Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-28 / 283. szám
1988. november 28., hétfő Somogyi Néplap 3 Befejeződött az Országgyűlés háromnapos ülésszaka llegcsztööltönyöket és -kesztyűket varrnak Kaposváron a Delta Sportáru- és Börkoníekció Szövetkezetben. A hegesztőöltönyökből háromfélét varrnak: két típus tiszta bőrből készül, egy pedig a lángmentes textil és a bőr alapanyag együttes felhasználásával. Ebben az évben a Müárt Nagykereskedelmi Vállalat számára 110 hegesztőöltönyt készítettek el, kesztyűből pedig húsz-harmincezer pár készül évente KuIcb a zárba Lakni Atádon is kell A magánerős építkezéseket szorgalmazzák (Folytatás a 2. oldalról.) Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), a Duna Cipőgyár szabásza az Országos Árhivatal elnökéhez interpellált. Azt kifogásolta, hogy a rádió- és a televíziószabályzat szerint minden műsorvevő készülék után előfizetési díjat kell fizetni, holott a tévékészülékeket nemcsak az adások vételére használják, hanem számítógépek működtetéséhez, monitorként is. Kérte, hogy ilyen esetekben mentesítsék a használókat a díjfizetési kötelezettség alól. Interpellációjának második részében azt kérte, hogy a magánszemélyek tévéelőfizetési díj- mentességével kapcsolatos szabályozást változtassák meg. Jelenleg ugyanis csak az kaphat mentességet, akinek jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. Ez az összeg ma már rendkívül alacsony, a legkisebb nyugdíj is 2800 forint. Javasolta ezért a mentességhez szükséges jövedelemhatár felemelését a mindenkori legalacsonyabb nyugdíj összegére. Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke mindkét kérést jogosnak ítélte. Egyetértett: indokolt intézményesen mentességet adni a monitorként használt készülékekre. A magánszemélyek mentességével kapcsolatos kérés valamivel bonyolultabb, s az érintett szervek egységes véleménye sem alakult még ki. Legkésőbb a jövő év március 31-éig — az interpelláló képviselő bevonásával —rendezik a kérdést, addig pedig egyedi elbírálással, a nyugdíj legalacsonyabb összegét figyelembe véve adják meg a kedvezményeket. Bozsó Lajosné és az Országgyűlés a választ — egy tartózkodással — tudomásul vette. Dr. Vodila Barna (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 15. vk.), a volt edelényi járási hivatal nyugdíjas elnöke a jogi képzettséggel rendelkező helyi tanácsi dolgozóknak a lakosság részére végzendő magánmunkája tárgyában interpellált az igazságügy- miniszterhez. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter válaszában kifejtette: e kérdés a közeljövőben elkészülő, a jogi képviselet egységesítéséről szóló törvény kapcsán kerülhető előtérbe. Ugyanakkor rámutatott: a községi tanácsi vezetők és a lakosság között hatósági jogviszony áll fenn. Az ilyen ügyek intézése kapcsán ez a viszony sajátos módon megváltozhat. Gondot okozhat az is, hogy adott esetben ugyanazoknak az embereknek kell felülvizsgálniuk hatósági szempontból az egyes iratokat, akik készítették. A miniszteri választ a képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Antal Imre (Pest m., 19. vk), a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatója kereskedelmi miniszterhez interpellált szeszes italok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetési tárgyában. Elmondotta, hogy az „alkoholrendelet’' alkalmazása üdülőhelyeken teljesen indokolatlan, de másutt sem érte el a kívánt hatást. Beck Tamás kereskedelmi miniszter válaszában egyetértett azzal, hogy a jogszabály elavult. Véleménye szerint a munkahelyeken kell szigorítani a fegyelmet, csak ez hozhat megoldást. Mivel ez a jogszabály több tárca együttes rendelete, arra jéérte a képviselőt, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztériummal és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériummal egyeztetve decemberben adhasson választ a kérdésre. Antal Imre — bízva a kedvező döntésben — elfogadta Beck Tamás válaszát; hasonlóképpen döntött a parlament is. Ezután Beck Tamás válaszolt dr. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.) képviselőinek a legutóbbi ülésszakon az egészségügyi szolgálat gépkocsiellátása tárgyában benyújtott interpellációjára. A kereskedelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a képviselő a körzeti orvosoik gépkocsiellátá- sának megoldatlanságára hívta fel a figyelmet, kérve a helyzet megváltoztatását. A miniszter elmondta, hogy az intézkedés mintegy négyezer körzeti orvost érint, s a megoldáshoz 800 gépkocsira van szükség, hogy azokat öt évente ki lehessen cserélni. A kérést azóta teljesítették; az autók kiutalása a Szociális és Egészségügyi Minisztérium 'hatáskörébe került. Beck Tamás elmondta azt is, hogy a napikban Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter további gépkocsik kiutalását kérte, s erre a kereskedelmi miniszter ígéretet tett. Szólt arról is, hogy a közeljövőben megvizsgálják a körzeti állatorvosok gépkocsiellátá- sának helyzetét is. Dr. Papp Elemér és az Országgyűlés a választ elfogadta. Bőrösök Dezső (Budapest. 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója az utak tisztasága tárgyában intézett kérdést a közlekedési minisztériumi államtitkárhoz; — mert mint mondotta — sok baleset származik abból, hogy az utak szennyezettek, piszkosak. Tóth László közlekedési minisztériumi államtitkár válaszában elmondta, hogy az utak tisztaságát több rendelet, és az ez évben elfogadott közúti közlekedési törvény is szabályozza. Ezekben rögzítették, hogy pontosan melyek az utak igénybevevőinek és az utak kezelőinek feladatai. A rendeletek, határozatok betartatása azonban nagyon nehéz. Az előírások érvényesítését segíti például, hogy az utak kezelői űtellenöri szolgálat létesítésére kaptak lehetőséget. Az útellenőrök elsősorban a főútvonalakat, de rendszeres időközönként a mellékutakat is figyelik, s intézkednék, ha bejárásuk során bármilyen balesetveszélyes szennyeződést tapasztalnak. Az útellenőrök felhatalmazást kaptak arra is, hogy ha azonosítani tudják az utaik szennyezőjét, szabálysértési eljárást kez- deményezzenék, illetve a tisztítás költségéit rá terheljék. Dr. Balogh Károly (Győr- Sopron m., 11. vk.) rába- pordányi körzeti ■ orvos a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez intézett kérdést a telekkialakítás esetén fizetendő földvédelmi járulék alóli mentesítés tárgyában. Váncsa Jenő válaszában tájékoztatta a képviselőt, hogy az ezzel kapcsolatos törvény módosítását a jövő év első felében kívánják benyújtani az Ország- gyűlésnek. Ez alkalmat ad arra, hogy az egyes rendelkezéseket a társasági törvénnyel is összhangba hozzák. Megemlítette azt is, hogy aki telekkialakítás miatt kivonja a mezőgazdasági termelésből a földet, jelenleg négyzetméterenként 15—18 forintot fizet. Indokolt megteremteni annak lehetősé- gét, hogy kertészkedésre is alkalmas nagykertes családi házak épülhessenek, s ezt ne hátráltathassa nagy összegű járulék fizetése. Dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.), a Ferraké- mia Ipari Szövetkezet jogtanácsosa az építésügyi és vá rosfej lesztési minisztertől kérdezte: tervezik-e