Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-05 / 265. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLiV. évfolyam, 265. szám Ára: 2,20 Ft 1988. november 5., szombat CSELEKVŐ MEGÚJULÁS A nagy október felejthetetlen napjaira emlékezünk. Mint ünnepkor szokás, újragondoljuk az elmúlt évtizedek tapasztalatait, az eredményeket és a hibákat is Elmélkedünk, s egyben a jövőbe tekintünk. Kutatjuk, mi az, amit még nem tártunk fel vagy nem mondtunk el múltunk e szakaszáról talán azért, mert magunk sem értettük minden összetevőjét. Döbbenten látjuk: annyi lényeges vonásról még alig beszéltünk, s az igazságok is részben cáfolhatatlanok. A politika persze sok tekintetben ma sem más, mint eddig: hajlamos arra, hogy a múlthoz önigazolásért forduljon. Csakhogy e több mint hét évtized tükre ma egyre kényszerítőbb erővel vonzza tekintetünket, s belenézve nemcsak a múltunk néha alaktalan vonásai tűnnek szemünkbe, hanem az is, hogy hol torzított eddig ez a tükör. De éppen ezek a felismerések adhatnak esélyt a továbblépésre. Múltunkhoz való viszonyunk ma nem lehet önigazolás kérdése: előrehaladásunk, jövőnk függ tőle. Ha nem látjuk tisztán értékeinket, amelyekre építhetünk, s mulasztásainkat, amelyeket pótolnunk kell, újra látszaterővé torzulhat a gyengeség, vakhitté az öntudat, ellehetetlenül a mozdító erő. Október legfontosabb tanulságainak elemzését a szocializmus mai helyzetéből kiindulva kell elvégezni. Szembe kell néznünk létünk alapkérdéseivel: hol tartunk ma, hét évtized után? Milyen az a társadalom, amelyet szocializmusnak hívunk? Nevezhetjük-e joggal annak? Vajon képes-e megújulni, van-e biztosíték a továbblépésre s milyen erő viheti előre? Hogyan lehetünk ma méltóak október eszméihez, miképpen valósíthatjuk meg a máig beváltatlan ígéreteket? Ezek nem csupán és nem is elsősorban a kétkedés, sokkal inkább az útkeresés kérdései. Mi kényszerít bennünket arra, hogy föltegyük őket s szembenézzünk velük? Mindenekelőtt világrendszerünk állapota, mély gazdasági, politikai és erkölcsi válságtünetei Teljesítményünk stagnál vagy csökken, erőforrásaink beszűkültek, tataléka- ink lényegében kimerültek. Adósságaink és kamatterhe- ink nyomasztóak. A gazdaság működésében egyre több a bénító zavar. A helyzet paradoxona, hogy azokban az országokban is rosszabbodtak a körülmények, ahol már fölismerték az átalakítás szükségességét és megkezdték a szocializmus reformját. Jugoszláviában harminc, Magyarországon húsz, Kínában tíz, a Szovjetunióban pedig három évvel ezelőtt megindult a folyamat, amely azonban nem csökkentette a feszültségeket. Sőt újak, más természetűek keletkeztek. Hiába nehéz a helyzet, a megújulás még nem vált a szocializmus fejlődésének egyetlen meghatározó irányává: túl sok a visszahúzó erő. Pedig a legfontosabb közösség! érdek ma annak a fölismerése, hogy a világ kihívásaira csak együtt adhatunk megfelelő választ. Újból meg kell határoznunk a szocializmushoz vezető utat, az átmeneti időszak legfontosabb jellemzőit. Bátran élhetünk Lenin és október sokáig figyelmen kívül hagyott tanításaival és gyakorlatával. A fő mozgatóerő e folyamatban továbbra is a párt, amely azonban egyedül a nyíltság és a demokrácia körülményei között képes úgy működni, hogy eleget tegyen e feladatának. Látnunk kell, hogy a szocializmusra való történelmi áttérés nem csak elhatározás és néhány rövid évtized kérdése. Csak évszázadokban gondolkodhatunk. Ismét talpára kell állítanunk a társadalmi formációváltás marxi elméletét. Világossá vált — éppen a magyar tapasztalatok alapján —, hogy a gazdasági reformokat politikai reformokkal kell ösz- szekapcsolni, s ezek célja csakis az állampolgári ön- szerveződésre építő szocialista jogállam lehet, jól kiépült, az alkotmány szerint működő demokratikus intézményrendszerrel. Az átmenet időszakának árutermelő gazdasága olyan piacgazdaság, ahol nem akkor jut érvényre a piac szabályozó szerepe, amikor a központi irányítás hatástalan, hanem megfordítva: az állam csak akkor avatkozik be a gazdaságba, amikor a piac erői nem bizonyulnak elégségesnek. Teljes minőségi megújulásra van szükség. Biztosak vagyunk abban, hogy a zsákutcába torkolló kényszerpálya senki számára sem eleve-elrendeltetett. Egy csöppet sem erőszakolt az évforduló adta párhuzam; miként az oroszországi események 1917-ben történelmi határkőnek bizonyultak, a mai szovjetunióbeli fejlődés kezdete is az a szocializmus számára. Az átalakítás forradalma október forradalmának folytatása. Ezét szeretnénk, ha a peresztrojka politikája minél előbb visszafordíthatatlanná válna, s ezért is támogatjuk az átépítés erőit. Sikereket kívánunk a Szovjetunió népeinek, nemzeteinek: előrehaladásuk a mi érdekeinket is szolgálja. Biztos, tágas háttér számunkra a Szovjetunió új külpolitikája, amely — összhangban az 1917-es békedekrétum szövegével — össz- emberi szempontokra épít, az értelemre irányul, s nyitottságával, kezdeményezéseivel, tevékenységével mindinkább eloszlatja az indokolatlan gyanakvást. Leépíti a megkövesedett, hamis ellenségképeket. E politika a nukleáris korszak végzetes veszélyei által megkövetelt nagyhatalmi felelősség megnyilvánulása, amely az eddigi mindenoldalú szembenállásból a kiutat a világméretű, tartós együttműködés kialakításában látja. E kooperatív világrend csakis a kölcsönös előnyök alapján, ideológia- mentes államközi viszonyok mellett jöhet létre. Az eny- hültebb környezet Magyarországnak is jóval nagyobb nemzetközi lehetőségeket biztosít: a szovjetunióbeli átalakítás folytatódása nekünk is alapvető nemzeti érdekünk. A nagy október évfordulóján van honnan bizakodást merítenünk. Bár a kihívások, teendőink sok tekintetben bonyolultabbak a korábbiaknál, tapasztalataink is gazdagabbak, és van erőnk a kibontakozáshoz. Ehhez a cselekvő megújulás útját kell járnunk. Kótai Géza a KB osztályvezetője Előre mutató, őszinte tárgyalások Grósz Károly és Franz Vranitzky sajtóértekezlete November 7-e tiszteletére KOSZORÚZÁSI ÜNNEPSÉG KAPOSVÁRON Grósz Károly ausztriai látogatásának második napja azzal a sajtóértekezlettel kezdődött, tamelyet a pártfőtitkár-mi- niszteielnök vendéglátójával, Franz Vranitzky osztrák kancellár al együtt pénteken kora délelőtt tartott Bécsben, a kancellári hivatal épületében. A tájékoztatón a hazai és külföldi sajtó több mint ötven tudósítója vett részt. Bevezetőül mindkét vezető rövid nyilatkozatot tett. Franz Vranitzky megállapította, hogy a magyar— osztrák kapcsolatok több évtizede kedvezően alakulnak, és ez hozzájárult a mai kedvező európai politikai légkörhöz is. Az osztrák kormányfő ezután arról beszélt, hogy Ausztriában nagy figyelemmel és rckonszenvvel figyelik a magyarországi reformerőfeszítéseket. Mint mondotta, az európai politikai mozgásokat most Nvugat- Európában elsősorban az integrációs törekvések, a kontinens keleti részén pedig a szocialista országok reform- változásai jellemzik, bár ez utóbbiak országonként eltérő formában és ütemben mennek végbe. Véleménye szerint a magyar—osztrák kapcsolatok különlegesen magas színvonala különleges közép-európai helyzetből adódik, és ennek lehetőségeit a jövőben is ki kell használni. A gazdasági együtt- . működésben az a cél, hogy ez ne korlátozódjék csupán az árucserére, hanem minél inkább bővüljön ki olyan korszerű formákkal, mint a vegyes vállalatok létrehozása, a közös beruházás és kutatás. Vranitzky kitért a magyar vezetővel folytatott tárgyalásainak főbb témáira is. Közölte: biztosították egymást mindkét országnak a Bécs—Budapest világkiállítás közös megrendezésére irányuló szilárd szándékáról és együttműködési készségéről. Az osztrák kormányfő a nagymarosi vízlépcső építését illetően leszögezte, hogy az ebben való osztrák közreműködés