Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-11 / 243. szám
1988. október 11., kedd Somogyi Néplap 3 A lövő MODELLJE: ________ A SZOCIALISTA PIACGAZDASÁG Gyorsan öregszik az idei kenyér Gyenge a liszt minősége Országos pénzügyi konferencia Széplakon „Korszerű pénzügyi eszközök és módszerek —piac- orientált vállalati döntések”. Ez a mottója a VI. pénzügyi konferenciának, amely a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (az MTESZ tagegyesülete) szervezésében tegnap kezdte meg munkáját Siófok-Szépiákon, a SZOT Ezüstpart üdülőszállóban. A kétnapos rendezvény védnökei dr. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és dr. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. A tanácskozás fontosságát nem szükséges bizonygatni, hiszen a magyar gazdaságban az utóbbi időben felgyorsultak a piacgazdaság építését szolgáló pénzügyi jellegű lépések. Ám az év elején bevezetett általános forgalmi, valamint e személyi jövedelemadóval kapcsolatban, a szakemberek részéről is igen sok kritikai észrevétel hangzott el: indokolt tehát a higgadt elemzés, s a szükséges korrekciók megvitatása. Széles körben elterjedt az a vélemény, hogy határozottabb intézkedéseket kell tenni az úgynevezett fiskális személet visszaszorítására, a gazdálkodó egységek vállalkozási lehetőségét erősítő monetáris irányítás eszköztárának és hatókörének bővítésére. Át kell értékelni az állam elvonási és támogatási politikáját, melynek következtében az a cég kerüljön előnyösebb pozícióba, amely már ma is jó eredményeket tud felmutatni, és amelynek fejlődése elősegíti a termék- és termelési szerkezet kedvezőbb irányú változását. Nem elhanyagolandó témakör a vagyonérdekeltség érvényesítése, a gazdálkodó szervezeteken belüli érdekeltség formáinak és módszerének vizsgálata, illetve fejlesztése, továbbá a pénzmegtakarítási készség előmozdításának lehetőségei, különös tekintettel az infláció miatt jelentkező ellenkező irányú hatásra. A konferencia plenáris ülésén dr. Pólónkat János, az SZVT főtitkára tartott bevezető előadást. Hangsúlyozta: mindazokat a legfontosabb témákat, melyek a vezetőket döntésükben befolyásolják oly módon vitatják meg, hogy az állami szervek részéről kialakult elképzeléseket megpróbálják ütköztetni a gyakorlat oldaláról felmerült nézetekkel. Eképpen szeretnék elérni, hogy valamiféle konszenzus jöjjön létre. Az egységes cselekvés végett nélkülözhetetlen, hogy idejében tájékoztassák azokat a vállalatokat, intézményeket, melyeknek a végrehajtás terhét kell a vállukra rakni. A konferencia — már említett — mottóját azért választották, mert meggyőződésük, hogy a piacgazdálkodás előmozdításában jelentős szerepe van a piaci eszközök korszerűsítésének. Az ezzel kapcsolatos eddigi intézkedések közül néhány igen fájdalmasan érinti a lakosságot és a vállalatokat is, bár erről nem a pénzügyi szakma tehet. A piacképes termékek hiánya, a struktúraváltás lassúsága, a bérreform elhúzódása, a nem ható, nem eléggé a piaci viszonyokat tükröző árkialakítás oda vezetett, hogy nem javult kellően az ország nemzetközi fizetési mérlege. Ennek terhét pedig a lakosságnak és a vállalatoknak kell viselni. Dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter azzal kezdte előadását, hogy a konferencia jó célt szolgál azzal, hogy az adórendszert választotta témájául. Azt az adórendszert, amely lényegesen átalakította a pénzügyi rendszer nagyon fontos részét nemcsak a szakértők, hanem az egész társadalom érdeklődésének egyik központi témája ez. Részletesen szólt a gazdaság- illetve a pénzügypolitikai irányításbeli közegéről, melyben az adórendszer az elkövetkezendő időszakban működni fog. Nyilvánvaló — mondta —, hogy ez a közeg javíthatja a pénzügyi rendszer hatékonyságát, ám nem megfelelő működése esetén visszahúzó erő is lehet. Előadásának második kérdés- csoportja: az 1988. január 1- jével bevezetett új adók tapasztalatai, hatása, a rendszer továbbfejlesztésének irányai stb., a harmadik pedig a nyereségadózás rendszere volt. A gazdaság- illetve a pénzügypolitikának hosz- szabb távra szóló vezérelve az utóbbi hónapokban nyílttá vált, s ez alapvetően más orientációt jelent, mint azt eddig gondoltuk — hangsúlyozta —, s ennek lényege a szocialista piacgazdaság építése. Az MSZMP pártértekezlete ezt a követelményt még ellentmondásosan fejtette ki, ám az azóta eltelt időben a felsőbb szintű dokumentumok, a Központi Bizottság nyári plénuma már egyértelműen meghatározza, hogy Magyarország jövőbeli modellje a szocialista piacgazdaság. Dr. Zány Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettese az első félév tapasztalatairól beszélt. A gazdasági kamarának az a feladata, hogy a vállalatok oldaláról közelítse meg a kérdéseket, ha úgy tetszik, bizonyos mértékig ütköztesse azokat a pluralizmus jegyében. „A társasági törvény, mint a kibontakozás elősegítője” címmel dr. Komáromi Gábor, az Igazságügyminisztérium osztályvezető-helyettese tartott előadást. Az állami vezetés reményeket fűz ahhoz, hogy ez a törvény nagymértékben elősegíti majd a tőke szabadabb áramlását azokra a területekre, ahol annak jövedelmező befektetésére kilátások vannàk. A vállalatokat és a szövetkezeteket érintő témák mellett napirendre kerültek azok a kérdések is, amelyek az intézmények, valamint a kisvállalkozások helyzetét érintik. A konferencia hallgatósága — mintegy ezer szakember — plenáris előadások meghallgatása után három szekcióban folytatta a munkát. A sokoldalú megközelítést és különösen a gyakorlat oldaláról felmerülő problémák feltárását, a vélemények szabad ütköztetését szolgálja a mai napra tervezett fórum, amelyen az új jogszabályok kidolgozásában részt vett szakemberek, valamint a Pénzügyminisztérium illetékesei válaszolnak a hallgatók kérdéseire. Nyikolaj, a kamionos — A fáma szerint a tengerészeket minden kikötőiben más feleség várja. Mi a helyzet a kamionsofőröklkel ? — kérdeztük Nyikolaj Szili- ticstől, aki ötnapos utazás után érkezett gyapotrakományával Kaposvárra. — A tengerészszerelem ■titkait nem ismerem, azt viszont biztonsággal állíthatom, hogy nekünk megártana a jóból a sok. Gondolja csak el: Európa egyetlen városa sem idegen nekünk! Igaz, rége/bben rólam sem lehetett volna ikont mintázni, de mióta megnősültem, számomra csak a család létezik. — A felesége mit szól a sokszor heteiki g tartó távol- létekhez ? — Nincs oka az aggodalomra. A baj csak az, hogy nem válhatok szót naponta Szásával, a fiammal. TizenMegelégedéssel nyugtázta a somogyi gazdaságok többsége, hogy jól fizetett idén a búza, kiemelkedő termésátlagok születtek a megyében. Azt már kevésbé kísérik figyelemmel, hogy a learatott búzának milyen a minősége, milyen kenyeret lehet sütni belőle. Ez a sütőipar gondja maradt és sajnos az idei búzából őrölt liszt nem mondható kifogástalannak. A részletekről a kaposvári kenyérgyárban érdeklődtünk. — Üzemünk már tisztán új búzából őrölt liszttel dolgozik, s ennek valóban gyengébb a minősége az előző éviekénél — mondta Sánthá- né Takács Piroska üzemvezető. — Ez számunkra azt jelenti, hogy az ebből készített tészta nehezebben kezelhető, mert ha föl is veszi a szükséges vízmennyiséget, nem képes azt hosszú ideig megtartani. így a tészta ellágyul, veszít a súlyából és a térfogatából, keményebbre kell dagasztani a szokásosnál. — Hogyan mérik a lisztnek ezeket a tulajdonságait? Lehet látni előre, hogy milyen, vagy ez csak a sütésnél derül ki? — Minden beérkező alapanyagból mintát veszünk, és A kaposvári Munkácsy Mihály Gimnáziumban járva első osztályosok kis csoportjára lettem figyelmes. Arról beszélgettek, hogy milyen a KISZ és milyen változások történhetnek a novemberi országos KISZ-értekezleten Székesfehérváron. Egyáltalán érdemes-e nekik, elsősöknek belépniük a KISZ- szervezetbe? — Mennyit tudnak az elsősök a mozgalomról? — kérdeztem Petöné Stark Ildikó tanárnőt, aki a középiskola ifjúsági vezetője és a KlISZ-bizottság titkára. — Sokat változott az ifjúsági szervezetünk, bár ezt még nem eléggé érzik a fiatalok. A mezőgazdasági munkák miatt nem volt időnk még megfelelően tájékoztatni a KISZ-életről az elsősöket. Tavaly a diákjaink 60 százaléka volt KISZ-tag. — Milyen feladatok várnak az iskolai KlSZ-bizott- ság tagjaira és az alapszervezetekre ? — írásos véleményt készítünk a KISZ városi bizottságának vitaanyagáról. Ez a mozgalom szervezeti korszerűsítésével, időszerű kérdéseivel foglalkozik. Például azzal, hogy milyen legyen a párt és az ifjúsági szervezet között a szövetségi viszony. Az együttműködésünk eddig csak az évenkénti beszámolóra és a párttaggá ajánlásra korlátozókét éves, és szerencsére nem akar a nyomdokaimba lépni: erdész szeretne lenni. Le is 'rajzolta magát puskásán, kutyával, olyan szépen, hogy még a faliújságra is fcitet- ték... — ön egyedül járja az országutakat. A vezetésen és az alváson kívül mivel tölti az idejét? — Olvasok, elsősorban újságot. Nálun/k a politika ezt a laboratóriumban megvizsgáljuk — vette át a szót Márton Jenőné laborvezető. — Vizsgáljuk a nedvesség- tartalmát, sikértartalmát, terülékenységét. A Variográí nevű műszerünkkel megvizsgáljuk, hogyan viselkedik a liszt víz hozzáadásakor, mennyi vizet képes fölvenni és azt meg tudja-e tartani. A kapott adatokból aztán számítunk egy úgynevezett sütőipari értéket, amiből előre tudjuk, mire számíthatunk a sütéskor. — A mai vizsgálat már elkészült. Milyen lesz a holnapi kenyér? — Közepesnek mondható a sütőipari értéke a mai mintának, volt már ennél sokkal rosszabb alapanyagunk is. Ezt a fogyasztók abból veszik észre, hogy a kenyér és a péksütemények nagysága elmarad a szokásostól, mivel sok vizet veszít a tészta. A sikértartalom alacsony, ezért szakadósabb is a tészta, ami morzsalékosabb kenyeret eredményez, és gyorsabban öregszik a vásárolt pékáru. Ezt bizony nem szeretik a vásárlók. — Hogy tud ezen segíteni a kenyérgyár? — A sütő szakmunkásoknak több időt kell fordítaniuk az előkészítésre, szigodott. A mozgalomnak nagyobb nyilvánosságra lenne szüksége. Érzékenyek erre a fiatalok. A vitaanyagban megfogalmazottakra végső választ a KISZ tavaszra tervezett XII. kongresszusának kell adnia. — A tanárnő véleményével értek egyet — szólt közbe Felde Katalin alapszervezeti titkár —, de szeretném kiegészíteni. A harmadikos-negyedikes KISZ-esek nagy részének célja a továbbtanulás. A jelenlegi fölvételi pontrendszer megfeszített és folyamatos tanulást követel. Emellett aktív és kiemelkedő KlSZ-mun- kát végezni szinte lehetetlen! Szeretnénk, ha az elsősök és a másodikosok jobban segítenék a mozgalmi munkát. Persze nekünk is népszerűsíteni kell közöttük az iskolai alapszervezeteket. Kiváló alkalom a közös munkára az újjáéledt klubunk műsorainak összeállítása. A jobb körülmények színvonalasabb munkára serkenthetik az öntevékeny diákkörök szervezőit. Lehetőség van a helyiségekben videózásra, politikai vitakörök rendezésére, az iskolai rendezvények megtartására vagy egyszerűen csak olvasásra, beszélgetésre. A KISZ- tagok és a tanárok közös vágya a jó közösségi légkör most nagyon fontos. És szeretem a verseket is. Puskin és Lermontov nyomába sokáig nem léphetett senki. A mostaniak közül viszont feltétlenül meg kell említeni Hja Falikovot. — Honnan érkezett ez a 'Szállítmány ? — Rjazanyból, de én csak Minszikben vettem át. Visz- szafelé meg konzervet tszállítok. V. G. rúbban be kell tartaniuk a technológiai utasításokat. Az üzemnek is kára származhat ebből, hisz, ha gyenge a vízfelvevő képesség, a fajlagos kihozatal is csökken. Javítható-e a liszt minősége a malomban? A kérdésre Vas Ferenc, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat minőségellenőrzési osztályának vezetője válaszolt. — Megyénkben termőterülettől függően változó a búza minősége. Idén a legjobb minőségű lisztet a Siófok környékén aratott gabonából lehet készíteni, míg a Kaposvár és Barcs környéVendinform ’88 címmel kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap délután Kaposváron az oktatási igazgatóságon. 19 megye 24 vendéglátó vállalatának vezetői a magyar vendéglátás korántsem rózsás helyzetét tekintették át, s ötleteikkel, elképzeléseikkel közösen igyekeztek kiutat keresni. Az első napon három előadást hallgattak meg a résztvevők. Dr. Fenyő István, a megyei pártbizottság osztályvezetője a megyei gazdaságpolitikáról, Gelencsér Sándor, a megyei tanács megbízott osztályvezetője Somogy kereskedelmi, idegenforgalmi és vendéglátó tevékenységéről, míg dr. Benies László, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője a vendéglátás időszerű kérdéseiről szólt. Ma szekcióülésekkel, kiállítás megtekintésével és a kaposvári vendéglátóhelyekkel való ismerkedéssel folytatják munkájukat a résztvevők. — Mi is az a Vendinform? — ezt Móró Lászlótól, a Vendinform titkárától kérdeztük, aki társadalmi megbízatása mellett az egyik Komárom megyei vendéglátó vállalat gazdasági vezetője. — A Vendinform a vendéglátók rendezvénye, szervezete és információja. Ez a kaposvári találkozó egyúttal jubileum is, éppen húsz éve, 1968 tavaszán alapítottuk Cegléden a Kossuth Szállóban a Vendinformot. Akkor azt határoztuk el, hogy a vidéki vendéglátók közös előrelépése érdekében, egymás munkájának követésére létrehozzuk ezt az információs formát. Mára mindösz- sze ketten vagyunk itt az alapítók közül. — Miben tudták egymást segíteni? — Havi és negyedévi információs jelentést ad a Vendinform a tagjainak a vállalatok munkájáról, eredményéről. ötleteket, jó kezdeményezéseket vettünk át egymástól. Egy vendéglátónak van mit tanulnia. Ez a jelszavunk. — Ügy hírlik, leköszön tisztéről. Kinek adná át szívesen a titkári állást? — Nyugdíjba megyek, és nem is akarok örökös titkár kén termett búza gyengébb sütőipari értéket mutat. Csak ezek keverésével lehet elérni, hogy mindenhol megfeleljen a minőség a szabványban rögzített értékeknek. Ezért zároltuk a kenyérnek való gabonákat a tárolóhelyeken, s ezeket átszállítjuk azokra a helyekre, ahol szükség van keverésre. Nagyon sok munkába és pénzbe kerül ez a művelet, de csak így érhetjük el azt, hogy a sütőüzemeknek szállított lisztek egységesek legyenek, s egy jó közepes minőséget tudjunk biztosítani egész éven át. maradni. Csinálja valaki a Vendinform munkáját, akiben még több a tűz. Én arra vigyáztam, hogy ezek a találkozók csak félig legyenek szakmaiak, félig pedig barátiak. Csak a nyílt, őszinte találkozóknak van értelmük, ezért az utódomat is agilis embernek képzelem, nem pedig bürokratának. — ön szerint hogy tudja megállítani a vendégvesztést a vendéglátó? — A sokszínűséggel, a családias, baráti típusú, de korszerű egységek megszervezésével. Mostanában a kisember kevesebbet költ otthonon kívül ételre-italra. Bízom a föllendülésben, s így a vendéglátás jövőjében is. Dr. Benics László előadásában a vendéglátás időszerű kérdéseiről szólt. Többek közt arról, hogy a vendéglátók szinte hagyták magukat a nehéz helyzetükbe sodródni. A külföldi vendéget megbecsültük, a hazánkfiát, a hazai turizmust viszont nem támogattuk kellőképpen. — Másképpen lesz-e ezután? — kérdeztük a minisztérium főosztályvezetőjét. — Nem lehet színvonalas az idegenforgalom kitűnő hazai vendéglátás nélkül. Ezért aztán kettős felelősség a vendéglátás bajait orvosolni. Kőkemény föltételeket kell a vendéglátóknak teljesíteniük, s nem lesz köny- nyebb a helyzet a társasági törvény után sem, ám lehetőség lesz új anyagi és szellemi erők bevonására a vendéglátásban. Ezzel élni kell, ám nem hagyhatjuk, hogy mások visszaéljenek vele. — Ma ön vendég vagy vendéglátó lenne szívesebben? — Ma egyik sincs köny- nyű helyzetben, ezért aztán okos kompromisszumot kell kötniük, nem mondhatnak le egymásról. Vendégként a nyugati típusú gyorsétkezők hódításának éppúgy örülök, mint egy-egy családias vállalkozásnak. A vendéglátókban mindig volt jó ösztön és fantázia, hogy megteremtsék a legmegfelelőbb vendéglátási formát. B. J. megteremtése itt a klubban. Cs. P. V. O. DIÁKKÖRÖK, RENDEZVÉNYEK Érdeklődés és bizonytalanság VENDINFORM ’88 — KAPOSVÁRON Vendéglátók tanácskoznak
