Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-16 / 273. szám

1988. november 16., szerda Somogyi Néplap 5 Háromcsillagos szálloda Lengyeltótiban A kevesebb vendég többet költött Az idei szezonban a Sio- tour 48 900 vendég fogadá­sára volt képes, ám az úgy­nevezett csúcsidőszakban elő­fordult, hogy az 50 ezret is meghaladta egy-egy nap a szálláshelyein nyaralók szá­ma. 11,2 százalékkal keve­sebb vendégük volt, mint tavaly, s a vendégéjszakák száma is 8,7 százalékkal csökkent. A szocialista or­szágokból jóval kevesebb turista érkezett, mint 1987-, ben. A nyugati forgalomban viszont mind a vendégek, mind a vendégéjszakák szá­ma nőtt 19 százalékkal. A belföldi forgalom kismér­tékben ugyan, de visszaesett a főidényben, az utószezon­ban viszont 13,5 százalékkal nőtt. Két új kempinget nyi­tottak az idén: a lengyeltó­tit és a Deseda-partit. Az aranyparti új nyaralótele­pen 120 vendéget fogadtak a korszerűen fölszerelt fa­házakban. Jövőre itt már 310-en nyaralhatnak. Dr. Fodor János, a Siotour igazgatója elmondta: — A vendégéjszakák szá­ma csökkent ugyan, de a bevételünk nem kevesebb, mint tavaly. Ezt főként a minőség emelésével értük el. A nyugati vendégforga­lom 19 százalékos növelése például azt jelenti, hogy az értékesebb szálláshelyek iránt sikerült fölkeltenünk az érdeklődést. Az arany­parti nyaralóházakat az idén még nem utazási irodák ré­vén, hanem egyéni . vendé­geknek adtuk ki, főként va­lutáért. A valutavétel is csökkent. A tőkés országok­ból többen jöttek, mint ta­valy, mégis kevesebb valu­tát váltottak be, legalábbis nálunk. Ennek fő oka a nagymértékű „fekete” bevál­tás volt. örvendetes azon­ban, hogy a szolgáltatások révén 40 százalékkal több konvertibilis valutára tet­tünk szert, mint tavaly. A Magyarországról külföldre utazóknak négyszer annyi valutát adtunk el, mint 1987- ben. Jelentős forgalmat értek el a belföldi kirándulások szervezése révén. — A Siotour mintegy 30 ezer embert utaztatott, s külföldre 15 százalékkal többen jutottak el irodáink közreműködésével, mint ta­valy. Somogy megyéből ösz- szesen 6500 embert utaztat­tunk 15 országba. Több mint 60 külföldi uta­zási irodával tartanak kap­csolatot, ennek is köszön­hető, hogy az idén nyugati szervezett forgalmuk jelen­tősen megnőtt. Ugyanakkor a belföldi irodákkal is együttműködnek, kölcsönö­sen értékesítik egymás programjait. Körülbelül 300 vendéglátó egységgel, s kü­lönféle, az idegenforgalom­ban érdekelt cégekkel áll­nak szerződéses kapcsolat­ban. A Siotour bruttó for­galma szeptember közepéig meghaladta az 1 milliárd 300 millió forintot. Szántódpusztát szeptember végéig mintegy 130 ezer tu­rista kereste föl. A bevétel­lel elégedettek; ez az új, népszerű programjaiknak, a lovas show-nak is köszön­hető. A bemutatókat hatez­ren nézték meg, de a többi rendezvény is sikeres volt. A siófoki üdülőhelyi klub rendezvényei közül emléke­zetesnek bizonyult a tavaszi Fitt ’88 és a Balatoni ősz egyik eseménye, a Mineral ’88 elnevezésű nemzetközi ásványkiállítás. — A szervezőmunkát foly­tatjuk — mondta dr. Fodor János. — A lengyeltóti Kék Tó szálloda a jövő szezon­ban fogad vendégeket. E háromcsillagos, 80—100 em­ber befogadására alkalmas hotelbe az Ibusz müncheni irodája szervezi a turistá­kat. Megkezdődött a zamár- di Autós—3 kemping meg­valósítása. Jelenleg a tábor­hely területét töltik fel, s készül a kivitelezési terv. A három zamárdi autóskem­pingben összesen négyezer ember nyaralhat majd. A jövő nyárra átadhatjuk a turistáknak az aranyparti üdülőtelepet is. A szántódi Shell-ikút mel­letti elavult irodát lebontot­ták, helyére korszerűbbet építenek. — Sokan érdeklődnek a kőröshegyi Széchenyi-kas- tély iránt. E