a helyiséggazdálkodásról szóló 19 1 984. (IV. 15.) miniszter- tanácsi rendelet olyan értelmű módosítását, hogy a magántulajdonban lévő lakást ne csak a helyi tanács elnökének engedélyével — vagyis lényegében egy kötelező, ám formális aktus után lehessen bérbe adni nem lakás céljára. Válaszában Somogyi László miniszter elmondta: foglalkoznak az említett rendelkezés módosításával. Ugyanakkor a miniszter válaszából kiviláglott: nem elsősorban a (képviselő által felvázolt cél vezérli a jogalkotókat, ugyanis az a véleményük, hogy a lakásállományt védeni kell. 1987-ben összesen 766 lakás épült Magyarországon állami, vállalati kölcsön, szociális támogatás nélkül. Hétszázhat- vanhat család mondhatja tehát el magáról, hogy szabadon rendelkezik otthonával. az összes többi tavaly elkészült lakás tulajdonosai jelentős támogatást kaptak. A társadalmi igazságosságot sértené, ha az alacsony kamatú OTP-kölcsön törlesztése mellett vala,ki 25— 30 ezer forintért adná bérbe egyik' lakását (hiszen ilyen esetben általában több lakással rendelkező tulajdonosokról van szó. Tehát a minisztérium azzal foglalkozik, hogy megteremtse a jogi lehetőségét annak: ilyen esetben az OTP és a munkáltatói kölcsönt folyósító vállalat azonnali hatállyal felmondhassa a szerződést. A tartozüs visszatérítése után az állampolgárnak természetesen joga lenne bármilyen célra szabadon bérbe adni a lakását. A miniszter szavait taps fogadta. Király Zoltán (Csongrád. m., 5. vjk.), a Televízió Szegedi Stúdiójának szerkesztő riportere egy, 1945-ben kelt belügyminiszteri rendeletre hivatkozva — amely csupán bejelentési kötelezettséget ír elő a felvonulásokra, a gyülekezésekre — azt kérdezte a belügyminisztertől : a Budapesti Rendőr-főkapitányság milyen jogszabályok alapján tiltotta be a brassói munkásmegmozdulás első évfordulójára tervezett budapesti szolidaritási felvonulást, s miért oszlatta szét a rendőrség ezt a demonstrációt. Horváth István az általános társadalmi háttér felvázolása után rámutatott: az idézett rendelkezés mellett vannak más, magasabb szintű, frissebb jogszabályók is e kérdések rendezésére. Ami a konkrét esetet illeti: a belügyminiszter elmondta, hogy a tüntetés szervezői a demonstrációt megelőzően bejelentést tettek a rendőrségen. Ott közölték velük, hogy a hely — a román nagykövetség környéke, illetve a forgalmas Thököly út — sa csúcs- forgalmi időpont nem alkalmas egy ilyen demonstrációra. Emellett reális volt a veszélye annak, hogy az adott időpontban egy ilyen tüntetés — esetleg kívülről is eredő sugallatra — valamiféle provokációba torkollik. Horváth István elmondta: a tüntetés szervezői nem élték azzal a jogukkal, hogy az elutasító határozat ellen felsőbb rendőri szervhez forduljanak; ehelyett panaszukat egyenesen a Szabad Európa Rádióhoz jutatták el. Mindent összevetve úgy vélekedett: a törvényt nem a rendőrség szervei sértették meg. A rendőrség egyébként semmilyen ügyben nem kénye-kedve szerint dönt, hanem a kormány általános politikai vonalát követi — tette hozzá. A rendőrséget a tüntetés szervezői később azzal vádolták, hogy brutálisan lépett fel a demontsráció résztvevőivel szemben. A belügyminiszter szerint ez az állítás nem felel meg a valóságnak. A rendőrség szabályszerűen járt el; az intézkedések nyomában keletkezett politikai vita pedig nem jogvita, és nem rendőrségi ügy. A kérdésekre adott válaszokkal az Országgyűlés novemberi ülésszaka befejezte munkáját. Az elnöklő Jakab Róbertné az ülésszak bezárását megelőzően bejelentette, hogy levélben és szóban számos kérés érkezett a parlament elnökéhez: az ország háza fölött lengjen a nemzeti lobogó. Az ülés elnöke 'közölte: a Parlament kupolájánál zászlótartó rudakat helyeztek el, s az ülésszak megkezdése óta immár két helyen is lobog a nemzeti zászló. Az elmúlt években Nagyatádon sem csökkent a lakásra várók sora. A gondokat csak tetézi, hogy egymás után vonultak ki a korábbi kivitelezők. A Sáév fennállásának utolsó szakaszában má.r csak három tízemeletes lakóházat épített. A lakók most is bosszankodnak; ezek az épületek nemcsak nem illenek be a városképbe, de minőségükkel is baj van: penészesednek a falak, hibás a fűtés, baj van a meleg vízzel... Most az OTP megbízásából épít 17, különböző alapméretű lakást a Bázis, de ezek az otthonok inkább a nagyobb igényeket elégítik ki, mintsem a lakásra várók számát csökkentik. A Komfortot — mint írtuk — most számolják fel. A csődbe jutott szövetkezet azért is okoz gondot, mert a legnagyobb nagyatádi lakásépítő volt. A költségvetési üzem nem tud nagyobb építést vállalni, az ÉSZKV-nak pedig más kötelezettségei vannak. — Ki fog lakást építeni Nagyatádon? — kérdeztük Hamvas János tanácselnököt. — Az ismert gondok miatt az utóbbi időben a magánerős építkezéseket szorgalmaztuk. A halgazdaság korábbi telepének helyén ötvenhárom kedvezményes telket adtunk el, s három új utcát nyitottunk. Nemcsak ezen a területen, hanem a város más részein is segítettük azokat, akik családi ház építésére vállalkoztak. 136 családnak 11 millió forint támogatást adtunk. Az új otthonok többségébe olyanok költöztek, akiknek már volt valamilyen lakásuk, így ezeket olyanoknak juttathattuk, akiknek korábban nem volt saját otthonuk. Amikor még úgy látszott, hogy a Komfort kikerülhet a szorult helyzetből, javasoltuk, hogy az elavult no-fines technológia hel.yett alkalmazzák a durisolt, azaz a biobetont. Arra gondoltunk: a tanács saját beruházásában építhet lakásokat a Kossuth utcában, ez azonban a Komfort felszámolása miatt csupán terv maradt. Gond volt az is, hogy amikor a leendő tulajdonosokkal leültünk beszélgetni, kiderült: nincs elég pénzük. Így várakozó álláspontra kellett helyezkednünk. — Megvan a terület, közművesítettek is, csak az építkezést nem kezdték el. — Nem volt kivitelezőnk. Most azonban a Kossuth utcában tervezett 148 lakást a költségvetési üzem megcsinálja. — Képes lesz rá? — Kisebb beruházással megteremthetők a technikai feltételek. — És mit csinál a másik nagyatádi építőipari vállalat? — Az ÊSZKV a jövő év elején a tervezett határidő előtt befejezi a Solár gyógyszálló építését: utána a strand következik. Jövőre el kell kezdenünk a kereskedelmi szakközépiskola építését is; szükségünk van rá. a demográfiai hullám ugyanis elérte a középiskolát. Nagyatádon egyébként is éve.k óta gond van az általános iskolákból kikerülő lányok továbbképzésével; a választási lehetőség minimális: vagy az egészség- ügyi szakközépiskola vagy a gimnázium. Ezen a gondon segíthet a kereskedelmi iskola. — Elégedett Nagyatád gyarapodásával ? — Sok fontos dolgot tudtunk megvalósítani az elmúlt évékben. Befejeztük a strand felújítását, korszerű gyógyászati lehetőségeket teremtettünk, szálloda épül. javultak a hírközlés feltételei. Nincs szégyenkeznivalónk. S még nem beszéltünk arról, hogy jó ütemben folytatódott a gázprogram, javul a víz minősége, javítjuk a kórház műszerezettségét. Megteremtettük a feltételeket a kereskedelem fejlesztéséhez is, csak az kérdéses, hogy mikor lesz pénz a bevásárlóközpont megépítéséhez. N. J Grósz Károly és Nyers Rezső az ülésteremben