Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-18 / 275. szám
1988. november 18., péntek Somogyi Néplap 3 Nyilvánosság és tájékoztatás NAGYATÁDI TAPASZTALATOK A politikai intézmény* rendszer átfogó reformjának részeként szükség van a politikai nyilvánosság, a tájékoztatás és az ezekhez kapcsolódó eszközrendszer megújítására. A viták során mindenütt megfogalmazták az igényt a nyilvánosság eddigi gyakorlatának átértékelésére és megváltoztatására: azt várják, azt igényelték, hogy az terjedjen ki a párt-, az állami és társadalmi életre, az állampolgári jogokra és gyakorlásuk módjára is. A nagvatádi párt-végrehajtóbizottság is foglakozott a helyi tájékoztatás és nvilvánosság helyzetével, és megszabta fejlesztésének tennivalóit. Az ülésen szinte minden vb-tag és meghívott véleményt nyilvánított. Elmondták: a párton belüli tájékoztatás ugyan sokrétűbbé vált, de gyengeségét jelzi, hogy a párttagság több tájékoztatást kap a döntésekről, mint azok okairól, a vitákról, az eltérő álláspontokról. A kétoldalú tájékoztatás iránti igény kielégítését a párttagok sürgető feladatnak tartják. Rendszeresen tapasztalható, hogy a beavató jellegű tájékoztatás hiányosságai miatt a pártközvélemény feloldódik a lakossági vélemények tarkaságában, a sokszor egvmás- nak ellentmondó információkban. Azt várják a kommunisták, hogy kapjanak tájékoztatást a különféle tervekről, elképzelésekről, alternatívákról. De a lakosság is jogos igényeket támaszt az állami, a társadalmi és a gazdasági szervek munkájával szemben. Azt is megállapították, hogv a munkahelyi, lakóhelyi közösségek képviselőinek nagv része nem közvetíti sem a testületek állásfoglalását, sem választóik véleményét. A településeken folyó tevékenységről, az előkészítő munkákról pedig még kevesebb a tájékoztatás; a megye egvetlen politikai napilapja erre nem is váillaO- kozhat. Az üzemi lapokat, a híradókat javarészt csak a cérnagyárban hasznosítják, pedig a helyi gazdasági, politikai feladatok együttes kimunkálásának és publikálásának kiváló eszközei lehetnének másutt is. A testület nagy figyelmet fordított a párton belüli tájékoztatásra. Szó esett arról, hogy az alapszervezeti titkári tájékoztatók tartalma sokai változott ugyan, de helyenként még mindig bizalmasan kezelik őket, így nem jut el a tagság széles köreihez. Nem kielégítő a politikai vitaköri füzetek felhasználása sem, pedig ezek nagyon hasznos ismereteket, információkat közvetítenek. A pártsajtó megítélése ellentmondásos: úgy fogalmaztak, hogy markánsabban kellene képviselője a párt politikáját. Sok párttag vitatja a rádió és a televízió egyes műsorajt. Azt tartják, hogy a hatékonyság és a közvetlen kapcsolat megteremtésében változatlanul a legeredményesebb módszer a szóbeli tájékoztatás, a közvetlen, élő eszmecsere. Ezért hasznosnak és továbbfejlesztendőnek tartják a rétegtalálkozókat, a testületi tagok tájékoztatásának eddigi rendszerét, a fórumokat, a titkári konzultációkat. Megfogalmazták azt is, hogy sokan nem veszik a fáradságot ahhoz, hogy tájékozódjanak. Távol maradnak a fórumoktól, a vitaalkalmaktól, nem olvassák az írásos tájékoztatókat, a napi sajtót. A vb úgy határozott, hogy a következő fontosabb területekre kell összpontosítani a figyelmet a politikai tájékoztatás és nyilvánosság további javítása érdekében. Indokoltnak tartja a több- csatornás tájékoztatást, elsőbbséget adva a szóbeliségnek. A párt-, az állami, a társadalmi és tömegszervezetek, mozgalmak törekvései, álláspontjai, valamint a lakosság kérdéseire adott válaszok kapjanak előzetesen is nagyobb nyilvánosságot, a döntést követően pedig biztosítani kell a lehető legszélesebb körű tájéNő az érdeklődés a magyar lovak iránt A ,jó élettani hatású lóhús iránt növekszik az érdeklődés külföldön — ezt igazolják az exportáló magyar vállalatok adatai is. Már tavaly javultak az értékesítés lehetőségei, mivel az árak külföldön emelkedtek, s az importáló országok erre az állatfajra, illetve annak húsára nem szabtak ki számunkra előnytelen vámokat, s ezt ki is használták a magyar (külkereskedők. 1987-ben 11 500 lovat adtak el külföldön, elsősorban vágólovat és vágócsikót, de szép számmal keltek el te- nyész- és sportlovak is. Tavaly összesen 400 millió devizaforint bevétele származott az országnak az értékesítésből, mintegy 20 százalékkal több az egy évvel korábbihoz képest. 1988 végleges eredményei még nem ismeretesek, annyi azonban már biztosra vehető, hogy a tavalyi teljesítményt sikerült túlszárnyalni: .mindent egybevetve várhatóan 12 ezer állatot adtak el külföldi partnereknek. Különösen az olasz kereskedők érdeklődnek; szinte korlátlan számban vennének magyar vágólovakat. Emellett például az NSZK- ból és Ausztriából is érkeznek lókereskedők és magánszemélyek munka- és hobbilovak kiválasztására, megvételére. Az idei bevétel ebben az ágazatban ezúttal is meghaladja majd a 400 millió devizaforintot A lóeladás háttere azonban meglehetősen bizonytalan, ezt a statisztikai adatok bizonyítják. Túlságosan kevés a csikó, hogy ilyen nagy számban adjanak el „kész” állatokat külföldön. Az idén 6700 csikó jött világra az országban, s ezzel összevetve a kiviteli adatokat máris lemérhető: tovább tart a lóállomány apadása. Figyelmeztető továbbá, hogy a nyilvántartott 39 ezer kancából tavaly mindössze 14 500-at vemhesítették, s végül is a „frigyeknek” még a feléből sem származott utód. Az idén valamelyest javult a helyzet — vélhetően éppen a kedvező exportértékesítési lehetőségek nyomán — mivel a tavalyinál mintegy 2000-rel több kanca tulajdonosai szánták el magukat arra, hogy vállalják a csikók fölnevelésének gondját, de mivel ennél az állatfajtánál az úgynevezett csikózási arány rendre ötven százalék alatt van, ez az elhatározás is kevés lehet, amennyiben nem alakul ki a tenyésztés és a kereskedelmi értékesítés adatai között a normális arány. A lovak külföldi értékesítésébe több vállalat és gazdaság kapcsolódott be az utóbbi két évben. Az átvett állatokért hol többet, hol kevesebbet ígérnek; kialakulóban van a „ráígérés” gyakorlata, amely az agrárkereskedelemben olyan termények és termékek esetében meglehetősen gyakori, amelyek kelendő cikknek számítanak a külföldi piacokon. koztatást. A városi tanácsnak a figyelmébe ajánlotta, hogy vizsgáltassa meg az időszakos helyi rádiózás lehetőségét, annak személyi és tárgyi feltételeit, vonza- tait. Sürgette, hogy meg kell gyorsítani a helyi lap kiadását. Úgy foglalt állást, hogy részvénytársasági formában, a helyi politikai, állami és gazdasági, tömegszervezeti szervek közös gondozásában és fenntartásában jelenne meg, ennek megfelelően kell, hogy megalakuljon a szerkesztőbizottság is. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a város néhány, az átlagosnál jobban látogatott pontján rendszeresen megjelenhessen a képújság; ez ugyancsak a lakosságot érintő aktuális eseményekről, elképzelésekről, gondokról tudósítana. Kezdeményezzék ezeken kívül a városi fórumok szervezését, amelyeken a város vezetői találkoznának a lakossággal és szót váltanának várospolitikai, fejlesztési kérdésekről. Hasonlóknak a szervezését ajánlották a községeknek és az üzemeknek is. A tájékoztatás bővítése, személyekhez kötése és az egyéni felelősség fokozása érdekében a tisztségviselőket, a választott funkciókat betöltő vezetőket a.rra kötelezi, hogy rendszeresen adjanak tájékoztatást a különböző fórumokon megbízóiknak, választóiknak. A helyi pártszervek és alapszervezatek számára pártmegbízatásként adják e feladatokat. A vb arra kérte az állami, a társadalmi és a tömegszervezeti vezetőket, hogy döntsenek a helyi tájékoztatás bővítésének sajátos lehetőségeiről. A testület végül azt kérte a párt tagjaitól és a pártonkívüli lakosságtól, hogy a tájékoztatás tökéletesítése érdekében tegyenek további javaslatokat, hiszen az a szándék vezérli, hogv minden ésszerű, megvalósítható javaslatot, kezdeményezést hasznosítsanak. Ládák helyett Jégkrémfogó — Negyven forintot akartak adni egyetlen ládáért. Ha megszakadunk, akkor sem tudnánk ötvennél olcsóbbak megcsinálni. Most meg, hogy nap nap után emelkedik a fa ára, egyenesen képtelenség. Ez persze nem érdekli a vásárlókat, ők megmondták: annyit adnak a dobozokért, többet egy fillért sem. Szó se róla, ki kellett ötleni: honnan teremtjük, elő a korábbi bevételt. Mert ráfizetéssel termelni nem szabad! A Lábodi Zöld Mező Téesz fűrészüzemének vezetője, Vörös Ferenc lelkesen beszélt az elmúlt időszakról. Volt idő, amikor igen vitték a ládákat, de ez ma már a múlt. A dolgozók sem akarnak emlékezni rá, hiszen gyümölcsösdoboz gyártásán kívül van éppen elég munkájuk. Most a jégkrémfogó- nak van a legnagyobb keletje, persze csak nyáron. Még szerencse, hogy a gépeket könnyedén át lehet állítani: kicserélik a vágószerszámot és máris myelvlefo- gó lapkát hasít ki a gép a hosszú szalagból. — Az összes fát a saját erdészetünk adja. Egy-két hónapos vágás lenne jó nekünk, de sokszor ránk szárad a fa vagy csak a régebbről maradt rönkökből kapunk. Az a jó, ha legalább 30 százaléknyi nedvességet tartalmaznak a rostok. Vörös Ferenc egy robusztus géphez vezet, a masina évszázados lehet. Sokszor átalakíthatták, látszik rajta a toldozgatás, de még most is azonnal, erőlködés nélkül indul. A rönköket úgy szeleteli, mintha almát hámozna az ember. Először csak a vízzel átitatott kérget kaparja le a kés, s mikor már teljesen simává válik a rönk, újra állítanak a szerszámon. Amíg el nem fogy a rönk, vékony szalagokban ontja a gép a fát. Míg nedves az anyag, igen kömnyű vele dolgozni, nem törik, nem hasad keresztbe. Egyszerre csak annyit szeletelnek föl, amennyit a szomszédban levő gépek néhány óra alatt „elnyelnek”. — Szeptember közepe óta senki sem akar raktározni, minden vevőnk azt szeretné, ha mi tárolnánk tavaszig a jégkrémfogókat meg a spatulákat is. Honnan vegyek én akkora helyet? Inkább kevesebbet gyártunk, csak annyit, hogy foglalkoztatni tudjuk az embereket. Az aligablakos szomszéd szobában csak egyetlen gép kattogott: zsákszámra vágta ki a vékony facsíkokból a nyelvlefogókat. Az ott dolgozó fiatal lány gyors egymásutánban adagolta a szalagot, s közben arra ügyelt, hogy a görcsös farészeket ki - válogassa. A rönknek egyötödéből készül használható fadarab, a többit elégetik. Most, hogy már napközben is fagyok vannak, sokat bajlódnak a fűrészüzem dolgozói a farönkök áztatásá- val. Az üzemben 39 millió darab jégkrémfogó készül évente, spatulából negyedennyit csomagolnak az asz- szonyok. A jégkrémfogó se- lejtjéből fagylaltkanalat készítetnek. F. L. Vegyes vállalat szabad vámterületen FORDULÓPONT Nehéz időszakot élnek át a gazdálkodó szervezetek. Nemcsak azért kell kemény, napi csatározásokat vívniuk; hogy az idei céljaikat elérjék: legalább ekkora energiát igényel az is, hogy az új körülményekhez gyorsan alkalmazkodva helyesen döntsenek holnapi lépéseikről. Tóth Lajossal, a Kaposvári Húskombinát igazgatójával erről a kettős kötelességről beszélgettünk. — Az év első felében olyan híreket hallottunk, hogy a tröszti szervezet megszűnése utáni önállóság első sikere nem bizonyul tartósnak. Most, két hónappal az év vége előtt hogyan látjáki a megye egyik legjelentősebb élelmiszeripari üzeméinek a helyzetét? — Lényegesen másképp, mint ezelőtt három-négy hónappal — mondta Tóth Lajos. — Ügy is mondhatnám: kézzel fogható eredménye lett az év közepén hozott intézkedéseknek, dolgozóink egyetértésével elhatározott szándékainknak. Igen nehéz évet kezdtünk. Mind a piaci viszonyokat, mind a belső körülményeket figyelembe véve, igen nagy követelményeket kellett magunk elé állítani, hogy az előző évinél szerényebb, huszonötmilliós nyereséget érjünk el. Az év első felében ezek a törekvéseink sikertelenek maradták, az első negyedévi és a félévi mérlegünk is veszteséget mutatott. — Föltehetöleg az ez időszaki elbizonytalanodásból ered a hír: nemigen tud boldogulni önállóan a húsipar. — A veszteséges vállalatnál manapság fokozottan jelentkezik a vezetői és a dolgozói bizonytalanság. A kérdés az, hogy ilyen esetben mit tesz a vezető és a dolgozó. Mi a félévi műszaki konferenciára azzal a szándékkal ültünk le, hogy meg kell keresnünk a veszteség megszüntetésének módját. Egy sor, a költségeket csökkentő és szigorító intézkedésről döntöttünk, határoztunk a termékszerkezet váltásáról. Megszüntettük például a dobozolt sonka egyes típusainak a gyártását, mivel többszörös árcsökkenés ment végbe az amerikai piacon, viszont növeltük a darabolt húskészítmények exportját, és emeltük a belföldi piacra kerülő készítmények metnnyiségét is. A műszaki konferencián elhatározott jó ötletek csak úgy valósulhattak meg : minden egyes vállalati fórumot kihasználtunk arra, hogy dolgozóinkkal megbeszéljük, megértessük az intézkedések jelentőségét, fontosságát. — Végül is célhoz vezettek? — A háromnegyed évi mérlegünk harminchatmillió forint eredményt mutat. Azóta újabb egy hónap telt el, s úgy látjuk, az év közepén elhatározottak szellemében tovább dolgozva, ezt az eredményt kisebb módosítással tartani lehet. Ez pedig azt jelenti, hogy teljesíteni tudjuk az év elején megfogalmazott feladatainkat, és élni tudunk az önállósággal, meg tudunk állni a saját lábunkon. — Tiszteletre méltó ez az eredmény, de végül is csak a „napi” feszültség megoldását jelenti. Joggal kifogásolják sokan mostanában, hogy a gazdasági életből hiányzik a távlatokat is szolgáló tervezés. — Azzal párhuzamosan, hogy nem kevés energiát fordítottunk ennek az évnek eredményes befejezésére, jelentős lépést tettünk a gazdaságos export növelése érdekében. A társasági törvény megteremtette a feltételét annak, hogy külföldi tőke bevonásával magasan feldolgozott, az igényes piacon is megfelelő termékekkel jelentkezzünk. Csaklnem fél évi előkészület után közvetlenül az aláírás előtt áll dán céggel egy vegyes vállalat létrehozása. — Hallhatnánk bővebben erről? — Négy alapító hozza létre: a bajai, a szekszárdi és a Kaposvári Húskombinát, valamint ötvenegy százalékos tőkerészesedéssel Dánia harmadik legnagyobb húskereskedő cége, a Kolos Kod. A vegyes vállalat szeletelt, csontozott sertés- és marhahúst állít elő bolti csomagolásban, címkézve. — Vagyis a Kaposváron csomagolt hús holnap vagy holnapután Dánia vagy Nyugat-Európa valamelyik áruházában megvásárolható. Apropó: tényleg Kaposváron csomagol ják? — Végül is úgy döntöttünk, hogy a vegyes vállalat létesítményei itt, Somogybán épülnek meg; Sántoson olyan területen, amit szabad vámterületté lehet nyilvánítom. Ez azt jelenti: ahogy oda bekerül az áru, már exportnak minősül, vagyis lényegesen nő a vállalatnak igen nagy előnyökkel járó pénzforgalma. Megállapodásunk szeriint kétezer négyzetméteres hűtőház és ezernégyszáz négyzetméteres húsdaraboló, csomagoló létesül itt. Ennek a technológiáját a dán partner szállítja. A négyszázmillió forintos beruházás ötvenegy százalékát a Kolos Kod cég biztosítja, a két társvállalat huszoinöt-huszonöt millióval, mi pedig a fennmaradó összeggel, mintegy száznegyvenmillióval lépünk be a közös vállalatba. Az első lépcsőben tíz és fél ezer tonna hús exportját tervezzük évente; ez a jelenlegi áron számolva harminchatmillió dollár bevételt jelent. A beruházás megtérülési ideje kát és fél év. — Kétségtelenül a távlatokat szolgálja ez. Hol tart a gyakorlati megvalósítás? — Mint említettem, a hatósági ügyek intézése folyamatban van. Még ez évben aláírjuk a társasági szerződést. A jövő év első hó- napjaibaln megtörténik a cégbejegyzés, és márciusban kezdeni akarjuk az építkezést. Dán partnerünk nem titkolt célja, hogy ez a jövő év végére el is készüljön. — Ehhez csak annyit lehet hozzátenni: kívánjuk, sikerüljön! V. M.
