Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-22 / 278. szám
2 Somogyi Néplap 1988. november 22., kedd A tervezett adósávokról Tanácskozott a Parlament reform ad hoc bizottsága A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Űj alapokon, új minőséget A személyi jövedelemadórendszer sávjainak jövő évre tervezett módosítását vitatta meg az Országgyűlés reform — korábban adóügyi elnevezésű — ad hoc bizottsága hétfőn. Villányi Miklós pénzügy- miniszter elmondotta, hogy az előzetes elképzeléseknek megfelelően a személyi jövedelemadó-törvény módosítását három lépcsőben kívánják végrehajtani. A pénzügyi kormányzat már a Parlament októberi ülésszakán olyan kisebb kiigazításokat terjesztett be, amelyek az adórendszer működését hivatottak elősegíteni. Ezt a képviselők akikor el is fogadták. A második lépésben az Országgyűlés decemberi ülésszakán az adósávokra vonatkozó javaslatot fogják előterjeszteni. A személyi jövedelemadó-rendszer átfogó koncepcionális felülvizsgálatára, az adóztatás alapelveit érintő kérdések megvitatására jövőre a Parlament nyári ülésszakán kerülhet sor. A pénzügyminiszter elmondotta, hogy a jövedelmek növekedésével az adófizetők automatikusan magasabb adósávba kerülnek, s ez mind kevésbé ösztönöz a többletfelaidatok vállalására. Ezért szükséges módosítani a jelenlegi sávokat. Ennek az az alapelve, hogy a nomináljövedelmek növekedése következtében az adóterhek ne növekedjenek. Emellett az adótáblázatban kialakult aránytalanságokat is csökkenteni kívánják. Villányi Miklós szerint nem az adórendszernek köszönhető a dolgozók körében tapasztalható teljesítmény-visszatartás. A bérszabályozás túl merev, ezért szükségessé válik annak jelentős korszerűsítése. Jövőre erre is sor kerül, a vállalatok sokkal szabadabb kezet kapnak a bérek meghatározásánál. Az elképzelések szerint a költségvetési intézmények is szabadon gazdálkodhatnak a dologi kiadásokkal, illetve a bérekkel. Mindez remélhetőleg azt fogja eredményezni, hogy a jól dolgozó, jelentős teljesítményt nyújtó alkalmazottakat meg tudják fizetni a munkáltatók. A pénzügyi kormányzat kiét — A és B — változatot készített el az adómértékekkel kapcsolatban. Mindkét változatban az adómentes sáv határa évi 48 ezer forintos jövedelemről 55 ezer forintra emelkedik. Emellett mindkét változatban csökkennek az adómértékek. Arról is szólt, hogy a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók jövedelmi gondjait nem az adórendszer keretében kívánják megoldani. A kormány azt tervezi, hogy a túlóra-, valamint az ügyeleti díjak növelésére 2,5 milliárd forintot biztosít e két terület dolgozóinak. A több- gyermekes családok helyzetének javítására pedig a családi pótlék emelésére tesznek javaslatot, szintén a Parlament decemberi ülésén, a jövő évi költségvetés tárgyalásakor. Puskás Sándor, az ad hoc bizottság titkára elmondotta, hogy a bizottság a B variációt támogatja. Ebben ugyanis az évi 55 000 és 400 000 forint közötti jövedelmet elérők adóterhelése számottevően csökken. Egyébként a bizottság szakértői saját javaslatot is készítettek, ezek azonban annyira eltérőek a jelenleg alkalmazott rendszertől, hogy vizsgálatukat csak az adórendszer koncepcionális elemzésekor tartják indokoltnak. Bognár József (országos lista) azt hangsúlyozta, hogy az adórendszer vizsgálata során a bizottságnak nemcsak a pénzügyi kérdésekre kell koncentrálnia. Az adórendszer teljes felülvizsgálatát a jelenleg alkalmazott gazdaságpolitika átfogó elemzésével párhuzamosan szabad csak elvégezni. A továbbiakban a bizottság felkérésére a témával foglalkozó szakértők is szót kaptak. Fodor László, a Gazdasági Kamara főtitkár- helyettese elmondotta, hogy a munkacsoportjuk is kidolgozott javaslatokat. Ezek nem növelik a lakossági terheket, lényegesen egyszerűbbek a jelenleg alkalmazott változatnál, s lényegében megszüntetik a kedvezmények rendkívül széles körét. Balázsy Sándor, a szakértői javaslat egyik kidolgozója szerint az általuk előterjesztett megoldás lényegesen eltér a pénzügyi kormányzatétól. Véleménye szerint ugyanis a személyi jövedelemadó progresszív volta nagymértékben hozzájárul a teljesítmény-visszatartáshoz. Ezért az ő változatuk alapján lényegesen kevésbé lenne progresszív az adózás. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszéban elmondotta: Adócsökkentésre csak akkor kerülhet sor, ha sikerülne a tervezettnél nagyobb mértékben leépíteni az állami támogatásokat. Egyébként is a Pénzügyminisztérium által javasolt korrekciók mintegy 11 milliárd forintos adókiesést jelentenek. Csak az adómentes sáv 48 ezerről 55 ezerre történő fölemelése ötmilliárd forintos kiesést jelent. Kitért a nemzetközi tapasztalatokra is. Tény, hogy számos nyugat-európai országban csökkentették az adókulcsokat. Mindezt azonban úgy érték el, hogy szinte megszüntették a kivételeket, és jelentősen megnövelték az alacsony jövedelmek adóterhét. Ennek figyelembe vételével kötelezettséget vállal a pénzügyi kormányzat, hogy kidolgoz egy harmadik változatot is, amelybe lényegesen kevesebb sávot fognak beiktatni. Ez azonban az alacsony jövedelműek számára hátrányos megoldás, a magasabb jövedelműeknek pedig indokolatlan előnyöket biztosítana. Villányi Miklós azt is hangisúlyozta : nem ért egyet azzal, hogy az adórendszer teljesítmény-visszatartó hatású. Ebben az évben a gazdaságiban olyan eredményeket sikerült elérni, amelyekre évek óta nem volt példa. Nagyon gyorsan nőtt a tőkés export, a terven felül javult a külkereskedelmi mérleg. Októberben a tőkés export növekedése meghaladta a 30 százalékot. Mindezt olyan körülmények között sikerült elérni, amikor a belső fogyasztás a terveknek megfelelően alakult, tehát csökkent. Korántsem arról van szó, hogy a költség- vetés kizsigerelte volna a vállalatokat. Az idén a vállalatok fele több mint 50 százalékkal növelte nyereségét. Juhász Mihály (Budapest) arra hívta fel a bizottság figyelmét, hogy a magyar gazdaságban még mindig igen jelentősek a gazdasági tartalékok, ö nem osztotta Villányi Miklós véleményét, hangsúlyozva hogy a jelenlegi "dórend- szerred nem lehet ezeket a tartalékokat hasznosítani. Ö is az adósávok egyszerűsítését és a mértékek mérséklését javasolta. Szerinte a költségvetési kiadások csökketésében még jelentős tartalékok 'vannak. Békési László pénzügyminis zternhelyettes néhány olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amely jelentős mértékben megköti a kormány kezét. így jövőre tovább kell folytatni a pénzügyi egyensúly javítását, s emiatt 6—7 százalékos reálbércsökkentésre van szükség. Nincs lehetőség tehát az adóterhek könnyítésére. Ha mégis erre kerülne sor úgy a vállalatok adóztatását kellene szigorítani. Nyers Rezső, a bizottság elnöke összegezte a testület álláspontját. Eszerint támogatják a Pénzügyminisztériumnak azt az elképzelését, hogy jövőre a lakosság fajlagos adóterhelése — amely jelenleg 11,7 százalék — semmiképpen se növekedjen. A bizottság a Pénzügyminisztérium által kidolgozott B-változat mellett foglalt állást elfogadva, hogy az adómentes jövedelem határát 48 ezer forintról 55 ezerre emeljék fel. Emellett javasolta, hogy a nyugdíjasok adómentes jövedelemhatárát 96 ezerről ne 100 ezer forintra — ez a kormány elképzelése —, hanem 120 ezer forintra emeljék fel. Hosszabb távon pedig mindenképpen szükségesnek tartja egy ösztönzőbb adórendszer kidolgozását. Erre alkalmasnak látszik a szakértői bizottság által elkészített javaslat. Ezután Puskás Sándor bejelentette, hogy az adóügyi ad hoc bizottság utódaiként a Parlament döntése alapján létrejött Reform Bizottság kéthavonta fogja tartani az ülését. Elsősorban a gazdaságpolitikai reformokkal, így a költségvetési, a társadalombiztosítási, a szociálpolitikai reform munkálatainak támogatásával, ellenőrzésével kíván foglalkozni. Munkájába a jelenlegi tagakon kívül új képviselőket is be fognaik vonni. A Reform Bizottság elnöke Nyers Rezső. A képviselők javaslatára megvizsgálják egy adóügyi albizottság létesítésének lehetőségét is. Ez a testület folyamatosan konzultálna adóügyi kérdésekben szakértőkkel, és együttműködne az érdek- képviseleti szervekkel. Hétfőn ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta a tagsági viták alapján a szakszervezetek decemberi országos értekezletére összeállított dokumentum-tervezeteket. Ezek magukban foglalják a szakszervezeti mozgalom megújítására, valamint az érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység fő irányaira tett javaslatokat. A harmadik dokumentum javaslatot tartalmaz a mozgalom új alapokmányának alapelveire. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az országos tanács elé terjesztett anyagok a nyáron tagsági vitára bocsátott elgondolásokhoz képest új hangsúlyokat, új. elemeket is tartalmaznak, amit a politikai környezet változása és a tagsági viták tapasztalatai tettek szükségessé. Szólt arról, hogy a tagság az országos értekezlettől a mozgalom megújítása mellett eddigi tevékenységének kritikus elemzését is várja. Rámutatott: a mozgalom új alapokon való szerveződését, működésének új minőségét fejezi ki az a javaslat, hogy a szákszervezetek tömörülése a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést vegye fel. A vitában felszólalók többsége igényelte, hogy a dokumentum-tervezetekben határozottan foglaljanak állást olyan kérdésekben, mint az adórendszer, a bérreform, a szociálpolitika, az infláció. Többen arra is felhívták a figyelmet, hogy a követelések megfogalmazásakor az ország helyzetével is számolni kell, ehhez azonban ismerni kell a tényleges terheket. Mások arról beszéltek, hogy a hibás gazdasági döntések következményeit nem lehet a végtelenségig a lakosságra hárítani. A szakszervezeteknek a párttal és a kormánnyal kialakítandó új kapcsolatáról szólva sokan rámutattak, hogy nem elegendő csak a szakszervezetek részéről deklarálni a partneri viszonyt, azt a másik félnek Emberi jogi szeminárium Moszkvában Az emberi jogokról és az emberi szabadság védelmének kérdéseiről kezdődött hétfőn nemzetközi szeminárium Moszkvában. A tanácskozást, amelyen az európai szocialista országok szakemberei, az ENSZ szakértői és nem kormányszintű szervezetek képviselői vesznek részt, abból az alkalomból rendezte meg a Szovjetunió ENSZ-társasága, hogy a világszervezet közgyűlése 40 évvel ezelőtt fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A szeminárium munkájában részt vevő magyar küldöttséget dr. Nyíri Sándor, a Magyar Nép- köztársaság legfőbb ügyészének helyettese vezeti. Nemzetközi bizottság Az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák kiszabadítására nemzetközi bizottság alakult. Tagjai: Jon Andronov szovjet újságíró, Michael Harter, a bizottság alelnöke, Mer- nard Mandelbaum, Barry Färber és lánya Ce- ley Färber (balról jobbra), november 20-án, Moszkvába érkezésük után a repülőtéren. is meg kell tennie. Csak így lehet egyenrangú partnerekként tárgyalni. Általánosságban nem igaz, hogy a mozgalom elvesztette a tagság bizalmát — mondták —, egyes személyekkel, intézkedésekkel és módszerekkel kapcsolatban azonban valóban megrendült a tagok bizalma. Ezért a munka tartalmi megújítása során a fő hangsúlyt a határozatok végrehajtására kell helyezni. Többen felháborítónak tartották a szakszervezeti jogok csorbítására irányuló törekvéseket, ebben — mint mondták — nem szabad kompromisszumot kötni. Vita alakult ki arról, hogy a szövetség új nevében szerepeljen-e a demokratikus jelző. Egyesek azért nem tartják szerencsésnek a ja- solt elnevezést, mert szerintük az utóbbi évtizedektől elhatárolódó, ellenzéki jellegű mozgalmak határozzák meg magukat a demokratikus jelzővel. Mások e jelző mellett érveltek, mondva, hogy az kifejezi a megújuló mozgalom munkájának demokratikus jellegét. A vitában elhangzott észrevételeiket, javaslatokat a szerkesztőbizottság megvitatta, s többségüket a dokumentumok módosításánál figyelműé vette. Az így kiegészített dokumentum-tervezeteket a testület elfogadta, s az országos értekezletnek megvitatásra ajánlja. A szövetség elnevezésével kapcsolatban pedig abban állapodtak meg, hogy az országos értekezlet elé két változatot — a Magyar Szakszervezetek Szövetsége, illetve a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége — terjesztenek elő döntésre. A szakszervezeti mozgalom helyzetéről, megújításának fő irányairól szóló dokumentum-tervezet a szakszervezetek alapvető feladataként az érdekvédelmet és az érdekképviseletet jelöli meg. A szakszervezetek vállalják valamennyi bérből és fizetésből élő dolgozó érdekeinek képviseletét, az érdekvédelem azonban csak a szakszervezeti tagokat illeti meg. A szakszervezetek érdek- védelmi, érdekképviseleti munkájának fő irányairól szóló dokumentumétervezet kiemeli: a szakszervezetek erősíteni kívánják társadalmi kontroli-szerepüket, s jelen akarnak lenni a bruttó nemzeti termék felosztásánál. Egyebek között határozott antiinflációs politikát követelnek a*kormánytól, és sürgetik a bérreform mielőbbi megvalósításúi. A mozgalom új alapokmányának elfogadása a szak- szervezetek előreno zott kongresszusának feladata lesz. Addig is szükség van azonban azoitra az alapelviekre, amelyek alapján a mozgalom megújíthatja szervezetét; ezeket tartalmazza az országos értekezlet harmadik fő dokumentuma. A dokumentum-tervezethez csatolják a decemberi országos tanácskozást megelőző három — a nyugdíjasok, a fiatalok és a nők helyzetével foglalkozó — rétegtanácskozás állásfoglalásait is. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT főtitkára arról tájékoztatta a testületet, hogy várhatóan november 28-án lesz a kormány és a SZOT képviselőinek újabb megbeszélése, ahol visszatérnek az előző tanácskozásukon nyitva maradt kérdésekre. A testület végezetül személyi kérdésekben döntött. Felmentette SZOT-tagsága alól a Szakszervezetek Országos Tanácsának 45 tagját és kooptált 27 új tagot. Törvényjavaslat a műszaki fejlesztési alapról Tétényi Pál, az OMFB elnöke hétfőn sajtótájékoztatót tartott a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslatról, valamint a kutatási programok anyagi támogatásáról. Elmondta, hogy hazánkban jelenleg a vállalatok a hozzáadott érték alapján fizetik be hozzájárulásukat az al-io- ba. A rendszer több szempontból. korszerűsítésre szorul, egyebek között azért, mert a műszaki fejlesztés költségei eddig túl nagy mértékben terhelték az ipart. Elkészült a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényjavaslat, amelyet az Országgyűlés ezen a héten megvitat. A javaslat célja a gazdaság műszaki színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés meggyorsítása, valamint a tudományos és műszaki eredmények elterjesztése. A Központi Műszaki Fejlesztési Alapba az állami vállalatok, trösztök, a tröszti vállalatok, az egyéb gazdálkodó szervek, a szövetkezetek a szövetkezeti vállalatok, az egyes jogi személyek vállalatai, valamint a pénzintézetek a megelőző év nyereségadójának 4,5 százalékát fizetik be. A befizetők ezt az összeget költségként számolhatják majd el. Nem kell a műszaki fejlesztési alaphoz hozzájárulniuk azoknak a szervezeteknek, amelyek évi árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Tétényi Pál hangsúlyozta, hogy az új szabályozás szerint az alaphoz való hozzájárulás mértéke az ágazatoktól független lenne, vagyis ezentúl nem egyedül az ipar viselné a műszaki fejlesztés legnagyobb terheit. Példaként említette, hogy az idén az ipar 4,8 milliárd forintot fizet be a műszaki fejlesztési alapba. Az új szabályozás szerint jövőre ez az összeg 2,9 milliárd forintra csökkenne, vagyis az ipar hozzájárulása 62 százalékról 34 száza.ékra va!;ózna. Az ágazatok közül különösen a gépipar járna ..ól, mert több mint felére csökkenne a vállalatom által befizetett összeg. A Központi Műizaki Fejlesztési Alapba befizetett összegből pályázat úlján részesedhetnek az igénylők. Elősegíti majd a műszaki haladás gyorsítását, hogy az alap a kutatás-fejlesztés költségeinek fedezésén kívül felhasználható lesz a tudományos kutatási eredmények gyakorlati bevezetését szolgáló beruházások finanszírozására. Az OMFB elnöke kitért arra is, hogy az alapban összegyűlő összeg felhasználásáról rendszeresen tájékoztatják majd az MTESZ tudományos tag- egyesületeit. Amennyiben az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, a jogszabály 1989. január elsején lép érvénybe. Ismertetés hangzott ei a sajtótájékoztatón az OMFB által kezelt műszaki fejlesztési alap összegének eddigi felhasználásáról. A VII. ötéves tervidőszakban az OMFB 11 milliárd forinttal részesedik az alapból, s ehhez jön még 4—5 milliárd forint, amelyet a korább' megbízások alapján fizettek vissza a vállalatok. Az OMFB kiemelten támogat három országos kutatás-fejlesztési programot. Az elekt- ronizáció, s hírközlési és automatizálási, továbbá biotechnológiai, valamint „ a gazdaságos anyagfelhaszná-. lás és hulladékhasznosítás kutatási és műszaki fejlesztési programja együttesen csaknem 5 milliárd forint támogatásban részesül.
