Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-04 / 237. szám

2 Somogyi Néplap 1988. október 4., kedd Ülést tartott a KEB Helyreáll a rend Burmában lyezte, hogy elbocsátják és börtönbe zárják mindazokat, akik október 3-a után távol maradnak munkahelyüktől. Az ellenzék becslése szerint hétfőn az alkalmazottak mintegy 90 százaléka vette fel a munkát. Rangunban az élet kezd visszatérni a megszokott kerékvágásba — megindult a városi közleke­dés és kinyitottak az üzle­tek. Ugyanakkor hétfőn reggel Rangunban diákok kisebb csoportjai tüntettek a kato­nai kormányzás ellen, s a dolgozókat a munkabeszün­tetés folytatására biztatták. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellen­őrző Bizottsága október 3-án ülést tartott. A napirendek tárgyalása előtt a résztve­vők kegyelettel emlékeztek meg Farkasinszky Lajosról, a testület elhunyt tagjáról. A testület folytatta júniu­si ülésén megkezdett vitáját annak érdekében, hogy mun­kájával segítse az országos pártértekezlet határozatai­nak következetes végrehaj­tását. Megállapította, hogy a testület jövőbeni munkájá­nak lényegét a párt demok­ratikus működési rendjé­nek biztosításában, a párt cselekvési egységének fej­lesztésében látja. Döntött arról, hogy még ebben az évben kidolgozza új műkö­dési rendjét, melynek során megfelelő figyelmet fordít tevékenységének nyilvános­ságára. A Központi Ellenőrző Bi­zottság személyi kérdések­kel foglalkozó napirendje keretében több pártbünte­tés elleni fellebbezést tár­gyalt meg és foglalt állást a párbüntetés fenntartása vagy enyhítése, illetve el­törlése mellett. Erről az ér­dekelt személyeket, testüle­teket, szervezeteket közvet­lenül tájékoztatja. Az ülésen tárgyalt pártfe­gyelemsértések elsősorban morális természetűek vol­tak, korrupcióval, visszaélé­sekkel, beosztáshoz méltat­lan magatartással függtek össze. Megvitatta az évekkel ezelőtt a KEB által kizárt, volt párttagok pártba való újrafelvételének kérelmét. Megállapította, hogy maga­tartásukkal, munkájukkal ismét méltóvá váltak a párttagságra, ezért hozzájá­rult, hogy munkahelyi alap­szervezeteik felvételi kérel­müket saját hatáskörükben bírálják el. Az ülésen a testület meg­hallgatta Somogyi Imrének, a KEB titkárának tájéjtoé- tatóját a Központi Bizottság 1988. szeptember 27-i ülésé­ről. Francia járási választások A francia járási választá­sok második fordulója a kor­mányzó Szocialista Párt je­lentős előretörését hozta, a választási rendszer torzító hatása miatt azonban a száz megye tanácsának túlnyomó többségében változatlan ma­rad a többség: a megyék kétharmadát a jobboldal ve­zeti. A második fordulóban újabb rekordot döntött 52,9 százalékkal a tartózkodás aránya. A kétfordulós választás so­rán a megyei tanácsok felé­nek összetételét újították meg. A leadott szavazatok többségét a baloldali pártok — a Szocialista Párt, az FKP és a Baloldali Radikáli­sak — kapták, ám a rend­szer torzító hatása miatt csak két megyében — Gi- ronde és Martinique — vet­te át a megyei tanácsi több­séget a baloldal. A Szocialis­ta Párt összesen 86 megyei tanácsnoki helyet nyert, füg­getlen baloldali személyisé­gek 15-öt, az FKP 16 ta­nácsnokát így elvesztette, a baloldali radikálisok pedig 12-t. A jobboldal két legna­gyobb pártja, a chinacista RPR 16 tanácsnokot, a Gis­card vezette UDF 74 tanács­nokot veszített. Leszállt a Discovery Hétfőn, közép-európai idő szerint a késő délutáni órák­ban Kaliforniában, egy lé­gitámaszpont közelében, egy kiszáradt folyómederben si­keresen földet ért a Disco­very amerikai űrrepülőgép, ötfőnyi személyzetével négy napig volt úton. Ez volt az első amerikai űrrepülés 1986 januárja óta, amikor a Chal­lenger űrrepülőgép röviddel felszállása után műszaki hi­ba következtében felrobbant és hét utasa életét vesztette. A Discovery útját éppen ezért nagy figyelem és fe­szültség kísérte, az ország lakosága izgalommal követ­te az expedíciót, amelynek sikere a heves hazafias ér­zelmeket is táplálja. George Bush, a Republikánus Párt elnökjelöltje fogadta az űr­hajósokat a kaliforniai si­vatagban levő Edwards lé­gitámaszponton. A tágas te­rületet azért választották, hogy pontatlan leszállás, egyéb műszaki gond esetén megfelelő térség álljon ren - delkezésre. A Discovery út­ját rendkívül hosszú, gon­dos és költséges előkészüle­tek előzték meg : a NASA, az Űrhajózási Hivatal több milliárd dollárt költött a Challangerrel azonos típusú űrrepülőgép hajtóműveinek módosítására és a legkülön­bözőbb biztonsági rendsza­bályokra. Az EGK első féléve 1988 első félévében az EGK 12 országában elért átlagos gazdasági növekedés 3 szá­zalék volt. Ezt afc Eurostat, az EGK statisztikai szolgála­ta közölte első értékelésében, amely az eddig rendelkezés­re álló adatokon alapul. A növekedés alapja a beruhá­zások növekedése vala­mennyi tagállamban, kivéve Angliát. Ugyancsak jói ala­kult a közösség exportja, és általában magas szintű volt a belső kereslet is. Az EGK-országok iparának globális növekedése 1987 el­ső félévéhez képest 3,5 szá­zaléknak felel meg (a tavaly első félévi gyarapodás csak 1,5 százalék volt 1986-hoz képest). A növekedés jelen­tős része a beruházási javak termelésének 6 százalékos bővüléséből adódik. E szántok azt ígérik, hogy az 198B-as év az egyik leg­jobb Vagy a legjobb lehet ebben az évtizedben a ti- zenkették ipara számára.,Az EGK-országok közül Hollan­diában ugyan 3,3 százalékkal csökkent az ipari termelés (főleg a gáztermelés csökke­nése miatt), 2,5—3 százalék­kal nőtt Dániában, Belgium­ban, az NSZK-ban és Fran­ciaországban, 4—5 százalék­kal Angliában, 5—6 százalék­kal Spanyolországban, Por­tugáliában és Görögország­ban, végül 10 százalékkal Lu­xemburgban és Olaszország­ban. Az Eurostat az Egyesült Államok első félévi gazdasá­gi fejlődését ugyancsak 3 százalékra becsüli, hasonló tényezők alapján — ám hoz­záfűzi, > hogy erős inflációs feszültség jelentkezik a ten­geren túl. Az amerikai ipari termelés 6, a beruházási ja­vak termelése 6,9 százalék­kal nőtt az előző év első fél­évéhez képest. A rekorder azonban Japán: az első félév ipari termelése 11 százalék­kal haladtai meg az előző év hasonló időszakát, a beru­házási javak forgalma pedig 16 százalékkal — jelzi az Eurostat. Több egyenlőséget, kevesebb államosítást A Brit Munkáspárt értekezlete „A Labour értékrendje a ti értékrendetek” jelszó je­gyében kezdte meg hétfőn a Brit Munkáspárt idei orszá­gos értekezlete ötnapos ta­nácskozását az északnyugat- angliai Blackpoolban. A szakszervezetek hiatmilliónyi „kollektív” munkáspárti tagságát, illetve az alapszer­vezetek 278 ezer egyéni tag­ját képviselő küldöttek 10:1 arányban jóváhagyták a „De­mokratikus szocialista célok és értékek” című dokumen­tumot. A „thatcherizmus nyerész­kedésen és önzésen alapuló értékrendjével,, szembeállí­tott labourista értékrendet elfogadásra ajánló beszédé­ben Roy Hattersley helyet­tes pártvezér Lenintől és Gorbacsovtól származtatott idézeteket Olvasott a mun­káspárti balszárny fejére, amelynek hangadói a „szo­cialista elvek elárulásával” vádolták a pártvezétőséget. A verseny és piac szerepére vonatkozó, „autentikus szov­jet forrásokból” származó té­telekkel támasztotta alá az új munkáspárti dokumentum­nak azt az alapgondolatát, hogy „a szocializmus nem az állami ellenőrzés doktrínája, hanem a társadalmi egyenlő­ség alapján megvalósuló iga­zi egyéni szabadságé”. Az általános alapelvek jó­váhagyását követően terjesz­tették vitára a „Társadalmi igazságosság . és gazdasági hatékonyság” című terveze­tet. A tervezet rámutat, hogy 1979 óta a konzervatív kor­mány 25 milliárd font kincs­tári bevételre (tett szert ál­lami vállalatok reprivatizálá­sa révén. Mindezeknek az újraállamosítása és a tulaj­donosok (kártalanítása olyan hatalmas államkölcsön-fel- vételeket igényelne, amelyek összege vetekedne a lakás­építésre, közegészségügyre és közoktatásra fordítható pénz­alapok nagyságrendjével. A munkáspárti dokumentum el­ismeri, hogy a konzervatív kormány reprivartizálási po­litikája „új helyzetet” terem­tett: ma már minden hetedik választópolgárnak részvénye van a magánkézbe adott vál­lalatok valamelyikénél. Gya­korlati megfontolások hang- súlyozásával egyidejűleg a gazdaságpolitikai program- nyilatkozat változatlanul el­kötelezi a Munkáspártot a létfontosságú közszolgálta­tások állami ellenőrzése mel­lett. Rendőrök vezetnek el egy tüntető asszonyt október 2-án a nagyszabású kormányellenes megmozduláson, amelyen több tucat személyt vettek őrizetbe. A tüntetők követelték a jun­tától, hogy tartsa tiszteletben a közelgő, okóber 5-1 nép­szavazás eredményét. Az ellenzék ugyanis biztos abban, hogy Pinochet tábornokot, államfőt leszavazzák. A jelek szerint, végéhez közeledik Burmában a hat hete tartó sztrájkmozgalom; a dolgozók többsége hétfőn megjelent munkahelyén. Elő­zőleg Saw Maung katonai kormánya ultimátumot inté­zett az ország lakosságához. A kormány kilátásba he­Pandzsábi áradások Bivalyszekéren mene­külő hajléktalanok haj­tanak a Pandzsab állam­beli város elárasztott utcáján. Az utóbbi na­pok heves esőzései okoz­ta áradások következté­ben 1483 falu lakói vál­tak hajléktalanná és hozzávetőleg 850 ember vesztette életét a szövet­ségi államban Egy ellentmondásos politikus halálára Maghalt Franz Josef Strauss Meghalt Franz Josef Strauss, az NSZK-beli Bajor­ország tartományi miniszterelnöke, a CSU elnöke. Az NSZK történetének egyik legismertebb, legbefolyásosabb politikusát 73 éves korában érte a halál. Van, akikben félelmet kel­tett, sőt gyűlöletet, van akik csodálták, és feltétlen hívei voltak. Senki sem vitatta azonban, hogy figyelmet ér­demlő személyiség, s több mint színfolt a nyugatné­met, sőt a nemzetközi poli­tika színpadán. A szélsősé­ges érzelmeket kíméletlen őszintesége, nyers indulatai, realitásérzéke, rámenőssége váltotta ki. És mégis: Franz Josef Strauss, a Keresztény- szociális Unió elnöke, Ba­jorország tartományi mi­niszterelnöke az NSZK ala­pításának pillanatától hét­főn bekövetkezett haláláig megszakítás nélkül a nyu­gatnémet politika egyik meghatározó egyénisége volt. 1915-ben született Mün­chenben, klasszika-filológiát, történelmet és közgazdaság- tant tanult. A második vi­lágháborúban részt vett, de nem exponálta magát, így szélsőjobboldali nézetei da­cára ellenfelei sem találtak foltot múltján — pedig mi tagadás, keresték lázasan. Politikai karrierje 1945-ben kezdődött: ekkor került be a bajor közigazgatási veze­tésbe. Egyik alapítója volt a CSU-nak; 1949-ben főtitkár­rá választották s azonnal tagja lett az éppen akkor alakult bonni szövetségi gyű­lésnek. Szövetségi miniszter elő­ször 1953-ban lett: a külön­leges ügyek tárcáját kapta, majd 1955-ben az atomener­giaügyek minisztériumának élére került. 1956-ban a hadügyi tárcát bízta rá Adenauer kancellár, aki mellesleg korábban mere­ven elzárkózott ettől. Az ő nevéhez fűződik a Bundes­wehr újjászervezése és fel­fegyverzése korszerű hadi- technikával. Eközben sok ellenséget szerzett, egyebek között azzal is, ahogyan síkraszállt az amerikai ka­tonai jelenlét mellett. HadügyminiszterBégének hat éve alatt egymást kö­vették a botrányok szemé­lye körül. Korrupcióval, a hatalommal való visszaélés­sel vádolták meg. Egy da­rabig úgy nézett ki: min­dent „túlél”, ám 1962-ben túllőtt a célon. Egy, a had­sereget leleplező cikk miatt olyan eszközökkel lépett fel a Der Spiegel című hetilap munkatársai ellen, amelye­ket már a CDU/CSU kor­mány sem tudott megvéde­ni. Le kellett mondania. Más talán végleg eltűnt volna a politika színpadá­ról ; Strauss szótárában azonban nem szerepelt a „bukás” kifejezés. Képvise- lősködött, s közben iefïris- sítette közgazdasági ismere­teit. Szüksége is lett rá: miután 1966-ban, a CDU CSU—FDP koalíciójának felbomlásakor segítségével jutott a kancellári székbe Kurt Georg Kiesinger, cse­rében a pénzügyi tárcát kapta. Egészen a fordulatig, az SPD 1969-es győzelméig ő volt a nagykoalíció pénz­ügyminisztere. Ellenfelei szerint a keresz­ténypártok bukásához Stra­uss túl agresszív választási hadjárata is hozzájárult. Tény, hogy vitriolos nyel­vét, a szavakkal csípőből tüzelés művészetét inkább csak Bajorországban érté­kelik. Országos méretekben azonban Strauss, bonni po­litikusként korteskedve, so­kakat elriasztott. Különösen azzal, hogy az akkor nem kevesek számára rokonszen­ves úgynevezett keleti poli­tika ellenfeleként lépett fel. A CDU, CSU 1969-es vere­sége személyes sorsa szem­pontjából annyit jelentett, hogy elbúcsúzott a bonni miniszteri tárcától — ma már tudjuk, mindörökre. Az SPD—FDP kormány idején még harsányabban lépett fel a keleti szerződé­sek ellen, s’ sokan úgy tart­ják, a Willy Brandt meg­buktatását hozó 1972-es bi­zalmatlansági indítvány ér­telmi szerzője is ő volt. Mélységes ellenszenvét a keleti politika egyik híve — Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter — ellen arra az időre is átmentette, amikor Genscher már a CDU/CSU—FDP kormány­ban volt miniszter. Az utób­bi években Strauss elkese­redett csatározásainak fő célpontja éppen Genscher volt. Ehhez képest kirívó el­lentmondás, hogy az évek során Franz Josef Strauss bajor miniszterelnökként és magánemberként egyaránt kapcsolatokat kezdett és tartott fenn a szocialista országokkal, magyarországi látogatásain időről-időre hi­vatalos programokat is le­bonyolított, s legutóbb egyik fő szorgalmazója volt ha­zánk és az NSZK gazdasá­gi megállapodásának, vagy a konzuli megegyezésnek. Nem kis feltűnést keltett 1987 decemberi moszkvai látogatása, s nemcsak azért, mert maga vezette repülő­gépén érkezett. Botrány, pletyka mindig bőven akadt körülötte. Dél­afrikai látogatása éppúgy felhördülést keltett, mint sajátos harca a magánrepü- lőgép-tulajdonosok adóked­vezményéért. Soha egyetlen alkalmat nem hagyott ki, hogy borsot törjön Kohl kancellár orra alá. Néha szinte becsmérlő nyilatkoza­tait politikai megfigyelők lázas találgatásai követték, hogy aztán annál látványo­sabb légyen a cáfolat: de­hogyis van ellentét a koalí­ciós pártvezérek között. A politikus halálát álta­lában nyilatkozatözön köve­ti, s a méltatások gyakran rutinszerűek. Ezúttal mégis hihető: ,e nagyonis ellent­mondásos személyiséget so­kan fogják hiányolni. Szászi Júlia

Next

/
Thumbnails
Contents