Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-29 / 259. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 29., szombat YILATKOZAT az európai bizalom- és biztonságerősítő és lesierelési intézkedésekről HETI ESEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT: Husszein jordániai király, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke előre be nem jelentett tanácskozást tartott p jordániai Akabában a hamarosan kikiáltandó önálló palesztin államról. VASÁRNAP: Tömegtüntetésen követelték a chilei fővárosban Augusto Pinochet tábornok-elnök lemondását. HÉTFŐ: Moszkvába érkezett Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja. - Gentben megkezdődött az ENSZ emberi jogi bizottságának 34. ülésszaka. KEDD: Francois Mitterrand francia államfő egynapos látogatást tett Egyiptomban. - A Keresztyén Békekonferencia megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak Prágában. - A mozambiki fővárosban tárgyalt Roelof (Pik) Botha dél-afrikai külügyminiszter. - Lemondott a Crna Gora-i kormány. SZERDA: (Az izraeli hadsereg több támadást intézett a Libanonban levő palesztin .menekülttáborok ellen megtorlásként amiatt, hogy a múlt héten Dél-Libanonban megöltek '.nyolc izraeli katonát. - Rendzavarás miatt elítéltek Havannában hat személyt, akik a művészeti alkotószabadság biztosítását követelték a múlt héten a kubai fővárosban. A Szovjetunió pakisztáni nagykövete közölte, hogy kormánya közvetlen tárgyalásokat 'akar kezdeni az afgán ellenforradalmárokkal a fogságba esett szovjet katonák szabadon bocsátásáról. CSÜTÖRTÖK: Az uruguayi Punta del Estében hét latin-amerikai államfő tanácskozást kezdett a térség biztonsági és gazdasági problémáiról. - Az indiai fővárosban befejeződött « Szakszervezeti Világszövetség háromnapos tanácskozása. - Moszkvába érkezett Eduardo dos Santos angolai államfő. PÉNTEK: Csehszlovákiában megemlékeztek a köztársaság kikiáltásának 70. évfordulójáról. Á hét két kérdése Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő október 22-én a nyugatnémet Der Spiegel című hetilap számára adott nyilatkozatot A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések fontos eszközként és ösztönző tényezőként elősegíthetik a katonai veszély csökkentését és a tényleges leszerelés elérését, továbbá az államok közötti kapcsolatokban a béke és a stabilitás erősítését. Az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencián 1986 szeptemberében Stockholmban elfogadott megállapodások végrehajtásának mértékében nyilvánvalóvá válik ezen intézkedések jelentősége a politikai légkör javítása szempontjából. A stockholmi megállapodás azt példázza, hogy politikai akarattal és minden érdekelt állam kölcsönös erőfeszítésével az új gondolkodásmód szellemében meg lehet oldani fontos biztonsági kérdéseket. Az európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia munkájának felújítása, a stockholmi dokumentumban foglaltak további végrehajtása kibővíti a tárgyalások perspektíváit mind a még jelentősebb bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket, mind pedig az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentését illetően. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedések továbbfejlesztése az európai kontinensen különösen jelentős napjainkban, amikor 23 állam — a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai — méreteit és jelentőségét tekintve egyedülálló tárgyalásokra készül az európai fegyveres erőkről és a hagyományos fegyverzetekről az Atlanti-óceántól az Urá- lig. A szövetséges szocialista országok szerint kapcsolat van a katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, valamint a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére irányuló erőfeszítések között. Az előrelépés a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén megkönnyíti a haladást az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésében és más leszerelési kérdések megoldásában, ami kedvező feltételeket teremtene a bizalom további erősítéséhez. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei úgy vélik, 'hogy már 1988- ban folytatni kell az európai bizalom- és biztonságerősítő tárgyalásokat. Annak érdekében, hogy csökkenjen a katonai szembenállás és egy európai fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye; csökkenjen és elháruljon egy váratlan támadás veszélye és erősödjön a kölcsönös biztonság ; szigorúan védelmi jelleget kapjanak a katonai tevékenységek és növekedjen azok nyíltsága és kiszámíthatósága, továbbá azért, hogy elősegítse a leszerelési intézkedések megvalósítását, a tárgyalásoknak elő kell segíteniük, hogy a kidolgozott intézkedések végső soron átfogják az európai biztonsági és együttműködési folyamatban (EBEÉ) részt vevő államok fegyveres erői minden fajtájának (szárazföldi erők. légierők és haditengerészeti erők) tevékenységét. Ugyanilyen célokat szolgálna a kontaktusok és konzultációk mechanizmusának és eljárásainak egyenjogú alapon való megteremtése is. A bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket a résztvevő államok minden olyan katonai tevékenységére alkalmazni kell, amely érinti Európa biztonságát, vagy része az Európa határain belül zajló ilyen tevékenységnek. Az intézkedéseknek tartalmilag lényegesnek, katonailag hatékonynak és politikailag kötelező érvényűnek kell lenniük. A katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket Európa katonai és földrajzi realitásainak és az államok közötti kölcsönös megértés szintjének figyelembevételével fokozatosan kell kidolgozni és bevezetni. Az összeurópai folyamat, fontos összetevőjét jelentős tárgyalásoknak a madridi madátumban foglaltak alapján kell működniük, beleértve a mandátumban foglalt célokat, elveket, a tárgyalások tárgyát, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetét, az ügyrendi szabályokat, s összhangban kell állniuk a bécsi utótalálkozó záródokumentumával. A tárgyalásokon célszerű lenne folytatni az érvényben lévő bizalom- és biztonságerősítő intézkedések feljesztésére és bővítésére irányuló erőfeszítéseket, s új intézkedések együttesét lehetne kidolgozni a tagállamok javaslatai alapján. A 23, illetve 35 állam tárgyalásain elérendő megállapodásoknak egymással harmonikus összhangban kell állniuk, ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást. A Varsói Szerződés tagállamai szerint a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések új generációjának kidolgozását az alábbi fő irányokban lehetne folytatni. 1. Korlátozó jellegű in- tézkedések Ezek az intézkedések az egyidőben zajló hadgyakorlatok méretét és számát, a gyakorlatok időtartalmát és gyakoriságát érintenék, tiltanák a nagyméretű gyakorlatokat, és korlátoznák a csapatok és a technika átcsoportosítását. Emellett előirányoznák a harckészültségi (riadó) gyakorlatok számának és a résztvevő csapatok létszámának korlátozását; érintenék az elgondolást tekintve egységes gyakorlatot alkotó nagyméretű gyakorlatok sorozatát, továbbá mérsékletet irányoznának elő a résztvevő államok határainak közelében zajló katonai tevékenységekre. 2. Új bizalomerősítő és biztonsági intézkedések Ezek magukba foglalnák a légierők és a haditengerészeti erők önálló tevékenységeinek előzetes bejelentését, megfelelő paraméterek alapján megfigyelők meghívását, az ilyen tevékenységek ellenőrzését és korlátozó intézkedésekben való megállapodást, e tevékenységek éves naptári tervei cseréjének rendjét; a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kiterjesztését valamennyi EBEÉ résztvevő ország területére; a bizalom és biztonság övezeteinek létrehozását Európában és a csatlakozó tengereken és óceánokon ; továbbá olyan bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozásának lehetőségét, amelyek a katonai-politikai szövetségek vagy más államok érintkezési vonalához való közelség mértékében szigorúbb rezsimet irányoznák elő. Egyeztetésre kerülnének az incidensek megelőzését szolgáló intézkedések, az Európához csatlakozó tengereken és óceánokon és a felettük levő légtérben. A tárgyalásokon vagy azokkal összefüggésben meg lehetne vitatni és össze lehetne vetni a katonai doktrínák különböző aspektusait. Meg lehetne vizsgálni a katonai kiadások befagyasztásának és csökkentésének kérdéseit is. A Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik, hogy a kölcsönös bizalom erősítésében minőségileg új lépést jelentene a katonai veszély csökkentését és a váratlan támadás megakadályozását szolgáló központ létrehozása Európában, melynek feladata az információcsere és a kapcsolattartás lenne, továbbá konzultációk folytatása mindenekelőtt az aggodalmat vagy gyanút keltő esetek operatív tisztázása érdekében. 3, A katonai tevékenység nyíltságát és kiszá- míthatóságát növelő intézkedések; ellenőrzés, in- íormációcsete és konzultációk Ezek közé az intézkedések közé sorolható a rendszeres adatcsere a fegyveres erőkről és azok tevékenységeiről, beleértve az Európa körüli támaszpontokon telepített erőket; az információ- csere a katonai költségvetések struktúrájáról és tartalmáról; a tartózkodás a fegyveres erők növelésétől, és lemondás új katonai támaszpontok létesítéséről idegen államok területén; megfigyelő állomások létesítése egyeztetett helyeken (pontokon) a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazási övezetében ; különleges operatív hírösszeköttetés létesítése az érintett országok között; az ellenőrzés feltételeinek tökéletesítése és a megfigyelők munkalehetőségeinek bővítése; a legújabb technikai eszközök alkalmazása; a kapcsolatok fejlesztése a résztvevő országok politikai és katonai képviselői között; a katonai-diplomáciai képviseletek és katonai küldöttségek cseréje jelenlegi gyakorlatának bővítése. Elfogadásra kerülhetnének a kölcsönös megértést elősegítő, a bizalom és biztonság erősítését szolgáló más intézkedések is. * * * A Varsói Szerződés tagállamainak elgondolásai és javaslatai a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről katonai doktrínájuk védelmi jellegén alapulnak. Megvalósításuk azt hivatott szolgálni, hogy a tárgyalásokon résztvevő államok katonai potenciálja szigorúan védelmi jellegűvé váljon. 'Ezzel összefüggésben az ülésen képviselt államok sík- raszállnak az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolásáért, és megerősítik álláspontjukat a katonai-politikai szövetségek egyidejű felszámolását illetően. A Varsói Szerződés tagállamainak véleménye szerint egy összeurópai csúcstalálkozó összehívása az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésével kapcsolatos kérdés megvizsgálására az Egyesült Államok és Kanada részvételével hozzájárulna újabb bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozásához és megvalósításához is. A Varsói Szerződés tagállamai készek a kölcsönös bizalmat és biztonságot erősítő és az európai leszerelési folyamatot felgyorsító más lehetséges javaslatokat is megvizsgálni. Milyen eredményt hozott Grósz Károly látogatása Iránban? Magyarország és Irán kapcsolatai hosszú ideje jók, és az iraki—iráni háborúban létrejött tűzszünet lehetővé tette, hogy a magyar kormányfő viszonozhatta Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök 1986-os budapesti látogatását. Az időpont különösen fontos szerepet játszik. Ügy tűnik, hogy minden nehézség ellenére megteremtődik a béke a Perzsa (Arab)-öböl térségében, és a világ figyelme most arra fordul, hogy az egyes országok milyen formában vehetnek részt az értelmetlen háború okozta pusztítások helyreállításában. Grósz Károly maga úgy fogalmazott, hogy „az utolsó másodpercben” érkezett Teheránba. -Alig néhány hete járt ott a bolgár miniszter- elnök, nemrégiben utazott haza az NDK parlamenti küldöttsége. A magyar kormányfő érkezésével egyidőben írták alá a spanyol— iráni gazdasági megállapodást, és iráni delegáció tárgyalt Kínában. Irán gazdag ország: adósságai nincsenek, természeti kincsei hosszú távon biztosítják fizetőképességét. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése alapvető érdekünk. Ha reálisan számolunk képességeinkkel, nagy segítséget jelenthet az, hogy Irán előnyben részesíti azokat a partnereket, akik a háborús években is kitartottak mellette. Az iráni vendéglátó, Mir STARTRA Hoszein Muszavi nagyon sikeresnek nevezte Grósz Károly teheráni tárgyalásait. Kitért ugyan az elől, hogy konkrét adatot mondjon a magyar—iráni kereskedelmi kapcsolat lehetséges növekedéséről, de azt kijelentette: mindkét ország számára nagy haszonról lehet szó. A miniszterelnöki útnak volt egy fontos politikai tapasztalata is. Iránban nagyon nagy a figyelem a szocialista országok iránt. Ezeknek az országoknak a jelenleginél jobban kellene értékelniük Teherán antiim- perialista politikáját, azt, hogy az iráni „sem Kelet, sem Nyugat” jelszó nem ellenünk irányul, hanem egy önálló nemzeti politikát takar. Ennek megértése csak erősítheti a tárgyalásokon megfogalmazódott megállapítást, hogy a két ország hosszú távra építheti kapcsolatait. Szombaton hajnalban, moszkvai idő szerint 6 óra 23 perckor indul Bajkonur- ból az Enyergija nevű hordozórakéta, hogy Föld körüli pályára juttassa a többszöri felhasználásra alkalmas űrrepülőgépet, a Burant — vagy a „madárkát”, ahogyan a szovjet szakemberek becézik. Első útjára még űrhajós nélkül indul, a későbbiekben 2—4 fős hajózó személyzet utazhat fedélzetén. Az elnevezés találó: a hatalmas hordozórakéta méretei mellett törékenynek és kicsinynek tűnik az űrrepülőgép, szárnyainak vége alig látszik ki a rakéta törzse mögött. Néhány adat az óriási méretek érzékeltetésére : a rakéta magassága egy húsz- emeletes házéval mérhető össze, körülbelül 60 méter, Történt-e változás a Dél- Afrikai Köztársaságban a közigazgatási választások után? Még a dél-afrikai kormány sem biztos abban, hogy Sikerként könyvelheti el az új módon lebonyolított köz- igazgatási választásokat. Az ország történetében első alkalommal szólították egy és ugyanazon a napon az urnák elé a kisebbséget kitevő fehér és a nagy többséget alkotó fekete, illetve ázsiai szavazókat. A kormány ezzel a formai változtatással azt szerette volna lemérni, hogy miként fogadják a hatalmon levő fehérek és az onnan kitiltott feketék a 'faji elkülönítés mérsékelt enyhítésének politikáját. A kormány „fehér” ellenzéke, a szélsőjobboldali konzervatív párt, amely a legkisebb reformokat is elutasítja, arra számított, hogy elsöprő győzelmet arat az óvatos nyitást hirdető Nemzeti Párt felett. Nem ez történt. A konzervatívok némileg több szavazatot kaptak, mint a legutóbbi választáson, de nem vált be az a jóslat, hogy a fajüldöző .rendszer nemzetközi elszigeteltsége a szélsőséges erők térnyeréséhez vezet 'Dél-Afrikában. Az eddig nyilvánosságra hozott adatok azt mutatják, hogy a másik oldalon sem történt változás; a fekete szavazók alig egyharmada élt azzal a lehetőséggel, hogy a fehéreikkel, ha nem is együtt, de egy napon mehet el választani. Az alkotmányos ügyekért felelős miniszter mindenesetre jelentős eredményként értékelte ezt az arányt, azt a következtetésit vonta le belőle, hogy a „lakosság minden csoportjának többsége támogatja a kormány irányvonalát”. A 'miniszter véleménye azonban a világot nem győzte meg: a szavazás napján az ENSZ közgyűlése határozatban bírálta a dél-afrikai választást. Annak megtartási módja továbbra is ellentmond a világszervezet alkotmányának, s eredményei csaik 'fokozzák a feszültséget a térségben — áll a határozatban, amelyet 146 ország elfogadott és csak az Egyesült Államok, valamint Nagy-iBritamnia nem támogatott. Gőzön István starttömege 2400 tonna; a Burané „mindössze” 100 tonna. Az Enyergija hajtóműveinek összteljesítménye 170 millió lóerő. A program költségeit az amerikai űrrepülőgép-programéval nagyjából megegyezőnek mondják. Október 10-től 26-ig az in- dítóá'llásba emelt űrkomplexumon folyamatosan, napi huszonnégy órában folyt a rakéta és az űrrepülőgép berendezéseinek műszeres — elsősorban számítógépes — ellenőrzése, a cseppfolyós gázüzemanyag feltöltése. Szombaton egyébként vizsgázik az indítóállás valamint a rakéta és természetesen az űrrepülőgép. Az Enyergija 1987. május 15-i próbastartjára még egy kísérleti indítóállásból került sor. KÉSZ A BURÁN
