Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-05 / 265. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLiV. évfolyam, 265. szám Ára: 2,20 Ft 1988. november 5., szombat CSELEKVŐ MEGÚJULÁS A nagy október felejthe­tetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újra­gondoljuk az elmúlt évtize­dek tapasztalatait, az ered­ményeket és a hibákat is Elmélkedünk, s egyben a jö­vőbe tekintünk. Kutatjuk, mi az, amit még nem tártunk fel vagy nem mondtunk el múltunk e szakaszáról talán azért, mert magunk sem értettük minden össze­tevőjét. Döbbenten látjuk: annyi lényeges vonásról még alig beszéltünk, s az igazságok is részben cáfol­hatatlanok. A politika per­sze sok tekintetben ma sem más, mint eddig: hajlamos arra, hogy a múlthoz öniga­zolásért forduljon. Csakhogy e több mint hét évtized tükre ma egyre kényszerí­tőbb erővel vonzza tekinte­tünket, s belenézve nemcsak a múltunk néha alaktalan vonásai tűnnek szemünkbe, hanem az is, hogy hol tor­zított eddig ez a tükör. De éppen ezek a felismerések adhatnak esélyt a továbblé­pésre. Múltunkhoz való viszo­nyunk ma nem lehet öniga­zolás kérdése: előrehaladá­sunk, jövőnk függ tőle. Ha nem látjuk tisztán értékein­ket, amelyekre építhetünk, s mulasztásainkat, amelyeket pótolnunk kell, újra látszat­erővé torzulhat a gyengeség, vakhitté az öntudat, ellehe­tetlenül a mozdító erő. Október legfontosabb ta­nulságainak elemzését a szo­cializmus mai helyzetéből kiindulva kell elvégezni. Szembe kell néznünk létünk alapkérdéseivel: hol tar­tunk ma, hét évtized után? Milyen az a társadalom, amelyet szocializmusnak hí­vunk? Nevezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e meg­újulni, van-e biztosíték a továbblépésre s milyen erő viheti előre? Hogyan lehe­tünk ma méltóak október eszméihez, miképpen valósít­hatjuk meg a máig bevál­tatlan ígéreteket? Ezek nem csupán és nem is elsősorban a kétkedés, sokkal inkább az útkeresés kérdései. Mi kényszerít bennünket arra, hogy föltegyük őket s szembenézzünk velük? Min­denekelőtt világrendszerünk állapota, mély gazdasági, po­litikai és erkölcsi válságtü­netei Teljesítményünk stag­nál vagy csökken, erőforrá­saink beszűkültek, tataléka- ink lényegében kimerültek. Adósságaink és kamatterhe- ink nyomasztóak. A gazda­ság működésében egyre több a bénító zavar. A helyzet paradoxona, hogy azokban az országok­ban is rosszabbodtak a kö­rülmények, ahol már fölis­merték az átalakítás szük­ségességét és megkezdték a szocializmus reformját. Ju­goszláviában harminc, Ma­gyarországon húsz, Kínában tíz, a Szovjetunióban pedig három évvel ezelőtt megin­dult a folyamat, amely azon­ban nem csökkentette a fe­szültségeket. Sőt újak, más természetűek keletkeztek. Hi­ába nehéz a helyzet, a meg­újulás még nem vált a szo­cializmus fejlődésének egyetlen meghatározó irá­nyává: túl sok a visszahúzó erő. Pedig a legfontosabb közösség! érdek ma annak a fölismerése, hogy a világ ki­hívásaira csak együtt adha­tunk megfelelő választ. Újból meg kell határoz­nunk a szocializmushoz vezető utat, az átmeneti időszak legfontosabb jellemzőit. Bát­ran élhetünk Lenin és októ­ber sokáig figyelmen kívül hagyott tanításaival és gya­korlatával. A fő mozgatóerő e folyamatban továbbra is a párt, amely azonban egye­dül a nyíltság és a demok­rácia körülményei között ké­pes úgy működni, hogy ele­get tegyen e feladatának. Látnunk kell, hogy a szo­cializmusra való történelmi áttérés nem csak elhatáro­zás és néhány rövid évtized kérdése. Csak évszázadokban gondolkodhatunk. Ismét tal­pára kell állítanunk a tár­sadalmi formációváltás marxi elméletét. Világossá vált — éppen a magyar ta­pasztalatok alapján —, hogy a gazdasági reformokat po­litikai reformokkal kell ösz- szekapcsolni, s ezek célja csakis az állampolgári ön- szerveződésre építő szocialis­ta jogállam lehet, jól ki­épült, az alkotmány szerint működő demokratikus intéz­ményrendszerrel. Az átmenet időszakának