Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-01 / 235. szám
1988. október 1., szombat Somogyi Néplap 3 Ái ufo/tó negyedév küixöbén Őszi számvetés a gazdaságról Az utolsó negyedév küszöbén a magyar gazdaság állapotát, annak pozitív vagy negatív jellegét nem lehet kizárólag a megszokott módon jellemezni, értékelni. A hagyományos elemzési módszernek az a lényege, hogy bizonyos adatokkal, általában az éves terv előirányzataival vetjük össze a rendelkezésre álló legfrissebb számokat s az összehasonlításból vezetjük le azokat a következtetéseket, megállapításokat, amelyek az adott időpontban a gazdasági helyzetet jellemzik. Az idei év egyébként eleve rendhagyónak ígérkezett. Két teljesen ÿj adókonstrukció egyidejű bevezetése, a minimális 15 százalékra méretezett fogyasztói árszintemelkedés olyan megterheléseket jelentett, amelyek egyes vélemények szerint a tervben megfogalmazott alapvető feladatok — az eladósodás lassítása, 250 millió dollár aktívum a konvertibilis elszámolási forgalomban, a költségvetési hiány mérséklése, az infláció kézbentartása — megvalósíthatóságát is veszélyeztethette. Az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban a volumenteljesítmények mindeddig és várhatóan éves szinten' is tervközelinek minősíthetők. A mezőgazdaság bruttó termelése a tavalyi alacsony, 1986-hoz képest visszaesett szintet ebben az évben a mintegy 5—6 százalékkal haladja meg. Az iparban fordítva lesz: több évi stagnálás után az elmúlt évben bruttó termelése majd négy százalékkal nőtt, ám az idén még az 1 százalékos növekedéshez is, jelképesen szólva év végi hajrára, a negyedik negyedévben felfutó téljesítményre lesz szükség. . Ebben az évben a tőkés' piacon az eladási körülmények nekünk kedveznek, amit sommázva az tanúsít, hogy exportáraink a múlt év azonos időszakához képest mintegy 13 százalékkal emelkedtek, az alapnyagoké és nyersanyagoké 20 százalékkal, az agrártermékeké 7 százalékkal. Az egyes árucsoportok eltérő — az anyagoknál pl. 30 százalék feletti — exportdinamikája tehát igen nagy mértékben a magasabb árszintből adódik, az export volumene csak szerény mértékben emelkedett. Bizonyosra vehető, hogy az adósságképződés lassításához tervezett és szükséges 250 millió dollár összegű külkereskedelmi aktívum realizálódik, ebben ázonban részük van a sz’erencsés körülményeknek. Ebben az évben mindkét viszonylatban — a konvertibilis és a rubelelszámolású forgalomban egyaránt javulnak a cserearányok s ez várhatóan elősegíti a népgazdasági jövedelem termelését. Rubelelszámolásban, mindenekelőtt a magyar—szovjet árucsereforgalomban évek óta érzékelhető cserearányjavulásnak nemcsak pozitív hatása van. A kontingentált és nem növelhető energiahordozó-, alapanyag- és nyersanyagszállítások csökkenő árszint mellett a korábbinál kevesebb magyar termék — gépipari javak — exportjára nyújtanak lehetőséget s újabban mind több feldolgozóipari vállalatnak vannak kapacitáskihasználási gondjai. EbFölmérik a somogyi műszakiak helyzetét Erősítik ac érdekvédelmet az üzemekben Somogybán is nagy érdeklődést keltett a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének országos érdekvédelmi konferenciája, amely azt szorgalmazta, hogy jobban vegyék igénybe a reálértelmiség szakértelmét. Christ Miklóssal, az MTESZ megyei titkárával a budapesti tanácskozás tapasztalatairól beszélgettünk. — Mindemképpen figyelemre méltó, hogy a résztvevők nem fogadták el az állásfoglalást, s választottak egy szerkesztőbizottságot, amely az elhangzottak alapján átdolgozza az anyagot. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez az országos elnökség elé kerül majd. Ez szántén megváltozott, a résztvevők megkapják, a tagegyesületek is megvitatják, mielőtt dönt róla az elnökség. Mivel így- lesz még egy forduló, az MTESZ félidős értékelésével együ-t tárgyalja meg az országos elnökség. Az egyesületek maguk döntenek a véleménymondás módjáról. Megemlítem például, hogy a Gépipari Tudományos Egyesület minden csoporttitkárt — így a somogyit is — összehívott az országos konferencia előtt, s ott kialakították a saját álláspontjukat. Szerintük az MTESZ-nek szakszervezeti funkciót is el kellene látni. A tanácskozáson azonban a hozzászólók többsége azon az állásponton volt, hogy a szövetség ne vállaljon ilyet. Továbbra is vita tárgya, hogy legyen^e egy mérnökkamara, amely a kiemelkedő szakembereknek plusz érdekvédelmet biztosítana. Ezt majd a további viták alapján döntik el. « — Sokan szorgalmazták, hogy a nagyobb döntések előtt mindig kérjék ki az MTESZ véleményét. Gondolom, hogy ez Somogybán is fontos. — Ez így van, nálunk azonban már megtettük az első lépéseket. Az MTESZ megyei vezetőségének és a megyei tanácsnak megvan az együttműködési -megállapodása. Például ennek alap'- ján javasoltuk, hogy a megyei fanács-vb tűzze napirendre jövőre a somogyi reálértelmiség helyzetét • a fölmérésünk alapján, örülünk annak, hogy a szövetség képviselője részt vesz két tanács- és egy vb-ülésen. így a mi véleményünk is benne lesz a döntésben. így az agrárfejlesztési koncepció megvalósulásáról, a megye közlekedéséről tárgyaló ülés ad további lehetőséget az álláspontunk és a szakmai tapasztalatuk kifejezésére. — Mire ösztönöz az országos konferencia, hogyan lehet jobban képviselni a műszaki értelmiség érdekeit? — Nekünk itt, Somogybán elsősorban a vállalatok vezetőivel kell együttműködnünk, velük elfogadtatni az MTESZ érdekvédelmi tevékenységét. Furcsa ez, hiszen egy jó gazdasági vezetőnek magától is tudnia kell: a fejlődés iránya megköveteli, ezt. Ettől függetlenül biztosan vannak olyanok, akikkel tárgyalnunk kell erről. Egyébként megyei szintű érdekképviselet nincs, mert partnerünk sincs. Később előfordulhat viszont, hogy egyéni esetekkel is kell foglalkoznunk az érdekvédelemben. Az viszont az országos döntéstől függ, hogy sikerül-e a szakszervezetekkel partneri kapcsolatot kialakítani. L. G. ben az összefüggésben a transzferábilis rubel több mint 10 százalékos felértékelése nem logikus, mert drágítja az amúgy sem bővíthető importot s erősíti az exportérdekeltséget, miközben az importtal nem ellentételezhető exportot nem kívánjuk, nem szabad növelni. Kevesebb jó szót, elismerést érdemel a kulcsfontosságú feladatok között szereplő költségvetési hiány mérséklése és az infláció tervezett keretek között tartása. A költségvetés az év kezdetétől hiánnyal gazdálkodott s hiánya az év derekán jóval meghaladta a költségvetési törvényben az év végére megszabott összeget. Kérdéses, hogy a nyári hónapokban foganatosított intézkedések — egyebek között a központi áremelések — képesek a kívánt szintre szorítani a költségvetés hiányát, az viszont már a nyár folyamán bizonyosság lett, hogy a központi áremelésekkel a 15 százalékosra hirdetett infláció már nem tartható. E tekintetben nem vigasz, még kevésbé gyógyír, hogy a nominális bérkiáramlás és az árszint egyaránt meghaladja ,a tervezettet, ily módon a reáljövedelem csökkenése az előirányzottnak megfelelő lesz. Lehet, hogy így lesz, ám a bekövetkezett anyagierkölcsi kár jóvátehetetlen. A lakosság reagálása természetes és előre kiszámítható volt: újkeletű megtakarításait nem takarékbetétben helyezi el, hanem készpénzben otthon őrzi, hogy esetleges áremelések hírére azonnal vásárolhasson. Egyébként a lakosság az OTP-nél nettó adóspozícióba került, miután hitelfelvétele többszörösen meghaladta betéteinek növekedését. Hosszú évek után most újra hallani lehet — Med- gyessy Péter miniszterelnökhelyettes egyetemi tanévnyitó beszédében — az antiinflációs magatartás szükségességéről, arról, hogy a gazdaságpolitika törekvése: az idei inflációs csúcs után ne következzen be újabb. Korábban szinte kizárólag az egyes esztendők reálgazdasági eredményei alapozzák meg a következő esztendő lehetőségeit. Ma is így van, de szerepük már nem kizárólagos. 1989 objektív adottságait és lehetőségeit az 1988-ban elérendő egyensúlyi helyzeten a tényleges inflációs rátán kívül az előkészítés stádiumában lévő rugalmas bérgazdálkodás — ez még nem bérreform — a költségvetési támogatások minden évben, ezúttal is meghirdetett csökkentése, és mint új követelmény: az áremelkedések ütemének visszafogására teendő intézkedések körvonalazzák majd. Az idén megalkotandó két további reformintézkedés, a társasági törvény és a vállalkozási nyereségadó-törvény a jövő évben még kevésbé munkál, hat. A társasági törvény életbelépése rövid idő alatt aligha indít el olyan tőkemozgásokat, amelyek a hatékonyság kimutatható javulását eredményeznék. Az áfa és a szja keserű tanulsága, hogy nálunk nincs adóreform áremelkedés nélkül. A vállalkozási nyereségadónak is lesz ilyen hatása, az ígéretek szerint — de ezek soha nem teljesültek — az új nyereségadó egymagában 5—6 százalékkal növeli — tehát tovább növeli — az idei fogyasztói árszintet. Nem lesz könnyű feladat az áremelkedések ütemének csökkentése, amikor újabb, inflációt tápláló intézkedések — a bérgazdálkodás liberalizálását is kö zéjük sorolhatjuk — lépnek életbe. Garamvölgyi István Utcai holmik BNV, 1988 ÓSZ Amikor a fogyasztási cikkekről beszélünk, általában műszaki cikkekre, ruhákra, élelmiszerekre gondolunk. Azaz mindarra, amit naponta használunk otthon. Holott e cikkek köre jóval bővebb. Ma néhány olyan áruról, gyártmanycsoportról számolunk be, amely az utcára kerül. Építőipari anyag, kerti ház, pad ... Utcai holmik. Szolgáltatásteremtés Evente két-három termékét törli a gyártási listáról a Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat. Ezzel szemben csaknem negyven új fejlesztési program indul, amelyből ötöt-hatot használnak fel az üzemek. Mindemellett visz- szaesett a kereslet a gyár készítményei iránt. A szakemberek elsősorban az építőipar visszafogott termelésével magyarázzák ezt, és hozzáteszik, hogy a felújítások üteme is lelassult. Bármennyire is szomorkodnak a Kemikálnál, a gyár ezeken a tendenciákon aligha tud változtatni, inkább úgy döntöttek a vállalat munkatársai, hogy nem a termékeik számát és árát növelik, hanem a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat teremtik meg. A gyártás mellett kereskedni szeretnének a saját termékeikkel. Mintabolt- hálózatuk .eddig is volt, igaz, nem mind tartozott közvetlenül hozzájuk, de tapasztalataik már vannak. Tíz éve még csak húszmillió forint volt a saját kiskereskedelmi forgalmuk, most ez 400 millióra gyarapodott, bár a nö" vekedésben közrejátszott ;> forgalmi adó is. A termékeikhez kapcsolódó szakipari munkákat is szeretnék maguk csinálni : az anyagok változó összetételét a saját munkatársaiknál senki sem ismerheti jobban. önelszámoló egységeket, leányvállalatokat alakítanak a kivitelezésre. Kudarcból siker A marcali építőipari kisszövetkezet kerti házat kínál a vásáron. Egy standon vannak a „szomszédvárral”, az Akku Gép Kisszövetkezettel, amely • autófelhajtóit, elakadásjelzőit és a tetőre szerelhető hófogóit reklámozza. Az építőszövetkezet évek óta ugyanazon a helyen található meg a BNV-n, és szinte mindig jelentkezik újdonsággal. Most azt tudtuk meg, hogy a kudarcból is lehet siker. Néhány éve kecsegtető tárgyalások indultak arról egy osztrák partnerrel, hogy a marcaliak exportálnak egy egész indiánfalut. Végül is az öröm korai volt, a megbeszélések kudarcba fulladtak. Ebből lett a siker. A nyugati tárgyalófelek nem felejtették el egészen a meghiúsult üzletet. És most a kisszövetkezet itthon, Fonyódon dollárért dolgozik az üdülőfalu építkezésén. A vásárban kiállított kerti ház is ugyanabból a fejlesztő munkából származik, mint amiből az indiánfalu született volna. Az ötlet tehát nem vész el, csak átalakul. Köztéri bútorok Esztétikus, modern és ugyanakkor mégis régies hatású utcabútorokat mutat Be az építőipari szabadterületen a kaposvári Univerzál kisszövetkezet. Elsősorban a MÁV részére fejlesztették ki ezt a gyártmánycsaládot, amely a siófoki állomáson mutatkozott be. Mintaoltalom védi a terméket. Evés közben jött meg a kis cég étvágya s tovább is fejlesztették a termékcsoportot. Asztal, szék, pad, pavilon, hirdetőtábla, hulladék- gyűjtő, virágtartó van már és további utcai berendezéseket is terveznek. Vásári beszámolóinkban többször volt róla szó: adni kell magunkra, megjelenésünkre. Nos: ha utcáinkon a kaposvári termékekkel adunk magunkra, akkor valószínűleg sikerünk lesz. F. L.—L. P. Fotó: Jakab Judit Oruágos vita és tanácskozás Á KISZ jövője a felsőoktatásban A felsőoktatásban működő KISZ-szervezetek politikai platformjáról, programjáról, szerveződési és működési elveiről országos vitát kezdeményezett legutóbbi ülésén a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa. A vita lezárásaként, a közös állásfoglalás kialakítása érdekében november 11—12-re összehívták a KISZ felsőoktatási rétegértekezletét. Ezen megválasztják az országos KISZ- értekezlet küldötteit is. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának titkárságán az MTI munkatársának elmondták: a rétegtanács kialakította politikai platform-tervezetét. Ez a kilenc oldalas dokumentum kimondja: az ifjúsági szervezet célja, hogy részt vegyen a demokratikus szocialista Magyarország megteremtésében, platformja és tevékenysége a marxista társadalomszemléletre és politikaelméletre épül. Az a cél, hogy minél többen csatlakozzanak ehhez az egyetemisták, a főiskolások, a fiatal oktató közül. Tőlük azt várja ebben a kérdésben a rétegtanács, hogy javaslataikkal „segítsék a végleges kidolgozást. A felsőoktatási KISZ-vezetők azt igénylik, hogy a vitában résztvevők minden eddigi korlátot és tabut elvetve gondolják végig: milyen politikai program és működési mechanizmus alapján rendelkezhet tartós befolyással az ifjúsági szervezet az egyetemeken, főiskolákon. A rétegtanács számol azzal, hogy a már meglevő, a most alakuló, illetve a jövőben létrejövő ifjúsági szerveződések, a különböző fórumok, esetleg diákszervezetek teszik majd széles körűvé az ifjúsági politikai, érdekképviseleti szervek rendszerét. Éppen ezért támogatja minden alkotmányos politikai csoport létét, s arra törekszik, hogy kialakítsa az együttműködés lehetőségét és ennek érdekében párbeszédet folytasson velük. A rétegtanácsnak is feli kell készülnie azonban arra, hogy az új szerveződések között lesznek olyanok is, amelyekkel politikai harcot kell majd folytatnia. E differenciált politikai viszony kialakítását, s ezzel összefüggésben a felsőoktatásban működő KISZ-szervezetek politikai programjának megfogalmazását alapozza majd meg a mintegy másfél hónapig tartó nyílt vita is. A rétegtanácsban is, az egyetemeken, főiskolákon is formálódnak elképzelések arról, hogy a KISZ-nek ebben a helyzetben hogyan kell átalakítania önmagát. Megoszlanak a vélemények arról, hogy milyen formában működjék tovább az ifjúsági szervezet. Vannak, akik azt az elképzelést támogatják, hogy a KISZ él- csapatszerűen működjék, a párt melletti elkötelezett erőket tömörítve. Vannak, akik azt hangoztatják, hogy a KISZ maradjon a párt egységes ifjúsági szervezete, de a párttal stratégiai szövetségben, partneri viszonyban működjék tovább. Mások úgy vélik, hogy a KISZ — elnevezésének megváltoztatásával és programjának módosításával — váljon a szocializmust vállaló, megvalósításában közreműködő, a párt stratégiai céljaival azonosuló ifjúsági politikai szervezetek önkéntes szövetségévé. Ezen a platformon a KIS? jelenlegi szervezetének átalakításával jöjjenek létre az egyes ifjúsági rétegek érdekeit és az értékkülönbségeket is megjelenítő, önálló ifjúsági politikai szervezetek.