Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIIV. évfolyam, 241. szám Ara: 2,20 Ft 1988. október 8., szombat • • W JOVOT MEGHATÁROZÓ TANÁCSKOZÁS DÖNTÖTT A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG sebb pártegységek, saját munkaterületük képvisele­tén kívül szélesebb körű ta­pasztalatokkal, megyei átte­kintéssel tudnak nyilatkozni, vitatkozni és dönteni az ülé­seken. A testületek létszá­mát — bár voltak ellenvéle­mények — általában megfe­lelőnek tartják, ugyanígy az egyes társadalmi rétegek képviseletét is. Többen 25— 30 százalékos csökkentést is el tudnának képzelni, s et­től leginkább a belső mű­helymunka javulását, a va­lódi vitaszellem kialakulását, a testületi tagok kapcsolatá­nak, együttgondolkodásának megteremtését várják. Azt állították, hogy a testületi létszámot a feladathoz kell igazítani. A tervszerű és előrelátó, megfontolt cserét, a lemon­dott vagy fölmentett testüle­ti tagok pótlását kivétel nél­kül a delegálás módszerével látják megoldhatónak. Az arányokról eltérő vélemény alakult ki. Voltak, akik 20— 30, mások 50 vagy ezen fe­lüli arányban is el tudnák képzelni a delegált testületi tagok számát. A módszer bevezetésének indokai a kö­vetkezők : A közvetlen kül­dés révén az eddiginél job­ban megvalósulhat a szerve­zeti szabályzat azon előírá­sa, miszerint a testületi tá­gok kötelesek az alapszintű közösségek érdekeit képvisel­ni. Ehhez azonban párosul­nia kell a számonkérésnek, az elszámoltatásnak is. A KISZ-ben már kipróbálták ezt a módszert; sok előnye, de hátránya is van. Gond csak abból adódhat, ha túl gyakran váltják a delegált testületi tagokat. Okos el­képzelés a közvetlen küldés — mondták mások —, mert a küldött jobban érzi majd, hogy számadási kötelezettsé­ge is van. A pártbizottság tagjait eddig még senki sem számoltatta el arról, hogy mit, kiket, hol és hogyan képviseltek. Ez a módszer gyökeres változást hozhat. A delegálás főként abban se­gítheti a vezetést, hogy meg­találja a lehető legjobb em­bereket a politikai irányítás­hoz, azokat, akiknek képes­ségük, megyei áttekintésük is van. A módszer bevezeté­sét tehát a megkérdezettek egységesen ajánlották. (Folytatás a 3. oldalon) Az ideiglenes munkabizottság előterjesztése Tisztelt pártbizottság! Megyénk jövőjét megha­tározó ügyben ült össze So­mogy politikai vezető testü­leté. Nem kisebb jelentőségű és, horderejű témáról lesz szó, mint arról, hogy az or­szágos pártértekezlet szelle­mében miként vagyunk ké­pesek megújítani önmagun­kat, a testületek irányító módszerét és stílusát; milyen eszközökkel,' elkötelezettség­gel és tartalmi változtatás­sal tudjuk visszanyerni a kommunisták és közösségeik, a megye lakosságának bizal­mát; hogyan akarunk tevé­kenykedni, hatásosabban cselekedni a szocialista jövő érdekében. Mindezt úgy, hogy a dolgozó — és mun­kája révén elismert — so­mogyi ember érdeke, szán­déka és véleményalkotása, a szocialista demokrácia, a nyilvánosság és előrelátó cselekvés vezérelje. Mint az ideiglenes munka- bizottság vezetője jelentem a pártbizottságnak, hogy mun­kacsoportunk teljesítette fel­adatát. A megyei pártbizott­ság tagjaival, megyei párt- és állami tisztségviselőkkel, gazdasági és intézményi, tö­megszervezeti vezetőkkel, kommunistákkal és párton- kívüliekkel beszélgetve-gyűj­töttünk általánosítható véle­ményt a pártmunka megújí­tásához. Örömmel jelenthe­Á testületi munka megújításáról Vizsgálódásunk közép­pontjában a testületi mun­ka színvonala, hatékonysága, módszere és stílusa állt; az a fő kérdés, hogy vajon a megyei pártbizottság és vég­rehajtó bizottsága — adott­ságainál és felkészültségénél, összetételénél fogva — ké­pes-e megjelelni a megvál­tozott követelményeknek. Részkérdésekben sok — egy­mástól eltérő — véleményt rögzítettünk. Abban azon­ban egységes volt a megkér­dezettek álláspontja, hogy a testületek — az utóbbi évek tapasztalatai alapján — politikai, erkölcsi és szemé­lyi összetételüknél jogva al­kalmasak felelősségteljes fel­adataik ellátására. Ugyan­akkor többségük hozzátette: módosításra, a statisztikai szemlélet végleges kiiktatá­sára és fiatalításra, bizonyos arányú cserére okvetlenül szükség van. Néhányan meg­jegyezték: a testületben túl sok az igazgató, az elnök, s a különböző beosztásokhoz kötődő testületi tagság sem mindig elfogadható. Indokol­ja a cserét az a felismerés, hogy a változást és folyto­nosságot csak akkor lehet biztositani, ha egymás felké­szültségét, képességét, ta­pasztalatát kiegészítve há­rom generáció képviselői megfelelő arányban vesznek részt a vezetésben. Indokol­ja továbbá az is, hogy az új helyzethez igazodva egyre felkészültebb, elvi-eszmei- politikai irányításra képes, politikai, szakmai, gyakorla­ti és mozgalmi tapasztala­tokkal rendelkező testületi tagok tudják csak jól ellátni feladatukat. Azok, akik a ki­tem, hogy kivétel nélkül minden megkérdezett politi­kai felelősségtudattal, elkö­telezetten, őszintén és el- mélyülten nyilatkozott. önvizsgálat volt ez az esz­mecsere. Mindenki felmutat­hatta gondolatát, szándékát, képességeit és gondjait; ker­telés nélkül nyilatkozhatott álláspontjáról, módosító ja­vaslatairól és arról: milyen­nek képzeli el a jövő útját. Hozzáteszem: valamennyien szocialistának! A vélemények összefogla­lását hosszan tartó vitákban alakította ki a bizottság. Nem volt könnyű munka. Azt akartuk, hogy a testület tagjai visszahallják jelenté­sünkből észrevételeiket, gon­dolataikat és javaslataikat. Állásfoglalásukat, vitájukat kérem ezután, hogy minél tisztább lelkiismerettel áll­hassunk a megye kommunis­táinak közösségei, Somogy lakossága elé rendteremtő és megújító, önmagunk mun­káját értékelő és a kibonta­kozást, a politikai irányító­munka kötelező reformját meghatározó álláspontunk­kal. Napjainkban az a legfon­tosabb teendő pártunk szá­mára, hogy visszanyerje a tömegek bizalmát; a társa­dalom irányítójaként felszá­molja a beidegzett szokáso­kat, módszereket. Emberkö­zeli felfogással, a tömegek szolgálatában korszerű tar­talmi és szervezeti elvek alapján, a szó és a tett egy­ségének visszaállításával, előrelátó káderpolitikával, a formalizmus és a bürokrácia kiiktatásával bizonyítsa el­hivatottságát, jövőt formáló tettrekészségét. Klenovics Imrének, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével tegnap jövőt meghatározó ülést tar­tott a megyei pártbizottság. A tanács­kozáson - az mb tagjain kívül - részt vettek a városi pártbizottságok első titkárai, a megyei párlbizottság osz­tályvezetői, a munkabizottságok külső tagjai és a tömegszervezetek, -moz­galmak vezetői is. Az ülésen Dévényi Zoltán vb-tag, a testület által megbízott ideiglenes munkabizottság elnöke terjesztette elő a párt politikai irányító munkájának megújítását előkészítő beszélgetések tapasztalatainak összegezését. A jelentést teljes terjedelmében tárjuk olvasóink elé. A vita részleteit hétfői lapunkból ismerhetik meg. Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka A bős—nagymarosi beru­házás helyzetéről szóló kor­mánytájékoztató feletti vitá­val folytatódott pénteken az Országgyűlés őszi ülésszaka. A vita előtt a négy érintett állandó bizottság előadója foglalta össze az ülésszakot megelőző testületi viták ta­pasztalatait. Elsőként BERDÁR BÉLA (Pest megye), a Pilisi Álla­mi Parkerdőgazdaság fő­igazgatója a településfejlesz­tési és környezetvédelmi bi­zottság nevében javasolta: az 'Országgyűlés a kormány beszámolóját vegye tudomá­sul, vonja le az ügy tanul­ságait, s határozza meg a kormány számára a további építkezés és az üzemeltetés feltételeit. Meggyőződését fejezte ki, hogy az építkezés részbeni leállítása nagyban befolyá­solhatja a szomszédos or­szágokhoz fűződő kapcsola­tainkat, csökkenti kormá­nyunk hitelét. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az or­szág közvéleménye most döntést vár a parlamenttől, amelynek olyan helyzetben kell állást foglalnia, amikor a vízlépcső ügyében minden lényeges kérdés már koráb­ban eldőlt. Ezért a telepü­lésfejlesztési és környezet- védelmi bizottság elfogadta a tájékoztatót azzal, hogy következtetéseit és követel­ményeit, a környezetvéde­lemmel és a településfejlesz­téssel összefüggő feltétele­ket meghatározta a kormány számára. SZILAGYI GÁBOR (Hajdú-Bihar megye), a Debreceni Postaigazgatóság igazgatója, az építési és köz­lekedési bizottság titkára el­mondta: a testület a nagy- beruházásról folytatott vitá­ban úgy foglalt állást, hogy a beruházás megvalósítása jelentősen előrehaladt, visszafordíthatatlan, s olyan kényszerpálya, amelyen, ha tetszik, ha nem, végig kell menni. A képviselők érzéke­lik a felelősség nagyságát, éppen ezért a mű mielőbbi befejezését támogatják, és nem annak leállítását. Meg­győződésük, hogy ellenkező esetben jelentős károk érnék az országot. A bizottság ülésén komoly bírálat érte a kormányt a tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért, majd annak lassúságáért. Egyebek mel­lett ennek tudható be, hogy a terepet olyan csoportok uralták, amelyek politikai célok szolgálatába állították a vízlépcső ügyét. összegezve a viták tapasz­talatait: a bizottság biztosí­tottnak látja az építkezés feltételeit. MAYER BERTALAN (Vas megye), a csepregi Győ­zelem Mgtsz, elnöke, a terv- és költségvetési bizottság előadója ugyancsak ismer­tette a bizottság ülésén ki­alakult vitát. Elmondotta: többen hangsúlyozták, hogy erre a parlamenti vitára nem most kellett volna sort keríteni, hanem már 1985- ben, vagy még korábban. A bizottság véleménye szerint a felelősség nemcsak az il­letékes szaktárcát, hanem az államközi szerződés aláíró­ját, a kormányt terheli. En­nek tudatában a kormány­nak az üzemeltetésnél min­den egyéb szempontot — az energiatermelést, a hajózha­tóságot egyaránt — alá kell rendelnie a természetvéde­lem követelményeinek. A bizottság nyomatékkai ajánlja a kormánynak, hogy amennyiben ökológiai, kör­nyezetvédelmi gondok me­rülnének fel a „csúcsrajára- tás” következtében, akkor kezdeményezze a nemzetközi szerződés módosítását. A felszólaló hangsúlyozta: a bizottság ellenzi, hogy a bős—nagymarosi beruházás ügyében népszavazáson szülessen meg a döntés. A bizottság véleménye: a beruházás befejezéséig, illet­ve az erőmű üzembe helye­zéséig — ad hoc jellegű — parlamenti bizottságot kell létrehozni a munkálatok el­lenőrzésére. A bizottság kapjon felhatalmazást füg­getlen nemzetközi szervezet szakértőinek bevonására is. CSELOTEI LÁSZLÓ (Pest megye), akadémikus, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára a mezőgazdasá­gi bizottság véleményét tol­mácsolta. Utalt arra, hogy az építők az ilyen jelentős (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents