Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 7., péntek Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az I. oldalról) A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika az, hogy a személyi jövedelem- adó teljesítmény-visszatartó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A munkabérben az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadíjazási, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a bérarányokban kialakult feszültségeket a személyi jövedelemadó-rendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A kétségtelenül meglévő béraránytalanságokat — például az egészségügyi dolgozók ügyeleti díját — nem az adórendszer mértékeinek differenciálásával kell megoldani. Mindenütt meg kell fizetni a munkát és a túlmunkát is. Az egészségügyben 1988. október 1-jétől kisebb központi béremelésre került sor. Ez év végéig pedig megvizsgáljuk, hogy az ügyeleti díjak ügyében jövőre milyen intézkedéseket lehet tenni. A túlórapénzek összevont adóztatásáról nem lehet lemondani. Bár még három hónap hátra van az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. A* általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint — 126 milliárd — kórüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadófizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várató a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint SZJA-bevétel várható. Vannak, akik úgy vélik, hogy elhamarkodott volt az új adórendszer bevezetése. A jövő évi sok változás közepette az lenne a nagyobb gond — vélekedett Villányi Miklós —, ha az adóreform bevezetésére csak most. ezekkel a változásokkal együtt kerülne sor. Az viszont igaz, hogy az adórendszer előnyeinek kibontakoztatásához szükséges a reform egész folyamatának felgyorsítása, a működő rendszerek összhangjának mielőbbi teljessé tétele. Látszólagos ellentmondás van abban, hogy az új adók működésének hatásait alaposan még nem ismerve kiigazításra teszünk javaslatot. Több olyan képviselőt vélemény fogalmazódott meg, hogy most ne változtassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a tervezett változtatásnak olyan elemei, amelyek az adók kezelhetőségét javítják, a torzulások technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a Lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat". Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egy évi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni, a kormány ígéretének és az Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően. Ez alkalommal elsősorban olyan módosítások átvezetésére van szükség, amelyek a zökkenőmentesebb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekkel szabályozott kérdésekre. Valós kép csak később alakul ki a jövő évi tervről és költségvetésről. Ennek ismeretében kerülhet sor az adókulcsok, -sávok és más értékhatárok változtatására. A lakosság átlagos adóterhelésének csökkentésére nincs lehetőség, de növelni sem kívánatos. Az adótábla megfelelő módosítása, december ben az Országgyűlés elé kerül. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy leijes adóév tapasztalaltainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi SZJA és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután .Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakásépítési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatKozó korlátozás, bővül a visszaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos la- kásközművesítésre vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a Kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csák együtt indokolt megtenni. A közműtarsulatok adózására új szabályokat javasol a pénzügyi kormányzat. A vízműtársulások és -társulatok adóvisszaigénylési jogának meghagyása, illetve törvénybe történő beépítése mellett az egyéb, út-, járdu- és villany-, gáz-, telefonépítő közösségek is részesüljenek adóvisszatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozások likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az ÁFA-beíizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához köti. Ezek a törvénymódosítási javaslatok 1989-ben 3-4 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy vélte: el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és aggódást, amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedéseik hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s nem lesz utánpótlása ma még világ- színvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és vezető művészek segítségével olyan nyílt támogatást kell működtetni, mely a források némi bővülésével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer észszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-es költségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő' kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, nogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitas elősegítésének érdeke, az adókötelezettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel. ebben a parlamentnek kell döntenie. A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csókkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelem- adó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az áltaJános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében — csa'k az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az AFA-nál már említett költségvetési kihatáson túl ,a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. DK. PUSKÁS SÁNDOR (Heves megye), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és az SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Azt tapasztalták: bár az új adórendszer bevezetése indokolt volt, az ellentmondások egyrészt azért éleződtek kj, mert az új adórendszernek egy vele nem összhangban levő gazdasági szabályozórendszerbe kellett beilleszkednie, a gazdaságirányítás közgazdasági környezete nem volt megfelelő. A kormánynak nagyon lassan növekvő jövedelemtomeg mellett olyan kiadási kötelezettségeknek kell eleget tennie, amelyek a korábbi időszak vállalásaiból adódtak, így a gazdasági folyamatok kedvező irányú befolyásolása — csak kevéssé érezhető. A bizottság értékelése szerint maga az adóreform is hozzájárult jó néhány kedvezőtlen tendencia f ölerősödéséhez, például az infláció felgyorsulásához, a vállalkozói érdekeltség érezhető csökkenéséhez. Mindezek alapján a bizottság tagjai úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi adórendszer csak a gazdaságirányítás gyökeres reformjának megvalósítása esetén Itöltheti be a neki szánt szerepet. A reformok felgyorsítását és a még egyáltalán nem tökéletes adórendszer továbbfejlesztését együtt kell végrehajtani. Határozottan, de szelektíven csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat — főként a veszteségforrások szűkítésével —, s ugyanakkor helyes, hogy a kormány változatlanul preferálja a társadalom egészének jövőjét szolgáló területeket, például az oktatást, az egészségügyet, a kutátást. Az ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — közreműködött annak a kompromisszumnak a Kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Ország- gyűlés elé. Először az adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a nem óhaj-tott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel való összhang megteremtése a feladat. Második lépcsőben — a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg — a kormány terjessze be az adómértékekre és az adósávokra vonatKozó módosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, a mértékeknek a tervezett, illetőleg a tényleges inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tart- já szükségesnek, figveiembe- véve a társadalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. DOBI FERENC (Pest megye), a Medosz főtitkára felhívta a figyelmet, hogy az új adórendszer társadalmi fogadtatása rendkívül kedvezőtlen volt, a dolgozók éles kritikával illették, mert csökkentette a munkakedvet, sok tekintetben igazságtalan és túlságosan progresszív, s így változatlanul sok feszültség forrása. ázólt arról is, hogy a fogyasztói árak a tervezettet meghaladó emelkedése, valamint a lakossági jövedelmeknek a személyi jövedelemadóval történt drasztikus terhelése lehetővé és egyben szükségessé is tennék a bérreformot. A szakszervezetek nem vehetik tudomásul, hogy ennek a gondnak a megoldása mindinkább elodázódik. A képviselő javasolta, hogy küszöböljék ki az adótörvény teljesítményvisszatartó hatását, az adósávok rugalmas módosításával is. A szakszervezetek szorgalmazzák a családi jövedelemadó rendszerének kidolgozását. Bevezetéséig is szükséges valamilyen kedvezmény a leginkább rászoruló gyermekes családoknak. Indítványozta az adóelőlegfizetés rendszerének és módszerének módosítását is, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múltán kaphatják vissza a tőlük levont adóelőleg visz- szajáró részét. A csecsemő- és gyermekruházati cikkek nulla-kulcsos csoportba sorolását vagy a jövő évi szociálpolitikai intézkedésekkel a családi pótlék emelését is szorgalmazta. A szakszervezetek nevében javasolta a lakásépítők visszaigényelhető forgalmi adója felső határának módosítását. DR. PAPP ELEMÉR (Zala megye), a zalaszentgró- ti körzeti főorvos részletesen szólt az egészségügyben dolgozók helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy bérszínvonala mintegy 30-35 százalékkal elmarad más ágazatokétól. A képviselő indítványozta az orvosi műszerek jelenlegi 25 százailékos forgalmi adójának csökkentését is. BALOGH LÁSZLÓ (Békés megye), a Dekési Egyetértés Tsz ellnöke szerint a személyi-jövedelemadó- rendszer tervezett változtatásából hiányzik, hogy miként módosulnak az állampolgárok számára kedvezően az adósávok és a százalékok. Szólt a termelőszövetkezetekben dolgozók gondjairól, szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az adósávok és -mértékek módosítását. Javasolta, hogy a jövő év elejétől a mezőgazdasági termelést szolgáló beruházásoknál az általános forgalmi adó egy része száz százalékban visz- szaigényelhető legyen. SÜTŐ KÁLMÁN (Vas megye), a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese a módosítási tervezettel egyetértve azt hangsúlyozta, hogy végleges megoldás csak a gazdasági környezettel és más szabályozók korszerűsítésével összefüggésben képzelhető el.’ A kormányzatnak meg kell gyorsítania az adórendszerhez kapcsolódó reformlépéseket, elsősorban az ár- és bérreformot, a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformját, gyorsítani kell a szerkezetátalakító fejlesztéseket. HÓDOSI JENŐNÉ (Baranya megye), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre megállapította : eddig inkább a törvények negatív hatásait érzékelhettük. A versenysemlegesség nem valósult meg, a vártnál kisebb a műszaki fejlődés; nehezebbé vált a bérből, fizetésből élők, a fiatalok, a nagycsaládosok, a kisnyugdíjasok helyzete. Szorgalmazta, hogy szavazzanaK bizalmat a kormánynak: az év végi zárszámadás adatainak ismeretében megfontoltan dolgozhassa ki a tökéletesítést szolgáló változtatásokat, az adórendszer alapjainak átalakítása nélkül. Hangsúlyozta, hogy szociálpolitikai intézkedések szükségesek a társadalompolitikai igazságtalanságok megszüntetésére. FILLÓ PÁL (Budapest), az Athenaeum Nyomda csoportvezetője elmondta: a képviselők még nem kapták magyarázatot arra, hogy milyen ökok miatt nem tudta betartani a kormány a 15 százalék feletti infláció kompenzálására tett ígéretét. A képviselő kérte a pénzügy- minisztert, adjon választ erre. Javasolta továbbá, hogy a sorkatonák bevonulási segélyét tegyék adómentessé. ZSIGMOND ATTILA (Budapest), a Budapest Galéria főigazgatója az általános forgalmi adó egyes anomáliát elemezte, s javasolta, hogy a zsűrizett képző- és iparművészeti alkotások for- galmiadó-kulcsát az első értékesítés alkalmával 25 százalékról nulla-kulcsra változtassák. DR. KARÁCSONYI SÁNDOR (Csongrád megye), a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára azokról- a problémákról szólt, amelyek előtt a teendői ellátására mind kevesebb pénzzel rendelkező egészségügy áll, hogy az ÁFA és az SZJA hatása is rendkívül megnehezítette az ágazat munkáját. Az egészség- ügyi intézetek többségében a szakdolgozói állásoknak már a 35—40 százaléka betöltetlen. Figyelmeztetett: a túlmunka progresszív adóztatása a túlmunka megtagadásához, végsősoron az egészségügyi pálya elhagyásához vezet, ezért a túlmunka 20 százalékos fix adóztatását javasolta. KENYERES ÁRPÁD (Budapest), a Kispesti Textilgyár pártbizottságának titkára kifejtette: az Országgyűlés elé került módosító javaslat igazságtalanul és méltánytalanul megosztja a lakosságot, mert hátrányba kerül az, aki az idén akarja bekötni a gázvezetéket. Javasolta, hogy 1988. január 1-jétől a már idáig is kedvezményezett ivóvíz- és csatornaberuházásokhoz hasonlóan a lakossági önerős gázvezetékek építésére is lehessen általános forgal- miadó-visszatérítést igényelni. BODONYI CSABA (Bcrsod-Abaúj-Zemplén megye), az Észak-magyarországi Tervezővállalat műszaki igazgatóhelyettese, főépítésze rámutatott: az újjászervezett adórendszer megszüntette a műemlékvédelem korábbi kedvezményezettségét. A képviselő szerint — miként más szocialista országokban — magas szintű jogszabálynak, netán törvénynek kellene rendeznie a műemléki kérdéseket. Ami ma Erdélyben történik a magyar történelmi tárgyi emlékekkel — hangoztatta —, különös aktualitást ad a határainkon belüli tudatos munkának minden határainkon belüli tárgyi emlék, minden építészeti hagyomány megőrzésének. Javasolta a kormányzatnak, hogy a műemlékvédelmet méltó módon kezelje, ne terhelje 25 százalékos ÁFA-val. BÄNFFY GYÖRGY (Budapest), színművész felszólalásában az adótörvény és a közművelődési törvény ellentmondásának feloldására indítványozta a közművelődés átsorolását az adótörvény 2. számú mellékletébe, nulla-kulccsal. Javasolta, hogy a közművelődési intézmények lakossági szolgáltatás jellegű bérbe adását sorolják át a nulla-kulcsos körbe. Hasonló megítélést kért a kulturális értékű hanghordozóknak, s javasolta, hogy a lassan tömegeikké váló videózás kultúrát hordozó kazettái a filmgyártás és a könyvkiadás termékeihez hasonlóan nulla-kulcsos besorolást kapjanak. CSIPKÓ SÁNDOR (Bács-Kiskun megye), a keceli Szőlőfürt Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke javasolta, hogy az ilyen bonyolult, nehezen érthető törvényjavaslatokat az Országgyűlés a jövőben két olvasatban tárgyalja. Aggályát fejezte ki, hogy valóban sikerül-e olcsóbbá tenni az államháztartás működését, majd az adórendszer teljesítményvisszafogó hatását ostorozta, s javasolta a kormánynak a borra kivetett fogyasztói adó teljes eltörlésének megfontolását. TÓTH KÁROLY (országos lista) református püspök üdvözölte, hogy a módosító javaslat az egyhá(Folytatás a 3. oldalon.)
