, aki nem létező galíciai szovjetekről mond nekem meséket. Haláláig hű önhöz — Kun Béla, külügyi népbiztos." Kun Béla nevével egyéb­ként — több évtizedes szü­net után — ismét találkoz­hat időnként az olvasó a szovjet sajtó hasábjain. Leg­utóbb például az Ogonyok című népszerű hetilap, a nyilvánosság és az átalakítás egyik „zászlaja” közzé tette az azóta elhunyt Kun Bélá- né egy rövid írását. Ez vol­taképpen utószó egy korábbi könyvéhez. Kun Béla életé­nek utolsó éveiről szól, s a Szovjetunióban most jelent meg először (a könyvet több­ször újra kiadták — az utó­szó nélkül). A KMP megala­kulásának közelgő 70. évfor­dulója várhatóan újabb ér­dekes adalékokkal szolgál majd, gazdagítja a szovjet és a magyar olvasók isme­reteit Kun Béla életútjáról. Dávid Péter Moszkva 426:112 George Bush az ország 50 állama közül negyvenben szerzett többséget, míg Mi­chael Dukakist csak tíz ál­lam és a főváros, a Colum­bia kerület támogatta. Az újonnan megválasztott ame­rikai elnök így 426 elektort szavazatot kap, vetélytársa 112-őt. (Az elnökséghez szükséges minimális többség 270) a véglegesnek tekinthe­tő eredmények szerint a vá­lasztópolgárok 54 százaléka Bushra, 46 százalékra Duka- kisra szavazott. Ez körülbe­lül olyan arány, mint ami­lyennel 1980-ban Ronald Reagan győzte le ’Jimmy Cartert, de jóval elmarad Reagan 1984-es, csaknem 20 százalékos többségétől. George Bush egyébként több, mint 150 éve az első alelnök, akit e posztról vá­lasztottak elnökké. (Mások az elnök halála, illetve le­váltása után vették át a tisztet). Bush-portré George Bush, az Egye­sült Államok új elnöke 1924-ben nagypolgári csa­ládban született. Apja va­gyonos üzletember, utóbb szenátor volt, fia kitűnő magániskolákban tanult, majd a jeles Yale egyetem közgazdasági karán vég­zett. A világháborúban ön­kéntes hadirepülőként vett reszt a csendes-óceáni fronton, s helytállásáért többször kitüntették. A há­ború után Texasban olaj- vállalkozásokba fogott, amelyekkel saját vagyon­ra is szert tett, majd po­litikai pályára lépett. Karrierje Nixon elnök­sége idején ívelt fel: Nixon az őt híven követő, tehetséges és becsvágyó fiatal politikust 1970-ben ENSZ-nagykövetté nevez­te ki. Egy évet töltött a Központi Hírszerző Hiva­tal, a CIA élén — amely mellett azóta is határozot­tan kiáll. Bush szinte a végsőkig védte törvénysértései miatt lemondásra kényszerült elnökét, majd Nixon bu­kása után visszavonult az üzleti életbe. Nemsokára azonban elindult az Î980- as elnökválasztási ver­senyben; kemény harcot vívott pártjában Reagan­nal a jelöltségért, de ha­mar alulmaradt. Bush elfo­gadta az alelnöki posztot. A politikai hűségéről is­mert Bush Reagan alatt is a háttérbe vonulva, lojá­lisán tett eleget az alkot­mányban igen szűkre sza­bott, főként reprezentatív jellegű feladatainak. Po­litikai alapállása a párt­ban széles körű támoga­tásra talál, így kézenfekvő volt jelölése Reagan utód­jának. A kampányban lényeges hátránnyal indult demora- ta vetélytársával, Michael Dukakisszal szemben, de azt Reagan személyes tá­mogatása és kitűnően szer­vezett, a korszerű tőrryeg- befolyásolás minden esz­közét felhasználó kampá­nya segítségével sikerült ledolgoznia. George Busht ismerősei pragmatikus menedzser­ként tartják számon, . aki gazdasági és — viszonyla­gos — külpolitikai tapasz­talatok birtokában nagy szerepet fog adni gondosan kiválasztott, jó képessé­gű munkatársainak, ta­nácsadóinak. Külpolitikai tekintetben ideológiailag kevésbé elkötelezett, mint Reagan, de kommunista­ellenes nézeteit sosem rej­tette véka alá. Ugyanak­kor a világ realitásaihoz alkalmazkodó külpolitikát hirdet, amelyben vezető helyen szerepel a Szovjet­unióval való tárgyalás. Az európai szocialista orszá­gokat illetően Bush az irá­nyukban folytatott diffe­renciált amerikai politikát hirdeti, amelynek célja, hogy ezek az országok mind nagyobb politikai és gazdasági függetlenségei élvezzenek. NYEREMÉNYJEGYZEK az 1988. november 8-án megtartott októberi hatos lottó tárgynyereménysorsolásáról, melyen a hatos lottószevények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk : A Vásárlási ut. (3000 Ft). B Dacia 1310 szgk. ut. C „Otthon” ut. D Vásárlási ut. (50 000 Ft). E Szerencse ut. (30 000 Ft). F Vásárlási ut. (10 000 Ft). G Vásárlási ut. (7000 Ft). H Vásárlási ut. (9000 Ft). 1 Vásárlási ut. (4000 Ft). A nyertes szelvényeket 1988. november 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Milnnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. A hivata­los tárgynyereményjegyzék no­vember 14-től megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó ki- rendeltségekben és a postahi­vatalokban. 2 007 867 D 2 271 115 G 2 452 098 G 2 649 534 I 2 929 235 1 2 040 773 G 2 287 568 E 2 468 551 H 2 682 440 G 2 945 688 F 2 057 226 D 2 304 021 E 2 485 004 I 2 698 893 I 2 962 141 H 2 073 679 G 2 320 474 F 2 501 457 G 2 748 252 H 2 978 594 F 2 090 132 I 2 336 927 G 2 517 910 I 2 764 705 H 13 343984 D 2 106 585 I 2 369 833 I 2 567 269 I 2 830 517 E 13 360 437 D 2 155 944 H 2 386 286 I 2 583 722 I 2 863 423 I 13 393 343 I 2 172 397 E 2 402 739 D 2 600 175 H 2 879 876 H 13 426 249 G 2 05 303 H 2 419 192 F 2 616 628 I 2 896 329 I 13 442 702 H 2 221 756 I 2 435 645 H 2 633 081 1 2 912 782 H 13 459 155 E 2 238 209 I 13 475 608 I

Next

/
Thumbnails
Contents