szerződéseken alapul, e szerződések változatlanul érvényesek, és az osztrák félnek semmi oka sincs a közreműködés „megfontolására” vagy módosítására. Ugyanakkor kész részt venni a Magyarországon elhatározott kiegészítő környezetvédelmi beruházások megvalósításában. A tárgyalásokon szó volt a magyar határ menti osztrák területek természetvédelmi és idegenforgalmi fejlesztéséről is, és Grósz Károly közölte, hogy Magyar- ország ebben is szívesen együttműködik Ausztriával. (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepség keretében emlékeztek meg a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulójáról péntek délután Kaposváron a Forradalmárok terén. A magyar és a szovjet Himnusz hangjai varázsolták bensőségessé a hangulatot a helyőrségi zenekar előadásában, majd Tóth Barna, a Táncsics Diákszínpad tagja mondta el Majakovszkijnak A forradalom című versét. A díszbe öltözött téren, az ünnepélyes zene kíséretében először Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke helyezte el az emlékezés koszorúját a Lenin-szőbor- csoportnál. A megye társadalmi és tömegszervezeteinek képviseletében dr. Novak Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára, Mihalics Veronika, a megyei KISZ-bizottság első titkára és dr. Egerszegi László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkára koszorúzott. A megyei fegyveres erők és testületek koszorúját Gyuricza Béla vezérőrnagy, helyőrségparancsnok, dr. Mátyás József ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetője és Deák Ferenc mérnök-ezredes, a munkásőrség megyei parancsnoka helyezte el. Az ideiglenesen hazánkban- állomásozó szovjet déli hadseregcsoport nevében Vladimir Krjukov és Valerij Agafonov, a szovjet hadsereg tisztjei koszorúztak. A kaposvári városi pártbizottság, illetve a tanács képviseletében Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára és Papp János tanácselnök koszorúzott. Ezt követően a kegyelet és a hála virágcsokrait helyezték el a talapzaton a Kaposvári Cukorgyár és a Kaposvári Húskombinát dolgozói, továbbá a Kaposvári Villamosság] Gyár MSZBT-tagcsoportjá- nak képviselői és a Gárdonyi Géza Általános Iskola, valamint az Ipari Szakközépiskola tanulói. A koszorúzás után az Internationale hangjai csendültek föl, majd a díszszázad vonult el katonai tisztelgéssel az emlékmű előtt. Ülést tartott a Minisztertanács KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Előkészületek az Országgyűlés novemberi ülésszakára A Minisztertanács pénteki ülésén támogatáscsökkentési programot tárgyalt meg, s úgy határozott, hogy arról az Országgyűlés számára írásos tájékoztatást ad a novemberi ülésszakon. Ügy döntött, hogy kezdeményezi a felszámolási és az állami szanálási eljárásról szóló törvényerejű rendelet módosítását. Kezdeményezi továbbá az illetékről szóló jogszabály korszerűsítését. A kormány előterjesztést fogadott el a szabványosításról és a minőségügyről, s tájékoztatást hallgatott meg a foglalkozási rehabilitáció ke rszerűsítéséről. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a XXIV. nyári olimpiai játékokon részt vett magyai küldöttség szerepléséről készített előterjesztést, s elismerését fejezte ki az érintetteknek a sikeres szereplésért. (Folytatás a 2. oldalon.) Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben ülést tartottak a megyei képviselőcsoportok és az állandó bizottságok tisztségviselői a novemberi ülésszak előkészületeiről. Az előzetes elképzelések szerint a november 24-én kezdődő ülésszakon a képviselők tájékoztatót hallgatnak meg a politikai intéz ménvrendszer korszerűsíté séről Átadták a donnarí felüljárót Tegnap délután ünnepélyesen átadták a forgalomnak Kaposváron a donnert felüljárót. Az építők feszített ütemben dolgoztak, így a létesítmény a határidő előtt nyolc hónappal készült cl. Az átadásról szól tudósításunk a 3. oldalon.
