Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-27 / 257. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 257. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 27., csütörtök GRÓSZ KÁROLY TÁRGYALÁSAI Eseménydús, gazdag program Teheránban ASTA-KONGRESSZUS Vidékre látogattak a küldöttek Horn Gyula ét Ándrikó Miklós tájékoztatója Fontos tárgyalásokkal folytatódott szerdán, teherá- ni látogatásának második napján Grósz Kdrolynak, a Minisztertanács elnökének programja. Ait Akbar Velajati iráni külügyminiszter reggel a szálláshelyén kereste fel a magyar kormányfőt. A ta­lálkozón megerősítette, hogy az ENSZ főtitkárának kez­deményezésére és a Bizton­sági Tanács tagállamai sür­getésére Irán részt vesz a béketárgyalások október 31- én Genfben kezdődő követ­kező fordulóján, és a kül­döttséget személyesen ő fog­ja vezetni. Fenntartásait is jelezve Velajati hozzáfűzte ehhez, hogy a tárgyalások nak a BT 598-as síámú ha­tározata végrehajtási módo­zataira kell szorítkozniuk. Grósz Károly a magyar— iráni viszonyt értékelve A hivatalos látogatáson az Iráni Iszlám Köztársaságban tar­tózkodó Grósz Károly miniszterelnök találkozott vendég­látójával, Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnökkel megállapította, hogy a Két ország között nincsenek vi­tás kérdések, az együttmű­Megalakultak a munkásőrség első baráti körei A Munkásőrség Országos Parancsnoksága a következő tájékoztatást adta • az MTI- nek: az utóbbi hetekben, na­pokban az ország több váro­sában, a főváros néhány ke­rületében új társadalmi kö­zösségek alakultak, amelyek a munkásőrség baráti köre néven az egységek, az alegy­ségek mellett működnek. Ezek alapítói volt munkás­őrök, az ifjúsági szervezetek aktivistái, közéleti emberek, munkások, értelmiségiek, tsz-tagok, fegyveres erők és testületek nyugállományú tisztjei, tiszthelyettesei, az MSZMP és a munkásőrség egykori szervezői, a munkás­őrök családtagjai, párttagok és pártonkívüliek. Ilyen ba­ráti körök működnek már többek között Szigetváron, Mohácson, Győrött, Kapuvá- rott, Marcaliban, Karcagon, Cegléden, Körmenden, Nagy­kanizsán, Gyöngyösön, Hat­vanban, valamint Budapest IV. és VI. kerületében is, az­zal a céllal, hogy tagjai erő­sítik a szocializmus értékeit, egyetértenek védelmével, ki­állnak a párt politikájának megújítása mellett. Egyben szimpatizálnak a munkásőr­séggel, érdeklődnek a mun­kásőrök tevékenysége iránt, erkölcsileg és anyagilag is támogatják a testületet. A baráti körök vezetői ismert közéleti emberek. Az ön- szerveződő közösségek önál­lóan alakítják ki program­jaikat. Megfogalmazott cél­juk, hogy megismerjék a munkásőrség feladatait, ezért rendszeresen szerveznek fó­rumokat, tájékoztatókat a munkásőrségről, továbbá idő­szerű politikai és lakóhelyi kérdésekről. A Munkásőrség Országos Parancsnoksága ér­tesülése szerint további mintegy 60 baráti kör van megalakulóban. Az orszá­gos parancsnokság közli, hogy egyetért e körök cél­jaival, s támogatja törekvé­seiket. A lavarmcntes szállitáiért Rakodási kampány a hét végén Az év vége közeledtével fokozódik az őszi szállítási csúcs. Az évente visszaté­rően igen nagy feladatot je­lentő őszi árumozgatás mi­nél zavartalanabb elvégzé­se érdekében a Központi Szállítási Tanács, a MÁV- val egyetértésben, a közel­múltban úgy határozott, hogy most e hét végén, október 28-tól 30-ig, és két hét múl­va, november 9-től 11-ig ra­kodási kampányt szervez. A kampány alatt a MÁV bizto­sítja a fuvaroztatók igé­nyeinek maradéktalan ki­elégítését, más oldalról, a fuvaroztatók részéről viszont alapvetően fontos, hogy az- előírt határidőn belül ürít­sék ki a kocsikat. A hétvégi, várhatóan meg­sokszorozódó rakodási fel­adatok zökkenőmentes lebo­nyolítása érdekében a MÁV megerősíti értesítési szolgá­latát. Nyugdíjasok bevoná­sával is, úgy alakították ki a vasutasok szolgálati ide­jét, hogy a fuvaroztatók igé­nyeit maradéktalanul kielé­gíthessék. Figyelemre méltó az az elhatározás, hogy e hét vé­gétől december 18-ig a MÁV garantált kocsikiállítási rendszert biztosít minden hétvégén — szombat, vasár­nap —, sőt hétfőn és kedden is. A fuvaroztatók érdekét szolgálja ez a garancia, ugyanis, ha a vasút valami­lyen oknál fogva nem tesz eleget a vállalatok megren­delésének, minden rakodás­ra ki nem állított kocsiért ezer forint büntetést fizet. ködés értékes, perspektivi­kus és példaértékűnek te­kinthető. Az iráni külügyminiszter a két nép érintkezésének többezer éves múltjára is emlékeztetve hasonlókép­pen őszintének és zavaró momentumoktól mentesnek minősítette a két ország vi­szonyát. Grósz Károly az iráni par­lament épületében Hasemi Rafszandzsanival, a madzs- ldsz elnökével a tervezettnél hosszabb, közvetlen és ol­dott légkörű megbeszélést tartott. Az iráni parlament elnöke nagy érdeklődéssel hallgat­ta meg Grósz Károly tájé­koztatását a szocialista or­szágokban lezajló átalakulá­si folyamatokról és sokszí­nűbbé váló külpolitikájuk alakulásáról. Kedvező véle­ményt mondott a Szovjet­unióban Mihail Gorbacsov által megkezdett változások­ról. Minden bizonnyal ta­pasztalatszerzési szándékkal Rafszandzsaní több kérdést is feltett az állami, a szö­vetkezeti -s a magánszektor­nak a magyar gazdaságban elfoglalt helyéről és szerepé­fői. (Folytatás a 2. oldalonj Vidéki kiránduláson vet­tek részt szerdán az Ameri­kai Utazási Irodák Szövet­sége 58. Világkongresszusá­nak küldöttei. A nemzetközi eseményre akkreditált új­ságírók részére Horn Gyula külügyminisztériumi és Andrikó Miklós kereskedel­mi államtitkár tartott tájé­koztatót hazánk aktuális bel- és külpolitikai kérdései­ről, illetve idegenforgalmá­ról. Horn Gyula — a Parla­ment épületében tartott tá­jékoztatón — hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan változáson megy keresztül, amely áthatja a politikai élet valamennyi területét» Magyarországon általános az egyetértés abban, hogy a demokratikus szocializmust kívánjuk megvalósítani. Az ehhez vezető út még nem kitaposott, a módszerek egyelőre kiforratlanok, erről jelenleg viták folynak or­szágunkban. Magyarország fel kíván zárkózni a fejlett európai demokráciához. Ezt szolgálja egyebek között az új alkotmány előkészítése, vagy a társasági törvény kö­zelmúltbeli elfogadása. Egy újságíró kérdése a többpártrendszer feltételei­vel foglalkozott, s ezzel kap­csolatban Horn Gyula kifej­tette: Magyarországon az egyik legfontosabb feladat olyan demokratikus plura­lista rendszer megteremtése, amely biztosítja, hogy kife­jezésre jussanak a szocializ­mussal nem ellenséges kü­lönböző politikai nézetek, vélemények. Jelenleg nem lehet egyértelműen megfo­galmazni, hogy egy majda­ni demokratikus szocializ­musban fennmarad-e az egypártrendszer. A többpárt­rendszer létrehozása nap­jainkban nincs napirenden Magyarországon — mutatott rá. Horn Gyula részletesen foglalkozott a magyar kül­politikai gondolkodásmódot meghatározó tényezőkkel, azzal, hogy tovább kívánjuk fokozni külső nyitottságun­kat. Ennek tükrében tett említést egyebek között ar­ról, hogy Magyarország egyezményt kötött az EGK- val, hivatalos viszonyt léte­sített a Koreai Köztársa­sággal, s megélénkültek a magyar—izraeli kapcsolatok isi Az államtitkár aláhúzta, hogy Magyarország nagyon érdekelt g hagyományos fegyverzet radikális csök­kentésében. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a szovjet csapatok Magyaror­szágról történő kivonására csak olyan általános európai leszerelési folyamat keretén belül kerülhet sor, amely magában foglalja az ameri­kai csapatok nyugat-európai távozását is. Egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Magyarországon állomáso­zó szovjet csapatok létszáma 1956-ban egy ideig növeke­dett, de azt követően nem módosult. Az államtitkár említést tett arról is, hogy jelenleg stílusváltás tapasztalható a szocialista országok egymás közti kapcsolataiban, a tár­(Folytatás a 2. oldalon) A Balatoni Intézőbizottság napirendjén Véleménykülönbség a tó vizének minőségéről Több mint háromórás vi­ta volt tegnap a Siófokon tartott BIB-ülésen. A félszáz résztvevő (szakmai beava­tottak, tanácsi képviselők, országos szervek küldöttei) közül csupán 13-an voltak a Balatoni Intéző Bizottság tagjai: így az ülés zárása­ként a fórum határozatkép­telen volt. Vélemények viszont fon­tos témában hangzottak el. Mindenki a Balatonért ér­zett felelősséggel nyilatko­zott. Az Építésügyi és Város­fejlesztési Minisztérium tá­jékoztatót készített a víz mi­nőségének védelme és javí­tása érdekében elrendelt korlátozások végrehajtásá­nak tapasztalatairól. — 1970 és 1980 között a balatoni partmenti települé­seken ötéves időszakonként több mint százezer saállás- hely létesült. Az 1983-tól be­vezetett korlátozások először 40 százalékkal csökkentet­ték ezt az ütemet, majd to­vább mérsékelték azt. A korlátozások tehát vissza­fogták az építkezést, de a Székesfehérváron a Garzon [Bútorgyár 4400 négyzetméter alapterületű gyártócsarnokkal bővült. Az új csarnokba NSZK-beli és olasz gyártmányú CN és CNC vezérlésű, progra­mozható gépsorokat helyeztek üzembe. Az új gépsorok pontosabb és jobb megmunká­lást, valamint a piaci igényeknek megfelelően a kis szériákra való gyors átállást is lehe­tővé teszik. A bútorgyár termékei a hazai piac mellett eljutnak a svéd, az angol, a francia és az amerikai üzletekbe is (MTl-fotó: Kabáczy Szilárd) felújításoknak, és a korsze­rűsítéseknek is gátjává vál­tak. Ezért a múlt év végén néhány engedményt tettek a korszerűsítések érdekében. A feszültségek azonban nem szűntek meg: az engedélyek­től eltérő, vagy engedély nél­kül létesülő épületek gom­bamódra szaporodtak. Rend­kívüli ellentéteket hozott felszínre az úgynevezett fog­híjak beépítése, illetve a zártkerti építkezések tilal- mà. A parti tanácsok elnö­kei hozzászólásukban támo­gatták az ÉVM módosítási javaslatait, azokat, amelyek jobban figyelembe veszik a helyi sajátosságokat: ahol a szigorú előírásokat teljesítik, ott megengednék" a tájba és környezetbe illő építkezést. A, tó biológiáját vizsgáló szakemberek viszont heve­sen tiltakoztak, mert a kor­látozások alapvetően a leg­fontosabb célt n.em érték el: a Balaton vízminősége — jóllehet ezt a megállapítást több jelenlevő vitatta — nem javult. Egyes területe­ken megállt ugyan az inten­zív romlás, más helyeken vi­szont nem. A tó helyzete nem reménytelen, de az elő­relépéshez nem szabad lazí­tani a korlátozásokon. Eh­hez fűzött megfontolandó gondolatot Farkas László balatonszentgyörgyi tanács­elnök: „Nem hiszem — mondta —, hogy alapvetően ezen múlna a vízminőség javítá­sa vagy romlása, hanem, hogy pénzszűke miatt leállt a kis-balatoni program. Ügy hiszem, ez a legfontosabb ok. amiért nem javulhat a tó minősége.” Az ÉVM végül is az ülé­sen elhangzott véleménye­ket is figyelembe véve állít­ja össze előterjesztését a kor­mány számára, hogy a tes­tület decemberben dönthes­sen a tilalom részleges fel­oldásáról avagy további fenntartásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents