Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
8 Somogyi Néplap 1988. november 26., szombat ! IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Sajtó, megújulás, hagyományőrzés Széchenyi István írta csaknem 1H0 esztendeje a Stadium című munkájának előszavában : ..mind alkotmányunkban, mind szokásainkban. mind polgári helyzetünkben tetemes javításokra legsürgetőbb szükségünk van — mert az előrehaladás és helybenma- radás közt forog nemzeti életünk és halálunk". Ha eltekintünk a megfogalmazás némiképp romantikus túlzásaitól, a szóhasználat korhoz kötött sajátosságaitól, mostani állapotainkra is alkalmazható az idézet. Reformkorban vagyunk ismét — forradalmi változások után évtizedekkel — békés átalakítás feladatai várnak ránk. Békés — de nem ér- dekfeszültségektől és súlyos ellentmondásoktól, egzisztenciális veszélyektől mentes folyamat ez. Nem csoda, hogy a sajtó, a tömegközlés is reformgondola tok lázában ég — valóságos és mesterséges lázban, követve a poLitika hullámzásait, tükrözve bizonyos jelenségeket, s visszahatva a társadalom mozgásrendszerére. Nem mindenütt meggyőző a gondolatmenet: a színes címlap. U' piros-fehér-zöld ékítmény olykor mintha csupán a reformretorika megnyilvánulásaihoz volna cégér. Most, amikor papírellátási gondokkal küszködünk, új lapok, folyóiratok születnek. Szükségszerű a jelenség! A korábbinál jóval szélesebb slká- lára van szüksége egy olyan típusú, szervezett nyilvánosságnak, amely az uralkodó párt véleménye mellett a társadalom összes többi érdekszféráját is képviseltetni törekszik. Irodalmi és ökológiai folyóirat indult — két.esztendő próbatétel után —: a Liget nevű orgánum. Németh László hajdani Kertma- g.varországának szép és hasz nos ábrándjára emlékeztet a címadó gondolatsor: Li- getmagyarország ebben a megfogalmazásban egy hátrányaiból előnyt kovácsoló, nemzetközi érdeklődéstől övezett, problémáit földkerekség-problémákként tudatosító, múltjából tanulni igyekvő társadalom. S világoskék borítóján Stádium, fölirattal egy pesterzsébeti kiadvány is útnak indult: Széchenyi szellemében. A peremiét vállalása, ám meghaladásának igénye fogalmazódik’ programmá a folyóirat tanulmányaiban, és a szám német nyelvű ösz- szeállítása arról tanúskodik, hogy Pesterzsébet mellett Soroksár idegen talajból át- indázó hagyományait is becsben tartják az elindítók. De ne feledjük a korábbi folyóiratokat, időszakos kiadványokat sem: puszta át- lapozásuk is órákig tart. Megnyugtató, hogy tucatszám vészelték át a gazdasági nehézségek folytán visszaszorított művelődés súlyos időszakát, s talán a jövőben is számíthatnak az olvasó — és létrehozóik, működtetőik — támogatására. Mert pótolhatatlan hozzájárulás egv kritikusabb nemzeti önismerethez — például — a Békési Élet kendőzetlen híradása a hazai románság helyzetéről s a teendőikről: „realisztikusabbá és árnyaltabbá" kell alakítani oktatásunk, köz- művelődésünk arculatát. A Vast Szemle a megye ifjúságának testi fejlettségével, erőnlétével kapcsolatban ad közre biztató adatokat, noha veszélyjelzésekkel (túltáp- láltság. rossz testtartás stb.) sem marad adós; a 42. évfolyamában járó folyóirat néprajzi anyaga is minden elismerést megérdemel. Ci- gányzenekaraink hagyományainak őrzésére szólít föl egy beszélgetés a JászkunFALUSI JÓZSEF VERSEI Lábjegyzetek egy értekezlet margójára 1. A költő mondja, aki sohasem lódít: ,,Az igazat mondd, ne csak )a valódit." 2. Az üres mondatok löttye már elöntötte a szobát, most a nyitott ablakon át szivárog a tehetetlen fűre . .. 3. Egy nagy magyar irta, ma is igaz, ezért ne feledd: más a nép nevében beszé'ni. és más a nép helyett. . 4. Régi s bölcs a mondás (ha jól használod, gyógyszer): egy embert sokszor be lehet csapni, de sok embert csak egyszer... Fohász intelemmel Adj hitet a kétkedőknek, adj kenyeret ■az éhezőknek, a gyáváknak adj erőt, a fuldoklóknak levegőt, a bénáknak mozgást és teret, a gyilkosoknak szeretetet, áldozatoknak« békét és nyugalmat, ritmust adj a dalnak, az életnek tartalmat adj. s ha bármi történik: te Ember maradj! — Készítenek mostanában új lemezt? — Karácsonyra jelenik meg első CD kompaktlemezünk a Glória Kft. kiadásában. all of me címen, ezen mai New Orleans-! dixieland-muzsikát játszunk. Első. csak saját szerzeményeinket tartalmazó anyagunk a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál készült Benkó’s Play Benkó’s címen. Ez is karácsony előtt jelenik meg, és szintén CD-lemez lesz. K. Á. ság lapjain, a Dunatáj pedig egy Tolna megyei fölmérés nyomán figyelmeztet arra : középfqkiú oktatásunkban nagy szükség volna a jogi ismeretek átfogóbb tanítására. Vidéki kutatók érdekében, a tudomány megyei körülményeinek javítása céljából emel szót a Komárom megyei Új Forrás egyik idei száma. S hogy nemzeti létezésmódunk csakis a nagyvilággal kölcsönhatásban teremthet értékeket, arra a Somogy című folyóirat a meggyőző példa. Egy lí)47-e.s buzsáiki cséplés irodalmi szintű, érzékletes. néprajzi, politika- és tudattörténeti ábrázolása mellett — egyebek között — mai finnugor költők szólalnák meg magyarul, miként a Műhely című győri folyóiratban meg magyar író novellája szerepel lengyel fordításban is. Középkelet-Európa a hazája ezeknek a ..végeken" megjelenő, de korántsem provinciális kiadványoknak. „Eötvösünk és Szemeréitik" eleven hagyománya él a miskolci Napjaink hasábjain; a Palócföldben Masaryk csehszlovák köztársasági elnök 1930 őszén tett losonci látogatásáról esik higgadt és hiteles szó; történelmi korlátokon lép át az. a javaslat is, amely —: a Soproni Szemle című helytörténeti folyóiratban — Győr. Sopron, Szombathely. Kismarton összefogását kezdeményezi a tekintélyt kivívott soproni ünnepi hetek kiteljesítése céljából. A nyomtatott tájékoztatás említett alkotóműhelyei nélkül — lehetne sorolni a további példákat — a szocializmus megújulását célzó reformok nem bontakozhatnának ki olyan mértékben, ahogyan ez mégiscsak tapasztalható, nemzetközi várakozást — s néha már elismerést is — keltve. A sajtó nélkül a „visszarendeződés" nem lebecsülendő hadállásai még erősebbek volnának. Az adott szó visszavonása erkölcsi vétség, a nyomtatott szó visszavonása több: politikai hiba, nemzeti érdekeink megsértése. Kőháti Zsolt Gabor- Luca néni föltámadása Ottó Péter oldenburgi zenetanár Volkswagen Golf személygépkocsijával Létára fuvarozta Püspöky Szilveszter ornitológust. Előzőleg az egész éjszakát átbeszélgették és gyönyörködték. A konkrét zene. a madárdal és a népzene kapcsolatáról folyt a szó. és közben a magnetofonszalagokon élőben és lassítva daloltak a csízek, a rigók, a pacsirták, a poszáták. Ottó Péter egyik ámulatából a másikba esett, és bizony akármelyik ujgur. baskír, magyar népzenekutató is eltátotta volna a száját. A madárkák ugyanis pentatonul daloltak, közelebbről lá-pentatonul. még közelebbről népdalrészleteket adtak elő: egy székelykeresztúri csíz például az Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek kezdetű nótát fütyülte. Ottó Péter engedelmet kért és kapott, hogy autó- magnójának kazettáira átvegye a lassított madáréneket. Az öreg ornitológus megajándékozta őt a madárdalokról irt tanulmánya holland nyelvű példányával. — Sajnos, én sem értem, mert nem tudok hollandul, de ez a lehetőség adódott. A hegedűtanár már hazafelé tartott Oldenburgba, és összes mozgatható és nélkülözhető tárgyát szétosz- togatta a rokonai között, ezért boldog volt, hogy a nagy élmény viszonzásául elvihette kocsiján a profesz- szort Létára, ahol a köviri• Készlet az író közeljövőben megjelenő regényéből. gók állítólag még ismerik a pentaton stílust. Legalább addig is beszélgethettek! Mert még ilyent! Ottó Péter a felhők és hegyek közül elősugárzó hajnali napfénynek megfogadta, hogy hazatérve haladéktalanul megvizsgálja az oldenburgi feketerigók, cinkék és csonttollúak énekét. Milicisták találtak Püspöky Szilveszter ornitológus tetemére a létai völgyben. Kiszáradóban levő égerfán függött. Még meleg volt. Körülötte a bokrok letört ágai és az összetaposott fű arról árulkodott, hogy az idős tudós hevesen tusakodott magában tragikus lépése előtt. Botjával csapkodott. távcsövét. melyet a váraldal- ban fészkelő kövirigók megfigyelése végett vitt magával, olyan erővel verte az égerfa törzséhez, hogy a bal csőben az okulár ri- pityára törött. Magnetofonját is összezúzta, a szalagot kitépte belőle, és darabokra szaggatta. Kétségkívül heves idegroham törhetett rá. mert a szemüvegét is ösz- szetiporta, sőt talán a földön is fetrenghetett önkívületében: ruhájára, hajába fű és avartörmelékek tapadtak. A haladéktalanul megindult nyomozás az önakasztás tényét napnál világosabban bebizonyította. Egyetlen kérdés maradt nyitva : honnan szerzett Püspöky professzor ejtőern.vőz.sinórt? Frobius őrnagy minden rendelkezésére álló erőt bevetett a probléma tisztázására, beleértve az elhunyt feleségének, leányának és unokájának tüzetes kihallgatását is. Csizmadiáné Püspöky Júlia nyugdíjas bábművész és Csizmadia Fájsz költő gyanúsan egybehangzóan vallotta, hogy a család birtakú- ban nincs és soha nem is volt kák-sárga-piros zsinegből sodrott ejtőernyőzsinór. de piros-l'ehér-zöld se, lámakék se, szürke se, semmilyen. Ilyesmit Ottó Péter oldenburgi zenetanárnál sem láttak. Az illető Létárói elhozta a professzor megbízásából a pincekulcso-, amelyet Püspöky Szilvejzter szórakozottságában a kabátja zsebében feledett. Tréfásan korholta is magát miatta — Ottó Péter elmondása szerint. — Û! Tréfásan! — Frobius őrnagy följegyezte a szót noteszába. Magda, az özvegy elengedte füle mellett a tapintatosan föltett kérdéseket. Üveges szemmel meredt a kitömött egerészölyvre, amely férje könyvszekrényéneik ormán repesett. Kötényét kioldotta — mosogatni készült Frobius őrnagy betoppanásakor —, ölébe vette, összehajtotta egyszer, kétszer, .háromszor, annyiszor, amíg gombóc nem lett belőle. Akkor kigöngyölte, és kezdte elölről., anélkül, hogy a kapcsolatát az egerészölyvvel megszakította volna. Frobius őrnagy távozása után Júlia fölrázta. Nagy nehezen megszólalt végre. — No. szappant se kell többé kunyerálnunk Pestről. Karácsonyra új lemez BESZÉLGETÉS BENKÓ SÁNDORRAL — A Ki mit tud? zsűrijében rendszeresen láttuk Benkó Sándort, a Benkó Dixieland Band vezetőjét. Mielőtt zenekaráról faggatom, engedje meg, hogy a vetélkedővel kapcsolatban megkérdezzem: mi a véleménye a versenyen induló dzsessz- eg.vüttesekről? — Sajnos, kevesen játszottak igazán szvinges zenét. A mai muzsikán elsősorban a rockos hatás érződik. Fel- készültségük jó volt. de improvizációs tudásuk még csiszolásra szorul. Azt is jellemzőnek tartom, hogy modern dzsesszt kevesebben játszottak, mint hagyományos, dradicionális zenét. — Talán ezért lett dixieland-zenekar az első? — Amennyire örültem, annyira kényelmetlenül éreztem magam emiatt, de egyszerűen ténykérdés, hogy a dixielandet játszó együttesek magasabb teljesítményt nyújtottak a többieknél. — ön szerint milyen lehetőségeik vannak a mai fiatal dzsesszmuzsikusoknak? — Nem mondanám, hogy könnyű helyzetben vannak. de az kétségtelen előny a hatvanas évekkel szemben, hogy szabadon muzsikálhatnak. A dzsessz mindig rétegzene volt, kevés a fellépési lehetőség, a fizetőképes kereslet. Hiányoznak a műhelyek, ahol az idősebbek körében tapasztalatokat szerezhetnének a most indulók. — Benkóék foglalkoznak utánpótlás-neveléssel ? — Evek óta. Hazánkban ötven dixieland-zenekar bontogatja szárnyait. Mi kölcsönözzük nekik kottáinkat, felléptetjük őket Török Pál utcai klubunkban, a Kosztolányi Művelődési Házban. Bevezetett gyakorlat. hogy meghallgatásra jelentkeznek a rádióban Kiss Imrénél felvételkészítés céljából. A legjobbak részt vesznek a drezdai dixieland-fesztiválon. — A Benkó Dixieland Band rendszeresen játszik fiatal közönség előtt? — Ragyogóan megy a műegyetem új várklubjában a dixi-kocsma. ahol kéthetenként csütörtökön játszunk mi, a közbeeső héten pedig modern dzsesszt hallgathatnak a résztvevők. Koncertezünk a Kertészeti Egyetem klubjában ,az ELTE-n. a SOTE-n. a Műszaki Egyetem E klubjában, a Közgázon, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Programjaink összeállításakor a klubok mindig elsőbbséget élveznek, mert úgy gondoljuk, hogy tagjaikból lesz a mi későbbi közönségünk. — Láthatjuk-hallhatjuk a BDB-t a közeljövőben nagyobb nyilvánosság előtt is? — A televízióban valamikor november végén, december elején sugározzák a Benkó Dixieland Band története hatvan percben című show-műsorunkat. Közvetlenül utána a kettes csatornán pedig egy negyvenperces kcmcertfilmünket mutatják be. A Göncöl Kiadónál most jelenik meg az a kötet, amely a BDB történetét dolgozza fel a sajtó tükrében. A Soros Alapítvány és a BDB ! ímogatásá- val létrehozott műben Simon Géza Gábor nemcsak a hazai, hanem a külföldön megjelent, rólunk szóló cikkeket is összegyűjtötte. Támad a szél... A Szegedi Balett előadása. Földi Imre — MTI — fotója