jelentős mű­emlékkel kapcsolatos terve­ink, úgy tetszik, megvaló­sulhatnak. A kiviteli tervek jövőre készülnek el, addig is folytatjuk az állagmegőr­ző munkát-. Most tárgyalunk az illetékesekkel a közmű­vek bevezetéséről. Sz. A. Töprengés a trágárságról BOCSÁSD MEG! Baj van a beszédünkkel, a nyelvünkkel, a kifejező- készségünkkel. Egyre na­gyobb tömegek kerülnek a trágárság mezsgyéjére! Fő­leg a fiatalabb korosztály, de az idősebb nemzedék zö­me is szívesen használja a nyomdafestéket nem tűrő szavakat. •A nyelvészet kitűnő mes­terei rádiós és televíziós műsoraikban, a folyóiratok, a napilapok és a könyvek hasábjain szüntelenül arról írnak és beszélnek, hogy ideje lenne kiűzni a magyar nyelvhasználatból a trágár­ságot. Beszélni nehéz — vallotta Péchy Blanka, a nyelv- és beszédművelés egyik kiváló­sága. Valóban, beszélni ne­héz. Ám az elterjedt, „jópo- fáskodó” töltelékszavak al­kalmazására egyetlen reto­rikakönyv sem hívja föl a figyelmet. A trágár kifeje­zések mondatépítése nem könnyíti meg a kommuni­kációt, hanem ízléstelenné teszi szókapcsolatainkat, mondatainkat, gondolatain­kat. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a be­szélt és az írott nyelv Stí­lusával, kifejező erejével önmagunkat leplezzük le. hiszen saját személyiségje­gyeinket villantjuk fel egy- egy beszélgetés alkalmával. A múlt héten egyik régen látott ismerősömmel talál­koztam Kaposvár sétálóut­cáján. Röpke három perc alatt elmesélte az elmúlt öt év legjelentősebb esemé­nyeit. Hadart, elnyelte a szóvégi mássalhangzókat, de a közismert töltelékszavakat a világért se hagyta volna el. Hallgattam az információ- áradatot, s néha mosolyog­tam, leplezve kényszeredett helyzetemet. — Figyelsz rám egyáltalán? — kérdezte hir­telen, és következett a töl­telékszó. — Persze, hogy fi­gyelek; éppen azt újságol­tad, hogy NSZK-beli barát­nőd gyereket vár tőled. Hallgattam tovább a szó- özönt, s közben számoltam az egyes szám második sze- mélyű, felszólító módú, tár­gyas ragozású trágár ige­alakokat. Néhány perc alatt 17-ig jutottam el a számo­lásban. Ez már teljesítmény ! Szinetár Miklós szerint ha a trágár szavak színpadon, filmben hangzanak el, sajá­tos jelentéstartalmat hor­doznak, tehát betöltik funk­ciójukat. Ezt is lehet vitat­ni! De vajon milyen szere­pet kapnak e szavak a ti­zenéves tanuló, a huszon­éves egyetemista vagy a kö­zépkorú pénztárosnő és az öregedő igazgató szókészle­tében? Nyelvészeink még nem találták meg a megelőzés, a leszoktatás módszerét. Át­menetileg azt javaslom, hogy ha már mindenképen sze­retnénk töltelékszót használ­ni, olyat válasszunk, ami nem ejti zavarba a hallga­tót. Szintén egy felszólító módú, tárgyas ragozású, egyes szám második szemé- lyű, igekötős alakot ajánlok, azt, hogy bocsásd meg ... Lőrincz Sándor Jancsi behúzta maga mö­gött az ajtót, és annyit mon­dott: „Csókolom, anyukám”. Nagy, kék szemeivel rám mézett — ki ez az idegen? kérdezte a szeme —, s bi­zonytalanul közelebb lépett. Idegesség és feszültség vib­rált a levegőben. Tudtam, miért. Jancsinak akár egy rokon is lehettem, aki fel­bukkant valahonnan és most érte jött. Érte, akinek végre már vannak szülei... — Jancsi üt gyerekünk egyike — kezdi a bemutat­kozást Horgas Istvánná Ka­posváron a Szigetvári utcá­ban. — Klassz gyerek, okos, értelmes, de mindent úgy kell fogóval kiszedni belőle. Elvárja, hogy foglalkozzanak vele. Ha egy-két hétre sza­badjára engedjük, rettene­tesen le tudja rontani az eredményét. Szigorúan keli fogni, de nem úgy, mint 3:1 a javára A papírforma érvényesült Fölényes győzelmet ara­tott pénteken este a szere­lem a zsúfolásig megtelt ka­posvári Csdky Gergely Szín­házban. A jó formában levő társulat ezúttal Ábrahám Pál operettjével mérkőzött, és magabiztos játékkal ara­tott győzelmet. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy ezen az elő­adáson debütált a tréner szerepében Bezerédi Zoltán, akit színpadról nagyon jól ismer a közönség, ám ren­dezői szerepkörben először mutathatta meg képességeit. Nagy lendülettel kezdődött a mérkőzés, ami annál is indokoltabb volt, mert meg­tudhattuk a darab elején, hogy a magyar vízipoló-vá- logatott fölényes biztonság­gal verte otthonában az an­golok csapatát, öt „dugót” benyomtak a briteknek, a hatodikat a csapat egyik legmegbízhatóbb tagja, Pufi nyomta be egy viszkisüveg- be, ily módon szabad pályát biztosítva az egész együttes­nek. Egyre-másra vezette eb­ben az időszakban a társu­lat a jobbnál jobb akciókat, amelyeknek végén aztán fülbemászó dallamokat hal­lott s jó tánckombinációkat látott az ilyesmire mindig fogékony közönség. Az első félidő közepére esik az egész mérkőzés fordulópontja. Az elnyert Nelson-kupáért in­dult szállodai szobájába a csapat kapitánya, Károlyi Gyurka, amikor váratlanul egy igazi skót hölgyet pil­lantott meg, aki éppen át­meneti állapotban leledzett a leányság és az asszonyi rang között: lévén menyasz- szony. Károlyi nem habozott, egyből beleszeretett. Többre azonban nem vállalkozott, s ahogy az a sportban lenni szokott, a kihagyott helyzet mindig megbosszulja magát. Bár később igazolódott Ká­rolyi Gyurka azon húzása, hogy Magyarországra szök­teti a skót menyasszonyt. Így fordulhatott elő, hogy a színpadra érkező vőlegény nem találta helyét, sem menyasszonyát. A mérkőzés emlékezetes jelenetei közé tartozik az északi magyar kapunál (értsd : Hegyeshalom) ját­szódó jelenet. Ebben az idő­szakban ugyanis a játékosok részéről nem maradt ki­használatlan helyzet. Nem is csoda, hogy a közönség több ízben vastapssal jutal­mazta az egyes alakításokat. Üj színt hozott a játékba egy leányiskola növendékei­nek megjelenése. A népes leánytábor Töttösy Melinda vezetésével egyre-másra in­dította a rohamokat a ma­gyar—angol visszavágóra kes/.ulodo vízilabdacsapat játékosai ellen. Tegyük hoz­zá: azok legnagyobb örömé­re. A második félidő színhe­lye már nem a csapat báró menedzserének badacsonyi birtoka, hanem a Töttösy Leánynevelő Intézet udva­ra lett. í^a lehet, még na­gyobb lendülettel kezdődött a szívek mérkőzésének má­sodik félideje. A főnökasz- sztmy szigora ellenére a pó­lócsapat tagjai a lehető leg­képtelenebb ötletekkel ju­tottak az intézetbe, s így ön­maguknak teremtettek re­mek helyzeteket. A kihasz­nálással azonban ebben a szakaszban még adós ma­radt a csapat. Eljött azonban a visszavágó ideje. Az an­golok szerették volna feled­tetni az otthoni kudarcot; a vezetést is megszerezték, ám a dramaturg iái lag jól megoldott mérkőzésen meg­győződhettünk róla: a szor­galmas munka és változatos felkészülés meghozza gyü­mölcsét. Nehéz mérkőzésen a magyar csapat 3:1 arány­ban bizonyult jobbnak a bri­teknél, s megvédte a kupát. A csapat menedzsere Szir- may Ervin báró a követke­zőt mondta a mérkőzést kö­vetően: „Gratulálok fiúk, 3:1 a szerelem javára”. takhoz a krónikás? Talán csak annyit: nem volt iga­zuk azoknak, akik kissé fél­ve engedték pályára a ka­posvári csapatot, mondván : nem fekszik majd nekik a nem éppen épületes történe­tet feldolgozó darab. Pénte­ken este azonban meggyő­ződhettünk róla, hogy ko­moly munkával és felkészü­léssel nincs lehetetlen fel­adat. Külön öröm, hogy Be­zerédi Zoltán élső darabjá­val ilyen sikeresen mutat­kozott be. Természetesen a sikerhez jó játékosok is kel­lenek. Nem volt hiány azok­ból sem. Koltai Róbert jó helyzetfelismerésekkel ala­kította a fukar skót atyát, leánya szerepében pedig Csákányi Eszter végig egyen­letesen és megbízhatóan ját­szott. A pólócsapat tagjai kö­zül Blazsek II., azaz Kulka János védte sikerrel pozíció­it, s a lányok elleni támadá­sokban oroszlánrészt vállalt, nagyon lendületesen és erő­től duzzadóan. Jól szerepelt Szalma Tamás is a szorgal­mas, igazi sportemberi eré­nyeket megcsillantó Károlyi Gyurika szerepében. Üde színt hozott a játékba az álmoské­pű Braunt alakító Hunyad- kiirti György. A hölgyek né­pes táborából emeljük ki Molnár Piroskát, a mogorva, ám engedményekre mégis hajlandó nevelőnőt. Róla azt mondhatjuk, hogy igazolta eza|n az estén is a klasszisát. Az igazi meglepetés Magyar Éva lendületes, mindent el­söprő játéka jelentette. Első kaposvári bemutatkozásával rögtön emlékezetes alakítást nyújtott. A közönség ünnepléséből kijutott Hevesi András zenei vezető karmesternek éppúgy, mijnt a csapat többi tagjá­nak. A győzelem tehát ilyen arányban is megérdemelt, s csak azoknak meglepetés, akik nem látták az előadást. Ám ők még pótolhatjuk. Mit tehet hozzá a látot­Varga István ANCI NEMI gyermekfelügyelőinek, ha­nem mint egy szülőnek. Horgas Istvánná hivatásos nevelőszülő. Anci néni, mert mindenki csak így hívja, í bajai tanítóképzőbein vég­zett, majd somogyi falusi is­kolákban tanított. Somogy- sárdon ajánlotta föl neki a Somogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet igaz­gatója, hogy legyen a mun­katársuk. — Elfogadtam az ajánla­tot, mert Kaposvárra költöz­tünk, tehát itt kellett mun­kahelyet találnom. Rögtön „mélyvízbe” dobtak. A tex­til leányotthonában lettem az ott levő 38 intézeti lány csoportvezetője. Sokat mesélhetnék ezekről az évekről. A gondok épp­úgy napirenden voltak, mint a közös munka és az öröm. Ezek a lányok már kiléptek az életbe. Partnert, társat kerestek, és legtöbbször csak olyat találtak, akivel nem lehetett a közös jövőt meg­alapozni. Gyakori volt a szerelmi bánat, a sírás. Ám éppúgy a siker és a család­ra való találás is. Az egyik lány például az NSZK-ba ment férjhez. Egy szép ci­gánylány, s remekül él a férjével meg a két gyereké­vel. Ma is levelezünk. Per­sze nemcsak ilyen kiugró esetek voltak; a karácsonyi üdvözlőlapok alapjáin egy regényt tudnék elmesélni. Innen került be az inté­zetbe igazgatóhelyettesnek Horgasné, s alapszerVezeti párttitkárnak is megválasz­tották. Mindig érdekelte a politizálás, ám azt tartja, a gondok leküzdése, a vélemé­nyek melletti kiállás, a hét­köznapi munka pontos telje­sítése az ő igazi politikája. — Ahogy lehetőségem adó­dott a hivatásos nevelőszü­lői állásra, rögtön elvállal­tam. Imádom a gyerekeket s itt mindössze öttel kell foglalkozni, nem harminc­cal. Így tényleg tisztessége­sen tudom nevetett őket. Anci néninek ebben a fér­je a legjobb társa. István amúgy is népszerű ember volt az intézetben; nem mú­lott el hétvége, hogy ne vit­te volna horgászni vagy ki­rándulni a srácokat. — Segítettem az életbe ki­lépő fiúkat is, a munkahe­lyemen sokuknak szereztem állást. Ez az embernek ta­lán a személyiségéből fakad, hogy gyerekekkel, fiatalok­kal szeret foglalkozni. István most gazdálkodó. Disznókat hizlal, földet mű­vel, a család dolgait látja el. — A legtöbb szülő azért fogad magához gyereket, mert neki nem lehetett. Ne­künk van egy katona fiunk, Zsolt. Már ő is megszerette a „testvéreit”. így igaz. És fordítva is természetesen. Jancsi, Atti­la, a két Zoli és Pista egy­szerre mondta kívánságként: — Zsolt jöjjön haza sza­badságra! Vele tudunk ját­szani a legjobban ... Egy gyereknek ez a fontos. Azt talán föl sem jegyezték hogy „édesanyjuk” Kiváló Munkáért kitüntetést vett át az idén. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents