Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
4 Somogyi Néplap 1988. október 29., szombat EBEK HARMINCADBAN Gazdát keres egy erdészház Csend fogad miniket. A vastagodó levélszőnyeg alól kd-tei (kandikálnak az elszáradt faágak. A (kidőlt vagy kivágott fákon gomba női. Embernyi magasságú vadszőlő, lassan bokorrá erősödő gaz álilja utunkat. Innen már nem lászik a falu, pedig csak pár száz méternyire vagyunk Patca házaitól. Körben erdő, itt-ott pirosas, másutt sárgás színeivel zárt koszorút alkotva vigyázza az egykori erdészház nyugalmát. Az épület körül valamikor tisztás volt, ma már az erdő széléig nyúló gazdátlan gyormtenger. A vadásziak pincéjébe szabadon 'lelátni, egérrágta iratok egymás hegyén-hátán, csak úgy beszórva a ma már nem zárható pinceablakból. Rég nem fordult már kulcs a zárban, méretes szöggel beszögezték az ajtót, bár — látszik —, nem egyszer feszítette már fel valaki. Kívülről nem látni, milyen tágas a ház, háromnégy „szoba” is van, a falak meglepően jó állapotban, a cserépkályhák előtt kidőlt hamu, az egykor szál- egyenes padló helyenként beszakadva. Hiányoznak a villanykapcsolók, s az egykori vadászszoba ablakán törött üveg neszez. Valamikor állatok hörpöltek a kút friss vízéből. A gazdasági udvar ma már csak romjaiban lelhető fel, az egyik megroggyant gerendán zöld jelzés mutat utat a vándoroknak. Ép, egészséges a tetőszerkezet, s szinte eredeti állapotát mutatja a gerendás tornác. Körben erdő, nyugalom, tőlünk távolabb már ki-ki látszik a földút kocsinyoma. A vadászház most még megmenthető, s becslésünk szerint pár százezer forintból helyrehozható, ha akad olyan vállalat, oktatási intézmény, amelyik szívesen bérelné a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól. A Sefag nem zárkózik el, várja a kezdeményezők ajánlatát. Az egykori vadásziház gazdát keres ... B. P. F. Az ügyészség alkotmányi szabályozása Az ügyészség függetlenségének alkotmányi szavatolását szorgalmazza az alkotmányt felülvizsgáló egyik munkabizottság. Vezetője, dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese az MTI munkatársának elmondta: a bizottság tagjai úgy vélik, szükséges, hogy az alaptörvényben rögzítsék : az ügyészség a törvényesség érvényesítését és segítését szolgáló önálló, állami szerv, amely a legfőhb ügyész személye révén csak az Országgyűlésnek van alárendelve, más államhatalmi és az igazgatási szervektől.függetlenül tevékenykedik. A készülő alkotmányban meg kell határozni az ügyészség helyét, szerepét a magyar államszervezetben, úgyszintén viszonyát az Országgyűléshez, a Minisztertanácshoz, a minisztériumokhoz, a tanácsokhoz és más állami szervekhez. Fontos lenne az alaptörvényben rögzíteni azt is, hogy az ügyészség miként kapcsolódik a kiszélesedő közigazgatási és a létrejövő alkotmánybíráskodáshoz. A jelenlegi alkotmányban ugyanis mindezeket egyértelműen és kimerítően nem fogalmazták meg. A bizottság javasolja azt is, hogy az állampolgár személyi szabadságának korlátozását az alkotmány és az ennek alapján kibocsátott törvények szabályozzák, és ne alacsonyabb rendű jogszabályok. Napjainkban ugyanis 18 féle lehetőség van a személyi szabadság korlátozására. A szakemberek szerint ez a gyakorlat nem tartható, meg kell teremteni a személyi A törrény aem ismerété... (Vám) ügyek-bajok Június 15-től a határon vámkezelik a 25 ezer forinton fölüli árukat, de az eljárás sokszor nem ott fejeződik be. — A legtöbben áruvásárlásra használják föl a köny- nyebb utazási lehetőséget — mondja Lukács Gyula hadnagy, a kaposvári vámhivatal parancsnoka. A leggyakoribb úticél Ausztria, ahonnét híradástechnikai eszközöket hoznak be Magyarországra. Sokan ezt azért teszik, hogy itthon eladják. Akadt olyan turista is, aki mindössze hatezer forintot kapott egy színes televízióért. Bár ő nem eladási szándékkal vásárolta a készüléket, mégis erre kényszerült. A nyugdíjából összespórolt tizenkétezer forintért vásárolt schillinget, de nem kapott Ausztriában tévét. Ezért hazahozta a pénzt, nem váltotta / vissza, sőt utazási számlájára sem fizette be. Legközelebbi útja során már csak a háromezer forintnak megfelelő valutát váltotta ki, de a korábban hazahozott összeget is külföldre vitte. Másodszor már sikerült megvásárolnia a televíziót. A határon viszont kiderült, hogy ennek értéke jócskán meghaladja a valutakiviteli engedélyen szereplő összeget. így ott elutasították a vámkezelést. Az utas köteles volt megvételre felajánlani a készüléket. 31 ezer forintra értékelték, s mivel ilyen esetekben nyolcvan százalék a vámtarifa, alig több, mint hatezer forintot kapott a színes televízióért. Ez az eset is bizonyítja, hogy nem árt megismerni a szabályokat. Az idén kevesebbet kellett a Jugoszláviából hazajövőkkel foglalkozni. Csökkent a mélyhűtőládák behozatala, de nőtt .a burkolóanyagok iránti kereslet. Sokan a megengedett nél nagyobb mennyiségű alkoholt próbáltak áthozni a határon. A kaposvári vámhivatalban foglalkoznak a behozott áruk elvámolásával akkor is, ha a határon nem tudják megállapítani a belföldi értéket. Negyven .ilyen eset fordult elő a . nyáron, valamennyi használt cikk volt. Ilyenkor az igazságügyi szakértő dönt. A Somogyba vasúton érkező nyugati csomagok vámkezelését is a kaposvári vámhivatalban végzik. Hetven ilyen érkezett a nyáron, a legtöbb CB- rádió volt. Ausztriában ugyanis nem árulnak olyan készüléket, amelyen negyven csatornánál több van. Erre ott be lehet fizetni, de a rádiót vasúton küldi el az NSZK-beli Funk Technik gyár. A vámkezelés előtt ehhez be kell szerezni a posta pécsi műszaki igazgatóságának az engedélyét. Ezt az idén minden esetben megadta. A pénzügyőröknek hamarosan új szabályokat kell megtanulniuk, mert jövőre a magánforgalommal kapcsolatban új vámrendelkezések lépnek életbe. szabadságot korlátozó kényszerintézkedések törvényességének garanciáit. Hogy ezt az alkotmánynak az ügyészségre vonatkozó, vagy pedig más fejezetébe foglalják majd, azt az alkotmány többi fejezeteinek koncepcióját kidolgozó munkabizottságok javaslatainak összegezésekor döntik el. Változatlanul az alaptörvénybe kell foglalni: a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a társadalom törvényes rendjét, az állam biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről, az állampolgárok jogainak védelméről. Az ügyészség felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Az ügyészség közreműködik annak a biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, csakúgy mint az állampolgárok, megtartsák a törvényeket, és törvény- sértés esetén fellép a törvényesség védelmében. Felügyeletet gyakorol a büntetés végrehajtásának törvényessége felett. A nyúltenyésztők világkongresszusán A kaposvári kar sikere Üjabb elismerés érte hazánk állattenyésztését azzal, hogy október 10 és 14-e között Magyarországon rendezték meg a nyúltenyésztők •világkongresszusát. A tanácskozás lebonyolításának jogát olyan nagy hagyományokkal rendelkező nyúlte- nyésztő országok előtt nyertük el, mint Olaszország és Franciaország. Nekünk somogyiaknak külön örömet jelent, hogy az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztő Kara jelentős feladatokat vállalt a rendezésben, és ezeknek magas szinten tett eleget. A világ- kongresszus szervezőbizottságának a titkára dr. Szend- rö Zsolt volt, a kaposvári kar tudományos főmunkatársa. — Nagy sajtóvisszhangja és talán még nagyobb szakmai sikere volt a kaposvári közreműködésnek. Mivel érdemelték ezt ki? v — Karunk szakemberei kezdettől fogva részt vettek a kongresszus szervezésében, majd aktív részesei voltak a lebonyolításnak. A szervezésen kívül az érdemi munkából is kivettük a részünket, tizenhárom előadást tartottunk. Eddig is jellemző volt, hogy a rendező országból érkezett a legtöbb előadás. Ez a hagyomány most is folytatódott, a 170-ből összesen negyvenöt magyar előadás hangzott el. — Tizenhárom előadásával azt hiszem, a magyarok közül a legtermékenyebbnek bizonyult a kaposvári kar. Melyiknek volt a legnagyobb sikere? — Legnagyobb siker talán az a munkánk, amelyik az utolsó pillanatban készült el. A dunavarsányi termelő- szövetkezettel közösen készítettünk egy számítógépes programot, mely olyan segítő listákat szolgáltat a megfelelő adatok betáplálása után, melyek a tenyésztés és a nemesítés munkáit jelentősen megkönnyítik. Már a konferencia ideje alatt kaptunk ajánlatokat; angol, amerikai és nyugatnémet szakértők szeretnék megvásárolni. Sikernek könyvelhetjük el a Környei Mező- gazdasági Kombináttal közösen a Hungangóra és az Agrober támogatásával készült, Magyarország nyúlte- nyésztését bemutató videofilmünket is. Ezt is többen szerették volna megvásárolni. Készítettünk egy angol nyelvű kiadványt is, melyben a kaposvári kar által végzett nyúltenyésztési kutatási eredményeket ismertettük. Ezt mindeh résztvevő megkapta, s sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Kaposvárra szervezett szakmai napra 13 országból jelentkeztek résztvevők. Itt megtekintették egyetemi karunk oktatási és kutatói létesítményeit, megismerkedhettek legújabb kutatásainkkal is. Az érdeklődők között itt voltak a világ- szövetség korábbi és jelenlegi vezetői. — IHazánk nyúlállomá- nyának 99 százaléka magánkézben van. Mit tudnak a kistenyésztők hasznosítani a kongresszus anyagából? — Az előadások helyszíni követése nem volt könnyű, de erre számítottunk is. Ezért a kistenyésztők napra kész tájékoztatása érdekében a társelnökök segítségével minden előadást lefordítottunk, s az összefoglalókat egy könyvben adtuk közre. A magyar előadásokat már a kongresszust megelőzően megjelent szaklapokban — elsősorban a Kistenyésztők lapjában — olvashatták az érdeklődők. Azok a somogyi kistenyésztők, akik sem a könyvet, sem az újságot nem olvasták, de érdekli őket az előadások anyaga, megismerhetik ezt a karon folyó „kaposvári nyulásznapok” előadássorozatból. Ezeket a rendezvényeket minden hónap első szombatján tartják az egyetem négyes előadótermében. V. O. À kis lépések is előre visznek Népfronttanácskozás Kaposváron A népfrontmozgalom időszerű közéleti, társadalmi tennivalóiról tanácskoztak tegnap a megye városi és községi népfrontelnökei. Kaposváron, a politikai oktatási igazgatóságon tartották a tanácskozást, amelyen részt vett Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára és dr. Iharos Csaba, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára is. Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hazánk általános társadalmi helyzetéről és az Országos Tanács által legfontosabbnak tartott tennivalókról szólt. Az eredményes munkához világos célok szükségesek — mondta. Mit is akar a népfront? Mindenekelőtt stabil gazdaságot, amely nem kiszolgál- gáltatottja a miénknél erősebb nemzetgazdaságoknak, és amely jól él adottságaival, lehetőségeivel. A gazdasági reform persze önmagában nem elegendő. Társadalmi reformmá kell terebélyesednie, aminek része a politikai reform is. A politikában is eredménytelennek bizonyult a „tervutasításos gazdálkodás”, s ezzel az a gyakorlat, amelyben a területi szervek a központi elhatározásokra várnak, s csak annak ismeretében cselekszenek. A népfrontnak is feladata, hogy önállóbb legyen, munkája során az eddiginél jobban érvényesítse a mozgalmi és a területi sajátosságokat. Területi szervei vegyék ki részüket a helyi közéleti, gazdasági és kulturális feladatokból, járuljanak hozzá, hogy a társadalmi közmegegyezés kifejezés ne kopjon használhatatlanná, hanem valósuljon meg. Dr. Novák Ferenc megyei népfrohttitkár ' az „élő” kapcsolatok szükségességéről, a személyes tapasztalatszerzés fontosságáról beszélt. A megyei népfrontbizottság kihelyezett ülései és a területi bizottságok közösségi rendezvényei is jó alkalmat kínálnak a közvetlen benyomások gyűjtésére. A hozzászólók legtöbbje a társadalmi-gazdasági kibontakozást hátráltató tényekről, jelenségekről szólt. Az iparban megfigyelhető, hogy miközben szüntelenül napirenden van a korszerűsítés, kevés helyen keresik a korszerűbb megoldásokat, és a takarékosság követelménye sem érvényesül maradéktalanul. A mezőgazdaságban sem kap megfelelő késztetést a gazdaságos munkára való törekvés. Politikai és gazdasági életünkben sok kis kérdés, aprónak minősített hiányosság nem kap kellő figyelmet, pedig a kibontakozást kis lépésekkel is e lehet kezdeni, nem kell feltétlenül a nagyokra várni. PIACI KÖRKÉP Ború és derű virágai Lakodalmas „rockzene” ritmusárá alkudoztak ború és derű virágaira a kaposvári hetipiac vásárlói. A zömében ízléstelen művirág- koszorúk ára mérettől függően 100 és 250 forint között váltakozott. Az utóbbihoz közeli áron szerezhettünk be élővirág-koszorút. A krizantém árát szálanként 35 forintra sikerült feltornásznia az árusoknak, ám most a rózsa és szegfű szálát sem adták 8—10-nél olcsóbban. Az első fagyok- rányomták bélyegüket a paprikára, javát 20 és 30 forint közötti áron mérték. Továbbra is csak hat forint volt a meglehetős fejes káposzta, 16 a magakellető kel és 20 a karfiol kilója. A főzőhagymát kicsiben 14, nagyban 10-ért is kínálták. Ugyancsak 10 forint volt a változatlanul mutatós vegyes zöldség csomója. Hasonlóképp a burgonya kilója, mely azonban egy helyen 5-ért is előfordult. Szemet gyönyörködtető volt a primőrválaszték, igaz a bukszája bánta annak, aki minden kísértésnek engedett: 10—12-ért hoztak hónapos- retket, 50-ért paradicsomot és kígyóuborkát. Kapható még fürtös is 40-ért. Ennyiért fogyott a padlizsán is. Ez alkalommal már lehangoló volt a fejes saláta állaga; nem is mertek érte 5—6 forintnál többet mondani. Már csak nagyítóval találhattunk zöldbabot, csomónként 10-ért, ám bőven volt fejtett, bögrénként 25- ért. Az egyre elriasztóbb gombaválasztékból már csak a literenként 40 forintos csibe- és a kilónként ugyanennyit kóstáló vendelgomba érdemel említést. A mosolygó almát és a muzsikáló körtét egyaránt 20—25 forint körüli áron mérték. Aki a festői látvány helyett beérte az ízekkel is. 8—10 forinttal olcsóbban is hozzájutott. Az utószüret magába roskadt fürtjeit kilónként 20- ért tukmálták, kelendő volt viszont ennyiért az önmagát túlélt szilva. Leáldozóban van a gesztenyeszezon, legalábbis a 40 forintra szökött árból ítélve. A dió kínálata egyre bőségesebb, az árusok mégsem engednek a 280-ból. Ennél már csak a tojásárusok voltak makacsabbak, akik 3,40 alatt nem is alkudtak a rántottának valóra. 150 forint volt egy konyhakész csirke. Ez viszonylag méltányos ár, hiszen a vörös élőcsirke kilója is 80 forint. 66 a fehér fajta. Egj^ életvidám kakas sorsa 210- ért pecsételődött meg. 300 forintot kértek egy 3 és fél kilós kacsáért, miközben hasonlót kopasztva is megkaphattunk 350-ért. A halárudában ismét, volt 40 forintos balatoni keszeg és heck is 50-ért. Kétszer ennyi az élő ponty ára. A választékot 120 forintos kősüllő és fogas is színesítette. Ez utóbbi kilója 300 forint. B. F.
