Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-12 / 244. szám

— AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 244. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 12., szerda Háborgók Az emberek nagy része az ország helyzetét, vagy a ve­zető szervek munkáját saját életfölté^eleinek alakulása alapján ítéli meg. S mert így van, a társadalomban ma széles körben tapasztal­ható borúlátás és elégedet­lenség. Könnyű megérteni a munkást, aki nehezen emész­ti meg, hogy sok mindenről, ami azelőtt a szocializmus magától értetődő vonásának látszott, ma kimondják, hogy a valóság által nem igazolt tévedés volt. Hogy a szocia­lizmus — se megkésett fel­ismerésért most fizetjük a tanulópénzt — hosszabb tör­ténelmi szakasz, melynek egyetlen fejlődési fokát sem ugorhatjuk át csupán, mert úgy szeretnénk. Érthetően méltatlankodik az is, aki mindig kiállt a társadalom mellett, s ma azt tapasztalja, hogy miközben többet dolgozik, alig jön ki a fizetéséből elsejéig. Mun­ka nélkül maradt emberek­ről, tüntetésekről hall.s nem érti, hogy mindez hogyan történhetett. Háborog, s egy­re a felelősöket vagy az ön­maga számára is átlátható magyarázatokat keresi. Nemcsak ők méltatlankod­nak azonban, hanem azok is, akiket ez a társadalom tett tehetős emberré, mégis azt hiszik, hogy előnyük lehet abból, ha a zavarosban ha­lásznak. ök a demokrácia nevében ágálnak, minden és mindenki ellen, s bezzegked- ve emlegetnek „szabad or­szágokat”, ahol pedig — nem lévén hiánygazdaság — pél­dául ügyeskedéssel semmire sem vitték volna. Gyakori típus az a kisember, akinek bár a legelemibb törvény- szerűségekről vagy gazdasági összefüggésekről sincs fogal­ma, bőszen ítél, s úgy véli, ő majd megmutatná, ha egyszer vezetői posztra ke­rülne. Azokra gondolok, akik azt hiszik, hogy csak egy-két döntést kéne végre hozni, azután minden jó lenne; akik tudni vélik, hogy a ve­zetők csak fölveszik a busás fizetést, s meg sem értenék, hogy bérrendszerünk egyik legnagyobb aránytalansága épp az, hogy egy miniszter fizetése még tízszerese sincs a takarítónőének. Azokra, akik tudomást sem véve az egyre nyíltabb, s a vitákat sem elhallgató tájékoztatás­tól kitartanak sommás véle­ményük mellett, hogy példá­ul az országgyűlésben „fej- bólintók” ülnek; akik azt mondják, hogy a szocializ­must féltik, pedig csak a langyosvizet sírják vissza, amikor még tehetség és mérhető teljesítmény nélkül is gondoskodott róluk a tár­sadalom; akik rögeszméikbe temetkezve meg sem akar­ják érteni a józan érveket. ' Divat lett ellenvéleményt mondani. Népszerű minden megnyilvánulás, amely mél­tatlankodik vagy bírál, s így hovatovább a keservesen ne­héz, mégis elkerülhetetlen lépések melletti kiálláshoz kell a bátorság. Mai társadalmi helyzetünk azt a tételt példázza, hogy a gazdaságét csak késve, s el­lentmondásos folyamatok so­rán követik az emberek tu­datának változásai. Nem az a baj tehát, hogy sokan ki­mondják kétségeiket vagy ellenvéleményüket. Az sem, ha jogos sérelmeik miatt háborognak. Az viszont igen, ha a túlfűtött hangulatok a cselekvéstől vonnak el ener­giákat. A gondjaink orvoslá­sához szükséges forrásokat ugyanis csak a munka te­remtheti meg. Bíró Ferenc Csiao Si látogatása Győr-Sopronban Csiao Si, a Kínai Kommu­nista Párt KB Politikai Bi­zottsága Állandó Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára kétnapos lá­togatásra Győr-Sopron me­gyébe érkezett. A vendéget és kíséretét Győrött, a megyei pártbi­zottság székházában a me­gye vezetői fogadták és tá­jékoztatták a megye életé­ről. Csiao Si gratulált az ered­ményekhez és elmondta, hogy Kínában is a reformok útját járják, s minden hasz­nálható tapasztalatra szük­ségük van. A kínai vendégek a be­szélgetés során részletes tá­jékoztatást kértek a dunai vízlépcsőrendszer munkála­tairól, mert — mint elmond­ták — hallottak arról, hogy sok a vita az építkezés kö­rül. A program a győri törté­nelmi belvárosban tett sé­tával folytatódott, Csiao Si és kísérete érdeklődéssel ta­nulmányozta a régi barokk épületeket, a vízparti pano­ráma szépségét és számos kérdést tettek fel a felújítá­sok módszeréről, az anya­giak előteremtéséről. Hosz- szan időztek a több mint 300 éves patikamúzeumban. A belvárosi séta a győri vár­ban ért véget, ahol a ven­dégek felkeresték a Rába- gyár kereskedelmi központ­ját. A Kínai Népköztársaság országútjain már csaknem 1400 Kába-kamion közleke­dik. Közel egy esztendeje kezdődött meg több mint 300 kínai szakmunkás kép­zése a győri Rába-gyárban. Kínai partnereikkel a leg­újabb szerződést ez év nya­rán kötötték: ennek értel­mében 5 millió dollár ér­tékben szállítanak baromfi- tartó berendezéseket három tartományba. A gyárlátogatás során Csiao Si és kísérete megte­kintett több korszerű üze­met, munka közben találko­zott és beszélgetett azokkal a kínai szakmunkásokkal, akik a délutáni műszakban a váLlailat futóműgyárában dolgoztak. A kínai vendégek keddi programja Pannonhalmán, az ezeréves várban, a Ben­cés rend magyarországi köz­pontjában folytatódott. Csiao Si és kísérete Pannonhalmá­ról Sopronba utazott, ma­gyarországi programjuk ma ott folytatódik. Magyar-jugoszláv vámbizottsági ülés Gálosfán Bontják a régi felüljárót Befejezéséhez közeledik a kaposvári régi közúti felüljáró bontása. A századelőn iépült híd bontása különleges techno­lógiát igényel. A munkát a Kaposvári Közútépítő Vállalat végzi alvállalkozók bevonásával. A hidat szétdarabolják és a MÁV speciális daruja a hídszeleteket vasúti kocsikba rakja. A munkát október 3I-ig be kell fejezni a vasúti felső vezeték építése miatt (Fotó: Makai Károly)f Horn Gyula Now Yorkban Horn Gyula külügyminisz­térium! államtitkár elutazott New Yorkba, ;hogy átvegye az ENSZ-fcözgyűlés 43. ülés­szakán részt vevő magyar küldöttség vezetését. Lukács János Terézvárosban Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden a főváros VI. kerü­letébe látogatott,, ahol az el­ső titkári tájékoztatás alap­ján, majd a városrész párt-, tanácsi, népfront- és KISZ- vezetőivel folytatott beszél­getésen ismerkedett a Teréz­város életével, benyomást szerezve a társadalmi lég­kör alakulásáról, a politikai intézményrendszer fejlesz­tésének helyi törekvéseiről. Délelőtt felkereste a Nyu­gati pálayudvart, a főváros legnagyobb személyforgal­mú közlekedési csomópont­ját. A Politikai Bizottság tagja megtekintette a for­galmi irányítótornyot, vala­mint az épülő új pénztár­csarnokot, majd vasutas pártaktivistákkal találkozott. A terézvárosi program dél­után a Hídépítő Vállalat metró főépítésvezetőségén folytatódott. Bemutatták a Gyöngyösi úti és a Forgács utcai állomás már megépült részeit, vázolták a műszaki megoldások alapgondolatát, esztétikai vonatkozásait. Ezt követően a KB titkára az MSZMP metró-alapszerve- zet tagjaival időszerű poli­tikai kérdésekről váltott szót. Lukács János késő dél­után a kerületi pártbizottsá­gon párttitkárokkal a párt- szervezetek helyzetéről, moz­galmi munkájáról cserélt vé­leményt. Grósz Károly fogadta Irak tervezési miniszterét Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta Szamai Madzsid Faradzs iraki tervezési minisztert, a magyar—iraki gazdasági együttműködési állan­dó vegyesbizottság iraki társelnökét. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Somogyi Lász­ló építésügyi és városfejlesztési miniszter, a vegyesbizottság magyar társelnöke. Jelen volt Mohamed Ganim Al-Annaz, az Iraki Köztársaság kijelölt budapesti nagykövete. Gálosfán tartja 10. ülését a magyar—jugoszláv vám­bizottság. A tegnap kezdő­dött tanácskozáson a magyar küldöttséget dr. Balogh György vezérőrnagy, aVám- és Pénzügyőrség Országos parancsnokának első helyet­tese, a bizottság társelnöke, jugoszláv részről pedig Mo- mir Ivanovics, a Jugoszláv Szövetségi Vámigazgatóság első vezérigazgató-helyette­se vezeti. A csütörtökig tar­tó tanácskozás ideje alatt értékelik a legutóbb Rijeká- ban tartott ülés határozatai­nak a végrehajtását, a két vámszervezet közötti együtt­működést. Kicserélik tapasz­talataikat az áru- és utas­forgalommal kapcsolatos idő­szerű kérdésekről és kölcsö­nösen informálják egymást a vám- és devizajogszabályt sértő cselekményekről, va­lamint a vám- és devizajog- szabályoknál bekövetkezett módosításokról. A tanácskozás zárójegy­zőkönyvét csütörtökön ün­nepélyesen írják alá Kapos­váron. Újjá kell építeni a mozgalmat Dr. Nagy Sándor Somogybán A megyei szakszervezeti napok eseménysorozatának részeként tegnap Kaposvá­ron tartott nagyaktíva-érte- kezlet előadója dr. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára volt. A szakszervezeti moz­galom számos időszerű, s részben nyitott kérdést is érintő fórumán részt vett Tóth János, a megyei párt- bizottság titkára és Iharos Csaba, a megyei tanács vb- titkára is. Dr. Nagy Sándor a beve­zetőben arra a látszólagos ellentmondásra világított rá, melyben egyfelől az idén je­lentősen javult az ország pénzügyi egyensúlyát meg­határozó külkereskedelmi mérleg, ugyanakkor nőttek hazánk adósságterhei, s — ezzel összefüggésben — a lakosság terhei is. Mint mondta, az eddigi lépések nyomán nem történt a gaz­daságban érdemi szerkezet- változás, nem sikerült. el­mozdulni a holtpontról. Az emberek többet dolgoznak, miközben csökkennek a reál­bérek, romlik az életszínvo­nal, s egy sor, társadal­munkban azelőtt ismeretlen jelenséggel kell szembenéz­ni. A kialakult helyzet merő­ben más követelményeket szab a szakszervezeti mun­kában, s elodázhatatlanná^ teszi a mozgalom újraépíté­sét, szervezeti és munka- módszerbeli átalakítását. Az előadó szerint az alternatív szakszervezetek létrejötte egyfelől kritikát jelent a ha­gyományos szakszerveze­tekkel szemben, ám egyben a gazdasági gondok hatásai­ból fakadó elfordulást is a létező intézményektől. Mint mondta, ezek az érdekérvé­nyesítő külön kezdeménye­zések az erők szétforgácsolá- sának veszélyét is magukban rejtik, ezért mindent meg kell tenni, hogy az emberek a létező szakszervezeteken belül találjanak megfelelő alternatívákat. Ennek kap­csán mutatott rá, hogy a szakszervezetek mechaniku­san értelmezett hagyomá­nyos „kettős funkciója” már nem működőképes, a mai el­lentmondásos, eltérő érdekek sorát felszínre hozó időszak­ban. A szakszervezetek egyet­len lényegi feladata: tagsága érdekeinek az eddigieknél határozottabb, érdemibb kép­viselete. „Nem azt kell újra és újra kimondani, hogy a szakszer­vezetek részesei a politikai hatalomnak. A szakszerveze­tek tényleges erejét és poli­tikai súlyát csak a tagság bi­zalma és egységes fellépése adhatja meg.” A kérdés kap­csán, hogy miként alakul a szakszervezetek viszonya a párthoz és a kormányhoz, dr. Nagy Sándor a partneri viszonyt hangsúlyozta. „A párt határozatai kötelezőek a párt tagsága számára. Ha azonban ezt mereven értel­mezzük a szakszervezeti tisztségviselőkre, az ismét a korábbi mechanikus függő­ségi viszonyhoz vezetne. A gyakorlatban a szakszerve­(Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents