Somogyi Néplap, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-02 / 262. szám
1988. november 2., szerda Somogyi Néplap 3 Távolban az új közmegegyezés ? Emléktáblát avattak Kaposváron a nemzeti tanács megalakulásának emlékére Már nem „beállni a sorba" Önmegújító taggyűlés a sütőipari vállalatnál „Szocializmust akarunk, és efelől senkiben sem szeretnénk kétségeket hagyni. Ám mi egy másik szocializmust akarunk, a mostaninál sokkal demokratikusabbat. Egy olyat tehát, amelyben az egyén már megszabadult, mert megszabadulhatott alattvalói kötelékeiből, s mint ilyen már nem tárgya, hanem alanya a politikai mozgásoknak és törekvéseknek” — írja a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által felkért munkabizottság, amely a közelmúltban arra kapott megbízást, hogy készítsen tanulmányt a nép- fron.tmozgalom helyéről és szerepéről társadalmunkban, arról, hogy az országos pártértekezlet teremtette szabadabb légkörben miként kíván' hozzájárulni a felhalmozódott gazdasági és politikai feszültségek feloldásához, a kibontakozás felé vezető utak és módok megtalálásához. Jogok helyett javak A mozgalom vezetői pontosan tudják, hogy a mostani helyzet már nem azonos a korábbival, napjainkban már csak elvétve fedezhetők föl a régi közmegegyezés nyomai. „Minden szétfelé tart”, fogalmazta meg a minapi tanácsülés egyik felszólalója, nem rejtve véka alá, hogy az élesedő viszonyok közepette akár meg is kérdőjeleződhet nemzetünk és a szocializmus sorsa, ha mihamarabb nem teremtjük meg egy új közmegyezss feltételeit, ha mihamarabb nem sikerül egy zászló alá tömöríteni mindazokat, akik váltig állítják: „Társadalmunkat e válságos időszakban a nemzeti egység és nem a politikai válság felé kell terelni. Ám ehhez alapvető fordulatra van szükség, nyílt politkai kiállásra, nyilvánoságra ás demokráciára. A tanulmány készítői kijelentik: hogy szükségszerű és elkerülhetetlen volt a korábbi, gazdasági javak mentén, annak megszerezhetősége által szavatolt szövetségi forma elgyengülése és agóniája. Mert az elérhető javak a hiányzó politikai jogokat kívánták helyettesíteni. Az így fölépített, meglehetősen ingatag talajon álló szisztéma csak addig működhetett, amíg a lakosság életszínvonala érzekei- hetően javult. Ez a javulás számos területén tetten érhető volt. Ám a hiányok sosem kímélték társadalmunkat. Aligha kell bővebben kifejtenünk, miben é.s menynyiben szenvedünk egyre nyomasztóbb hiányokat. A szocializmus lényegének félreértelmezése sokáig nem vett tudomást az egyes ember alapvető érdekeltségeiről, s ez súlyos, de helyrehozható károkat okozott az emberek tudatában, az állampolgár és a hatalmi szervezetek viszonyában. A népfrontmozgalom tisztában van a helyzettel, még inkább azzal, hogy a sürgető új közmegegyezés feltételeinek megteremtéséhez nem elég a közelmúlt hibáinak fölidézése. A felbomlott értékrend mentén A felbomlott érdek- és értékrend mentén új típusú politikai intézményrendszer kiépítése vált elodázhatatlanná, amely rendszernek már kifejlődőben vannak meghatározó elemei — hangzott el a HNF tanácsülésén. Ezek a folyamatok a társadalom életében — mint Schmidt Péter alkotmány- jogász a 168 óra című rádióműsorban leszögezte — nem az uralkodó párt akaratától, szándékaitól függően jelennek meg, hanem éppen ellenkezőleg : a mindenkori társadalmi állapotok követelik maguknak az intézményesülő formákat. Az önfejlődésen, önmozgáson alapuló folyamatot a népfront is elismeri mint a minőségi változások hordozóját, ám úgy tartja, hogy a nemzetnek a szocializmus még mai helyzetében is képes kiutat mutatni, emberhez méltó távlatokat nyitni. Ez viszont megköveteli a pluralizmus általános - érvényesülését, az eltérő érdekek intézményesített kifejeződését. „Az egypártrendszer körülményei között a népfront lehet a pluralizmus letéteményese. Eddig is megvolt a nyitottságunk, és toleranciánk növelésével készek vagyunk az egyes állampolgári csoportok alternatív politikai szerveződéseinek fogadására.” A kialakuló szocialista pluralizmus szerkezetében tehát minden, az alkotmányosság talaján álló szerveződésnek hely jut, az általános keretként (is) szolgáló népfrontmozgalomban. Persze amíg kialakul és megerősödik^ez az új struktúra, addig még sok vita és összeütközés várható. A népfrontra hárulhat a szerep, hogy összefogja a nemzeti általános érdekeket, megteremtve a jogi garanciákat is érvényesülésükhöz.” A népfrontnak az á'- lampolgári közösségek szocialista intézményévé kell válnia. A népfrontnak az a célja, hogy összefogja a társadalom erőit, s közöttük tartós szövetséget teremtsen. Űj típusú partneri kapcsolatok Az új típusú partnerkapcsolathoz azonban két fél szükséges. A népfront oldaláról nézve az MSZMP-nek például újra kellene gondolnia és értelmeznie szövetségi politikája tartalmát és megvalósíthatóságának feltételeit. Ha szavát el akarja juttatni a pártonkí- vüliek tömegéhez, nem nélkülözheti a népfront segítségét. Csakhogy a mozgalom épp a mostani tanácsülésen nyilvánította ki, hogy nem éri be az eddigi közvetítői szereppel. Ez a mai politikai helyzetben rendkívül kevés. A párt szerencsére már nem az a párt, ami május előtt volt. A társadalom sem az, mint lehetett korábban. „A párt országos értekezletén tanúságot tett arról, hogy van benne elszántság és erő a hibák kijavítására. Ezért a népfront minden erejével támogatja a párt önmegújító törekvéseit, mert ebben látja önmaga megújulásának is egyik legfőbb lehetőségét." Milyen sertéshúst vásárolhatunk jövőre az üzletekben? A kérdésre nehéz volna előre válaszolni. Mindenesestre mi, fogyasztók azt szeretnénk, ha minél jobb .minőségűt vehetnénk a pénzünkért. A minőség megalapozását már a tenyésztésnél el kell kezdeni, hiszen a rossz hízóból a legjobb takarmánnyal sem lehet finom rántott húsnak valót előállítani. Ezért is kísérte fokozott figyelem azt a tenyészállat- szemlét, amelyet a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat telepén végeztek a Mezőgazdasági és Élelmiszerminősítő Intézet munkatársai. Szántó László osztályvezető és Vincze Gyula főmunkatárs azt vizsgálta, alkalma- sak-e a vállalat tenyészkanjai arra, hogy általuk jó minőségű alapanyaghoz juthasson a húskombinát. Melyek azok a követelményék, amelyeknek alapján különbséget Hetven évvel ezelőtt alakult meg a Kaposvári Nemzeti Tanács a Turul szálló (ma Dorottya) nagytermében. A történelmi esemény tiszteletére emléktáblát helyeztek el a Dorottya szálló előcsarnokában. A városi tanács és a városi népfrontbizottság együttes ünnepséget rendezett tegnap délután 2 órakor a nemzeti tanács megalakulásának egykori helyszínén. Ott volt az emléktábla-avatón Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Papp János városi tanácselnök, dr. Novák Ferenc, a Hazafias Népfront megyei titkára. A Tóth Lajos iskola kisdobosai adták meg az ünnepség alaphangulatát szépen csengő énekükkel, majd Verseghy Ferenc, a Táncsics Diákszínpad tagja mondta el Juhász Gyula Szegény katona című versét. Ezután Harangozó Gyula városi népfronttitkár mondott avatóbeszédet. — Somogy megye és Kaposvár város munkásai, parasztjai, értelmisége és ifjúsága sok esetben arany betűkkel írta be nevét a magyar történelemkönyvbe. Ilyen eseménynek vagyunk tisztelő tanúi, méltósággal emlékező honfitársai, mint egy tettre kész nemzet politikai, gazdasági reformokat támogató állampolgárai, a mai emléktábla-avatással és az eseményt megörökítő és ápoló hazafisággal. A szónok ezután fölelevenítette a Magyar Nemzeti Tanács megalakulásának hetven évvel ezelőtti eseményét, beszélt 12 pontból álló programjáról is. tehetünk a jó és a rossz minőségű sertések között? A húsüzemek minél több húst akarnak feldolgozni, tehát kevés legyen a csontok és a zsír aránya. A másik fő szempont, hogy jó takarmányértékesítő képességű legyen az állomány. — Már a fajta kiválasztásánál figyelembe vettük az igényeket, s ezért csak magyar lapály és magyar nagy fehér hússertéssel dolgozunk — mondta dr. Lénárt József főállatorvos. — Állomásunkra kizárólag törzstenyésze- tekből kerülnek az apaállatok. Mindegyik állatról pontos információink vannak; tudjuk, milyen utódokat várhatunk tőlük. Ez így természetes, hiszen ezek biztosítják Somogy, Tolna és Baranya kis- és .nagyüzemeinek termékenyítési igényeit. Most csak az dől el, melyik maradhat továbbra is tenyésztésben, s melyiket kell va— 1918. október 28-án a Magyar Nemzeti Tanácshoz a megyében elsőként a kaposvári Demokrata Kör, majd másnap a függetlenségiek köre és a szociáldemokraták csatlakoztak. Október 30-án fordultak a lakossághoz felhívással, amelyben kijelentették: „Mi nem rombolni, hanem építeni akarunk! Az új Magyarországot akarjuk létrehozni, amelyben a tisztességes munka mindig megtalálja boldogulását.” Máig ható progresszív gondolatok ezek. A vértelen polgári forradalmi változásért, amely véget vetett a monarchikus rendszernek és hazánkat rövidesen Európa legdemokratikusabb államává tette, valamennyi koalíciós párt kész volt harcolni. 1918. november 1-jén délután 3 órakor — tehát 70 évvel ezelőtt — a három párt a Turul szálló nagytermében kimondta a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását és megalakította a Kaposvári Nemzeti Tanácsot. Harangozó Gyula méltatta a nemzeti tanács akkori intézkedéseit, a frontról hazatérő katonákról való gondoskodástól az élelmezés, a békés munka megszervezéséig. A városi népfronttitkár ezután a hálás utókor nevében leleplezte a Gera Katalin tervezte emléktáblát, amelyet a városi tanács és népfrontbizottság állított, majd Papp János tanácselnökkel együtt megkoszorúzta. Az őszirózsás forradalomra emlékező ünnepség végén felhangzott a Szózat. lamilyen ok miatt — lábszerkezeti vagy más küllemi hiba miatt kiselejteznünk. A cél az, hogy csak a legjobbaktól származó utódokat neveljék az üzemek, és a lehető legjobb minőségű hús kerüljön a boltokba. Köny- myíti most a munkánkat, hogy egyre csökken az igény, mert a több kocával rendelkező termelőkhöz tenyészkanókat helyezünk ki. Közben véget ért a szemle. Mi a végeredmény? — Az állomány kitűnő, nagyrészt fiatal állatokból áll — hangzott a válasz —, A pártmunka megújulása elsősorban az alapszervezetekben dől él. Ezek önállósága, kezdeményező és cselekvőkészsége lehet az alapja annak az alulról való építkezésnek, amelyet a májusi pártértekezlet állás- foglalása is hangsúlyozott. Számos tapasztalat mutatja azonban, hogy e szándék valóra váltása nem képzelhető el máról holnapra. Ezért példaerejű a megyei sütő- és édesipari vállalat pártalapszervezetének kezdeményezése. Szeptemberi taggyűlésükön úgy döntöttek, hogy szükségesnek tartják alapszervezetük munkájának és vezetésének megújítását, a feladatok újbóli meghatározását. Nem vártak fölöttes pártszervek állásfoglalására, maguk is érzékelték a változás szükségességét. Téved, aki ebből arra következtet, hogy itt rosszabb vagy eredménytelenebb volt a pártmunka, mint az alapszervezetek többségében. Sőt, a városi pártbizottság évenkénti értékelésében — igaz, még a pártértekezlet előtti mérce alapján — tevékenységüket általában színvonalasnak ítélte. Rendszeres volt a szervezeti élet, jóllehet nagyrészt csendes» taggyűlésekkel. A kiadott feladatokat elvégezték, a jelentéseket rendben béküldték, s még önálló kezdeményezéseik is voltak. Ezért tiszteletre méltó, hogy a tagság mégis fölismerte: e „kötelességtudó munkastílus” a jelenlegi feltételek között már nem előremutató. Az újat akarás és a cselekvőkészség tükröződött minapi taggyűlésük szenvedélyes vitájában, ahol 37 jelen levő párttagnak csaknem a fele véleményt mondott. Dr. Tóth György vitába szállt az egyébként jó szán-, dékú, sőt önkritikus titkári helyzetelemzés több pontjával. Mint mondta: túlhaladott álláspont a termelés szervezettségének fokozását a pártalapszervezet elé állítani feladatul. Ugyancsak „konzervatív” kicsengésűnek ítélte a társadalmi munka nagyobb elismerését szorgalmazó véleményt. Úgy ítélte meg, hogy a társadalmi munka, főként az újjáépítés időszakában, hiányzó termelőkapacitásokat pótolt s nagy jelentősége volt, ma viszont lényegében túlhaladott és kelletlen kötelezettde a hét-nyolc évesek is kitűnő kondícióban vannak. Mindössze három tenyészkant kellett kiselejteznünk. A genetikai alapja tehát megvan a jó minőségű húsnak, jó takarmány nélkül azonban minden hiába. A jó minőségű táp viszont egyre drágább. Ezért aki teheti, több kukoricát ad a hízóknak, mivel az sokkal olcsóbb. Az pedig egyelőre kevés kistenyésztőt érdekel, hogy ettől nem a hús-, hanem a zsírmennyiség gyarapszik. V. O. séggé vált. Utalt rá, hogy gazdasági gondjainkat nem a korábban túlhangsúlyozott öntudat, hanem az érdekeltségen alapuló, ugyanakkor profikövetelményű munkaformák fogják megoldani. Többen is véleményt mondtak a vállalat KISZ- alapszervezetéről. Egybehangzó volt a vélemény, hogy a KISZ-nek tanulnia kéne az úgynevezett alternatív szervezetektől, amelyek nem késztetésre jönnek létre, hanem egyes csoportok kialakult igényeire épülnek. Kelemen József: — Hagyni kell, hogy a fiatalodnak az a csoportja, amelynek igénye van az önkifejezésre, magától induljon el. „Nem szabad a megszokott kereteket erőltetni, s mindenekelőtt önmagunk belső lor- malizmusán kell túllépnünk. Nem azért kell a pártalap- szervezetnek a KISZ-szel foglalkoznia, hogy kipipálja a feladatot, hanem mert belátja, hogy ettől függ a jövő pártjának helyzete.” Nagy István az ideológia fáziskésésében látta a pártélet gondjainak gyökerét. Abban, hogy az évtizedek alatt kialakított s ma túlhaladottnak ítélt szocializmuskép helyett nincs olyan új, amelyben a tagság hinni tudna. Bánkúti Béla nem az eddigi pártvezetőség hibájaként rótta föl, hogy az alapszervezetben kialakult szellem és munkastílus a korábbi monolitikus párt- felfogáshoz igazodott. Lényegében azt fejtette ki, hogy azelőtt elég volt „beállni a sorba”, a mostani nyílt, a demokratizmus lehetőségeire alapozó politika azonban mást követel: új eszméket és gondolatokat, amelyeket régi emberek — akiktől évekig egészen mást hallottak — a legjobb szándékkal sem tudnak hitelesen képviselni. A személyi váltást nemcsak a helyi pártvezetőségben, hanem a városi és megyei pártbizottságokban is szükségesnek ítélte, „örülünk a nyíltságnak, a felfrissülő szellemnek, ám ezzel nem lehet az életszínvonalat pótolni. Fejlődésünk sorsa a termelésben dől el”. Banga János szerint a párt megújulása nem érdeke azoknak, akik a látszattal is megelégedő korábbi feltételek között voltak elemükben. „Az MSZMP csak 800 ezer ember pártjaként újulhat meg. Ehhez pedig az kell, hogy halogatás és felfelé mutogatás nélkül magunk találjuk meg a tettekkel mérhető pártmunka módszereit”. Horváth István szerint csak a gazdasági elmozdulás erősítheti a politika hitelét. A szó és a tett olykor még ellentmond egymásnak; egyes reformlépéseknek például vannak haszon- élvezői és áldozatai is. A baj csak az — vélte —, hogy az előnyöket nem mindig azok élvezik, akik a legtöbbet tesznek. A vitában jó javaslatok ugyanúgy elhangzottak, mint kellő tájékozottságot nélkülöző sommás ítéletek vagy egyoldalú vélemények, összességében mégis jól tükröződött a pártmunka korszerűsítésének szándéka. A taggyűlés két fiatal jelölt közül a politikai munkában a városi pártbizottsági tagként is tapasztalatokat szerzett Nagy Istvánt választotta meg új titkárává, majd kilenc jelölt közül választották ki a további négy — részben új — pártvezetőségi tagot. A taggyűlés végén a résztvevők egy tartózkodás mellett egyöntetűen a városi pártértekezlet összehívását tartották szükségesnek. B. F. r A termelők és a feldolgozó igényei szerint TENYÉSZKANOK VIZSGÁLATA
