Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 264. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 4., péntek Illést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Központi Bizottság állásfoglalása a belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól I. Meleg baráti fogadtatás Grósz Károly Bécsben Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön kora délelőtt Bécsbe érkezett három­napos ausztriai hivatalos látogatásra, amelyre Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár hívta meg. !• Az 1988. május 20—22-i országos pártértekezlet' a gazdasági és politikai rend­szerben átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialis­ta piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézményrend­szer demokratikus átalakí­tását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testü­letéiben. Az elmúlt öt hó­napban a különböző szintű vezető testületek meghatá­rozták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A me­gyékben, a városokban ki­bővített pártbizottsági ülé­seken, másutt pártértekezle­teken foglalkoztak a tenni­valókkal. A megújulási fo­lyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, ha­nem helyi kezdeményezé­sekre alakították ki. Ez nö­veli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozá­sához. 2. A Központi Bizottság kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadal­mi bázison, bizottsági rend­szerben hozzákezdtek az át­fogó gazdasági reform, illst- ve a gazdaságpolitikai for­dulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági .társaságokról szóló törvényt, folyamat­ban van a tulajdonviszo­nyok átalakulása, a költség- vetési- és a bérreform ki­dolgozása. A pártértekezlet állásfog­lalása nyomán megindult a politikai intézményrendszer átfogó reformja. Megkezdő­dött az alkotmány felülvi's- gálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészí­téséhez kezdett hozzá. Na­pirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény meg­alkotása, az új választójogi törvény véglegesítése. Meg­indult a kormányzati dön­tési rendszer megújítása. A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-po­litikai mozgalmak és egye­sületek. Bővül a tér a külön­böző érdekek és nézetek ki­fejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek pola­rizálódnak. 3* A párt- és állami veze­tés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múltban elkövetett hibák következményeivel és á je­lenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem vál­tott ígéretei, a sokszor meg­alapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatá­rozott célok teljesíthetetlen- sége növelik a bizalmatlan­ságot. A gazdasági helyzet­ről adott hiányos tájékozta­tás, a túlságosan centrali­zált döntési rendszer, vala­mint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékok­tól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányza­ti döntések korlátozott moz­gástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet ki­zárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megvál­toztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképvise­let sem. A pártértekezlet óta végbement változások mel­lett is romlik a lakosság — és így a párttagság —han­gulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javí­tására tett — egyébként eredményt hozó — intézke­dések együtt járnak az élet- színvonal érezhető további csökkenésével, az életkörül­mények nehezebbé válásá­val. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazda­ságpolitikából is eredő tár­sadalmi-szociális feszültsé­gek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények kö­zött él, így a nagycsaládo­sok, a nyugdíjasok és a pá­lyakezdő fiatalok, az ala­csony jövedelmű szakkép­zetlen dolgozók, az értelmi­ség jelentős része. A pártértekezleten végbe­ment személyi megújulás és az elfogadott program szé­les körben azt a hitet kel­tette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítá­sa. A gazdaság teljesítmé­nyeiben azonban csak hosz- szabb távon érhető el for­dulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglé­vő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdek­érvényesítés színtere egyol­Két új üzletet adott át tegnap a megyeszékhelyen dr. László Jenő, a Kaposvár és Vidéke Áfész elnöke. Be­szédében hangsúlyozta, hogy a. húsáruház és a műszaki üzlet után az idén még két boltot sikerült kiálaikítani a hálózatfejlesztés során. Jö­vőre más feladataik lesznek, ezért volt különösen fontos számukra, hogy az idén be­dalúan az elosztási viszo­nyokra — a jövedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának ter­melési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző réte­gei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igé­nyek rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesí­tésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasá­gi reform következetes ki­bontakoztatásával a terme­lésben hozhatók létre. 5. A társadalmi-politikai mozgalmak, egyesületek meg­jelenésével, az érdekképvi­seleti szervezetek tevékeny­ségének megerősödésével a párt kiforratlan, de valósá­gos pluralista jellegű poli­tikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párt­tagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várako­zó magatartás jellemezte. A pártaigság jelentős része az új helyzetben magára ha- gyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is meg­mutatkozott. A párttagság többsége vi­lágos eligazodást keres. Van­nak, akik az új helyzet szo- katlansága miatt elbizonyta­lanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializ­mus alapértékeit látják ve­szélyben. Mások a végbe­ment változásokat is kevés­nek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnek fel. A társadalomban meg­jelentek különböző politikai törekvések. Közülük számo­sán a párthoz közeli eszmé­ket vallanak, mások a párt­tól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, fejeződjön a 15 éve tartó program. Régi keletű, jogos igénye­ket elégítették ki a topo- nári kis ABC megépítésével. A városrész lakossága az utóbbi tíz évben a kétsze­resére nőtt. A desedai strand, majd a kemping át­adása után az idegenforga­lom is megélénkült ; az ABC- áruház és két vegyesbolt ke­vésnek bizonyult a város­részben. A düledező ipar­cikk- és élelmiszerbolt épü­letét ezért lebontották, s a helyére korszerű kisáruházat építettek. A 310 négyzetmé­ter alapterületű új üzlet minden igényt kielégít. 140 négyzetméteres az eladótere. A hétmillió forint értékű be­ruházásnak a Tervszöv volt a kivitelezője. Hárommillió forintos árukészlettel az üz­let bő választékot kínál. Mos­tantól kaphatók itt a Ka­posvári Húskombinát ol­csóbb terméked is. A szállí­tók ígérték, hogy a későbbi­ekben is ilyen mennyiségű és minőségű áruval látják el az üzletet. A Centrum Áruház építé­a polgári demokrácia tala­ján áll. Mindez természetes következménye a pluralista viszonyok kiépülési folya­matának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt vi­lágosan fogalmazza meg sa­ját törekvéseit a demokra­tikus politikai rendszer ki­építésének irányairól és ke­reteiről. A társadalmi nyilvános­ság, mindenekelőtt a sajtó­nyilvánosság az elmúlt hó­napokban jelentősen fejlő­dött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző né­zetek nyilvánosságot kapja­nak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továb­bításáért. A sajtó, a televí­zió, a rádió, a hírközlés ér­dekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lapalapí­tók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának ki­alakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kor­mány álláspontjától eltérő kritikai vélemények meg­nyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyér­telműen tisztázott, bizonyta­lanság mutatkozik a sajtó- politikában és a sajtóigaz­gatás szervezetében is. A közhangulat romlásának ha­tása tapasztalható az újság­írók között is. Politikai éle­tünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket igyek­szenek ráerőltetni a társa­dalomra. Ezt a nagy hatá­sú tömegtájékoztatási esz­közök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéle­ményt, veszélyeztetik a re­formfolyamatot, mert növe­lik a megalapozatlan politi­kai türelmetlenséget. Az elmúlt másfél évti­zedben jelentősen lazulták a párt és a lakosság kap­csolatai. A munkásosztály széles rétegeivel, így min­denekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytat­(F oly tatás a 2. oldalon.) se miatt megszűnt az áfész ruházati boltja a vasútállo­mással szemben. Tegnap ad- táik át az új üzletet a Dó­zsa György utcában, a régi könyvesbolt helyén. Itt há­rommal több dolgozó kínál­ja a hat és fél millió forint értékű árut, mint a régi boltban. Az eladótér is na­gyobb: 150 négyzetméter alapterületű. A kétmillió fo­rint értékű átalakítást az A vendéget és kíséretének tagjait hozó különvonat 10 órákor futott be az osztrák főváros Déli pályaudvarára. Grósz Károly fogadtatására megjelent Franz Vranitzky, Robert Graf gazdasági mi­niszter és több más osztrák vezető személyiség. Ott volt Nagy János, hazánk nagykö­vete, aki Bécsben csatlako­zott a küldöttséghez. A magyar vezetőt katonai tiszteletadással köszöntöt­ték. Felhangzott a két nem­zeti himnusz, majd Grósz Károly és Franz Vranitzky elvonult a felsorakozott ka­tonai díszegység sorfala előtt. Nem sokkal a megérkezés után a szövetségi kancellári hivatalban megkezdődött Grósz Károly és Franz Vra­nitzky szűk körben tartott megbeszélése. Az eszmecse­re végeztével a két poltiti- kus néhány percig a sajtó képviselőjének rendelkezé­sére állt, válaszolt az újság­írók kérdéseire. Az osztrák televízió mun­katársa arról érdeklődött, hogy a magyar gazdaságje­lien légi helyzetében nem túl nagy vállalkozás-e a Bécs— Budapest világkiállítás. Grósz Károly kifejezte re­ményét, hogy — a realitá­sok talaján maradva — ele­gendő anyagi erőt tudunk biztosítani erre a célra. Hoz­zátette : úgy tapasztalja, hogy egész Európában ér­deklődés nyilvánul meg az iránt, hogy bekapcsolódjanak a program .megvalósításába. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi hely­zetről. Ügy fogalmazott: a reform végrehajtása lendü­letesen folyik, bár hazánk­ban vita van arról, hogy gyors vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar minisz­áfész saját kivitelezésben oldotta meg. — Elsősorban a vidéki vá­sárlókra gondoltunk az áru­készlet kialakításakor — mondta dr. László Jenő. — Nem a legújabb párizsi mo­delleket, hanem az olcsó ru­házati termékeket kínáljuk litt. A kaposvári áfész mindkét üzletét a hagyományos jog­viszonyban üzemelteti. terelnék szerint: a szüksé­geshez képest lassú, a lehe­tőségekhez képest gyors. Be­szélt az alternatív mozgal­makról és arról is, hogy Ma­gyarországon vita van az egypártrendszerről és a többpártrendszerről. Ki­emelte a magyar politikai rendszer stabilitását, azt, hogy az ország szocialista szövetségesei támogatják törekvéseinket, széles a nemzetközi szimpátia ha­zánk iránt. A magyar kül­politika fontos célja, hogy bővítse a kapcsolatokat a szocialista világrendszerrel, de nem mondhat le azok­ról, a gazdaság fejlesztésé­hez szükséges lehetőségek­ről, amelyeket a legfejlet­tebb ipari országokkal való együttműködés jelenthet, ezért fejleszti kapcsolatait a nyugati országokkal és a nyugat-európai integrációs intézményekkel. Franz Vranitzky tájékoz­tatót adott Ausztria helyze­téről. Elmondta, hogy két éve* működik a jelenlegi ko­alíció, a kormányban jó az együttműködés, bár a két kormányzó politikai párt összhangján van még javí­tanivaló. A kancellár szólt az osztrák szerkezetváltás gondjairól, amelyek — meg­fogalmazása szerint — ha­sonlóak a magyar problé­mákhoz. Az EGK-hoz fűző­dő viszonyt azzal jellemez­te, hogy külkereskedelmük kétharmadát a közöspiaci tagországokkal bonyolítják le. Ezért szükségesnek ítélik a kapcsolatok szorosabbra fűzését, ugyanakkor elsődle­gesnek tekintik a semleges­ségnek, az osztrák politika kiszámíthatóságának meg­őrzését. A kétoldalú kapcso­latokat Franz Vranitzky pél­dásnak nevezte. Az eszmecsere rendkívül nyílt, őszinte és baráti volt — fejezte be tájékoztatását Kovács László. Csütörtökön délután az osztrák kancellári hivatal­ban 84 millió schilling ér­tékű szerződést kötött — a Technoimpex Külkereske­delmi Vállalat közvetítésé­vel — a diósgyőri Lenin Ko­hászati Művek és az osztrák Voest-Alpine. A megállapo­dás érteimében az osztrák cég részt vesz az LKM kor­szerűsítésében, a folyamatos- acélmű fejlesztési program­jának végrehajtásában. Az osztrák fél szállítja a ma­gyar kohászati nagyüzem re­konstrukcióját szolgáló műszaki megoldás tervét, a kiviteli terveket, a legfonto­sabb automatizálási ,s minő­ségbiztosítási egységeket, vállalja a betanítást, a szi­gorú teljesítménygaranciákat és a szerződésben meghatá­rozott késztermék minőségi garanciáit. A két vállalat kapcsolatai 1983-ban kezdődtek, ekkor az ipari minisztérium vi­lágbanki hitelből nemzetkö­zi energiaracionalizálási pá­lyázatot hirdetett meg a ko­hászat számára. Több világ­céggel együtt a Voest-Al­pine nyerte el a munkát, s még abban az évben elkészí­tette az LKM-re vonatkozó programját, majd részt vett az 1985-ös végrehajtásban is. Két üzlettel gazdagodott Kaposvár

Next

/
Thumbnails
Contents