Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-19 / 276. szám

1988. november 19., szombat Somogyi Néplap 3 Váróéi páriaktiva Kapotváron Szükség van az új alkotmányra DR. KULCSÁR KÁLMÁN ELÓADÁSA Hétfőn nyílik — Kaposváron Titán-áruházát avattak Egy napot Kaposváron töltött dr. Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter. Teg­nap délelőtt a megyei bíró­ság vezetőivel tárgyalt, s délután ő volt az előadó a városi pártbizottság aktíva» értekezletén, amelyet a sportcsarnokban rendeztek meg. Tolnai Sándor, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Kulcsár Kálmán tartott előadást Politikai rendszer, jogállam címmel. Először arról beszélt, hogy miért időszerű a politikai rendszer reformja. A politi­kai intézményrendszer át­alakulása jóval szűkebb fo­galom, mint a politikai rend­szer átalakulása. Nekünk azonban a politikai rendszer átalakulására van szüksé­günk. Nem elég a szerveze­teket megváltoztatni, nem elég a szűkebb értelemben vett intézményeket átalakí­tani, át kell alakuljon az egész politikai rendszer, működésében, tartalmában, s ami talán a legfontosabb, az emberi magatartásokban. A politikai rendszer leg­fontosabb elemének nevezte a politikai kultúrát, hang­súlyozva: fontos, hogy en­nek az átalakulása is meg­induljon és megvalósuljon. Hiába van jól kialakított intézményrendszerünk, hiá­ba vannak szépen megfo­galmazott jogszabályaink, ha a politikai kultúra vál­tozatlan marad. Akkor ugyanúgy fog működni min­den, mint ahogy megszok­tuk. A politikai kultúrának segítenie kell a politikai rendszer működését, a poli­tikai rendszer működésének segítenie kell a politikai kultúra alakulását, fejlődé­sét. Lehetőséget adva arra, hogy az emberek a társa­dalomiban ne alattvalóként, hanem tényleges partner­ként, állampolgárként ve­gyenek részt a politikai élet­ben. Az igazságügyi miniszter leszögezte, hogy á jogállam kiépülése az egyik olyan alapelv, amely szükséges a szocialista társadalom poli­tikai rendszerének megúju­lásához. Ez teszi lehetővé, hogy az állampolgár, az egyén, saját erejét, energiáit, kezdeményezéseit, tudását a lehető legjobban ki tudja bontakoztatni. Ez pedig most egyben gazdasági té­nyező is. A jogállam egyik leglé­nyegesebb eleme, hogy az egyén társadalmi és jogi érték. Az egyén jogai eldde- geníthetetlenek. Az egyén jogait tisztelni kell — az államnak is, embertársainak is. Magyarországon, sajnos, soha nem volt jogállam, most kell majd megterem­teni, s nem lesz majd tör­ténelmi szempontból egy­szerű feladat. A jogállam azt jelenti, hogy az állam alkotmányos alapelvekre épül fel, az alkotmány alap­tételei mondják meg, milyen és hogyan működik az ál­lamszervezet. Alkotmányos elveket jelent az állam és az állampolgár viszonyában. Az állaimnak tiszteletben kell tartania azokat az egyé­ni jogokat, amelyek a tör­ténelem' során kialakultak és amelyeket megfogalmaz­tak. A jogállamban kell lennie olyan szervezetnek is, amely ellenőrzi az álla­mot abból a szempontból, hogy alkotmányosan műkö- dik-e, s ahova az egyén is fordulhat, ha vele szemben alkotmányellenesen, jogait sértve jártak el. Dr. Kulcsár Kálmán le­szögezte, hogy az alkotmány felülvizsgálatának eddigi eredményei azt mutatják: új alkotmányra van szükség. Ennek kidolgozása már meg­kezdődött. Nagyon fontos­nak nevezte az előadó azt az alkotmányos alapelvet, hogy a három hatalmi ágat — törvényhozó, végrehajtó, bírói — el kell választani. A Parlamentnek sem lesz korlátlan hatalma, a törvé­nyeket, a majd megalakuló aiko tmá ny b í róság f elül vi zs - gálhlatja. Az új alkotmány sokkal nagyobb teret szen­tel az emberi és állampol­gári jogoknak, s ezek elő­rébb is kerülnek. Kiemelte az előadó az ön­kormányzat szerepét. Ez ta­lán a legfontosabb lesz az új politikai rendszerben. Dr. Kulcsár Kálmán sze­rint az új politikai rendszer legfontosabb eleme az új alkotmány. Ha sikerül az el­mondottak szerint kialakí­tani, akkor könnyebb^ lesz a többi feladat megoldása is. Az igazságügyi miniszter ezután kérdésekre válaszolt, késő délután pedig a me­gyei tudósklubban beszélge­tett a résztvevőkkel, sport­csarnokbeli előadása alap­ján. Több búzafehérje készül Növelte a búzafehérje ter­melését a Budapesti Szesz­ipari Vállalat keményítő­gyára, amely az idén a ta­valyinál többet ad a hazai és a külföldi vevőknek az értékes anyagból. A diabe­tikus élelmiszerek készíté­sénél, különösen a cukorbe­tegek táplálékainál nélkü­lözhetetlen .lisztjavító anyagból, az úgynevezett vi­tális glu'tinból az idén 105 vagonnal gyártanak, negye­dével többet, mint 1987-ben. A termék nagy részét, kö­rülbelül 95—96 százalékát — a külkereskedelmi szer­vezetek közreműködésével — a konvertibilis elszámo­lású piacokon értékesítik. Különösen a holland vevő elégedett a gyár termékei­vel, oda kerül a búzafehér­je nagy része, kisebb meny- nyiséget vesznek meg svéd, svájci és angol kereskedők. A búzafehérjét sok helyen, különösen az északi orszá­gokban használják előszere­tettel lisztjavítóként, mi­vel búzájuk a kedvezőtle­nebb éghajlati adottságok miatt a miénknél általában gyengébb minőségű. Az utóbbi időben hazánkban is több fogy a termékből, mi­vel a sütőiparban és a ven­déglátásban diabetikus ter­mékekkel növelik a kínála­tot. A termelés növelését a vállalat mintegy 40 millió forintos beruházással ala­pozta meg; a keményítő- gyár az idén kapott új gé­peket a búzafehérje készí­téséhez. A minőség javítá­sában is nagy a szerepe an­nak, hogy ez évtől — a Fe­jér Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat köz­reműködésével — a megye négy-öt gazdaságából kap­ják az igen jó minőségű bú­zát. A gabonaforgálmi cég egy speciális martonvásári búzafajtát terméltet ottani gazdaságokkal. Hétfőn nyílik meg a vá­sárlók előtt a Titán Keres­kedelmi Vállalat új áruhá­za Kaposváron a Zalka Máté utcában. A létesít­ményt tegnap a megyei és városi vezetők jelenlétében avatták föl. Lampek György, a Titán vezérigazgatója köszöntöt­te az egybegyűlteket, majd Papp János, Kaposvár ta­nácselnöke mondott beszé­dét. Kiemelte : — A mostani gazdasági helyzetben külön örömmel üdvözlendő egy áruház lé­tesítése. A rúgalmas alkal­mazkodóképesség jó példája ez; a Titán új egysége bele­illik a kaposvári kereske­delem fejlesztésének hosz- szú távú koncepciójába. A tanácselnök beszélt ar­ról, hogy a tanácsi és a vál­lalati erők összehangolása nélkül a város nem gazda­godhatna újabb kereske­delmi létesítményekkel. Új típusú együttműködés ala­kul ki a vállalkozásra kész szervezetek és a kaposvári tanács között, a kereskedők törekvéseit a régi módsze­rekkel már nem lehetne a városnak megnyerni. Töhölyi Rudolfot, a Titán kaposvári igazgatóját az új áruház létesítésének körül­ményeiről kérdeztük. — Tizennyolcmillió forin­tért régi raktárépületek át­alakításával készült el az áruház. Egy nyolcvanöt négyzetméteres kicsi bolt volt itt. Most az eladótér 650 négyzetméteres, a rak­tárak pedig 1600 négyzetmé­tert foglalnak el. Így a vál­lalat teljes áruskáláját be tudjuk mutatni itt. Hat he­lyett 25 kereskedő szolgálja ezentúl a vevőket. A par­kolóban harminc autónak van hely. Az Építők SC volt az át­alakítás tervezője és kivite­lezője. Szép munkát végzett a cég. Aki korábban is is­merte a Zalka utcai raktár- együttest, tudja, hogy az öreg épületek nem voltak valami jó állapotban, s a környezet meglehetősen ren­dezetlen volt. Most a szépet megőrizve újították föl eze­ket a házakat. Egyszerű, takarékos mód­szerekkel jutott a Titán egy olyan áruházhoz, amely a Dunántúl egyik legnagyobb vas-műszaki üzlete. Az egy­ség léte bizonyítja: nemcsak ötven-száz vagy még több milliós, hivalkodó beruhá­zással lehet fejleszteni a ke­reskedelmi hálózatot. Érvanyag sokszorosítva Politizálnak a pártcsoportok Kohtmer János Egyszerre érződik a poli­tizálás iránti nagyobb igény és a közélettől való vissza­húzódás a Kaposgép köz­ponti üzemében. Egyre több kérdést tesznek föl az em­berek a párttagoknak, ép­pen ezért az öt alapszerve­zet tizenkét pártcsoportjára nagy feladat hárul. Rohtmer János mérnök az 1. számú alapszervezetben a műszaki fejlesztő osztályo­kon dolgozók pártcsoport bizalmija, Bódis Ferenc sze­relő pedig a 3. számú alap- szervezetben végzi ugyanezt a pártmunkát a szereldeiek között. Érvanyag sokszorosítva — Nekünk közvetlen a kapcsolatunk az emberekkel — kezdte Bódis Ferenc —; jobban meg tudjuk beszél­ni a feladatokat. — Most azt tapasztaljuk — vette át a szót a másik bizalmi —, hogy a jelenle­gi társadalmi, gazdasági helyzet, a politika alakulá­sa, az ideológiai kérdések más felfogása nagyon fog­lalkoztatja az embereket. Amikor összejövünk egy-egy pártcsoportülésre, elég ke­ményen szólnák a problé­mákról. Legtöbbjüknek az a dilemmája: mit mond­junk ki, mi a helyes válasz. Sokszor nem tudunk azon­nal választ adni, sőt tanács­talanok vagyunk. Szerintem elsősorban a legfelsőbb ve­zetés segíthet az ideológiai kérdések tisztázásában. — Mikről beszélgetnek az üléseken? — összegezünk egy-egy témát, például az ifjúság helyzetét. Szóba jött a kü­lönféle viselkedésformáktól a lakáshoz való jutásig sok minden. Szerintünk javítani kell a lakáshoz való jutás esélyét, különösen a társa­dalom jövője kerül veszély­be; ezt mint nagycsaládos mondom ... három gyerme­kem van. A vállalatoknak kellene többet tenniük, pél­dául növelni aiz ifjúság tá­mogatására szánt alapot. Bódis Ferenc környezeté­ben mást tartanak súlyo­sabbnak : — Tudom, velük vagyok, velük politizálok, a társaim­mal. Sőt jóformán olykor már nem is merünk politi­zálni! Minden a vgmk-val kezdődött. Én is tagja vol­tam. Elkezdtük hajszolni a munkát, a pénzt, aztán az emberek elzárkóztak a tár­sadalmi, a politikai munká­tól. Az adórendszer beveze­tésével a munkások hangu­lata továhb romlott, a vgmk felbomlott. — Mit kérdeznek az em­berek? — Kérdeznek?! Sokszor csak odakiabálnak, miért emelitek az árakat, miért csináljátok ezt meg azt. Bi­zony, most nem könnyű ne­künk. Ilyés Ferenc, az üzemi pártbizottság titkára jól is­meri a helyzetet, s hosszan sorolja, mit lehet érvként felhozni. — Arra törekszünk, hogy új formában adjunk érv­anyagot a tagságnak. Más­fél-két éve kezdődött a lé­nyeges változás : például úgy tervezzük a tömegpo­litikai oktatást, hogy a napi politikai kérdésekre tudjunk választ adni. Ilyen céllal sokszorosítunk minden fel­használható írást, sőt fogal­mazunk meg anyagokat, s juttatjuk el a párttagoknak. Egyébként, ahogy szó volt róla, ez az év a legnehezebb. Már nem megy a régi mód­szer — túlóra, vgmk —, ez szinte pangási állapot... — Begiubózik a dolgozó — így Bódis Ferenc. — Kere­ken megmondja, ő pedig az adóra nem dolgozik! — A bejelentések szerint a személyi jövedelemadó fi­zetése változik — folytatta a pártbizottság titkára. — Most viszont naponta kell mondani ezt, hitet adni az embereknek, bírják ki ezt a kis időt, jövőre többet kap mindenki a több mun­kája alapján ... A párttagok jobban bekapcsolódnak a politikai munkába, ha az aluliról való építkezés meg­indul. Ez eredményt hoz. Űj elgondolás: mondják meg ők, hogy mi az elképzelé­sük, akkor áll össze jó prog­ram, amelyet minden párt­tag a sajátjának érez. — Mi a legfontosabb? — Nagyon fontosnak tar­tom a propagandát, az agi- tációt. Azt viszont hiányo­lom, hogy lassú a központi propaganda. Jó lenne, ha a vezetők kötetlen beszélge­tésre jönnének egy-egy üzembe. Így erősíthetnénk a helyi politikát is. Azzal ugyanis egyetértek, hogy visszaesett a politikai akti­vitás, nehezebb mozgósítani, sőt fáradtak az emberek, sietnek haza egy-egy tag­gyűlés után, hiszen még többletmunkát kell végez­niük ... A beszélgetésből kiderült: a belső vállalati információk most kiegészülnek az üzemi pártbizottság üléseiről ké­szült tájékoztatókkal. Roht­mer János szerint kielégítő az információs csatornák száma, ezt így érzi, mint irányító, tervező főmunka­társ is. — Én meg abban a sze­rencsés helyzetben vagyok — tette hozzá Bódis Ferenc —, hogy szakszervezeti fő­bizalmi, KISZ-titkár, párt­bizottsági tag is van a sze­reidében, s ők szintén se­Bódis Ferenc gítemek a tájékoztatásban. — Sokat segítene, ha job­ban felhasználhatnánk a vi­deót — magyarázta Roht­mer János. — Az sem lenne rossz megoldás — egészítette ki Ilyés Ferenc —, ha lenne egy rendszeres politikai fó­rum a televízióban. S ott kérdés—felelet formájában hivatalos emberek monda­nák el a hivatalos álláspon­tot. Andics Jenőnek, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tőjének kaposvári előadása bizonyította, milyen szükség van az ilyen tájékoztatókra. Lajos Géza

Next

/
Thumbnails
Contents