Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-28 / 258. szám

1988. október 28., péntek Somogyi Néplap 5 PATRÓNUS ES RENDŐR Beszélgetés Tétényi Pál akadémikussal A Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség közgyűlése, amely szeptember 19-től 23- ig ülésezett Bécsben, ismét ráirányította a figyelmet az ENSZ e szakosított szerve­zetének munkájára. A NAÜ méltó a közvélemény érdek­lődésére, mert igen hasznos, sokirányú tevékenységet fejt ki az atomenergia békés cé­lú felhasználásában és az erre irányuló nemzetközi együttműködésben. Erről be­szélgetett az MTI bécsi tu­dósítója Tétényi Pál akadé­mikussal, az OMFB és az Országos Atomenergia Bi­zottság elnökével, aki a közgyűlésen a magyar kül­döttséget vezette. — Mivel foglalkozik a NAÜ? — Alapító okmánya sze­rint két feladata van: egy­részt előmozdítja, másrészt ellenőrzi az atomenergia bé­kés hasznosítását. E két fel­adat két eltérő szerepkört jelent, amelyek azonban jól megférnek égymással : az ügynökség részben „pat- rónusa” az atomipar világ­méretű fejlesztésének, „rend­őrként” pedig ügyel arra, hogy a nemzetközi forga­lomba kerülő nukleáris anyagokkal és berendezések­kel ne történjék visszaélés, ezeket csakis békés célokra használják. Az ügynökség harmincegy éve működik, és kezdettől fogva igyekszik jól megfe­lelni mindkét szerepkörének, bár törekvéseit sokszor ke­resztezték a nemzetközi élet különféle feszültségei. Az enyhülési irányzat uralkodó­vá válásával ezek a gondok nagyrészt elmúltak, s ma a 113 tagállamból álló szerve­zetet a benne résztvevők együttműködési készségé­nek állandó növekedése jel­lemzi. Munkájának előteré­ben azok a kérdések állnak, amelyek a világ minden megosztottsága ellenére az emberiség alapvető közös problémái közé tartoznak. Ilyen a világ óhatatlanul fo­kozódó energiaszükségleté­nek lehető legcélszerűbb ki­elégítése. Általános felisme­rés, hógy hosszabb távra jelenleg reálisan csak két olyan energiaforrás kínálko­zik, amely a legkevésbé ká­rosítja a természeti környe­zetet: a nukleáris és a vízi energia. Az 1986-os cserno­bili baleset után és nyomán azonban a világ az atom- energetika fejlesztésében megtorpant. Bár a Csernobil okozta „sokk” lassanként múlni látszik, világos, hogy a nukleáris energia csak ak­kor nyerheti vissza ígéretes távlatait, ha az atomerőmű­vekben tovább növekszik az üzembiztonság. Az ügynökség ezért az utóbbi években igen nagy figyelmet fordított az atom­energia-termelés biztonsá­gának fokozására. Ennek eredményeként a mostani közgyűlés új, a korábbiaknál sokkal szigorúbb nukleáris biztonsági ajánlásokat fo­gadhatott el, és az államok túlnyomó része ezek alap­ján kívánja kidolgozni saját nemzeti rendszabályait. Ná­lunk már az ajánlások ter­vezete alapján meg is kez­dődött ez a munka. A NAÜ vállalta, hogy bármely or­szág felkérésére kiváló szakértőivel közreműködik a már működő atomerőmű­vek biztonsági rendszerének felülvizsgálásában és tökéle­tesítésében is. Eddig már 25 alkalommal végzett ilyen biztonsági vizsgálatot. A szervezet ugyancsak jó eredményeket ért el az atomipari biztonságot szol­gáló nemzetközi megállapo­Fejlesztik a DH-rendszert Átalakulóban a mozgalom (Tudósítónktól.) A Dolgozz Hibátlanul! munkarendszer eddig is szá­mottevő eredményeket ho­zott. Gondot okozott azon­ban az eredmények mérése, mert nehezen lehetett szét­választani, hogy melyek születtek a munkaköri köte­lesség példás ellátása foly­tán, és mi az a többlet, amit ez a munkarendszer adott. Mindezekről a Nagyatádi Cérnagyárban beszélgettünk Szabó Józsefnével, a gyár DH-munkarendszer intéző- bizottságának vezetőjével. — IMi jellemzi a DH-rend­szert a cérnagyárban? — Legfontosabb célunk a gyári terv teljesítése, a mi­nőség javítása, a hulladék, a selejt, a retúrpartik és a vevőreklamációk számának a csökkentése, valamint a géppark műszaki állomá­nyának a szinten tartása. A munkásaink 90,4 százaléka vesz részt a DH-rendszerben. — S mi az, ami gondot okoz? — Napjainkban átalakul a DH fogalma, a „hibátla­nul” helyett a „hatékonyab­ban” kerül előtérbe. Ezek­ről volt szó azon a tanácsko­záson is, amelyet Budapes­ten rendezett a vezérigazga­tóság. Eitler György vezér­igazgató-helyettes javaslatá­ra elfogadták, hogy új érté­kelési módszert kell beve­zetni a munkarendszer ered­ményeinek reálisabb szám­bavételéhez. A közeljövőben rendezik meg a Nagyatádi Cérnagyár­ban a DH-oktatást. E mun­karendszerben ugyanis még sok a lehetőség és ezeket szeretnék kihasználni. dások kidolgozásában. Rész­vételével a csernobili baleset óta két ilyen konvenciót dol­goztak ki. Az egyik előírja az államoknak, hogy a te­rületükön történő és sugárzó anyag kibocsátásával járó atombalesetekről haladékta­lanul értesítsék a többi or­szágot. A másik egyezmény az ilyen esetekben szüksé­ges nemzetközi műszaki, egészségügyi és egyéb jelle­gű segítségnyújtás teendőit tartalmazzá. A mostani köz­gyűlés során 34 állam egyez­ményt írt alá arról, hogy egyesítik az atombalesetek okozta károk megtérítéséről, az ezzel kapcsolatos polgári- jogi — vállalati szintű — felelősség érvényesítéséről a hatvanas években kötött párizsi és bécsi nemzetközi konvenciót, közös nevezőre hozzák ezek előírásait. A szocialista országok és más államok — így az atomerő­művel nem rendelkező Ausztria is — inkább olyan kártérítési egyezmény kidol­gozását szorgalmazzák, amely a kártérítést az álla­mok felelősségére alapozná. Párhuzamosan erről is foly­nak tárgyalások a NAÜ ke­retében. Az ügynökség munkájá­nak fontos része a fejlesz­tési-segítségnyújtás a tagál­lamoknak. Az ehhez rendel­kezésre álló összegek, ame­lyek a tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból származ­nak, mintegy 75 százalékban kutatási, egészségügyi, okta­tási célokra, az izotóphasz­nosítás szélesítésére, tehát nem energetikai-termelési célokra irányulnak. A NAÜ pénzjuttatáson kívül szak­értők küldésével, ösztöndí­jak folyósításával, műszerek átadásával is segíti tagálla­mait. — Miben érvényesül az ügynökség „rendőri” sze­repe? — Az 1968-ban az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról létre­jött és a világ országainak többsége által aláírt atom- sorompó-egyezmény végre­hajtásának ellenőrzésére az ügynökség kapott megbízást. A NAÜ szigorú, egyebek kö­zött a helyszíni ellenőrzés eszközét is alkalmazó szava­tossági rendszere gondosko­dik arról, hogy az államok a más országoktól átvett nukleáris anyagokat és be­rendezéseket ne használhas­sák fel fegyvergyártásra, ka­tonai célokra. Az egyezmény ós ellenőrzési rendszere lé­nyegében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ezért magyar álláspont szerint — amelyet most a közgyűlésen is kifejtettünk — jó lenne, ha a nukleáris leszerelési megállapodások végrehajtá­sához, a fegyverzetből ki­vont hasadóanyagok békés felhasználásának ellenőrzé­séhez szintén igénybe ven­nék a NAÜ szolgálatait. — Hogyan vesz részt Magyarország a szervezet munkájában? — Természetesen nemcsak pénzügyi hozzájárulásaink­kal, hanem minden más le­hetséges formában is, hisz fontos érdekeink fűződnek ehhez. A NAÜ révén hozzá­juthatunk a szervezetben felhalmozódó értékes tapasz­talatokhoz és információk­hoz, s élvezői vagyunk az ügynökség anyagi-műszaki segítségének is. Támogatást kaptunk tőle például a KFKI atomreaktorának felújítá­sához és a debreceni atom­kutató intézetben ciklotron létesítéséhez. Magyarország aláírta a NAÜ közreműkö­désével és égisze alatt kötött összes jelentős nemzetközi konvenciót. Folyamatosan több szakemberünk dolgozik az ügynökség bécsi közpon­ti szervezetében, a bécsi ma­gyar ENSZ-misszió pedig napról napra figyelemmel kíséri és segíti e szervezet egész végrehajtó munkáját. Aktivitásunk elismerésének jele többek között, hogy tag­jai vagyunk az ügynökség 35 állam képviselőiből álló kor­mányzótanácsának. — Végül: miként össze­gezné a most véget ért közgyűlés eredményeit? — Az ügynökség e leg­főbb fóruma most is hasz­nos, tartalmas munkát vég­zett. Alaposan, kritikus szel­lemben tárgyalta meg a NAÜ tavalyi működéséről és a szavatossági rendszerről készített jelentést, a nukleá­ris üzembiztonság további fejlesztésének tennivalóit, a szervezet új kétéves mun­kaprogramját és költségve­tését, s a többi időszerű gya­korlati kérdést. Röviden azt mondhatnám : újabb lépése­ket tett előre a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség fon­tos céljainak megvalósításá­ban. Sebestyén Tibor IBécs) Kiállítás nyílt Buda­pesten az Országos Mű­emléki Felügyelőség székházában szerb mű­vészeti emlékekből. A Pest-Budára visszatért szerbek és templomaik több mint száz egyházi és világi emléktárgyát állították/ki: táblaképe­ket, egyházi pecsétnyo­mót, szentségtartókat, imakönyveket. Bemutat- ' ják egy szerb hercegnő esküvői szertartáson vi­selt koronáját is. Üjabb egészségnapot tar­tanak Kaposváron szomba­ton. Kezd hagyományossá válni az egészségmegőrző program színes, tartalmas eseménye a somogyi megye- székhelyen. A kerékpártúrá­val egybekötött egészségna­pon próbára tehetjük fiziku­munkat a tíz, illetve tizenöt kilométeres útszakaszon — indulás reggel 9 órakor, a megyei köjál elől. A köjál­ban számos ellenőrző vizs­gálatot is elvégeznek — ké­résre. Egészségügyi felvilá­gosító filmeket vetítenek, a számítógép is majd az egész­ségről „beszél” ... Érdemes lesz végigjárni a köjál labo­ratóriumait. Bacilusvadá- szatba kapcsolódhatunk be, máshol gombaismeretből vizsgázhatunk. A köjál udvarában ügyes­ségi kerékpárversenyt tarta­nak, itt használt kerékpárok csereberéje is lesz ... A kaposvári Kilián műve­lődési központ Fitness-napo­kat rendez. Ugyan idegen a fülünknek a szó, ám ugyanazt jelenti, amit szom­baton a köjálban csinálnak. Szombaton és vasárnap élel­miszeripari termékbemutató lesz a városi művelődési központban; megkóstolhat­juk a reformkonyha reme­keit. Bemutatkozik a Fit­ness Deseda Sportklub, va­sárnap délelőttől fogyasztó és kondicionáló tornabemu­tatót tartanak. A hétvége gazdag esemé­nyekben. Ma délelután 3 órakor nyílik meg a Somogy Megyei Múzeum épületében Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnö­kének államfői kitüntetései­ből rendezett kiállítás. Pár teremmel arrébb a kaposvá­ri születésű, neves spanyol fotós, Juan Gyenes fotómű­vész alkotásait tekinthetjük meg. A városi művelődési központban a Compur Fotó­klub ötödik megyei kiállítá­sa várja az érdeklődőket. Huszonöt éves a lábodi művelődési ház. A három­hetes rendezvénysorozat hét­végére eső eseménye: szom­baton dr. Benda Kálmán történész tart előadást a ma­gyar nemzeti öntudat törté­netiségéről. Nagyatádon va­sárnapig tekinthető még meg Honthy Márta iparmű­vész tűzzománc-kiállítása a Gábor Andor Művelődési Központban. A városi hely­őrségi klubban ma 19 óra­kor pódiümműsort tartanak, Szabó Gyula színművész mu­tatkozik be. Kaposváron, ugyancsak pénteken szakszervezeti együttesek gálája lesz. A La- tinca Sándor Művelődési Központban 18 órától a ka­posvári Rozmaring citeraze- nekar, a Somogyi Aprók táncosai, a Somogy Tánc- együttes, a Zengő népzenei együttes, a siófoki Bányász női kar, a kaposvári Cantus kórus, a somogytarnócai asz- szonykórus mutatkozik be, közreműködik továbbá a helyőrségi fúvószenekar és Szerecz Róbert bűvész. Barcson a Móricz Zsig- mond Művelődési és Ifjúsá­gi Központban is bemutatja ma műsorát Szabó Gyula ki­váló művész. Hétfőn a váro­si zeneiskolában Katona Ág­nes zongoraestjére kerül sor. Hétfői programelőzetesünk: Kaposváron, a Kilián György Városi Művelődési Köz­pontban a Fonómunkás klub tartja rendezvényét. Este ki­lenc órakor a dunakeszi Pin­ceszínház mutatja be műso­rát. Edward Albee Nem fé­lünk a farkastól című mű­vét Urai György rendezte. A múzeumi és műemléki hónap záróeseményeként ma fórumot rendeznek a népi építészetről Somogyszent- pálon. A helyi művelődési házban 18 órakor a község hagyományait bemutató ve­títés lesz. Képünkön : Csurgói Máté Lajos alkotása. A lábodi művelődési házban tekinthe­tő meg a művész kiállítása. Irodalom a hegyen KÖNYVESPOLC A hegyek még ott is, ahol a magasság hófödte csúcso­kat nem ígér, fennlkölt ma­gaslatokba röpítik az em­bert. A k-apos-i Lonlka-hegy csupán szerény dombocska — hét övezi hasonló lát­vánnyal a várost —; keleti hajlata, amely a szomszédos Ivánfa-hegyre néz, lenyűgö­ző. Olyan magaslat, ahonnan a lélek sárkányrepülői vi­torlázni indulhatnak. A szomszédos hegyen Rippl-Rónai ült... Kezemben Koczogh Ákos szerkesztette SzSgliget­album. Mi, déli partiak azt tartjuk, hogy a hegylánc So­mogyiból szemlélve fedi föl ‘ igazán titkait. Eötvös Ká- rolynalk igazat adva, misze­rint a tapolcai medence éke, „a világ legszebb vidéke a szigligeti öböl”, s a benne rejlő gyémánt Szigliget — biztosíthatom az olvasót, hogy a távolból nem fedez­hetjük föl. Tízegynéhány éve tán, hogy oda kirándultunk. A vár romjainak tövében lányom — aki akkor a be­tűvetést még nem tanulta — a látványtól elragadtatva rajzolni kezdett. A kirándu­lás az alkotóháznál ért vé­get. A Képzőművészeti Kiadó gondozásában a minap je­lent meg Kónya Kálmán fo­tóival, az időközben elhunyt Koczogh Ákos szerkesztésé­ben, a Szigligetet bemutató album. Irodalmi kalauz, így is mondhatjuk, hiszen az al- kotóház ablakaiból tárul elénk a táj. A sorhegy han­gulata ekképp visszhangzott Berzsenyiben: Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik A csendes Helikon. Jöjjetek, ó szelíd Aon szüzei, és verjetek itt lakást! A szigligeti Eszterházy- kastélytból átalakított alkotó­házat 1952-ben vették birto­kukba a magyar írók, ké­sőbb a zene, a festészet mű­vészei, s nemcsak hazai, ha­nem külföldi vendégek is. A Szigliget-alibum erénye ab­ban rejlik, hogy benne a táj históriáját a költők, elbe­szélők teszik igazán teljessé. Fodor András lírai képe együtt ragyog Egry Józsefé­vel, akinek emlékére A víz- renézőt írta. Az égig ér a tisztaság ... — olvashatjuk a versben. A szomszédos Bece-hegyen gazdálkodó Takáts Gyula Berzsenyi, Szigligeti, Kisfa­ludy Károly szellemi öröksé­géről vall a kötetben megje­lent Mit is segítsél című költeményében. Az alkotóház vendégköny­vébe jegyzett sorok, az itt megfordult írók jókedvéről is itanúskodnak. Ám megint csak Eötvös Károlyt idézhe­tem, aki a Balaton körüli utazásairól oly fenségesen szólt. A táj derűje a vendé­géket is fölébresztette — -idézi az album, mintha min­denáron bizonyítani igye­keznének Eötvös igazát: „A szigligeti öböl mosolyog előt­tem ...” — írta a tópart föl­fedezője, szerelmese. Kónya Kálmán harminc­két színes fotója is -belülről láttatja a tájat, Szigligetet és környékét. Horányi Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents