Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-17 / 274. szám

XLIV. évfolyam, 274. szám Ára: 1,80 Ft 1988. november 17., csütörtök Berecz János Svédországba utazott A pártközi kapcsolatok fejlesztése a cél Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára a Baloldali Párt- Kommunisták (VPK) meg­hívására szerdán Svédor­szágba utazott. Látogatása során megbeszélést folytat a két párt közötti kapcsola­Várkonyi Péter külügymi­niszter fogadta Argentína, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela miszióvezetőit, akik átarták a latin-amerikai Nyolcak október 27. és 29. között Punta del Estén tartott csúcstalálkozójának zárónyi­latkozatát. A szívélyes légkörű talál­kozón a magyar diplomácia vezetője nagy jelentőségű­nek nevezte a csúcstalálko­zó eredményeit, mint a la­tin-amerikai országok önálló egységes politikai arculatá­tök fejlesztésének időszerű kérdéseiről és találkozik a svéd politikai élet kiemel­kedő személyiségeivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Rag- nar Dromberg, a Svéd Ki­rályság budapesti nagykö­vete. nak kialakítása felé tett újabb lépéseket. Kiemelte, hogy a latin- amerikai államfők újabb ta­lálkozója fontos hozzájáru­lás nemcsak a térség orszá­gai közötti együttműködés elmélyítéséhez, hanem a nemzetközi béke és bizton­ság erősítéséhez is. Hazánk rokonszenvvel kíséri a tér­ség ■országainak integrációs törekvéseit, és érdekeit a velük való kapcsolatok sok­oldalú fel jesztésében — hang­súlyozta külügyminiszterünk. Bizottság alakult az alkotmány felül­vizsgálatára Megtartotta szerdán ala­kuló és egyben első mun­kaülését az MSZMP Köz­ponti Bizottsága mellett létrehozott, az alkotmány felülvizsgálatának elvi-poli- fikai irányítását végző bi­zottság. A testület — amelynek elnöke Fej ti György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára — megállapí­totta: az eddigi kutatási eredmények egyértelművé teszik, hogy srz. alkotmány lényeges tartalmi és szerke­zeti átalakítása indokolt, ezért új dokumentum kidol­gozását javasolja. A bizott­ság szükségesnek tartja, hogy jövendő alkotmányunk ne elsősorban deklaratív jel­legű legyen, hanem közvet­lenül is alkalmazható, való­di jogszabályként tartal­mazza— a1 jelenleginél rész­letesebben — a társadalmi- politikai rendszerre, a gaz­dasági rendre, az áljampol- gárok és közösségeik alap­vető jogaira, továbbá — az államhatalmi ágak elválasz­tásának elve alapján — az államszervezetre vonatkozó rendelkezéseket. ROKONSZENVES TÖREKVÉSEK Várkonyi Péter latin-amerikai diplomatákat fogadott Grósz Károly befejezte spanyolországi tárgyalásait ■■ Ülésezett az Országgyűlés ipari bizottsága Találkozóra készülnek a szovjet ösztöndíjasok A magyar ét a spanyol miniszterelnök sajtóértekezlete A parlament ipari bizott­sága Juhász Mihály elnök­letével tartott szerdai ülé­sén a kormány stabilizációs gazdasági munkaprogram­jának végrehajtásáról, a vál­lalkozási nyereségadóról, a központi műszaki fejlesztési alapról szóló törvényjavas­latról, továbbá az adó- és árrendszermódosításnak az iparban tapasztalt hatásai­ról tanácskozott. Az írásos jelentésekhez és előterjesztésekhez Harsányt Imre, aiz Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese fűzött kiegészítést. Mindenekelőtt elemezte az ország pénzügyi s hitelhelyzetét. Elmondta, hogy az idei bruttó adósság­állomány 17 milliárd, a nettó pedig 10,4 milliárd dollár. Ez a nemzeti jövedelem 85 szá­zalékának megfelelő összeg. A jövő évben hiteltörlesz­tésre kétmilliárdot, kamat- fizetésre további egymiUiárd dollárt kell fordítani, mi­közben a gazdaság 6,5 mil­liárd dollár exportbevétellel számol. Jelentős tehertételt jelent majd az importlibe­ralizálással összefüggésben a tervezett 5,5 milliárd dol­lárnyi behozatal. így az or­szágnak további jelentős hi­teleket kell felvennie, az adósságállomány a 90-es évekre tovább nő. Ez egyéb­ként az idén 500 millió dol­lárral emelkedett, s bár jö­vőre ennek felét tervezték, de a növekedés várhatóan hasonló lesz az ideihez. Ugyanakkor az előadó ked­vezőnek értékelte az idei exporteredményeket : a kül­kereskedelmi egyenleg je­lenleg több mint 250 millió dolláros aktívumot mutat, szemben a múlt évi 380 mil­liós passzívummal. Annak érdekében, hogy jövőre to­vább javuljanak az eredmé­nyek, a belföldi fogyasztás újabb csökkentése szüksé­ges, valamint a vállalati jö­vedelmek nagyobb elvonása, mert — mint mondta — a vállalati források az idén mérséklődés helyett inkább emelkedtek. A Tervhivatal elnökhe­lyettese szólt arról is,, hogy várhatóan tovább szűkül a szocialista országokkal az árucsere lehetősége, annál is inkább, mert partnereinkkel kiegyenlített áruszállításokra törekszünk, s a közelmúlt­ban a szovjet külkereske­delmi cégek is visszamond­ták jelentős magyar export­tételeket. Ezért néhány he­lyen kapacitás-kihasználat- lanisággal is számolni kell. Varga Béla pénzügymi­niszter-helyettes mindezzel összhangban az eredetileg 50 százalékosra tervezett vál­lalkozási nyereségadót eleve 55 százalékosra javasolta a képviselőknek. Azt is kifej­tette, hogy mivel számos adó megszűnik, összességé­ben a központosított elvoná­sok aránya így is mérsék­lődik. Ilyen adómérték mel­lett is indokoltnak tartotta (Folytatás a 2. oldalon) végzett ösztöndíjasok klub­jai, számuk ma már 25. A képzés tapasztalatairól dr. Boros Róbert, a Műve­lődési Minisztérium főosz­tályvezetője tartott tájékoz­tatót tegnap a Magyar- Szovjet Baráti Társaság bu­dapesti székházában. El­mondta, hogy a négy évti­zed alatt 6721 magyar ösz­töndíjas szerzett diplomát a Szovjetunió felsőoktatási intézményeiben. Többségük műszaka végzettségű, de so­kan tanultak tudomány- egyetemeken, közgazdasági szakokon, agrárfőiskolákon. A Szovjetunióban megnőtt az érdeklődés a magyar fel­sőoktatási intézmények iránt. Jelenleg 190 szovjet fiatal tanul Magyarországon, elsősorban magyar nyelvet és irodalmat, valamint köz- gazdaságtant. Igen nagy az érdeklődés a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem orosz nyelvű képzése iránt. A Mű­velődési Minisztérium a jövő útját a részképzés fej­lesztésében látja. Jó . példa erre a Műszaki Egyetem ro­bottechnikai szaka, ahol a magyar diákok tanulmánya­ik egy részét itthon, másik részét pedig a Szovjetunió­ban folytatják. Jelenleg a Szovjetunió tíz városának 51 intézményében, 90 szakon 501 fiaital tanul. Méltó példát nyújthatnak számukra azok a korábban végzett hallgatók, akik ma jeles szakemberei hazánk­nak. Velük szervez találko­zót a Magyar—Szovjet Ba- rá’ti Társaság és a Művelő­dési Minisztérium novem­ber 19-én a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­temen. A 800 egykori hall­gató és tanáraik ünnepélyes megemlékezésen vesznek részt; fölidézik a kint töltött éveket, elmondják tapaszta­lataikat. A reformpolitika melletti elkötelezettségét hangsú­lyozta Grósz Károly szerdán Madridban, amikor sajtóér­tekezletén úgy fogalmazott, hogy a belső és külföldi el­lenérzések dacára ezt az utat kívánja tovább járni. Aki nem vállalja, ne kezde­ményezzen reformokat — mondotta. Felipe González megerősítette, hogy rövide­sen Magyarországra utazik, mégpedig üzletemberek tár­saságában, hogy közvetlen ismereteket szerezzenek a kétoldalú együttműködés lehetőségeiről. A Grósz Ká­rollyal folytatott megbeszé­lésekről elmondta, hogy nagyszerű volt az elemző vé­leménycsere, és reményét fejezte ki a kapcsolatok mi­előbbi fellendítésére. Grósz Károly szerdai prog­ramja a spanyol szokásoktól eltérően, korai időpontban kezdődött egy munkaregge­livel, amelyen a kormányzó Spanyol Szocialista Munkás­párt (PSOE) vezetői vettek részt. Grósz Károly útja ez­után a világhírű Prádo Mú­zeumba vezetett, ahol El Gréco, Velasquez és más művészek alkotásaiból te­kintett meg néhányat. Grósz Károly és Felipe Gonzalez közös sajtókonferenciája a miniszterelnöki hivatal sajtóközpontjában.' Felipe González spanyol kormányfő és a spanyol tár­gyalócsoport a Moncloa-pa- lotában folytatták a kedden megkezdett tárgyalásokat Grósz Károllyal és a kísére­tében levő szakértőkkel. A két politikus délben a kor­mánypalota sajtóközpontjá­ban válaszolt az újságírók kérdéseire. Rendkívül pozitívnak te­kintjük, hogy Magyarország napjainkban kulcsszerepet tölt be a nemzetközi kap­csolatok fejlődésének ala­kításában. Ennek egyik jel­képeként említhető a Közös Piac és Magyarország között aláírt egyezmény — mon­dotta Felipe González. Kü­lönösen elméíyültnek és hasznosnak nevezte a két ország mai társadalmi folya­matairól történt elemző vé­(Folytatás a 2. oldalon) Munkatársunk ,jelenti: Ünnepi megemlékezésre készül a Magyar—Szovjet Baráti Társaság. Okltóber- ban volt negyven éve an­nak, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Szovjetunió megkötötte az egyetemi hall­gatók kölcsönös oktatásáról szóló egyezményt. Az akko­ri megállapodás szerint húsz helyet kaptak a magyar ál­lampolgárok a Szovjetunió főiskoláin. A fényes szelek nemzedékéhez tartozó mun­kás- és parasztgyerekek in­dultak útnak 1948 novembe­rében Moszkvába, Lenin- grádba, Harkovba. Az 1949—50-es tanévben már 467, az 1950—51-es tan­évben pedig 866 magyar hallgató tanult a szovjet fel­sőoktatási intézményekben. 1952-ben írták alá az újabb felsőoktatási egyezményt, amely az ösztöndíjasok szá­mának meghatározását a két ország illetékes szervei­nek hatáskörébe utalta. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság kezdettől megkülönböztetett figyel­met fordít az ösztöndíjasok­nak a barátsági munkába való bevonására. Ez a cél vezérelte a társaságot, ami­kor megalakította az ösz­töndíjas-bizottságot, amely a Szovjetunióban tanuló hall­gatókkal tart kapcsolatot, segít hazatérésük után az elhelyezkedésben. Az 1970- es évek közepétől sorra ala­kulták a Szovjetunióban Almasűrítmóny korszerű technológiával A debreceni’ tartósító­ipari kombinát legna­gyobb tételű exportter­méke az almasűrítmény. A minőséget a svájci és az NSZK-gyártmányú ultraszűrők biztosítják. Az anyagtakarékos tech - nológiával működő, zárt rendszerű berendezéssel napi 75 tonna — a vi­lág bármelyik piacán versenyképes — almaié dolgozható föl. Képűn­kön: az űj szűrőberen­dezés. (MTI-fotó — Oláh Gábor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents