Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-25 / 255. szám
2 Somogyi Néplap 1988. október 25., kedd Megnyílt az AST A világkongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) gok nem engedélyezték az október 23-ára tervezett megmozdulásokat. Mark Palmer az együttműködés fokozására, a Kelet-Európába s ezen belül Magyarországra irányuló amerikai turizmus elősegítésére biztatta a jelenlévő* üzletembereket. Ezzel összefüggésben említette, hogy Magyarországon a korábbiaknál jóval kedvezőbbek a külföldi beruházási lehetőségek. A nagykövet bejelentette, hogy Ronald Reagan amerikai elnök üzenetet intézett a világkongresszus résztvevőihez. A mintegy ötperces üzenetet a résztvevők hat nagyméretű vetítővászon segítségével kísérhették figyelemmel. Az amerikai elnök megemlékezett arról, hogy júliusban Washingtonban személyesen is üdvözölte Grósz Károlyt. Az akkori találkozón mindketten szorgalmazták a kétoldalú kapcsolatok bővítését, ezen belül idegen- forgalmi megállapodás aláírását. Az Egyesült Államoknak komoly gazdasági érdekei fűződnek a turizmus bővüléséhez. Az idegenforgalom elősegíti a népek közötti jobb megértés, bizalom kialakítását is — mutatott rá üzenetében Ronald Reagan, végül sikeres munkát kívánt a kongresszus résztvevőinek. Az ünnepség befejezéseképpen Beck Tamás kereskedelmi miniszter és Charles Cobb, az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterhelyettese szándéknyilatkozatot írt alá a két ország közötti idegenforgalmi kapcsolatok fejlesztéséről. A megállapodás szerint a két ország illetékes szervei a jövőben előmozdítják a hazai és nemzetközi turizmussal összefüggő információk cseréjét, az utazási irodák közötti együttműködést, s az idegenforgalommal kapcsolatos közös oktatási programok megvalósítását. A megnyitó ünnepséget követően Grósz Károly újságírók kérdéseire villáminterjút adott. Elmondta, hogy hazánkban az idegenforgalmi fejlesztések sorában kiemelt fontosságot kapott a minőségi turizmust szolgáló gyógy-, valamint kongresz- szusi turizmus. Különös figyelmet fordítunk a szállodaépítési program felgyorsítására. Ebben számítunk a külföldi tőke közreműködésére is. Jónéhány cég érdeklődik magyarországi idegen- forgalmi befektetések iránt, egyebek között az Egyesült Államokból, Nagy-Britan-. niából, Ausztriából, az NSZK-ból, sőt fnég a Koreai Köztársaságból is. Nemrégiben kezdték meg egy magyar—finn szálloda építését Budapesten a Dráva utcában, s a napokban teszik le az alapkövét a magyar—svájci tőkével épülő Thermal Hotel Aquimcumnak. Két nagy-britanniai céggel előrehaladott tárgyalások folynak, s úgy tűnik, hogy egyesült államokbeli vállalatok is hamarosan bekapcsolódhatnak a budapesti szállodaépítési programba. Részletesebb információt a miniszterelnök erről nem aidott, mondván, még nem fejeződött be a versenytárgyalás, s az üzleti korrektség titoktartásra kötelezi. Annyit mindenesetre elárult, hogy a Deák tér, a Madách tér és a Vár-kioszk területéről van szó, sőt — ha sikerül megkapnunk a Bécs— Budapest világkiállítás rendezésének jogát — szó van egy, az Óbudai-szigeten építendő szállodai komplexumról is. Az amerikai partnereik további telekjavaslato- ikfeit kérnek, ugyanis bíznak abban, hogy a magyar— amerikai légiközlekedési kapcsolatok megerősödésével erőteljesen fellendül a két ország közötti idegenforgalom. A nap további részében a kongresszus küldöttei plenáris ülésen vettek részt, majd délután folytatódtak az üzleti tárgyalások és tapasztalatcserék az A-pavilonban vasárnap megnyílt idegen- forgalmi kiállításon. A Magyar ENSZ Társaság ülése ar Uj dimenziót adott az emberi jogok területén is Az ENSZ napja alkalmából ünnepi ülést tartott hétfőn Budapesten a Magyar ENSZ Társaság. Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1945. október 24-én lépett érvénybe az Egyesült Nemzetek Alapokmánya, s a nevezetes dátumot 1948 óta a nemzetközi szervezet születésnapjaként ünnepük világszerte. E megemlékezésekhez csatlakozott hétfőn megtartott tanácskozásával a Magyar ENSZ Társaság. A testület tagjai elsőként Várkonyi Péter külügyminiszter tájékoztatóját hallgatták meg az ENSZ közgyűlés 43. ülésszakának eddigi tapasztalatairól. Az október közepén befejeződött plenáris tanácskozás tapasztalatait összegezve a magyar diplomácia vezetője három olyan kérdést emelt ki, amely közvetlenül érinti hazánkat. Az egyik ilyen kérdéscsoport a nemzetközi béke és biztonság problematikája. A nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerével kapcsolatban a szocialista országok már két éve közös határozati javaslatot nyújtottak be. A kezdeményezés abból indul ki, hogy a kölcsönös és sokrétű függőség korszakában a nemzetközi biztonság kérdése komplex módon merül fel, nem lehet azt egyszerűen katonai területre szűkíteni. Ma egyetlen állam biztonsága sem garantálható kizárólag katonai eszközökkel, és semmiképpen sem teremthető meg más állam vagy államok rovására. A biztonság fogalmába ma a világgazdasági, környezet- védelmi és emberi jogi, humanitárius témák is szervesen beletartoznak. A másik kérdéskör az európai együttműködés, ezen belül a bécsi utótalálkozó sikeres befejezése, amely utat nyithat az európai hagyományos leszerelési tárgyalások előtt. A hagyományos fegyveres erők és a fegyverzet korlátozása napjainkban az egész leszerelési folyamat egyik legfontosabb összetevőjévé vált. Az előrelépés ezen a területen ösztönözheti a haladást más területeken is. Annak hiánya viszont megakadályozhatja más, fontos leszerelési megállapodások elérését. Magyarország tevékenyen részt kíván venni a hagyományos leszerelés előmozdításában. Hazánk érdekelt abban, hogy már az első leszerelési intézkedések egyik résztvevője legyen. A harmadik kérdéskör az emberi jogok témája. Ennek a korábbiaknál nagyobb teret szentelt a világszervezet tanácskozásán elhangzott beszédében a magyar külügyminiszter. Az ENSZ munkája új dimenziót adott az emberi jogok területén a több oldalú Minden hatalmat a szovjeteknek! A jelszó a régi — a megvalósítására vonatkozó konkrét elképzelések újak. A szovjetunióbeli átalakítás folyamatában a politikai reform célja: a jogalkotás és az intézményrendszer átalakítása révén megteremteni a garanciákat ahhoz, hogy minden szinten kibontakozhasson a tanácsoknak mint igazi népképviseleti szerveknek a társadalmi, politikai teljhatalma. Az SZKP 19. országos értekezlete á nyáron világos politikai elképzeléseket vázolt fel a „Minden hatalmat a szovjeteknek!” lenini jelszavának megvalósítására. A pártfórumon megrajzolt elképzelések e hét végére konkrét formát öltöttek. Szombaton tették közzé az alkotmány módosítására és kiegészítésére vonatkozó tervezet szövegét, s a. vasárnapi lapokban olvasható a választói törvény módosításának tervezete, amelynek fő elemei az alkotmánymódosítás tervezetében is szerepelnek. A két dokumentumot országos vitára bocsátják, amely az elképzelések szerint több mint egy hónapig tart majd. Más országos vitákhoz hasonlóan várható, hogy sok joghézagra, nyitott kérdésre éppen a társadalmi eszmecsere világít majd rá. Nincs szó a szovjet alaptörvény egészének módosításáról; csupán három nagy fejezet változik, illetve egészül ki új elemekkel. A változások azokat a fejezeteket érintik, amelyek a tanácsok, az államhatalmi szervek tevékenységével foglalkoznak. A legfontosabb két változás a legfelsőbb államhatalmi testületnek az átalakítására, új államhatalmi szerv létrehozására, illetve az államfői poszt megteremtésére vonatkozik. Ezután a Legfelsőbb Tanács elnöke lesz az igazi államfő — míg eddig a Legfelsőbb Tanács Elnökségének mint kollektív államfői testületnek az elnöke volt a legmagasabb közjogi méltóság. Már a pártértekezletet megelőző időszakban jogászok, politológusok sokasága javasolta egy Széles társadalmi ellenőrzés mellett tevékenykedő államhatalmi testület és az elnöki rendszer megteremtését. A lapokban közzétett tervezet e javaslatok nagy részét is tartalmazza. A Népképviseleti Kongresszus felállításával létrejönne egy új legfelső állam- hatalmi testület. Ez az alkotmány elfogadásával és módosításával, egy folyamatosan működő kétkamarás Legfelsőbb Tanács megválasztásával, a Szovjetunió állami berendezkedésével, köz- igazgatási határaival, a Legfelsőbb Tanács elnökének megválasztásával, a kormányfő kinevezésének megerősítésével, népszavazások kiírásával, a kül- és belpolitika fő vonalainak kijelölésével foglalkozna. Évente egyszer ülésezne. A népképviseleti kongresszusnak 2250 küldötte lesz; megválasztásuk rendjéről a tervezet részletesen rendelkezik. Szól arról is, hogy a részben új feladatkörű, s évente kétszer, tavasszal és őszszel 3—4 hónapra összeülő Legfelsőbb Tanácsnak, illetve a LT két házának, a szövetségi és a nemzetiségi tanácsnak a tagjait hogyan kell megválasztani. Újdonság, hogy évente megújítják a LT két háza és állandó bizottsági tagjainak egy ötödét. A két ház szerepe megnő, mindenekelőtt a törvényalkotó munkában. Bármilyen elképzelés akkor lesz törvényerejű, ha azt a LT mindkét háza elfogadja. Az úgynevezett elnöki rendszer felé tett lépésként értékelhető, hogy a Legfelsőbb Tanács Elnöksége helyett a Legfelsőbb Tanácsnak választanak elnököt a Népképviseleti Kongresszus küldöttei. Az elnök mandátuma öt évre szól, s az elnök maximum két egymás utáni időszakra választható meg. A tervezet pontosan sorra veszi mindazokat a feladatokat és jogköröket, amelyek a LT elnökéi lesznek. Újdonság, hogy joga lesz elnöki utasításokat kiadni. A csaknem két teljes újságoldalnyi szövegtervezet taglalja a képviselők jogait, feladatait, a visszahívhatóság feltételeit. Létrehozzák az Alkotmányos Felügyelő Bizottságot, amely az állami élet alkotmányosságát hivatott felügyelni. Ennek egy évtizedre megválasztott 15 tagja értelemszerűen nem lehet tagja az államhatalmi testületeknek. Moszkvában megfigyelők a tervezett változtatásokat azon határozott politikai koncepció részének tekintik, amely az elmúlt időszakban jellemezte az SZKP és az egész szovjet társadalom megújulási törekvéseit. Emlékezetes, hogy a közelmúlt személyi változásai a párt- és államélet legfelsőbb szintjein megteremtették a továbblépés és a kibontakozás személyi feltételeit. A most közzétett tervezetek az alkotmányos, jogi garanciákat kívánják megteremteni ahhoz, hogy az átalakítás folyamata az intézményrendszerben visszafordíthatatlanná váljék. Mindezek azonban csak az átfogó kereteket teremtik meg. Amint azt manapság egyre gyakrabban hallani a legmagasabb rangú vezetőktől és a lakosság köreiből egyaránt : tettekre van szükség. Szántó András Hívők ezrei igyekeztek október 23-án a XIX. század elején épült egykori római katolikus székesegyházba tartandó ünnepi misére, azt követően, hogy a litvániai „Mozgalom a peresztrojkáért” előző napi alakuló kongresszusán bejelentették a litván kormány döntését, miszerint az 1956-ban nemzeti galériává alakított székesegyházat visszaadják eredeti rendeltetésének Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő, feleségeik társaságában a Kreml Szent György termében (Folytatás az 1. oldalról) reikkel gépgyártási együttműködési szerződéseket láttak el kézjegyükkel. Dokumentumokat írtak alá továbbá közös vállalatok létrehozásáról könnyűipari cikkek, ipari robotokhoz szükséges alkatrészek, környezetvédelmi berendezések, membrántechnikai eszközök, nagypontosságú fém- megmunkáló gépek gyártásáról. Ezekben a közös vállalatokban a szovjet és nyugatnémet cégek mellett fiqn és olasz cégek is részt vesznek. Helmut Kohl mostani moszkvai látogatása és Mihail Gorbacsov jövő évi bonni útja a szovjet—nyugatnémet kapcsolatok új szakaszát hivatott megnyitni — hangoztatta hétfői moszkvai eszmecseréjén Eduard Sevardnadze és Hans-Diet- rich Genscher. A két külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a magas szintű találkozók jelentős lendületet adnak majd az együttműködés fejlődéséhez. A . nemzetközi életben mutatkozó kedvező változások Sevardnadze és Genscher szerint megfelelő feltételeket teremtenek a párbeszéd élénkítéséegyüttműködésnek: a többi között az emberi jogok katalógusának megalkotásával, nemzetközi ellenőrzési mechanizmusok, szervezetek létrehozásával. Ezzel kapcsolatban Várkonyi Péter hangsúlyozta: a magyar külpolitika egyre markánsabb vonása, hogy a nemzetek közösségével karöltve gyümölcsöző' együttműködést alakítson ki az emberi és szabadságjogok egyetemes megvalósítására. A Magyar ENSZ Társaság tagjait ezután Simái Mihály akadémikus, a testület elnöke tájékoztatta az ENSZ Társaságok Világszövetségének Athénban megtartott, 11. európai regionális konferenciájáról. Gömbös Ervin, a társaság főtitkára az idei tevékenységet értékelve arról számolt be, hogy a Magyar ENSZ Társaság minden eddiginél nagyobb figyelmet fordított az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos munkára. Bejelentette, hogy a 11. európai regionális konferencia ajánlásának megfelelően a Magyar ENSZ Társaság emberi jogi bizottságot hoz létre, amely a különféle hazai társadalmi bizottságokkal, szervezetekkel együttműködve az emberi jogok hazai fejlődését szolgáló tennivalók „menedzselését” vállalja magára. hez, az eredményes együttműködés területeinek bővítéséhez az európai politikában és a nemzetközi kapcsolatok egészében. A tárgyalásokon megkülönböztetett figyelmet szenteltek a bécsi utótalálkozónak. Megítélésük szerint az értekezlet mielőbbi sikeres befejezését a helsinki lendület megőrzésének, a bizalom további erősítésének szük- gessége diktálja. Az esti órákban a szovjet vezetés a Kremlben díszvacsorát adott Helmut Kohl tiszteletére. A díszvacsorán, amelyen részt vett a legfelsőbb szovjet vezetés több tagja is, Gorbacsov és Kohl mondott pohárköszöntőt. Indokínai béketorv Hanoiban hétfőn nyilvánosságra hozták a három indokínai ország átfogó kambodzsai rendezési tervét. Vietnam, Laosz és a kambodzsai népi kormány az új ötpontos indítványt egy hete, a kambodzsai kérdéssel kapcsolatos dzsakartai munkacsoport-megbeszélésen terjesztette a khmer ellenzék és az ASEAN képviselői elé. Az új indokínai javaslat minden eddiginél átfogóbb, egyben konkrétabb, a kambodzsai kérdés politikai rendezését pedig egész Délke- let-Ázsia biztonsági rendszerének keretébe helyezi. Megismétli az eddigi indítványokat, amelyek Kambodzsa teljes szuverenitásának és békéjének biztosítását célozzák. Új elem, hogy a khmer felek megállapodása után szerződés garantálná, hogy semmilyen ország semmilyen formában nem gyakorolhat katonai jelenlétet Kambodzsában. Együttműködési megállapodásokat írtak alá
