Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-15 / 272. szám

1988. november 15., kedd Somogyi Néplap 5 Bővítik a kínálatot Új, ronsó programokat szervez ai Ibusz Négymillió szót már rögzítettek Akadémiai nagyszótár készül Az Ibusz Balatoni Igazga­tóságának bevétele az idén eddig 628 millió forint volt, s több mint a felét a déli part irodái érték el. Az igaz­gatóság tiszta nyeresége ed­dig mintegy 50 millió forint. A déli parti Ibusz-irodák- bam, pénzváltóhelyeken mintegy 190 millió forintért vásároltak konvertibilis va­lutát a nyugati turistáktól, s ez a 4 millió dollárnak meg­felelő összeg 10 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ed­dig 35-féle programot ajánl­hattak vendégeiknek (min­den évben ibövítik a kínála­tot), s e rendezvényeken 28 ezren vettek részt. Csak a siófoki iroda tízezer nyugati turistát részesített színvona­las szórakoztató, illetve ku) turális programban. A világútlevél bevezetése óta sem csökkent a szerve­zett utak iránti érdeklődés Siófokon és a környékén. A déli .part fővárosából az idén eddig 25 csoportot (átlag 40- 45 résztvevővel) utaztatott az Ibusz külföldre, ezenkívül mintegy 1500 somogyi em­bert egy-egy Budapestről in­duló csoportba is beszervez­tek a déli part dolgozói. A balatoni igazgatóság eddig 79 millió forint értékű valutát adott el — hétszer annyit, mint tavaly. Az utaztatást ősszel és télen is folytatják. Bécsbe, Isztambulba szervez­tek utakat a többi között, és szilveszterre Csehszlovákiá­ba, illetve a Szovjetunióba visznek kirándulócsoporto­kat. — A jövő szezonra négy- százötven villát bérelünk, ezeknek a leírását, fényké­pét kiadványban küldjük el külföldi partnereinknek — mondta Villangó József kereskedelmi igazgató, a siófoki iroda vezetője. — A jövő évben ezket a zömmel partközeiben található, a minőségi követelményeknek Film készül Charlie Chap­linnek, a filmművészet hal­hatatlan hősének életéről. Richard Attenborough, a nagy sikerű Gandhi-film rendezője kapott engedélyt a családtól a film elkészíté­sére. Chaplin özvegye és gyermekei korábban minden ilyen jellegű kérést elutasí­tottak. Attenborough irodájának közlése szerint még nem dőlt el, aki alakítja Chap­lint az életrajzi filmben, amelynek forgatása körül­megfelelő házakat féláron kínáljuk az elő- és az utó­szezonban. Űj,’vonzó prog­ramokat is szervezünk, s nemcsak a szezonra, hanem őszre és télre is. 1989 feb­ruárjában a siófoki tanács­csal, a GOV jachtklubjával, továbbá a Nemzetközi Hó- és Jégvitorlás-szövetséggel jégszörf-világbajnoságot ren­dezünk a Balatonon. Ezt ki­egészíti majd egy látványos műkorcsolya-bemutató, de jégkprongversenyt és más vetélkedőket is szeretnénk tartani. Remélhetőleg si­kerrel. A meteorológia sze­rint ugyanis 70 százalékos esélyünk van arra, hogy a rendezvény idejére befagy a Balaton. — A jövő nyárra a Ma- hart siófoki leányvállalatá­val tervezünk úgynevezett nosztalgiahajó-programot. Az e célra átalakított Cso­bánc a Balaton több kikötő­jéből indul majd kirándu­lókkal a fedélzetén. Ugyan­csak a Mahart közreműkö­désével napozóstéget helye­zünk el a Balaton közepén, ahol kellemesen pihenhet­nek a vendégek. A 120—130 négyzetméter területű, stégen büfé is lesz. A MÉM Repü­lőgépes Szolgálatának kép­viselőivel arról tárgyalunk, hogy a nyáron sétarepülése­ket kellene szerveznünk a turistáknak. A háromszemé­lyes gépek a Balaton-part különböző pontjáról száll­hatnának föl... Szeptember 8-a óta az új siófoki irodában úgyneve­zett BC-számlaügyintézést is végeznek. A jövő nyárra föltehetőleg a Fő utcai iroda is megkapja ezt a jogot. Az utóbbi helyen az idén elő­ször nonstop-szolgálatot szerveztek, s a tapasztalatok kedvezőek. Az irodák dolgo­zói a téli hónapokban nyelv- tanfolyamokon és különböző továbbképzéseken vesznek részt. belül egy év múlva kezdőd­het. Az 1889-ben Londonban született, Chaplin 1977-ben, 88 évesen- hunyt el, több mint száz filmjét hagyva az utókorra. . Jövő áprilisban lenne százéves, Attenbo­rough tervei szerint ekkorra már folynának Hollywood­ban a film előkészületei az Universal filmvállalatnál, amely a The Observer című lap értesülése szerint mint­egy 75 millió dollárt szánna a film elkészítésére. Az irodalomtörténészek befejezték az akadémiai nagyszótár szépirodalmi, szalítudományi, publiciszti­kai és más forrásainak kije­lölését. A tervezett 13 mil­lió szövegszóból csaknem 4 milliót már számítógépre rögzítettek az MTA Nyelv- tudományi Intézetében, mi­vel a válogatás teljes lezá­rása előtt megkezdték a szö­vegek számítógépre vitelét. Kiss Lajos osztályvezető az MTI munkatársának el­mondta: ez ideig főleg a XIX. és részben a XVI. szá­zadi szövegeket táplálták be. Két-három éven belül pedig számítógépre viszik a hátra­lévő mintegy 9 millió szö­vegszót is. A rögzítéssel egy- időben készülnek a rend­szertár és az előfeldolgozó programok. Ezek futtatását az adatrögzítéssel egyidejű­leg végezhetik. Néhány éven belül hozzáfoghatnak a próba-szócikkek írásához, majd a szótár anyagának szerkesztéséhez. A magyar irodalmi és- köznyelv nagy­szótárának (1533—1990) el­ső kötete talán már ebben a században megjelenhet. A tervek szerint ez a szó­tár elsősorban szépirodal­munknak a könyvnyomtatás korától napjainkig föllelhe­tő szókincsét tartalmazza majd, de felöleli a nyomta­tásban megjelent közéleti, politikai, magánjellegű, tu­dományos és vallási írások szókincsét is. A XVI. század óta egyre több mű jelent meg nyomtatásban, ezért a szóanyag zömét a XIX. és a XX. században kiadott mű­vekből gyűjtik, mindenek­előtt azokból, amelyek kü­lönösen jellemzőek korunk­ra, hatottak a későbbi nyelvi- használatra. A forrásjegyzék összeállítása során némelyik szaktudomány: a matemati­ka, a hadtudomány, a tech­nikatörténet stb. szemelvé­nyeinek összeválogatásával kiváló szakembereket bíz­tak meg. A nagyszótár címszavainak a számát — amely előrelát­hatólag 200—250 ezer lesz — meghatározott elvek szerint korlátozzák. A tájszavaik kö­zül például csak a jelesebb írók műveiben is előforduló­kat emelik ki. Nem minősí­tik címszóvá a nyelvújítók kérészéletű szavait, a szak- kifejezések közül is csak az elterjedteket veszik át. A szócikkek szerkezetét a szótár történeti jellege hatá­rozza meg. Mértéktartóak- nak kell lenniük a szav^jç jelentésének megfogalma­zásában, azaz értelmezésé ben. A kiválasztott idézete­ket csakúgy, mint a szólás- mondásokat, közmondáso­kat forrásadatokkal szere­peltetik. A több mint négy és féi évszázad magyar irodalmi és köznyelvének szókincset bemutató nagyszótár törté­nelmi jellegű lesz. Hitelesen dokumentálja majd a ma­gyar nép társadalmi és gaz­dasági életének, környeze­tével való kapcsolatának, nemzeti műveltségének, gon­dolkodásmódjának az alaku­lását és változását. Forrás­ként szolgálhat majd mind a nyelvtudomány, mind a társadalomtudomány, mind pedig a közművelődési kuta­tások számára. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Nyelvtudományi Intézet ja­vaslatára négy éve határo­zott úgy, hogy megfelelő anyagi támogatással lehető­vé teszi a nagyszótár elké­szítését. Lexikográfusok számítástechnikai szakem­berekkel együttműködve láttak munkához; a szótár készítéséhez igénybe vették a számítógépéket. Ezek használata lényegesen meg­könnyíti és meggyorsítja a szótár nyers anyagának gyűjtését, rendezését, válo­gatását. A gépre rögzített szövegek értékes adatokat szolgáltathatnak más kuta­tásokhoz is, természetesen megfelelő programokkal. Az akadémiai nagyszótár elkészítésének terve egyéb­ként a magyar nyelvtudo­mány múlt század végi nagy föllendülésének időszaká­ban született meg. Annak idején azt tervezték, hogy a háromkötetes Nyelvtörténe­ti szótár (1890—1893) folyta­tásaként alkotják meg a nagyszótárt. Az anyaggyűjtés több évtizedig tartott. Ebből a gyűjteményből született A magyar nyelv értelmező szótára (I—VII. 1959—1962. XIX. századi irodalmi idé­zeteinek jelentős része.) A nagyszótár azonban nem va­lósult meg, elkészítését aka­dályozta a két világháború, nem volt elég megfelelően képzett szakember, s irányí­tói sem tudtak megegyezni, hogy milyen legyen, mit tar­talmazzon. Film — Chaplinről Fodrásznál Fotó: Csobod Péter TV-NÉZÖ Családi kör Erika egy szép napon el­tűnt. Világgá ment talán, vagy ki tudja, bánatában mire határozta el magát. Erősen törik a fejüket a szü­lők — mind a hárman. Igen, mert ők hárman vannak: egy anya és egy apa, aki édes, meg egy apa, aki mos­toha. Most mindhárman baj­ban vannák. A gimnazista lány, aki anyja második há­zasságában két óvodás fél­testvérével él együtt, nehe­zen viseli el a nevelőapját, illetve a nevelőapja nehezen viseli el Erikát. A lány még évekkel a válás után is is­teníti egyedül élő apját, a befutott építészt, aki olyan vagány, hogy házibulit ren­dez, ahol persze rögtön sze­met vetnek a csinos lányra, ám ő a komoly és megfon­tolt. Öt részesíti kegyeiben, aki mellesleg maga is épí­tészhallgató. Erika persze előlkerül, és bejelenti, hogy összeházasodik a nagy Ő- vel. Mit tegyenek a kedves né­zők hasonló esetben? — kérdezik a műsorújság beha- rangozójában a Családi kör szerkesztői. Elképzelem a „gyermeküket hasonló hely­zetben nevelő szülő”-ket, amiint izgalomtól remegő térdekkel foglaltak helyet szerdán este nyolckor a te­levíziókészülékek előtt, hogy végre megpillanthassák Ke­lemen Endrét, aki évek óta ugyanazzal a töretlen opti­mizmussal üdvözli a nézőt. Elmondja időszerű gondo­latait, majd mindenki meg­tekintheti az ez alkalomra^ gyártott történetet; utána következik a beszélgetés a szakértővel. A szakértő min­dig pedagógus vagy szocioló­gus vagy pszichológus vagy mindhárom egyszerre. Ke­lemen Endre spontán kérdé­seket tesz föl, ezekre a szak­értő válaszol: elmondja mindazt, amit már amúgy is látott mindenki. Szép sza­vakkal. A műsorvezető na­gyokat bólint; minden derűs és vidám. Csak a néző ideges kissé, mert úgy érzi, megint be­csapták. Megint a szájába akartak rágni valamit, amit rosszul csináltak meg; amit nagyon megterveztek, s amit alig lehetett végignézni. Mert az igazi Erikák egészen mások. Az építész apukák nem rendeznek házibulit, a mostohaapukák nem vacso­ráznak idilli környezetben a feleségükkel és két — saját — gyerekükkel, és legkevés­bé se ülnek le utána házi- papucsban, pipázva újságot olvasni. A „gyermeküket hasonló helyzetben nevelő szülők”, persze, ebből mit sem tud­nak. ök éppen akkor értek haza a sokadik műszakból, a gyerek nem sokkal azelőtt esett haza az edzésről vagy a zeneiskolából, vagy csak épp most támadt kedve fel­jönni a térről. A szülők alig pár percet tudnak beszélni a gyerekekkel, mert álmo­sak, fáradtak mindannyian, a kicsi azért elpanaszolja, hogy testnevelési óra helyett megint matekoztak, a má­sik azt nehezményezi, hogy nem hagyták játszani az óvodában, a gimnazista pe­dig rettenetesen unja az egészet, és hallani sem akar a mohácsi vészről, a mellé­rendelő mondatokról, leg­kevésbé pedig a felvételiről. A szülők osztanak, szoroz­nak, karácsonyi ajándékokon gondolkoznak, csak Kelemen Endre mosolyog valahol messze, nagyon messze min­dentől. Balogh P. Ferenc Táncos lépések Lamann György öt éve gondolt egyet és jelentke­zett a kaposvári Kilián mű­velődési házban Balázsné Pomezsánszki Judit tánckö­rébe. A kétdiplomás fiatal­ember ízig-vérig műszaki beállítottságú, ám a tánc szeretete legyőzte benne a technokratát. Két hónapja már saját klubot vezet az Edosz művelődési házban. — Miért alapított társas- táncklubot? — Négy hónapja munka­helyet változtattam; a Ka­posvári Cukorgyárban dol­gozom a műszaki osztályon, vezető tervezőként. Itt, a gyárban találkoztam Mester Lacival, aki közművelődési előadó és az Édoszban a Kristály klubot szervezi. Miután nekem van egy ba­ráti táncos társaságom, ké­zenfekvőnek látszott az öt­let, hogy az Édoszban klu­bot alapítsunk. Ezt a mű­velődési ház és a cukorgyár is támogatta, s nyolc pár azóta itt táncol Dorottya társasátánek 1 ub néven. — Hogyan ismerkedett meg a tánccal? — Mindig vonzódtam á zenéhez és a mozgáshoz. Egyetemista koromban pél­dául karatéztam, ehhez ugyancsak megfelelő moz­gáskultúra, akaraterő, edzés kellett. Táncolni a Kilián­ban tanultam, s eddig D, valamint C fokozatig jutot­tam el. A mostani csapatban van egy B és két C fokoza­tú pár. Ennél sokkal fonto­sabb, hogy barátokról van szó, akik szívesen töltik együtt a szabadidejüket. A Kilián táncköréből jó ba­rátként jöttem el. Úgy ér­zem, most az utánpótlás nevelésén van a fő hangsúly. Ezzel én is egyetértek. Így aztán egy olyan kört akar­tunk csinálni, ahol a szó jó értelemében, mi vagyunk a középpontban. — Kitől tanulják a tán­cot, mik a terveik? — Edzésekkel, gyakorla­tokkal is sok mindent el le­het sajátítani, tehát egy­mástól is tudunk tanulni. Ez azonban kevés. Bozóki Lajos táncmester jár le hozzánk Kaposvárra hétvégeken, ő irányítja a munkát. A tán­caink között található angol és bécsi keringő, tangó, cha- cha-cha, szamba, rumba, paso-doble. Tehát klasszikus és latin táncok éppúgy, mint a jive, step, slow-fox, vagyis a mai zenéhez kapcsolható táncok. Lamann György nem ha­tározott meg különleges be­lépési föltételeket. Kezdők éppúgy jöhettek a klubba, mint jó táncosok. A csapat­ban találunk gimnazistát és diplomást, szakmunkást és mérnököt egyaránt. Később bemutatókat, föllépéseket is vállalnak a tánc népszerűsí­tésére. — Járnak máshová is tán­colni? — Természetesen. Szere­tünk táncolni, s ha valahol kulturált buli van, mi ott vagyunk. Tavaly a báli sze­zonban tizenkét helyen vol­tunk. örömmel tapasztaltam, hogy a február végén kez­dődő bálok manapság már nemcsak az idősebb korosz­tályé meg az anyagilag job­ban álló embereké. Egyre több fiatalít látok a kapos­vári bálokban. — Érte-e csalódás a tánc miatt? — Csalódás még nem, de remélem vége lesz már a pechsorozatomnak. 165 cen­tis magasságommal ' a part­nerválasztás lehetősége is szűk, de már így is az ötö­dik lánnyal táncolok. Engem még az sem tudott letörni. Igazi persze párban, de volt amikor két hónapig magam táncoltam. Ha valaki a tánc szerelmese, egy karcsú szék­ben is igazi partnert lát. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents