Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
1988. november 29., kedd Somogyi Néplap 3 Háztáji modell A megoldáshoz nem kell sok pénz FAKTOR Üzletet nyitnak Csurgón és Nagyatádon Nemrég a g-azdasági.lag elmaradott térségek fejlesztésének tapasztalatairól tanácskoztak a szakemberek Kaposváron. Az igyekezet nyilvánvaló: hasznosítani a jó tapasztalatokat, újabb elképzelésekkel gazdagítani az országos jelentőségű program eszköztárát, amelyet 1986- ban kormányhatározat alapján hirdettek meg. Az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Kara sajátos megközelítés alapján értékelte az említett települések fejlesztésének lehetőségeit. A szó- baníorgó települések túlnyomó többsége falutelepülés. Ebből kiindulva értékeltük ki a mezőgazdálkodás szerepét, amely időtlen időktől fogva ellátja a falutelepüléseik gazdasági funkcióját. Mivel azonban a térségben működő gazdasági nagyüzemeik munkaerőigénye sokkal alacsonyabb, mint a volt háztáji kisgazdaságoké, így szemberültünk azzal a nem kívánatos jelenséggel, hogy a falvak népességmegtartó képessége fokozatosan gyengült Az elnéptelenedés következtében nemcsak tetemes gazdasági kapacitások (épületek, termőterületek) váltak kihasználatlanná, hanem a felszámolás veszélye fenyegeti a közoktatás és a közművelődés hagyományos bázisait is. Nyilvánvalóan helyes tehát azoknak a törekvése, akik olyan tevékenységek kifejlesztéséit szorgalmazzák, amelyek hosszú távon biztosíthatják népességmegtartó képességük fokozását. Intézetünk — a közgazda- sági környezet lehetőségeivel összhangban — korszerű szervezési elképzelések gyakorlati alkalmazásával pró- bál'ko zott. Következtetéseink szerint: megvannak a feltételek ahhoz, hogy e községekben erőteljes háztáji mezőgazdálkodást, főként állattartást fejlesszünk ki. Valamennyi szóban forgó településen léteznek még a nagyüzemileg nehezen megművelhető domboldalak, a kiüresedett gazdasági épületek, de ott él még a lakosság számottevő része is. Van tehát egy olyan felhagyott gazdasági teljesítőképesség, amelynek hasznosításáról érdemes gondolkodni. Ehhez azonban meg kell nyerni a falusi lakosság hozzájárulását. Az általunk tervezett modell, úgy látszik, kedvező visszhangra talált. Két településen fogalkozunk kifejlesztésével. Sajátossága abban áll, hogy a kifejezetten szerződéses viszonyokra alapozott termeltetési-felvásárlási szerződések helyettesítik. Ám a lényegi változást a termeltetési forma jelenti. A kistermelő három, öt évi távlatra biztonsággal szervezheti háztáji gazdaságát, hiszen a szerződés szerint pontosan tudja, hogy miből mennyit, milyen minőségi követelmények mellett és mikorra kell megtermelnie. Ugyanakkor, termékeinek piaci elhelyezését is szavatolja a szerződésben foglalt piacorientált megrendelés. A vállalkozó kistermelő tehát akár főállásban is teljes biztonsággal alapozhatja meg családja számára a megélhetést. A termelés hatékonysága érdekében korszerű üzem- szervezési és tartástechnológiái eljárások bevezetésében állapodtunk meg a kistermelőkkel. Elsősorban a szakosodás gondolatát szorgalmaztuk. Egy adott településen például meghatározott fajta sertés tenyésztésére szakosodnak a gazdák. A lakosság egy másik csoportja foglalkozhat szarvasmarha-tenyésztéssel. így kialakíthatók azok a tartástechnológiai feltételek, amelyek alkalmazása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a piaci versenyben kiváló minőségű termékkel jelentkezzenek a kistermelők. Azért, hogy az egyes fajok és fajták tenyésztésére szakosodott kistermelők a sajátosságokhoz igazodva maximális hatékonysággal és biztonsággal termelhessenek, a vállalkozók javaslatára támogatjuk az önszerveződő szakmai egyesületek megszervezését. Ezek ugyanis újabb előnyöket jelentenek a kistermelők számára. Az egyesületeken belül kialakítható szakszerű munkamegosztás a további szakosodás elmélyítését segíti elő. Közös megegyezés alapján az egyes gazdaságok te- nyészalapanyag, alapanyag vagy végtermék előállítására rendezkedhetnek be maximális hatékonysággal. A szakmai egyesületeken belül a kistermelőknek lehetőségük van megvitatni a termeléssel kapcsolatos gondjaikat. Részt vehetnek szak- oktatási programban. Itt valamennyiük érdekét lehet egyeztetni, és biztosítani érdekeik képviseletét és védelmét. Az egyesület tagjai elnököt és titkárt választanak. Az időszakos feladatok elvégzésére (például a legeltetés előkészítésére) külön bizottságot vagy egy képviselőt is jelölhetnek ki, például a vágóhídon történő minőségi vizsgálat felügyeletére. Lényeges, hogy az egyesület partnerkapcsolatokat épít ki a mezőgazda- sági nagyüzemekkel, főként a termelési feltételek biztosítására, valamint a termékeik értékesítésében érdekelt ügyfeleikkel. E kapcsolatok kiépítésében, az egyesület műszaki-szervező tevékenységének, munkamódszereinek kialakításában nyújt támogatást az intézet. A távlatokat tekintve megalapozottnak véljük, hogy ez a koordináció egy független gazdasági szervezetté alakuljon át, és képviselje azt az elkülönült termelési rendszert, amelyet a kisáruter- melés korszerűsítésével fejlesztünk ki. Számunkra nyilvánvaló, hogy a háztáji kisáruterme- lés fokozásával nemcsak az élelmiszerpiac fog bővü’nt új termékminőséggel, hanem a termelőhelyekké, újra gazdasági közösségekké formált faluközösségekben is konszolidálódnak a megélhetés lehetőségei. Mindehhez nem kell sok pénz. Nem szükséges állami hozzájárulás ahhoz, hogy ezeket az új munkahelyeket kialakítsuk. A vállalkozó kistermelő, otthon a saját falujában, a termelés sajátos feltételeinek pontos ismeretében, egyéni eszközeinek beruházásával képes olyan értéket termelni, amelyekre a nemzetgazdaságnak szüksége van. Ezáltal nemcsak egyéni gazdasága prosperál, hanem gyarapodik a település közössége is. A csurgói Faktorról, az ottani szociális foglalkoztatóról az utóbbi időben mind többet lehet hallani. Az 1969- ben alakult üzem öt évvel ezelőtt még csak 3,3 millió forintos nyereséget tudott felmutatni, de tavaly már tizenkétmillióval számoltak. Az idén is hasonló lesz az eredmény. Adottságaikat viszont jól kihasználták. Példa erre, hogy tavaly január elsején még csak 5,3 millió, az idén viszont már 27 milTöbb olvasónk érdeklődött arról, mire használta fel a Kaposvári Városi Tanács azt a 40 millió forintot, amely az új gimnázium építésére folyt be kötvények útján. Dr. Kéki Zoltán pénzügyi osztályvezető a következőket mondta: — Közismert, hogy az állami támogatás mértéke kétszázmillió forinttal csökkent az ötéves terv utolsó három évében, s ezenkívül több mint 200 millió céltámogatástól estünk el. Az év elején átdolgozott VII. ötéves tervből több kisebb és néhány nagyobb beruházást is el kellett hagynunk. Az utóbbiak között volt az új gimnázium. Bármennyire fájt a döntés, ez a beruházás volt olyan stádiumban, hogy csak az alapjai készültek el, s le lehetett állítani. Reméljük azonban, hogy a következő ötéves tervben az új gimnázium lesz az első és a legfontosabb. — Mire költötték a negyvenmilliót? — Hat-hat tanteremmel bővítjük az építőipari, a keres k ed e Imi s zakk özép i sk o 1 át, és különféle helyiségekből tantermeket alakítunk ki. Ez lió forint értékű volt az állókészletük. A Faktor kilencmillió forinthoz jutott azzal, hogy pályázatot nyújtott be az elmaradott térségék felzárkóztatásához meghirdetett programra. Ezzel újabb munka- lehetőségeket teremtettek, növelték kapacitásukat. A bőrdíszműtől a divatos ruháig sok mindennel foglalkoznak. Üzemnet .nyitottak Nagyatádon és nyomdát a középiskolai program 90 millió forintba kerül. így tehát a kötvényekért befolyt 40 milliót egyrészt az új középiskola tervezésére, a terület rendezésére, másrészt tanteremfejlesztésre költjük. S noha több mint százmillió forint megy el az új gimnázium építésének előkészítésére és a pótlólagos megoldásokra, ez az összeg az előbbi megépítésére nem lett volna elég. — 1986-ban gyorsan megvásárolták a kötvényeket. Milyen a kelendőségük ma? — Amikor az év elején átdolgoztuk az ötéves tervet, s ezt elfogadta a tanács, akkor szóba került, tegyünk-e valamilyen lépést, hiszen a kötvényt új középiskola építésére bocsátottuk ki. A jogszabály azonban nem tér ki arra, hogy mi van ilyen esetben. Arra azonban igen, hogy a kibocsátó tudja-e garantálni a visszafizetést. Erre igennel válaszolhatok. 1991- ben az összeg első, 1992- ben a második felét fizetjük vissza 11 százalékos kamatos kamattal. Egyébként a kötvény kelendő ma is, a közepes forgalmúak között van. Ez azt jelenti, hogy tisztességes a hozama! Csurgón. Eredetileg csak a saját szükségletükre akartak nyomtatványokat készíteni, de külső munkát is vállaltak. Névjegykártyákat, noteszeket és papírzacskókat készítenek. Amikor a Faktort megalapították, elsősorban a csökkent munkaképességűeknek akarták kereseti lehetőséget biztosítani. Általában négy— ötezer forintos a kereset, de A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Somogy Megyei Szövetsége tartott tegnap elnökségi ülést Kaposváron a Technika Házában. Dr. Orosz László elnök megnyitója után az ülés első napirendi pontjaként Papp János, a városi tanács elnöke tartott előadást a megyeszékhely fejlesztési eredményeiről, a további tervekről és lehetőségekről. Beszámolójában négy területet emelt ki, s ezekről részletesen szólt. Az első fő terület Kaposvár lakáshelyzete. A VII. ötéves tervben a tanács 2700 lakás építését tűzte ki célul, ebből azonban előreláthatóan csak kétezer lakás készül el a tervidőszak végéig. A lemaradás Oka elsősorban a pénzhiány. A tervidőszak első felében a tanácsnak rendelkezésére állt a szükséges pénzösszeg, akkor azonban válságba került megyénk építőipara. Mostanra az átalakítások, átszervezések hatására az építőipar képes lenne vállalni a kívánt számú lakások építését, időközben azonban — a |költségek emelkedése miatt — kimerült a pénzügyi alap. így Kaposvár lakáshelyzete szinte reménytelenné vált, a várakozási idő a lakáshoz jutáshoz öt évre nőtt. Befejeződik a bérlakások építése a Berzsenyi utcai gar- zonlakások átadásával. Le- álLt a tanácsi lakások eladása is, mert ez nem hozta meg a kívánt eredményt, nincs kedvező hatással a tanács gazdálkodására. A mási(k fontos terület a középiskolái tanteremhiány. A tervezett új gimnázium építésére nem kerül sor, a pénz csak arra elég, hogy foltozgassák a hiányosságokat. Az 1989—90-es tanévben 11-gyel több középiskolai osztály indul Kaposváron, és ezt követően újabb tíz osztállyal nő majd a beiskolázások száma. Ennek a jobban dolgozók hat—hétezret is hazavihetnek. A Faktor sikerét az mutatja igazán, hogy az ország valamennyi részén megtalálhatók a termékeik, az egyedi igényeknek is megfelelő ruhák, így természetesen a csurgói üzletükben is. A közeljövőben új üzletet nyitnak a Rákóczi utcában, Nagyatádon pedig mintaboltot terveznek. az lesz az ára, hogy egyes, iskolák kénytelenek lesznek szétszórtan, több kihelyezett tanteremmel dolgozni. A város közlekedésében nagy előrelépés a nemrég átadott felüljáró, ugyanakkor ez újabb terheket ró a tanácsra, hiszen ahhoz, hogy a felüljáró megfelelően elláthassa feladatát, tovább kell fejleszteni. Az ehhez szükséges összeg azonban még hiányzik. Végül a köztisztaság és városkép-kialakítás problémáiról beszélt Papp János. Most a legégetőbb egy új városi szeméttelep és egy veszélyeshulladék-lerakó. hely létesítése lenne, az anyagi fedezet azonban ezek megépítéséhez sincs meg. Az MTESZ elnökségének tagjai a beszámolóhoz kapcsolódó vitában szakértői támogatásukról biztosították a tanácselnököt. Az ülés következő napirendi pontjaként Christ Miklós, a MTESZ titkára a megyei elnökség 1989. évi munkatervét és költség- vetését ismertette, amelyeket az ülés — hozzászólások után — elfogadott. A kiemelt feladatok között szerepelnek olyan átfogó és összetett problémák is, mint az anyag- és energiatakarékos gyártási eljárások a könnyűiparban, a favagyon és fahulladék energetikai és termékelöál- lítási célú feldolgozásának alternatívái, valamint a termelési kooperációk elősegítése. Ezután az idei év kiemelt feladatainak ellátásáról és ezek továbbviteléről szólt a megyei titkár. Az ülést jutalmak átadása zárta. Huszonöt éves munkája elismeréseként nyújtotta át dr. Orosz László az MTESZ megyei emlékérmét dr. Exner Zoltánnak, az SZMT titkárának, az MTESZ alelnokének. Kiváló munkájáért az elnökség tagjai közül tizenegyen vettek át jutalmat. Száznegyven hektáron termesztett cukorrépát az idén a somogyjádi Alkotmány Tsz. Jó közepes termést takarítottak be, így mintegy hatszáz vagonnyi cukoralapanyagot prizmázhatnak (képünkön). A Kaposvári Cukorgyár rövidesen megkezdi a termés beszállítását és feldolgozását KELENDŐ A KÖTVÉNY Hova lesz a 40 millió ? Ax HTESZ Jövő évi feladatai Elnökségi ülés a Technika Házában Tanácselnöki beszámoló a fejlesztésekről
