Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-21 / 252. szám
1988. október 21., péntek Somogyi Néplap 3 I ___________A PÁRTOKTATÁSI ÉV KBZDETÉN (I.) A MEGÚJULÁS ZÁLOGA A FELKÉSZÜLTSÉG Betonkeverőt készített a Bárdibükki Állami Gazaság építőbrigádja. A szendipusztai automatizált tehenészeti telep silóterét bővítik; egyszerre negyed köbméter betont kever a gép, s így naponta száz köbmétert tudnak Szendipusztára szállítani. A beruházás félmillió forintba került. Hátként gondolkodnifonni a köxigazgatátban Két lépcső a Balaton partján A politikai és ideológiai aktivitás légkörében kezdődik ezekben a hetekben az 1988—89-es pártoktatási év. Feladatait messzemenően befolyásolják azok a változások, amelyek társadalmunk fejlődésének külső és belső feltételeiben végbementek az utóbbi években, s főleg azok, amelyek a májusi pártértekezlet nyomán alakultak ki. A korábbi évek dinamikus gazdasági növekedése után az utóbbi évtized nehézségeinek okait és következményeit nem könnyen érti meg és éli át a lakosság nagy része. Aggódva fogadják a hazai társadalmi feszültségeket, munkabeszüntetéseket, tüntetéseket és azokat az információkat, amelyek egy-egy szocialista ország belső fejlődési zavarairól szólnak. Hiteles válaszokkal A helyzetnek több olyan tényezője van, amely próbatétel elé állítja a szocializmus híveit, a magyar társadalmat. Tegyük hozzá: a helyzet ilyen változásai a kiegyensúlyozott fejlődés hosz. szabb időszaka után következtek be, amikor már „meg szoktuk” életünk akkori jellemzőit, s a jövőt illetően sem számoltunk a feltételek bonyolultabbá, nehezebbé válásával. Elméleti és ideológiai munkánk sem volt mentes leegyszerűsítésektől és illúzióktól a jövő képének megrajzolásában. Ezért nem meglepő, hogy a változások bizonytalanságot és zavart keltettek, élénk reagálásokat, vitákat hozták nemcsak munkánk gyengeségeiről, hanem olyan átfogó kérdésekről is, mint a szooiailizmus fejlődésének folyamata, a gazdaság irányítása, a párt és az állam szerepe a gazdaságban, a demokrácia, az emberi jogok, a nemzeti kérdés a szocializmusban, az ifjúság helyzete stb. A viták nyílt és korresi lefolytatása, a kérdések őszinte megválaszolása fontos feltétele a kedvező politikai légkörnek, a politikai egység erősítésének és az egység újrateremtésének. A helyzet tárgyilagos elemzéséből vonta le a párt- értekezlet azt a következtetést, hogy ma a párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az eszmei-politikai nevelőmunka. A pártoktatásnak tehát igazodnia kell a párt változóban lévő szerepfelfogásához. Ha az „ügyintézés” helyett valóban a mozgalmi jellegű vezető-szerepvállalás kerül előtérbe, úgy a pártnak érdekében áll, hogy tagjai megfelelő közéleti aktivitást fejtsenek ki. A párt nem tudja álláspontját kizárólag úgy képviselni, hogy a központi sajtóban, szóvivő útján vagy tanulmányokban, cikkekben fejti ki a véleményét; politikai aktivitásának, a tagság aktivitásában kell megnyilvánulnia. Ezért az is érdekében áll, hogy tagjai minden olyan társadalmi mozgalom, szervezet tagjai legyenek, amely társadalmi mozgalom és szervezet elfogadja a párt vezető szerepét és az általa megfogalmazott célok fő vonalaiban egybeesnek vagy nagyon közeliek a párt által megfogalmazott célokhoz. Ezért a pártnak el kell mennie a különböző szervezetekbe, rendezvényekre. és politikai meggyőződését aktívan képviselnie IkeOl. Ebihez pedig megfelelő felkészültségre, vitakészségre van szüksége. Felismerések a pártoktatásban Figyelembe kell venni azt is, hogy nőtt a pártoktatásban résztvevők érdeklődése és igénye az ország és saját helyzetük alakulását meghatározó körülmények, összefüggések, távlati lehetőségek megismerése és megértése iránt. A pártoktatás az egyik fórum, amelyen a tagság „helyzetbe” kerülhet. A párt központi szerveinek pedig kötelessége, hogy ne hagyják felkészületlenül a tagságot az olyan új kérdések megválaszolásához, mint pl. amelyeket az egyesülési és gyülekezési, a társasági törvény előkészítése vet föl. Fölvetődhet a kérdés, hogy a párt oktatási rendszere az elmúlt években segítette-e ezt az eligazodást és ideológiai megújulást, felszínre hozta-e, hogy szükség van az ideológiai megújulásra vagy — épp ellenkezőleg — konzerválta a korábbi álláspontokat és ennek megfelelően gátolta az ideológiai, politikai, gazdasági megújulást. A tapasztalatok arról tanúskodnak; a pártoktatás segítette a reform szükségességének fölismerését. Épp az oktatás során tapasztaltak vezettek azokra a felismerésekre, hogy ideológiai megújulásra is szükség van a társadalmi-gazdasági kibontakozás megvalósulásához. Az elmúlt évtizedben a pártoktatás megújításához tartalmi segítségként szerveződtek a különböző országos elméleti tanácskozások; a kapitalizmus fejlődésével összefüggő kérdések a kaposvári elméleti tanácskozáson, a műszaki haladás társadalmi összefüggéseivel kapcsolatos kérdések Székesfehérváron, a gazdaságpolitika gyakorlati megvalósításával kapcsolatos ideológiai kérdések Győrött. Ide kell sorolni a veszprémi országos elméleti tanácskozást, a gazdaságban végrehajtott reformok tartalmi értékelésétől. S nem utolsósorban ide kell sorolni a szegedi országos elméleti tanácskozást a szocializmus kérdéseiről. 1983-ban, amikor a félidős központi bizottsági ülés a XIII. kongresszust megelőzően már úgy fogalmazott, hogy az ideológia nem tudott lépést tartani a társadalmi-gazdasági fejlődéssel, levontuk azt a következtetést, hogy a lépéstartáshoz elsősorban az emberek fejében kell gyökeres átrendeződés, és ebben nagy segítséget jelenthet a megújuló pártoktatás. Azóta az oktatás évkezdése elçtt a Politikai Bizottság hoz döntést a következő oktatási év irányelveire. Ugyancsak 1983-ból származik az az állásfoglalás, amely a fenti feladatok anyagi-technikai felételeinek megteremtését szorgalmazza, így jött létre a Reflektor Kiadó, amely a szemléltető eszközök megújítására hivatott, s vezették be a videózást, a számítástechnikát azokban a központokban, ahol a propagandisták felkészítése folyik. 1986-ban döntöttek a közép- és felsőfokú politikai továbbképzésről és a Politikai Főiskola, a politikatudomány egyetemi rangra emeléséről. A Politikai Főiskola gyökeres „átépítése” most van folyamatban. Ideológia és gyakorlat Vannak, akik kételyüket abból kiindulva fogalmazzák meg, hogy szerintük az oktatás közvetlenül a napi politikát szolgálta s közben válasz nélkül hagyta az embereket foglalkoztató kérdéseket, s emiatt veszített vonzerejéből. Ezzel vitatkozva fogalmazható meg a harmadik érv. A kiindulópont az, hogy a taggyűlések nem töltik be a szerepüket, nem működnek az agitációs fórumok stb. Tény, hogy a pártoktatástól mint az egyetlen működő mozgalmi formától várták az emberek a keletkezett űrök betöltését, s így az az elméletigényes szemléletformálás és az aktuális problémák megvitatásának kettős szorításába került. Az aktuális kérdések hátterének feltárása természetesen továbbra sem kerülhető ki. Ahogyan a Politikai Főiskola tanévnyitóján Grósz Károly, a párt főtitkára is kiemelte: „a pártoktatás továbbfejlesztésében a hangsúlyt a politikai munka konkrét, és most időszerű feladataira való felkészítésre kell helyeznünk”. Nem a pártoktatás dolga azonban megmondani, hogy egy-egy pártszervezetben milyen politikai döntésekhez hogyan kapcsolódjanak az emberek; hogy az ottani gazdasági kérdéseket hogyan kell aktuálisan kezelni stb. Mindezek a taggyűlés, a napi agitáció feladatai. A pártoktatás funkciója, hogy elméletileg megalapozza a tagság és a hozzá kapcsolódó rétegek, emberek vitakészségét, cselekedeteit. Ebből következően nem lezárt rendszereket ad közre, hanem tanulmányokat, cikkeket, elképzeléseket, ilyen vagy olyan véleményeket és ezeket ütközteti. A pártoktatás természetesen nem adhat mindenre választ. Egy ma fölmerülő kérdésre nyilvánvalóan még nincs felelet, de itt lép be a folyamatba a propagandista, aki az elméleti alapokat tudja aktualizálni a legfrissebb információk alapján és a tagság kérdéseinek megfelelően. A legjobb szemléletformáló erő a reálfolyamat, s ezt nem lehet helyettesíteni ideológizálással. Ha a reálfolyamatok más irányba hatnak, mást tapasztal a saját bőrén a hallgató, mint amit mondanak neki, akkor ez az ellentét feloldhatat- lanná válik. S mert nagy társadalmi feszültségekkel kell számolni, nyilvánvalóan továbbra is lesz egyfajta elfordulás a „hivatalos” ideológiától, ennek megfelelően a pártoktatástól is. Ezért az oktatás szervezése során a pártszervezetek gondosan mérlegeljék a reálfolyamatokat, a belőlük fakadó politikai szükségleteket, az emberek, a párttagság érdeklődését, s legyenek érzékenyek a kérdésekre, nyitottak a vitára. Kemény László A Balaton-parti községek tanácsai januártól közvetlenül megyei irányítás alá kerülnek. A kétlépcsős köz- igazgatásra való áttérés volt a témája szerdán annak a siófoki eszmecserének, amelyen részt vettek a megyei pártbizottságoknak a térségben élő tagjai, valamint a Siófoki, a zaimárdi, a földvári és a szárszói párt- és tanácsi rvezetők. Dr. Gyenesei István megyei tanácselnök vitaindítójában elmondta: 1989. január 1-jétől az úgynevezett mintaközségek, illetve a Ba- laton-part községi tanácsai kerülnek közvetlenül megyei irányítás alá. Somogybán 68 tanács van, ebből 28 lesz közvetlen irányítású, a tanácsok egyharmada. Ezek működési területein a lakosságnak majdnem a háromnegyede él. A vitában a jelen levők közül mindenki elmondta a véleményét. Bereczk Gyula szárszói tanácselnök szerint a megyei apparátus tagjai nem készültek föl kellően az átállásra. Mint mondta, napx>nta jelennek meg a munkatársak a községekben, de a korszerű irányítási rendszerről véletlenül sem esik szó. Nem értett egyet a Siófoki Városi Tanácsnak azzal a határozatával sem, amely az eddigi kapcsolatokat, a koordinációs lehetőséget, az igazgatási társulást megszüntette. Hangsúlyozta : a várossal és a többi balatoni községgel a tisztességes mellérendeltségi kapcsolatra továbbra is szükség van. Miután megvalósul az új, korszerű szervezet, ki kell alakítani az emberi, munkatársi kapcsolatokat, amelyek régebben a város, illetve a járás és a községek között megvoltak. Tóth János, a földvári tanácselnök a többi között elmondta : a fiatal tanácsi doilgozótk képzésére nagyobb súlyt kell fektetni. A továbbképzéseken tapasztalt szakemberek tartanak előadásokat, ám a nyelvezetük érthetetlen, magyartalan, a fiatalok panaszkodnak, hogy alig értik őket. Javasolta, hogy a megyei továbbképző intézetben fő állású tanárok is tanítsanak. Kiss Péter Sándor zamár- di tanácselnök szerint faluját kétszeresen is érinti az átszervezés: január 1-jétől nagyközségi rangot kapott és most átáll az új irányítási rendszerre is. Ugyanakkor a többi, környékbeli tanáccsal összehasonlítva a zamárdi apparátus létszámát és bérszínvonalát tekintve hátrányban van. Szerinte a város vonzáskörzeti ellátó-szolgáltató szerepe, felelőssége ezután is fontos, ezért hatékonyabbá kell tenni a koordinációt. Ez különösen érinti Zamárdit, mert közel van Siófokhoz, sok területen szoros a kapcsolata a várossal, annak intézményeivel s a közművek tekintetében is. Tehát a kétszintű irányításra való áttérés után sem szabad a kapcsolatokat felszámolni. Dr. Gáti István, Siófok tanácselnöke hangsúlyozta, Nem álltam egyedül mindazzal szemben, amely végül is arra késztetett, hogy e hét keddjén lapunkban nyílt levélben forduljak az Állami Biztosító vezérigazgatójához. Mint az OTP Somogy Megyei Igazgatóságától értesítettek: a takarékpénztárhoz is jó néhány kétségbeesett, illetve kétkedő ügyfél — náluk adós — fordult panasszal, illetve kérdéssel arról, hogy igaz-e, amit a biztosító emberei mondtak neki; igaz-e, hogy ha nem kötnek új és drága biztosítást, akkor az OTP egy összegben visszaköveteli a pénzét. Illés Antal, az OTP megyei igazgatója mondta : — Magunk is megrökö nyödtünk, amikor az ügyfe- leinktől és az újságiból értesültünk a történtekről. Ezért különösen fontosnak tartom leszögezni, hogy az Országos Takarékpénztár egyik biztosítótársaságot sem hatalmazta föl arra, hogy az OTP nevében kölcsönmegvonás- sal ijesztgesse az embereket. Ilyen szándékunk nincsen, nem is volt. A takarékpénztár meg kívánja tartani ügyfeleit, jövőre már versenyezni fogunk a kereskedelmi bankokkal is a lakossági pénzügyietek terén, tehát még Inkább meg kell nyernünk az embereket. Az OTP senkit sem fenyeget, senkit sem akar lehetetlen helyzetbe kényszeríteni, tönkretenni. — De a takarékpénztár mégiscsak biztosításhoz köti hogy szó sincs a kapcsolatok megszüntetéséről, az ellátásban például erősíteni kell az együttműködést, ám a kétlépcsős irányítási rendszer lényege éppen az önállóság. Az eddigi kötelező „gyámkodás” szűnik meg a város részéről például az építés irányításában. Rendkívül merész lépés az új irányítási rendszerre való áttérés, de kétségtelen, ez a kor, a jövő követelménye. Mindenkinek meg kell tanulnia önállóan dönteni s a döntésért felelősséget vállalni. Dr. Gyenesei István a vitát összefoglalva mondta: újítani, változtatni, korszerűsíteni szükséges minden területen. Meg kell adni a testületeknek a jogot arra. hogy döntsenek. Ne az apparátus minősítsen. Sokszor elhangzott, hogy alternatív javaslatokat kell a testület elé vinni, mert enélkül nincs döntési helyzetben. A megyei tanácsnak nem az a feladata, hogy a helyi tanácsok belső dolgaiba beleszóljon. Szolgálati jellegű, korszerű megyei tanácsra van szükség, amely csupán a törvényességet hivatott vizsgálni, ellenőrizni. a hosszú lejáratú, nagy összegű hitelt. — Igen. Ezt minden pénzintézet megteszi. De úgy tu dom, hogy a régebben megkötött lakásbiztosítási szerződések még az Állami Biztosító szerint is 1990-ig érvényesek, akkor szűnnek meg véglegesen. Addig nálunk bőségesen van idő rá, hogy kidolgozzunk egy olyan pénzügyi, biztosítási konstrukciót, amely alkalmas arra, hogy az OTP által kihelyezett kölcsönökre fedezetet nyújtson. Keressük a lehetőségét, hogy a takarékpénztárnak és az ügyfeleinknek is megfelelő, nem hátrányos megoldást találjunk. S ahogyan egyik biztosítót sem hatalmaztuk föl rá, hogy a nevünkben revoi- verezze az ügyfeleket, úgy azt sem kívánjuk majd ki kötni, hogy melyik biztosítótársaság legyen az, amelyiknél az OTP-kölcsönnei terhelt ingatlant biztosítják — Tehát ha most valaki nem hajlandó új szerződési: kötni az Állami Biztosítóval, akkor az OTP felől biztonságban érezheti magát. — Igen. így összegezhető mindaz, amit elmondtam. A biztosító ügyfélszerzési módszereit nem az én dolgom minősíteni. De ebben az esetben kifogásolom, mivel az Országos Takarékpénztár nevében nem nyilatkozhattak volna az Állami Biztosító munkatársai. L. P. ötvenezer doboz pilótakekszet készítenek havonta a marcali kenyérgyárban a Győri Keksz- és Ostyagyárnak bérmunkában. A tésztalapokat a győri gyártól kapják, a krémet Marcaliban kenik rá. Itt állítják össze a süteményt és itt is csomagolják azt. A biztosító visszaélt az OTP nevével A takarékpénztár nem vonja meg a kölcsönt
