Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-26 / 282. szám
6 Somogyi Néplap 1988. november 26., szombat KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Mikroelektronika és ◦ társadalom Környezetkímélő autók Ami tegnap még hihetetlennek látszott, ma már nem az, s amit ma utópisztikusnak kiáltanak kfi, az holnap már... A fejlődés, az élet bármely területét nézve, nem áll meg. A mikroelektronika befészkelte magát közénk, nem is tudunk ma már meglenni nélküle — szerencsére. Ennek a nélkülözhetetlen tudománynak a társadalomban elfoglalt helyéről kérdeztük dr. Szemtgyörgyi Zsuzsát, az Ipari Minisztérium főtanácsosát. — Sok-sok példát lehetne felsorolni a változásra, fejlődésre, ötven évvel ezelőtt egy rádió a nagy sublót tetejét betöltő szobadísz volt. Jelenleg akár zsebre is rakható, és ugyanolyan minőséget és szolgáltatást nyújt, mint elődei. Vagy a mintegy ötven évvel ezelőtt megépített első elektronikus számítógép hatalmas területet foglalt el, ma meg az ennél nagyobb teljesítményre, szolgáltatásra képes személyi számítógép az íróasztal felén elfér. A mikroelektronika, mint technológia teszi lehetővé, hogy az alkotó elemeket viszonylag olcsón, és nagy tömegben lehessen előállítani. Az otthonokban szinte mindenütt megjelent az elektronika; ma egy magyar családnak is négy-öt rádiója, olykor két tévéje is van, de lehet programvezéreit mosógépe és számos technikai újdonsággal dicsekedhet. S ezek csak átlagos, napi dolgok. Ami ennél fontosabb: létre lehetett hozni nagy adatbankokat, valamint olyan ipari eszközöket, amelyek biztosítják a viszonylag olcsó termelést, a nagy . megbízhatóságot, a piacon való rugalmas igazodást. — Peugze ' ne feledkezzünk meg a hátrányokról sem. Mert olyan technikai újdonság, megoldás, amely csak előnyökkel járt volna az emberiség életében, nincs. — Valami módon mindig változásokat, hátrányos helyzeteket is teremtett a fejlődés. Amikor Jacquard feltalálta a programozható szövőgépet, takácsok ezrei váltak munkanélkülivé. Amikor feltalálták a gőzgépet és az elterjedt, kézimunkások százezrei kerültek az utcára. Példák sorát lehetne még említeni. Es most, amikor az elektronika — melynek alapja a miikroelektroni|kai technológia —, széles körben terjed, sok munkahely vagy megszűnik, vagy átalakul, Az információtechnika rendkívüli előretörését az integrált áramkörök fejlesztési eredményei tették lehetővé. Az múlt húsz év folyamán az egy lapkán (chi- pen) felépített áramkörök bonyolultsága évenként megkétszereződött, miközben a gyártási költségük gyakorlatilag változatlan maradt. A félvezető elemek fejlesztési iránya azt mutatja, hogy az elemsűrűség a jövőben is tovább növekedhet, talán egészen a jelenlegi százszorosáig. A szakemberek úgy vélik: az integrált áramkörök fejlesztésének még további húsz évre is van lehetősége. Az integráltsági fok növelésében a háromdimenziós felépítés lehet az egviik továbbvezető irány. és azzal jár, hogy emberek ezreinek kell új szakmát tanulniuk nálunk is. — Sokat halljuk, hogy elmaradottak vagyunk, a hátrányunk folyton nő. — Ez, sajnos, igaz. Túlságosan lemaradtunk az eléktronika fejlesztésében, különösen a mikroelektronikai technológiában. A szakemberek már a hetvenes évek elején sürgetően vetették fel: építsünk mi is mikroelektronikai gyárat. Akkor még viszonylag olcsóbban lehetett volna belépni az integrált áramkört gyártó országok sorába. Kétségtelen, hogy a tudás, a szakismeret akkor is elsősorban az amerikai cégek birtokában volt, és bizony, ha nem is létezett még a COCOM-lista, de azért voltak tiltások. Nem szívesen adtak el haladó technológiát szocialista országoknak. — Ennek ellenére berendezkedhettünk volna a mikroelektronika fejlesztésére. — Magam is részt vettem az előtanulmányokban, de sajnálattal mondhatom: késve és keveset értünk el. Kétségtelen, hogy az olajprogram fontos volt, és hogy az olajprogram is hasznot hozott. Ezeken túlmenően egy sor más területre ment el a már akkor is kevés pénz. A nyolcvanas évek elején született egy határozat: integrált áramköröket előállító gyárat kell építeni. Csak hát erre sem jutott annyi pénz, mint amennyi kellett volna. Végül az egész gyárat bezsúfolták egy meglevő telephelyre. Ennek később sajnálatos következménye lett. Megépült a gyár, elkezdett üzemelni, azután nyolcvanhat közepén kigyulladt, és leégett. Azóta megint ott tartunk, hogy nincs ... Sajnos, a versenytársak nem kérdeznek minket, patópálokat, hanem haladnak tovább a fejlődés útján, és azt kell mondani, ami reményünk még volt, lassan szertefoszlik. Persze megvehetünk mi készen például számítógépet, megrendelhetünk kész távközlési rendszereket is, ha van miből. Természetes, hogy nem nekünk kell minderft elkészíteni, de alkatrész nélkül, alapelem nélkül majdnem olyan egy iparág, mintha például minden acéllemezt külföldről hoznánk be. Az is igaz, hogy nem lehet a teljes választékot itthon gyártani alapanyagból sem, alkatrészből sem. De valamilyen alap- anyagiparnak lennie kell! H J Az információtechnika fejlődését azonban nemcsak növelés, az információ átviteli sebessége, hanem az információfeldolgozás gyorsasága is befolyásolja. Az elmúlt évtizedek fejlődése alatt olyan számítógépek jöttek létre, amelyek átlagosan alig érik el az 1 MIP-et (MIP = millió instrukció másodpercenként). Napjaink leggyorsabb számítógépei is csak mintegy 100 MIP-et biztosítanak. A félvezetőelemek fejlődésének eredményeként ma már elkészíthető egy ujj- hegynyi szilíciumlapkán 10 MIP-es processzor. A műveleti sebesség növelésének új útja a sokprocesszoros számítógépek megvalósításával bontakozik ki. Ez sok — nemcsak Régi törekvés a villamos autó forgalomba állítása. Az idők folyamán három ok indokolta ezeket a kutatásokat. Egyik a levegő szeny- nyeződése elleni küzdelem, a másik a szénhidrogénkincs várható kimerülése, a harmadik pedig az atomerőművekben termelt olcsó villamos áram. Ezekhez társult, hogy a villamos meghajtású járművek felépítése, szerkezete egyszerűbb a benzines üzeműekénél. Az előrelépés legnagyobb nehézsége pedig abban rejlett, hogy a - villamos energiát tároló akkumulátorok túl súlyosak voltak. Azóta kiderült, hogy a szénhidrogénkincs kimerülése mégsem látszik közvetlen veszélynek, az atomerőmüvek sem csökkentették az elektromos áram árát. A villamos járművek fejlesztésének fő mozgatója tehát ma a levegőszennyezés elleni küzdelem. A járművek használói számára a jármű sebessége, akciórádiusza, ára és üzemeltetési költsége a legfontosabb. A 60—80 kilométer napi utat megtevő autósoknak már a jelenlegi — többnyire ólomakkumulátorral működő — villamos járművek is elfogadhatók. Ezek óránként 50—70 kilométer sebességűek, áruk 10 vagy 100, hanem több ezer vagy 100 ezer — ilyen vagy olyan módon összekapcsolt, a párhuzamos működést lehetővé tevő processzort jelent. A tudósok szerint sok jel mutat arra, hogy néhány évtized múlva biológiai áramköri elemek veszik majd át a szilíciumlapkák feladatát nagyon sok területen. Képünkön egy texasi cég által kifejlesztett, új, nagy sebességű chipet láthatunk. nem haladja meg a benzines üzeműek kétszeresét, és tovább fog csökkenni, hu nagy tömegben gyártják majd. A villamos járművek üzemköltsége kereken háromszorta kisebb, mint a benzines üzeműeké, nem is szólva arról, hogy a villamos járművek egyszerűbb felépítése miatt a szervizikiadások kisebbek. A villamos járművek fejlesztésének sarkpontja a hordozható áramforrások súlyának csökkentése. Ha ugyanis nehéz az áramforrás, és kicsi a belőle kivehető energia (azaz ha kicsi az áramforrás faj'agos energiasűrűsége), akkor ez az autó forgalmi jelzőinél., a sebesség, az akciórádiusz, a hordképesség valamelyikének jelentős mértékű vagy több jellemző együttesének kisebb mérvű csökkenését okozza. Az áramforrások újratöltésének, cseréjének a megszervezése is hátra van még, holott ez önmagában is nagy műszaki, gazdasági és szervezési feladat: biztosítani kell a töltéshez a villamos energiát (10—100 kilowattóra energiát óránként és kocsinként), a töltés lehetőségét parkolóhelyeken, garázsokban és otthon, az akkumulátorcsere lehetőségét a töltőállomásokon, valamint az igénybe vett villamos energia gyors, egyszerű elszámolását. A nők könnye melegebb A Minnesota Egyetem (USA) kutatói megállapították, hogy minél tovább sírunk, a könnyünk annál sósabb, mert a faggyú- mirigyeinjk egyre kevesebb zsiradékot termelnek, míg a sós vizet termelő mirigyek fokozzák tevékenységüket. Hosszan tartó sírástól ezért vörösödik ki a szemünk és támad benne maró, csípő érzés. Azt is tapasztalták, hogy a nők könnyeinek a hőmérséklete 37,5 C-fokos, fél fak'kal melegebb, min' a férfiaké. A nagyobb hőmérséklet miatt a nők könnyfolvadékában levő zsiradék folyósabbá válik, s ez magyarázza meg, hogy a könnyező női szemek miért fénylenek jobban. Merre tart az információtechnika ? Lángálló textíliák A fém-, az üveg-, a grafit- és az azbesztszálak nem égnek el, a belőlük készült textíliák lángállók. Ám a legfontosabb ruházati és lakástextíliák éghető anyagok, s e tekintetben csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikük (a pamut, a viszkóz stb.) köny- nyebben, a másikuk (a gyapjú, a selyem, a polia- mid stb.) nehezebben gyullad meg. A textíliáknak ez a tulajdonsága már sok súlyos balesetnek volt az előidézője. Ezért világszerte keresik azokat az eljárásokat, amelyekkel a textil- anyagok égését csökkenthetik. Minden anyagra egyaránt megfelelő lángmente- sítő kikészítési eljárást azonban még nem sijkerült találni. Legelőbbre a cellulóz alapú anyagok lángmentesítésében jutottak. A cellulóz hőbomlása körülbelül 350 Celsius-fokon kezdődik meg. Belőle ezen a hőmérsékleten olyan éghető gázelegy képződik, amely 400 Celsius-fok körüli hőmérsékleten meggyullad. Az égés során a cellulóz tovább bomlik, gáz, folyékony és szilárd halmaz- állapotú bomlástermékek keletkeznek belőle. Miközben a gázok egy része elég, a folyékony és a szilárd anyagok bizonyos hányada elpárolog és szintén elég, másik részükből azonban széntartalmú anyagok keletkeznek. Ez utóbbiak körülbelül 600 Celsius-fokon mindaddig izzanak, amíg a szén ki nem ég belőlük. És végül az anyagból csak hamu marad vissza. A lángmentesített textíliák szintén meggyulladnak, ám sokkal nehezebben (nagyobb .hőmérsékleten), mint a kezeletlen anyagok, s nem égnek. nem izzanak tovább, ha már nem éri őket láng (sugárzó hő). Angol kutatóknak sikerült felfedezniük, miként kell kezelni a közönséges gyapjúszövetet, hogy azt az 1500 Çelsius-fokon hő se gyújtsa meg. A gyapjúszövet hő- és lángállóságát megnövelő eljárás során titán vagy cirkónium alapú vegyszert visznek fel a szövetre. Képünkön a tűzálló gyapjúruhába öltözött személy sértetlenül átsétál a lángokon. IVEK ES EVEK Napjainkban a beton, és acélanyagú építmények szédületes fejlődésének vagyunk tanúi. Közülük talán a merészen ívelő, egyre nagyobb, de mégis egyre karcsúbb hidak a leg- látványosabbajk. Minden évnek megvan a maga szenzációja, a szakfolyóiratok rendszeresen tudósítanak hídépítésekről, amelyek megdöntenek valamilyen addigi csúcsot. Néhány nagy feladat végrehajtása azonban még várat magára. így például Európa és Afrika híddal való összekapcsolása a 14 kilométer széles Gibraltári- szorosban. Itt a fő nehézséget az jelenti, hogy a tengerfenék mélysége helyenként a 300 métert is eléri, és a pillérek megépítését az Atlanti-óceánból a Földközitenger felé haladó erős áramlás akadályozná. Állandóan napirenden szerepel az olasz „csizmát" Szicíliával összekapcsoló híd is. A Messinai-szoros szélessége 3500 méter, és bár a terület földrengésveszélyes, az elképzelés keresztülvihető. A híd függőhíd lenne, emeletes pályával, fent 2x2 sávval autók számára, alul pedig vasúti pályával. Az építésnek elvi akadálya sohasem volt, de mindig közbejött valami. A nagy feladatok sorában joggal említhetjük még a dán szigetvilág összekötésének a tervét, amely évről évre látványos eredményeket hoz. (Ezek sorában épült meg a világ egyik legérdekesebb, ferde ívű betonhídja.) A japánok már több évtizeddel ezelőtt elhatározták, hogy az ország szigetei! egységes szárazföldi közlekedési rendszerbe fogják össze, vagyis hidakkal, alagutakkal kötik össze. E nagy terv egyik új láncszeme a képünkön látható 9,4 kilométer hosszú. kétszintes híd. amely Honsu szigetét köti össze Sikoku szigetével. A tíz évig épült hídon ez év áprilisa óta naponta 25 ezer személygépkocsi és 60 vonatszerelvény halad át. A közeljövőben további „láncszemek" átadására is sor kerül a sok ki- sebb-nagyobb szigetből álló országban.
