Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-28 / 258. szám
1988. október 28., péntek Somogyi Néplap 3 Ilyet nem szabad építeni! Ha a zsalut elveszik, a házfal összeomlik rint, a tervek legnagyobb részét engedélyezik is, de a használatbavétel előtt derül ki, hogy az épület belül homlokegyenest másként néz ki, mint ahogy az engedélyezett rajzokon szerepel. Ezen talán úgy lehetne változtatni, ha a kisebb tájegységeknek megfelelő ajánlott tei vek készülnének, bár az is igaz, hogy az eddig kínáli. tervek közül néhány elev? rossz. Nemcsak a felelőtlen épít- tetőket, építőket kell hibáztatni, hiszen vannak tervezők is, akik többször is javíthatatlan rajzokat tesznek az építésügyi hatóságok asztalára. A minisztérium kéri a tanácsokat, hogy ezeket a munkatársakat zárják ki a tervezői kollektívákból. A megyei főépítésztől megtudtuk, hogy már készül a somogyi tájra jellemző terv- katalógus, de eddig mindössze hat elfogadható munka érkezett a pályázatukra. Ezért felkérték „Az év lakóháza” pályázat megyei díjazottjait is a további hat terv elkészítéséhez. A megyei ÉSZB évente csaknem háromezer tervet véleményez, s ennek több mint felét azonnal elfogadhatónak találja. Leggyakrabban azért utasítják el a terveket, mert a ház nem illeszkedik az utcaképbe. A megyei tűzoltóság képviseletében Heizler György a tűzszakaszok ikialakításának kitételére hívta föl a figyelmet és kérte a tervezőket, építtetőket, hogy a szabályoktól való eltérési engedélyeket ne felmentésnek vegyék, hanem dolgozzanak ki ellensúlyozó műszaki megolHETVBN ÉVE TÖRTÉNT ________________________________________________________________________ A polgári demokratikus forradalom Somogybán Tervek és tervezők Építészek és házépítők tanácskoztak Ezentúl is szükség van az építéstervező szakértő bizottságok munkájára — állapította meg előadásában Schéry Gábor, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője csütörtökön, Kaposváron azon a tanácskozáson, amelyre elsősorban a magántervezőket, a hatóságok képviselőit és az építőket hívták meg. Azon túl, hogy év közben több pályázaton is lemérhető a megye építészeti munkája, minden évben közös értekezleten értékelik ezt a tevékenységet, ahol a résztvevők elmondhatják tapasztalataikat. Az építéstervező szakértői bizottságokat (ÉSZB) csaknem két évvel ezelőtt hívták életre, azért, hogy ezek segítsenek az építészeti környezet alakításában. Mint az osztályvezető elmondta, kettős feladat hárul a bizottságra: kivált azt vizsgálják, hogy az épület mennyiben illik bele az adott tájba, de azt is ellenőrzik, hogy a terv nem vét-e a paragrafusok ellen. Az utóbbi az elsőfokú építésügyi hatóság feladatkörébe is beletartozik, így hát a minisztérium szerint fölösleges, hogy a bizottságok is foglalkozzam;!* vele. Lőrinczné dr. Szabó Tünde megyei főépítész később elmondta, hogy á jövő év elejétől a megye egyetlen, kaposvári székhelyű ÉSZB- je az említett jogi kérdésekkel már nem foglalkozik. A minisztérium nemrégiben áttekintette a bizottságok működését és így képet kaptak a tervezők és a kivitelezők munkájáról is. A tapasztalatok szerint még mindig nagyon sok az elrontott terv, de a bizottságok sokszor csak nagyvonalú véleményt adnak az elképzelt épületről s így a tervező nem kap iránymutatást, miként dolgozza át rajzait. Figyelembe kell venni az építtető véleményét, mégis csak ő lakik majd az elkészült épületben, de a tervek nem mondhatnak ellent a hatósági előírásoknak sem. Ott vannak például a típusterv alapján készült házak, amelyek ugyan valamelyest átalakíthatok a majdani lakó kívánságai szeEgyre tartalmasabb együttműködés Megyénk gazdaságában, idegenforgalmában, kulturális életében és közéletében ma már számottevő a kül- kapcsolatok kiépítése, továbbfejlesztése — állapította meg a közelmúltban a megyei párt-végrehajtó bizottság. Különböző szervezeteink nemzetközi nyitásai, illetve a külföldi kezdeményezések fogadása a mai gazdasági, politikai viszonyok között indokolttá tették az ezzel kapcsolatos politikai irányítás, koordinálás és ösztönzés tapasztalatainak a számbavételét. Szükséges az új feltételekhez való alkalmazkodás fadatainak meghatározása is. Az összetettebb követelményrendszer szemszögéből tartotta célravezetőnek a megyei párt-vb a testvérmegyei kapcsolatok mérlegelését és a teendők kialakítását. Somogy jelenleg Kalinyin megyével (Szovjetunió) Bje- lovár megyével (Jugoszlávia) és a Friuli-Venezia-Giulia tartománnyal tart fenn testvérmegyei kapcsolatot. Az együttműködésnek gazdag, sokszínű múltja van. Főcél egymás életének, munkájának, törekvéseinek, a párt- szervezetek, az állami szervek és a társadalmi szervezetek tevékenységének megismerése, a tapasztalatok hasznosítása. így került sor a tanácsi, államigazgatási munka kölcsönös tanulmányozására, a megyék szakszervezeti, ifjúsági szervezetei, a megyei lapok szerkesztőségei közötti együttműködésre, s egyéb szakmai, művelődési, egészségügyi és sportkapcsolatok kiépítésére. Kapcsolataink Kalinyin és Ciechanow megyével a legkiterjedtebb. (A bulgáriai közigazgatási átszervezést követően 1988. január 1-jével a Kardzsali- val fennálló testvérmegyei kapcsolat megszűnt.) A megállapodásokban az önálló és kezdeményező, illetőleg a kialakult hagyományokon nyugvó kapcsolattartást szorgalmaztuk a társadalmi és tömegszervezetek, intézmények, vállalatok részére. Bjelovár megyével élénkítettük az együttműködést a kishatármenti települések közéletében. A testvérmegyei kapcsolatok kiépítése tette lehetővé, hogy a megyei pártbizottság politikai támogatásával az utazási irodák több baráti országba szervezzenek csoportos utazásokat. Valamennyi útvonalban szerepel néhány napos testvérmegyei tartózkodás is. A kulturális és sportegyesületeket fenntartó intézmények a pártbizottság ajánlásainak megfelelően szervezték kapcsolataikat. Kalinyinról, Kardzsa- liról és Ciechanowról irodalmi antológia készült, továbbá megjelent a megyéket kölcsönösen bemutató kiadvány. Megállapítható tehát, hogy a hivatalos kapcsolatfelvételek jegyéhen kialakultak a testvérmegyei együttműködés alapelvei, keretei. Ezek több mint két évtizeddel ezelőtti kizárólagossága módosult. Testvérvárosi kapcsolatok is létrejöttek, továbbá jelen vannak és sokasodnak a vállalatok gazdasági érdekű, az intézmények szakmai jellegű együttműködései. Politikai szempontból a megyei pártbizottság eddig is támogatta a kapcsolatok szélesítését. Az együttműködésben nem a kötelező érvényre, hanem az orientáló kezdeményezésre helyezte a hangsúly t : ezért egyre inkább a spontán kezdeményezések, az önálló gazdasági, intézményi kapcsolatfelvételek szerepe válik erőteljesebbé. A testület állást foglalt abban, hogy a barátság és a kölcsönös politikai tapasztalatszerzés bizonyítása érdekében az eddigi kapcsolatokat folyamatosan fenn kell tartani. A politikai kapcsolattartás keretein belül a mozgalmi együttműködés cseréjén túl a politikai rendezvényeken való részvétel, az előadócsere, illetve csere- üdültetés lehetőségeivel is. Kiemelték, hogy a testvér- megyei kapcsolatok megszűnése Kardzsalival nem indokolja a korábban kialakult és rendszeressé vált helyi, intézményi együttműködés felszámolását. Ugyanakkor a testület állást foglalt abban is, hogy megfelelő tájékozódás alapján megfontolja újabb testvérmegyei kapcsolatok kiépítésének lehetőségét. Dr. Tröszt Tibor 18 elsőéves kezdte meg az idén tanulmányait a szőcsénypusz- tai erdészeti szakmunkásképzőben. A gyakorlati oktatáson az erőgép (karbantartásával foglalkoznak. Okker Ferenc szakoktató irányításával a ihcngerfcjtömités cseréjét végzik A testvérmegyei kapcsolatok tapasztalatai dásokat. 1918. október 28-án, a Magyar Nemzeti Tanácshoz a megyében elsőként a kaposvári Demokrata Kör, majd másnap a függetlenségiek pártköre csatlakozott. Október 2ö-én este a szociáldemokratákkal pártgyűlést tartottak, s ezen nyilvánosan is kimondották csatlakozásukat. Másnap reggel a helyi szociáldemokrata párt- szervezet felhívással fordult a lakossághoz. Ebben a polgári társadalom biztonsága mellett kijelentették, hogy „Mi nem rombolni, hanem építeni akarunk! Az új Magyarországot akarjuk létrehozni, amelyben a tisztességes munka mindig megtalálja a boldogulását.” A vértelen polgári forradalmi változásért, amely véget vetett a monarchikus rendszernek és hazánkat rövidesen Európa legdemokratikusabb államává tette, a szociáldemokrata párt is kész volt harcolni. 1918. november 1-jén, délután 15 órakor a három párt a Turul Szálló (ma Dorottya) nagytermében kimondotta a Nemzeti Tanácshoz való csatlakozását és megalakította a Kaposvári Nemzeti Tanácsot. A tanács 56 tagja megválasztotta a végrehajtóbizottságot, melynek alelnökei Bók Zalán Lajos és Goiten Gábor két liberális polgári ügyvéd mellett, a szociáldemokrata párt elnöke Tóth Lajos nyomdász gépmester lett. Rövidesen a tanácsnak újabb és újabb csoportok, foglalkozási ágak jelentették be csatlakozásukat. November 4-én a helyőrség tisztikara és legénysége, illetve a csendőrség és a rendőrség is csatlakozott a tanácshoz. A polgári liberális változáskor szinte a megye egész közigazgatása megtalálható volt a helyén, és igyekezett magához ragadni a további „kezdeményezést”. November 5-ig a régi apparátus valóban hegemon szerepet töltött be. Különösen az akkor megalakult njegyei nemzeti tanácsban ragadta magához a vezetést, Széchenyi Aladár gróf, kormánybiztos főispánnal az élen. A hatalmat megszerző és arra jogot formáló liberális polgárság a szocialistáknak — csak laza pártszövetségben — a forradalmi energia levezetését szánta. Feladatul a földéhség csillapítását jó szóval és a meghirdetett földhöz juttatás törvényes mederbe terelését szerették volna rájuk osztani. Közben a polgári személy- és vagyonbiztonság védelmére önkéntes-zsoldos nemzetőrséget szerveztek. Ezt a központi rendeletre létrehozott karhatalmi szervezést az első hetekben még némi rokonszenv kísérte. Később, amint a téli időjárás miatt mind a politikai helyzet, mind a szolgálat nehézzé vált, a szolgálatból a polgárság elmaradt. Vidék- szerte pedig csak a vagyonosabb parasztok, kereskedők és iparosok jelentkeztek szolgálatra. A hónap végén a mernyeiek világosan értésére is adták mindenkinek: — „Az urak által alakított, őket védelmező, de az állam által nagy költséggel fizetett nemzetőrségre semmi szükség nincs, azt megszüntetik!” Rövidesen, december derekától már annyira leapadt a nemzetőrség száma, hogy a járási székhelyeken kívül sehol sem tevékenykedtek. A nemzetőrség mellett a kötelező polgárőrség szervezése is megkezdődött. November 7-től már a polgárőrökkel megerősített katonai és rendőri járőrök vigyáztak a város éjszakai nyugalmára. Amíg Kaposváron, leszámítva a december 11—12-i éjszakai nagyarányú fosztogatást, rend volt, addig vidéken fellángolt az osztálygyűlölet és a sokszor vele járó fölösleges pusztítás is. Az anarchikus fegyveres fosztogatástól és föllépéstől a munkások elhatárolták magukat és igyekeztek a közrendet, a munka és a termelés rendjét biztosítani. A megyében a leszerelt katonák mintegy 7—8000 puskát és pisztolyt megtartottak, és ez 1918—19 fordulóján, az anarchista föllépéseket, fosztogatásokat biztosította. A szervezett munkások a jogos népharcot és igazságérzetet elválasztották az esztelen pusztítástól és rablástól. A munkásság érdekeit védő és szolgáló fegyveres erő már november 5- én megszületett: amikor mintegy alegységnyi „munkás-nemzetőr” később hivatalosan is fölvette a munkásőrség nevet, megkülönböztetve ezzel magát a polgári nemzetőrségtől. December 12-ig, Kaposvár kifosztásáig, a polgárság és a köz- igazgatás vezetői a szolgálatukat munka után ellátó munkásőröket igyekeztek különféle gazdasági indokkal leszerelni, a létszámukat csökkenteni. Amikor viszont bajba kerültek az eddig elért eredmények, a közbiztonság érdekében azonnal megtalálták őket. Maga a főispán írta 1918. évi összefoglalójában, hogy „decembertől Kaposváron a munkásőrség és a rendőrség, a volt 44. gyalogezred posztjával karöltve tartja fenn a rendet.” A polgári forradalmi eredmények továbbfejlesztése, a baloldali fordulat 1919 februárja óta fokozatosan is érezhetővé vált. Ekkor a szociáldemokrata párt- szervezet osztályharcos tagjai és az ott tevékenykedő mintegy . harminc, magát már kommunistának tartó munkás, a földek, a nagybirtokok és az üzemek szocializálását vallotta programjául. Kenyértörésre a februári fordulat után, március 10-én került sor, amikor a munkástanács baloldalának nyomására egy háromtagú direktórium átvette a megye fölötti közigazgatási és politikai hatalmat. A fölfegyverzett munkások: a megyei munkásőrség mindenütt biztosította a rendet és így Somogy megye példája lett a hatalomátvételnek országosan is. A Tanácsköztársaság kikiáltása előtt a somogyi dolgozók tizenegy nappal megkezdték a közigazgatás és a politikai élet széles körű demokratikus irányítását. Andrássy Antal A résztvevők kifogásolták, hogy sokszor ellentmondásokat találnak az Országos Építészeti Szabványban. Javasolták, hogy az ÉSZB a típushibákról, az építési' hatóság a hiányosságokról készítsen közös kiadványt, amelyet a tervezők és a kivitelezők is igen jól használhatnának. A tanácskozás végén elhangzott, hogy ezt az építéstervező szakértő bizottság finanszírozza. Faragó László ÉPÍTŐIPARI STATISZTIKA A Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában megjelent a KSH 1987. évi Építőipari statisztikai évkönyve. A kiadvány adatsorai áttekintést adnak az építőipar termelési szerkezetének változásairól, a magánéipítkezé- sek és a kisszervezetek fejlődéséről, és még sóik .más szakmai kérdésről. A számsorokból kitűnik, hogy 1975 és 1987 között az ágazatban foglalkoztatottak aránya az állami építőiparban 34-ről 24 százalékra- csökkent, a szövetkezeteknél egy százallékkal emelkedett,
