Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLIV. évfolyam, 276. szám Ara: 2,20 Ft 1988. november 19., szombat Aranytartalék Vitatkozom azokkal, akik a címet olvasva legyintenek, mondván: hol van már az aranytartalék?! Nemhogy az „arany”, de a tartalék is igencsak eltűnőben. Vitatkozom velük, mert azon az oldalon állok, ahol azt mondják: a tartalék az emberben van, s amíg létezik alkotó emberi szellem, addig van tartalék is. Arról jutott eszembe ez, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek újítóversenyét már hatodszor nyerte meg Szolnok megye. Nem titkolom, kicsit irigységgel vegyes szomorúsággal olvastam ezt a tényt, mint minden alkalommal, mikor valamilyen országos összehasonlításban hiába keresem Somogy nevét. Pedig tudom, vallom: itt sem kevesebb az ésszerűbbre, a jobbra törekvő ember, itt sem ötletsze- gényebbek az elmék, itt is, születnek találmányok, újítások. A bennem lakó lokál- patrióta miértjein azonban felülkerekedett a józan ész: a tények nyilvánvalóan arról győzték meg a verseny pártatlan értékelőit, hogy Szolnok megye termelőszövetkezeteiben folyik a legtöbb eredményt hozó munka. Ezért méltán övék az elsőség. Tiszteletre méltóak és elgondolkodtatóak a számok. Az ötvenöt gazdaság közül harmincegyben egy év alatt 431 újítás, találmány született; ennek döntő hányadát (393 szellemi terméket) a lehető leggyorsabban a gyakorlatban is hasznosították. Az ötletgazdák, az újítók tizenkétmillió forintot kaptak, szellemi termékeik pedig hatvannégy millió forint hasznot hoztak. Jól ismert, napjainkban mégsem elégszer ismételt tény: gazdasági helyzetünk, nyomasztó gondjaink a műszaki megújulás nélkül meg- oldhatatlanok. A műszaki haladás meggyorsítása nélkül elképzelhetetlen a gazdaság stabilizálása. Ebben a nagy erőpróbát jelentő folyamatban kulcsszerepe van a műszaki értelmiségnek; s ide sorolom mindazokat, akik közgazdászként, külkereskedőként, bankosként vagy akár újítási előadóként tehetnek valamit a műszaki haladásért. És feltétlenül ide tartoznak az újítók, a feltalálók, az ötletgazdák. Mert a műszaki haladás nemcsak az új bevezetését, meghonosítását jelenti, hanem a meglévő ésszerűsítését, jobb hasznosítását is. A Szolnok megyei eredményből indultam ki, amely, ráadásul, nem a megye egészére, csupán az agrárágazatára jellemző. De volt ennek a versenynek második, harmadik és sokadik helyezettje is; vagyis újítók, ésszerű- sítők vannak mindenütt! Van aranytartalék, mert az alkotó szellem legfőbb jellemzője a jobbra, a tökéletesebbre való törekvés. Nem itt kell keresni a hibát. Sokkal inkább talán ott, hogy rozsdás vagy törött a közvetítés láncolata. Hogy ezek a szellemi értékek nemcsak a megyék között, hanem még a megyén belül sem terjednek úgy el, mint kívánatos lenne. Az aranytartalékban bízom. Olyan tekintetben is, hogy lesz egy ötletember egyszer — rövidesen —, aki azt is kitalálja, mi módon válhat gyorsan közkinccsé, ami valóban a közt szolgáló kincs, gazdasági érdekünk. Vörös Márta Összehívták az MSZMP Központi Bizottságának ülését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 22-ére, keddre összehívták. A testület — a Politikai Bizottság javaslatára — tájékoztatót hallgat meg az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. A Központi Bizottság tagjai tájékoztatót hallgatnak meg többek között a Szovjetunió fejlődését meghatározó fő 'folyamatokról, Lengyelország helyzetéről, a LEMP törekvéseiről, az európai biztonsági és együttműködési folyamat eredményeiről, valamint hazánk nemzetközi tevékenységéről, külpolitikai kezdeményezéseiről. A Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkarendjére, munkamódszerére, a Központi Bizottság munka- bizottságainak és apparátusának feladatkörére Grósz Károly főtitkár tesz javaslatot. Az MSZMP májusi párt- értékezlete után számos kezdeményezés történt a párt vezető szerepének és működésének korszerűsítésére, a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésére. Ezek sorába illeszkedik e napirend /megvitatása. Az országos és a helyi népszavazásról szóló törvény elveire vonatkozó javaslatot Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjeszti elő az ülésen. A javaslat az országos pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően ajánlja, hogy politikai intézményrendszerünk demokratikus vonásainak további erősítése érdekében az Országgyűlés alkosson törvényt az országos és a helyű népszavazásról. A Központi Bizottság ülése a Politikai Bizottság javaslata alapján foglalkozik a párttagdíjfizetés egyes kérdéseinek módosításával, amelynek során figyelembe vették a párttagság észrevételeit, s ennek értelmében a tagdíjalap egyértelműbb és áttekinthetőbb megállapítását javasolják. Egy következő napirend keretében a Központi Bizottság megtárgyalja a saját, 1989. évi munkatervére vonatkozó javaslatot is. Mindkét napirendi pont előterjesztője Lukács János, a Központi Bizottság titkára. A testület Grósz Károly főtitkár előterjesztésében személyi javaslatot is megtárgyal. Ingvar Carlsson fogadta Berecz Jánost Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök, a Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke pénteken fogadta a hivatalos svédországi látogatáson tartózkodó Berecz Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. Berecz János átadta Grósz Károlyiak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének levelét a svéd kormányfőnek. A szívélyes, baráti hangvételű megbeszélésen megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország közötti kapcsolatok dinamikusan fejlődnek. Megerősítették, hogy mindkét fél érdekelt a sokoldalú együttműködés elmélyítésében, a kölcsönösen előnyös gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztésében. Berecz János csütörtökön megbeszélést folytatott a svéd Baloldali Párt— Kommunisták (VKP) L ars Werner elnök vezette tárgyaló- küldöttségével. A megbeszéléseken részt vdtt Szigeti Károly, hazánk stockholmi nagykövete. Grósz Károly Párizsban folytatta tárgyalásait Kegyeletes megemlékezéssel kezdődött a hivatalos látogatáson Franciaországban tartózkodó Grósz Károly második, pénteki munkanapja; tisztelettel adózva a francia hősöknek, koszorút helyezett el az ismeretlen katona sírján. A Diadalív, a híres Arc de Triomphe boltozata alatt lobog az örök láng, amelyet mindennap másHmás frontharcos egyesület gyújt meg jelképesen. Az ide érkező főtitkár-miniszterelnököt a párizsi helyőrség parancsnoka fogadta, akinek társaságában meghallgatta a díszegység parancsnokának jelentését, s az ezt követően (Folyta/tás a 2. oldalon.) Grósz Károly a Marigny-palotában fogadta Jacques Chiracot, Párizs polgármesterét MEGKEZDŐDÖTT A KISZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETE Szekcióüléseken vitatták meg a dokumentumokat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségjpolitikai platformja meghirdetésének, a KISZ XII..kongresszusa előkészítésének *és személyi Ftérdések eldöntésének szándékával ikezdte tmeg munkáját ia KISZ országos értekezlete Székesfehérvárott. A KISZ-tagok ezt megelőzően küldöttgyűléseken, rétegtanácskozásokon mondtak véleményt az országos KISZ-értekezletre készített dokumentumokról, amelyeket a KISZ Központi Bizottsága bocsátott vitára. Az országos KlSZ-értekezlet munkájának középpontjában is elsősorban e dokumentumok megvitatása áll. A tanácskozás színhelyén, a Videoton Oktatási Központjában a 625 küldött munkáját több mint 400 meghívott vendég kísérte figyelemmel. Az értekezletet Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB most leköszönő első titkára nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, aki a párt és a kormány nevében köszöntötte a KISZ országos értekezletét. Jelen volt Lukács János, az MSZMP KB titkára és Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ugyancsak ott voltak a tanácskozáson az MSZMP megyei bizottságainak, a társadalmi és tömegszervezeteknek a vezető képviselői. „Merészség a politikában csak akkor van helyén, midőn tetemes erőre támaszkodhat” — kezdte mondandóját Hámori Csaba ezzel a Deák Ferenc-i idézettel, majd így folytatta: — A mi lázas és túlfűtött közállapotainkban a magyarországi változások megvalósításához nagy szükség van olyan erőre, amelyre támaszkodni lehet, s amelyet felhasználni, de nem kihasználni kell. A következőkben az országos KISZ-értekezlet ügyrendjére, munkarendjére, valamint ügyrendi szabályaira tett javaslatot. A KISZ KB állásfoglalása alapján első napirendi pontként a KISZ megújításának, a XII. kongresszus összehívásának, a KISZ platformjának és politikai programjának megvitatását indítványozta. Második napirendi pontként az ifjúságot érintő időszerű társadalmi, gazdasági kérdések, harmadik- kiént pedig a személyi kérdések megtárgyalását — zárt ülésen — javasolta. Az utóbbi előterjesztéssel kapcsolatban többen javasolták, hogy a személyi kérdéseket ne zárt, hanem nyilvános ülésen vitassák meg. Ezt nagy tetszéssel, tapssal fogadták a résztvevők. Elhangzott olyan indítvány is, hogy az országos értekezlet személyi kérdésekkel egyáltalán ne foglalkozzon, ' ha(Folytatás a 2. oldalon) Szocializmust, de másképp Munkatársunk jelenti a KISZ-ériekezletről. Az országos KlSZ-érte- kezlet előtti várakozásba kétség is vegyült, hogy az itt elhangzó érvek, javaslatok és viták pnozditanak-e valamit. Meoldodhat-e a gondok bármelyike ma, az ismert gazdasági pkok miatt? A fiatalok sokáig azt panaszolták, hogy a KISZ megfelelő jogosítványok híján csak jelzőszerepre képes, s érdekképviseleti tevékenysége nem válhat érdemivé. Most úgy látszik, hogy már akár Jízszer any- nyi ,.jogosítvány” sem garantálná la megoldást. A fiatalok hangja ugyanis csak egy a (jogos, ám rövid távon teljesíthetetlen követelésekkel előállók társadalmi kórusában. Egyetértett -ezzel Hámori Csaba is, aki á pleriáris ülés kezdete előtti beszélgetésünkkor még a KISZ KB és már a Pest megyei pártbizottság első titkára volt. — Már nem a jogosítványok számának növelésére törekszünk, inkább arra, hogy részesei 'legyünk a politika [formálásának, a döntéseknek. A mostani értekezlet nem pótcselekvés, és nem egy fórum, ahol kibeszéljük maguvikat. A KISZ korábban is nem egyszer bizonyította — például a Jövőnk a tét akcióval —, hogy nemcsak követője, hanem kezdeményezője is a. politikai változásoknak. Az elmúlt fél évben lezajlott változások ;előtt iis az volt az álláspontunk, hogy az alapodat )is átalakítva kell építenünk a szocializmust. A jelenlegi politikai szellem minden korábbinál jobb föltételeket ad ahhoz, hogy az ifjúság önállóan formálja saját szervezetét, íceressen új utakat. — IA három év előtti országgyűlési választások tanulságai kapcsán mondta el, hogy a KISZ-nek önálló politikai platformon álló, fiatal jelölteket \kell indítania. Ez a platform körvonalazódik az országos KISZ- értekezletre kiadott Szocializmust, de másképp című vitaanyagban. Lát-e esélyt arra, hogy ezzel \a programmal a fiatal jelöltek több választó bizalmát szerzik meg és részarányuknak megfelelő számban kerülnek be a parlamentbe? — A szocilógusok véleménye iszerint az ifjúság ma az érdekeit képviselni csak korlátozottan tudó csoportok közé tartozik. Márpedig e nemzedék részvétele nélkül nem lehet kibontakozás. Ez is indokolja: segíteni kell dz arra alkalmas fiatalokat, hogy közéleti-politikai szerephez jussanak. Ez a támogatás azonban már nem lehet adminisztratív jellegű. Szövetségeseket kell keresnünk, akik azonosulni tudnak a legtöbb kérdésben az össztársadalmi érdekekkel is egybeeső céljaikkal. Ügy gondolom, a mostani értekezleten is formálódó programmal fellépő jelölteket több fiatal választó támogatja majd. Ahhoz azonban, fiogy a választásokon sikert érjünk el, több figyelmet és erőt (cell koncentrálnunk az előkészítésre, p szervezésre, .az alkalmas fiatalok menedzselésére. A KISZ okos, rokonszenves törekvéseket fogalmaz meg. Hogyan hitelesíthető mindez, amikor a társadalom valamennyi rétege és csoportja a ,cselekvést, az érzékelhető gyors változást kéri számon? Erről Mihalics Veronikát, a megyei K1SZ- bizottság első titkárát, a somogyi küldöttcsoport vezetőjét kérdeztük. — Minden változtatás előtt plőször konszenzusra kell jutni. Ez nem jelenti azt, hogy a kongresszusig fölmenthetjük magunkat a cselekvés alól. Előzetesen viták voltak prról, hogy szükség van-e az Országos KISZ- értekezletre és nem a kongresszust kellene-e inkább előrehozni. Én a ivitákban azt a véleményt képviseltem, hogy a KISZ-tagság küldötteinek részvételével kell kialakítani pz álláspontokat, széles körű vitában formálva a jövő szervezetét. Ezt az iránymeghatározást nem Végezhette volna el eredményesen csupán a KB vagy a megyei testületek. — Abban mindenki egyetért, hogy a változó társadalomban a KISZ-nek is változnia kell. Elképzelhető-e, a szervezeti struktúra alapvető átalakítása, amely nélkül fl sokat emlegetett alulról építkezés és öntevékenység csak jelszó marad? — ;A korábbi túlcentralizáltsággal szemben az erőket szétforgácsoló szélsőség volna az is, ha valamennyi ifjúsági réteg önálló érdekérvényesítésre törekedne. A két pólusnak valahol találkoznia kell. Ügy gondolom, „,felülről” nem diktálni kell, fianem megteremteni a feltételeket — az eddiginél sokkal tágabb keretek között — az alulról jövő kezdeményezésekhez. Bíró Ferenc