árutermelő gaz­dasága olyan piacgazdaság, ahol nem akkor jut érvény­re a piac szabályozó szere­pe, amikor a központi irá­nyítás hatástalan, hanem megfordítva: az állam csak akkor avatkozik be a gaz­daságba, amikor a piac erői nem bizonyulnak elégséges­nek. Teljes minőségi megúju­lásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsákutcába torkolló kény­szerpálya senki számára sem eleve-elrendeltetett. Egy csöppet sem erőszakolt az évforduló adta párhuzam; miként az oroszországi ese­mények 1917-ben történelmi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunióbeli fejlődés kezdete is az a szocializmus számára. Az átalakítás for­radalma október forradalmá­nak folytatása. Ezét szeret­nénk, ha a peresztrojka po­litikája minél előbb vissza­fordíthatatlanná válna, s ezért is támogatjuk az át­építés erőit. Sikereket kívá­nunk a Szovjetunió népei­nek, nemzeteinek: előreha­ladásuk a mi érdekeinket is szolgálja. Biztos, tágas háttér szá­munkra a Szovjetunió új külpolitikája, amely — össz­hangban az 1917-es béke­dekrétum szövegével — össz- emberi szempontokra épít, az értelemre irányul, s nyi­tottságával, kezdeményezé­seivel, tevékenységével mindinkább eloszlatja az in­dokolatlan gyanakvást. Le­építi a megkövesedett, ha­mis ellenségképeket. E po­litika a nukleáris korszak végzetes veszélyei által megkövetelt nagyhatalmi fe­lelősség megnyilvánulása, amely az eddigi mindenol­dalú szembenállásból a ki­utat a világméretű, tartós együttműködés kialakításá­ban látja. E kooperatív vi­lágrend csakis a kölcsönös előnyök alapján, ideológia- mentes államközi viszonyok mellett jöhet létre. Az eny- hültebb környezet Magyaror­szágnak is jóval nagyobb nemzetközi lehetőségeket biztosít: a szovjetunióbeli átalakítás folytatódása ne­künk is alapvető nemzeti ér­dekünk. A nagy október évforduló­ján van honnan bizakodást merítenünk. Bár a kihívá­sok, teendőink sok tekintet­ben bonyolultabbak a ko­rábbiaknál, tapasztalataink is gazdagabbak, és van erőnk a kibontakozáshoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell járnunk. Kótai Géza a KB osztályvezetője Előre mutató, őszinte tárgyalások Grósz Károly és Franz Vranitzky sajtóértekezlete November 7-e tiszteletére KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON Grósz Károly ausztriai látogatásának második napja az­zal a sajtóértekezlettel kezdődött, tamelyet a pártfőtitkár-mi- niszteielnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancel­lár al együtt pénteken kora délelőtt tartott Bécsben, a kan­cellári hivatal épületében. A tájékoztatón a hazai és külföldi sajtó több mint ötven tudósítója vett részt. Bevezetőül mindkét ve­zető rövid nyilatkozatot tett. Franz Vranitzky megálla­pította, hogy a magyar— osztrák kapcsolatok több év­tizede kedvezően alakulnak, és ez hozzájárult a mai kedvező európai politikai légkörhöz is. Az osztrák kormányfő ez­után arról beszélt, hogy Ausztriában nagy figyelem­mel és rckonszenvvel figye­lik a magyarországi reform­erőfeszítéseket. Mint mon­dotta, az európai politikai mozgásokat most Nvugat- Európában elsősorban az in­tegrációs törekvések, a kon­tinens keleti részén pedig a szocialista országok reform- változásai jellemzik, bár ez utóbbiak országonként elté­rő formában és ütemben mennek végbe. Véleménye szerint a magyar—osztrák kapcsolatok különlegesen magas színvonala különle­ges közép-európai helyzetből adódik, és ennek lehetősége­it a jövőben is ki kell hasz­nálni. A gazdasági együtt- . működésben az a cél, hogy ez ne korlátozódjék csupán az árucserére, hanem minél inkább bővüljön ki olyan korszerű formákkal, mint a vegyes vállalatok létrehozá­sa, a közös beruházás és ku­tatás. Vranitzky kitért a ma­gyar vezetővel folytatott tárgyalásainak főbb témái­ra is. Közölte: biztosították egymást mindkét országnak a Bécs—Budapest világkiál­lítás közös megrendezésére irányuló szilárd szándékáról és együttműködési készsé­géről. Az osztrák kormány­fő a nagymarosi vízlépcső építését illetően leszögezte, hogy az ebben való osztrák közreműködés szerződése­ken alapul, e szerződések változatlanul érvényesek, és az osztrák félnek semmi oka sincs a közreműködés „meg­fontolására” vagy módosí­tására. Ugyanakkor kész részt venni a Magyarorszá­gon elhatározott kiegészítő környezetvédelmi beruhá­zások megvalósításában. A tárgyalásokon szó volt a ma­gyar határ menti osztrák területek természetvédel­mi és idegenforgalmi fej­lesztéséről is, és Grósz Ká­roly közölte, hogy Magyar- ország ebben is szívesen együttműködik Ausztriával. (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepség ke­retében emlékeztek meg a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulójá­ról péntek délután Kapos­váron a Forradalmárok te­rén. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai varázsol­ták bensőségessé a hangula­tot a helyőrségi zenekar előadásában, majd Tóth Barna, a Táncsics Diákszín­pad tagja mondta el Maja­kovszkijnak A forradalom című versét. A díszbe öltözött téren, az ünnepélyes zene kíséretében először Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei tanács elnöke helyezte el az emlékezés koszorúját a Lenin-szőbor- csoportnál. A megye társa­dalmi és tömegszervezetei­nek képviseletében dr. No­vak Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr. Egerszegi László, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának titkára koszorú­zott. A megyei fegyveres erők és testületek koszorú­ját Gyuricza Béla vezérőr­nagy, helyőrségparancsnok, dr. Mátyás József ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője és Deák Ferenc mérnök-ezredes, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban- ál­lomásozó szovjet déli had­seregcsoport nevében Vladi­mir Krjukov és Valerij Aga­fonov, a szovjet hadsereg tisztjei koszorúztak. A ka­posvári városi pártbizottság, illetve a tanács képviseleté­ben Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Papp János tanácselnök ko­szorúzott. Ezt követően a kegyelet és a hála virág­csokrait helyezték el a ta­lapzaton a Kaposvári Cu­korgyár és a Kaposvári Hús­kombinát dolgozói, továbbá a Kaposvári Villamosság] Gyár MSZBT-tagcsoportjá- nak képviselői és a Gárdo­nyi Géza Általános Iskola, valamint az Ipari Szakkö­zépiskola tanulói. A koszorúzás után az In­ternationale hangjai csen­dültek föl, majd a díszszá­zad vonult el katonai tisz­telgéssel az emlékmű előtt. Ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Előkészületek az Országgyűlés novemberi ülésszakára A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írá­sos tájékoztatást ad a no­vemberi ülésszakon. Ügy döntött, hogy kezdeménye­zi a felszámolási és az ál­lami szanálási eljárásról szó­ló törvényerejű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jogszabály korszerűsítését. A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosí­tásról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció ke rszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játé­kokon részt vett magyai küldöttség szerepléséről ké­szített előterjesztést, s elis­merését fejezte ki az érin­tetteknek a sikeres szerep­lésért. (Folytatás a 2. oldalon.) Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével pénteken a Parla­mentben ülést tartottak a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tisztségviselői a novemberi ülésszak előkészületeiről. Az előzetes elképzelések szerint a november 24-én kezdődő ülésszakon a képvi­selők tájékoztatót hallgat­nak meg a politikai intéz ménvrendszer korszerűsíté séről Átadták a donnarí felüljárót Tegnap délután ünne­pélyesen átadták a for­galomnak Kaposváron a donnert felüljárót. Az építők feszített ütemben dolgoztak, így a létesít­mény a határidő előtt nyolc hónappal készült cl. Az átadásról szól tu­dósításunk a 3. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents