Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-19 / 250. szám
1988. október 19., szerda Somogyi Néplap 5 A Kis-Balatonról tanácskoznak SZÍNHÁZI BEMUTATÓ Magyar táncok a tulipánok országából BUZSÁK VENDÉGE A HOLLAND PHOENIX EGYÜTTES A nem mindennapi élményt nyújtó éjszakát kellemes kirándulás követte Csisztára, a fürdőbe, ahol a vendéglátó buzsáki táncosok már nem is bográcsban, hanem üstben főzték a halászlét a holland Phoenix együttes negyvenöt tagjának. Délután ismerkedés a településsel: ámuló tekintetek a tájház falain látható hímzéseken, a templomban, majd rövid pihenő az általános iskolában, utána készülődés a próbára, majd az esti előadásra. Vasárnap óta Buzsák vendége a hollandiai Phoenix táncegyüttes. Hétfőn este a vendéglátók tiszteletére adtak műsort. Vincze Lajosék kellemesen befutott konyhájában beszélgetünk a házigazdával és vendégével, Max Reime- rinkkel. A tolmács: csinos, fiatal hölgy, kínai származású. Ö már Hollandiában született és kitünően beszél magyarul ... — Az utrechti magyar együttesben tácclok. Többször jártam Magyarországon, ahol sok barátom van — mutatkozott be Hedy Tjo- eng. Házigazdánk, Vincze Lajos, a buzsáki hagyományőrző népi együttes egyik alapító tagja. 1947-ben kezdett táncolni az együttesben, a szívpanaszai miatt azonban tizenkét évig pihennie kellett. Nővére, Barcsakicsné Vincze Mária az együttes legidősebb (hetvenéves) tagja. Az ő noszogatására egy év óta ismét táncol Vincze Lajos. — Az együttesben tízéves kortól már táncolnak a buzsáki gyerekek, mint régen; ,a legidősebb táncos, mint már említettem, a nővérem. Ha már családfőt említett, ketten osztozhatunk ebben a szerepben. Köbben a szépen terített asztalra friss kenyér, sajt, kolbász, sonka és zöldpaprika került. S italok: sör, man- góból készült üdítő, bor. A házigazda tíz éve nem fogyaszt se kávét, se bort, se sört. — Nekem józanul is jó kedvem van — nyugtázta koccintásra hajló kezünk kíváncsi mozdulatát. Max Reimerink több napot tölt a családnál, nyílt tekintetén látszik, nagyon jól érzi magát Vincze Lajoséknál. — 1986-tól táncolok. A menyasszonyom vett rá, hogy ha vele akarok járni, iratkozzam be az együttesbe, ahol ő már régebb óta táncolt. — A Phoenix együttes programját ismerve tudom, hogy magyar táncokat is bemutatnak. Láttak már eredetit is? — Természetesen. Másfél éve járt nálunk a jászberényi néptáncegyüttes, tőlük láttam, hogyan táncolnák a magyarok. — Milyennek képzelt el egy magyar falut? — Jobbak a körülmények, mint véltem. A vendéglátás szívélyes, az emberek integetnek, kedvesek. Hétfőn este zsúfolásig megtelt a buzsáki művelődési ház. Akinek nem jutott se ülő-, se állóhely, kintről nézte a holland táncosok műsorát. Amint fölgördült a függöny, szinte a tenger sós szagát éreztük terjengem a helyiségben. A tengerészek tánca afféle elbeszélése volt a holland hajósok életének. Ezt követően érdekes táncjelenetben elevenedett meg az otthon maradott lányok és asszonyok hétköznapi munkája, a hálókészítésv a szövés, a fonás és természetesen — a várakozás ... A Phoenix holland tánc- együttes vezetője: André van de Plas. — Az eredeti foglalkozásom tanító. Az együttesben többen is gyakorolják ezt a hivatást, én két éve már csak a táncnak élek. Több helyen is tanítok táncot, elsősorban magyart. — Hol tanulta a magyar néptáncokat? — Itt, Hollandiában. Novak Ferenciül és Mucsi JóÖsxi megyei könyvhetek A szövetkezeti könyvterjesztés ünnepi eseményét, az őszi megyei könyvheteket október 22-től már 28. alkalommal rendezik meg. Az országos megnyitót ezúttal a Vas megyei Szentgotthár- don tartják — jelentették be a szervező bizottság képviselői tegnapi sajtótájékoztatójukon a Téka Könyvértékesítő. Könyvtárellátó és Könyvkiadó Vállalat székházában. Drucker Tibor, a Téka igazgatója elmondta: az ország 185 szövetkezeti könyvesboltját a vállalat látja el. Ezeknek a könyvüzleteknek a tavalyi forgalma több mint 17 százalékkal haladta meg az előző évit, elérte a 900 millió forintot. Az eredmények az idén már nem ilyen imponálóak, a forgalom 20-25 százalékkal esett vissza, amelynek okát az igazgató a személyi jövedelemadó bevezetésében, a kultúrára fordítható összegek csökkenésében látta. Maga a könyvterjesztési rendszer is gondokkal teli, hiszen az SZJA a bizományosok jövedelmét is alaposan megnyirbálta. Az említett nehézségek ellenére a szövetkezeti könyvesbolt-hálózat az elmúlt években az. ország könyvkereskedelmének jelentős tényezőjévé vált. A rendezvény tulajdonképpen egy bő hétig tart, hiszen 30-án már befejeződik. Ez egyébként az országos szervező bizottság szándékát jelzi, a tapasztalatok szerint ugyanis a korábbi két-három hétig tartó eseménysorozat a végére nagyon „lecsendesedett”. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a megyei könyvhetek történetében először 60 címből álló könyvheti ajánlólistát készített erre az alkalomra szépirodalmi, gyermek- és ifjúsági könyvekből, tudományos és szakmunkákból. Madárjóslás a poliszban zseftöl. Ök a mestereim. — Mit tart jellegzetesen magyarnak a mi táncunkban? — Az improvizációs készséget. A magyar táncok telis-tele vannak variációkkal. Az együttes nagy sikert aratott a magyar, a román, az izraeli, a holland és az amerikai táncokkal. Horányi Barna Tudományos konferencia Kaposváron Ugye, mindannyian ismerjük Oidipusz király szomorú történetét? A thébai uralkodó önnön tudta nélkül esett bűnbe: megölte -saját atyját, s édesanyját vette feleségül. A görög drámák dramaturgiája szerint: bukása magától értetődő. Gondolkodtunk-e már azon, hogy miért ennyire kézenfekvő Oidipusz végzete? Hiszen mai logikánk szerint nem terheli bűn: ugyanis semmiről nem tudott. Ám a görög demokrácia embere másként gondolkodott mint mi. Ügy látta, hogy a dolgok nem tudása nem mentesít, nem old föl senkit a vétke alól, s ugyanolyan felelősség terheli, mintha valamennyi szükséges információ birtokában döntött volna. Lám: ennyit változott a világ harmadfél évezred alatt! Egyébként nagyon kevés az alkalmunk éppen színházi előadás kapcsán töprengeni ilyesfajta filozófiai kérdéseken, mert színházaink csak nagyon-nagyon ritkán veszik a bátorságot, hogy görög darabhoz nyúljanak. A kaposvári Csiky Gergely Színházban Babar- czy László most megtette, s ezzel ünnepi pillanatban részeltette a színészeket és a közönséget egyaránt. A rendező Lukáts Andorral közösen az Oidipúsz-mondakört dolgozta föl, a három klasz- szikus görög drámaíró munkáiból. Szophoklés alkotásai képezik a kaposvári darab hangsúlyos részét, de találunk átvett mozzanatokat Aiszkhülosz és Euripidész drámáiból is. Így aztán teljes és egész történet tanúi lehetünk. A rendező, mint a görög dráma alapos ismerője, tisztában van azzal, hogy a mai néző számára nem lehet a filológiai pontosságú görög játékot bemutatni, mert másként működik az élete, észjárása, mint a klasszikus demokráciához szokot poliszlakónak. Éppen ezért elhagyják azokat a részeket, amelyek az eredeti szövegben a számunkra átláthatatlan szövevényt alkotó istenekre való hivatkozást teszik ki. Gördülékenyebb, tisztább lesz így a történet. Irodalomtörténeti tanulmányainkból tudjuk, hogy a dicső V. század drámáiban mindenkor a történet hármas egységét figyelhetjük meg.- (S kivált igaz ez a három nagy drámaíró műveire.) A cselekménynek van egy olyan meséje, amely a görög mítosz világára utal, s bizony számunkra ez a leghomályosabb rész, hiszen csak meglehetősen gyér ismeretekkel rendelkezünk e területen. (Most irigykedhetünk igazán nagyapáinkra a görögös műveltségükért !) A kaposvári játék első jelenete hordozza magában ezt a réteget, amely színház a színházban. A színészek eljátsszák Oidi- púsznak egykori hőstetteit. Itt kell megemlítenünk azt a pontosan kimunkált koreográfiát, amelyet György- jalvay Katalin vendégként tanított be a kaposváriaknak. A dráma második rétegét a szereplők személyes konfliktushelyzete adja. Oidipúsz Teiresziásszal, a vak jóssal kerül konfliktushelyzetbe, aki bűnének egyedüli tudó- já. A vak jós tudományát a madarak röptéből szerzi. (A mítosz egy újabb kézzelfogható bizonyítéka, amit Ba- barczy megerősít azzal, hogy Teiresziász személye mintegy átmenetet képvisel a mítoszból a polisz valós világába, ugyanis koturnusz- ban lépteti színpadra a szereplőt, miként a kezdetben táncoló színészeket.) A játék harmadik rétegét a polisz életére, társadalmi problémáira történő utalások adják. Oidipúsz király sorsa a politikai cselekvés hatásaira figyelmeztet bennünket. E klasszikus három réteg mellett — amelyet a néző számára is pontosan és érthetően fejt ki a kaposvári előadás — nem szabad megfeledkeznünk egy negyedikről sem, s ez nem más, mint az a többletismeret, amelyet az elmúlt két és fél évezred alatt az emberiség fölhalmozott. Ez a réteg tehát a dráma mindenkori aktualizálható- sága. Szerencsére — jó érzékkel — Babarczy László mégha kínálkozna is mód — tartózkodik attól, hogy — éljen ezzel a lehetőséggel. A nézőre bízza, hogy miként értékeli a színpadon lejátszódó történetet. Csupán jelzi, hogy olvasatában Oidipúsz egy energikus, fizikálisán erős alkat, kissé a lélek dolgainak rovására. Éppen ezért indokolható ' rendezői szempont a szerepet Lukáts Andorra osztani — holott más szempontból ez nem lenne talán eny- nyire nyilvánvaló. Nem is sikerül mindig meggyőzni a nézőt, hogy helyes választás volt. Iokasztét Molnár Piroska alakítja, a tőle megszokott, ki emelkedő tel j esi tménnyel. Mindent megtesz Spindler Béla is Kreón szerepében, noha nem testre szabott feladatot kap. Teljesen nem is lesz világos előttünk, hogy valójában ki is Kreón. Valószínű, ebben dramaturgiai bizonytalanságok is közrejátszanak. Nagy-Kálózy Eszter személyében — aki Antigoné a mostani előadásban —, egy olyan típusú színész érkezett ebben az évadban Kaposvárra, amilyen már régóta hiányzott a társulatból. Eteoklész és Po- lüneikész megszemélyesítője is két fiatal színész: Szta- renki Pál és Pál Tibor. Szta- renkit ígéretes tehetségnek látjuk, míg Pál játékában megilletődöttséget véltünk felfedezni. A darab szempontjából kulcsfontosságú szereppé nő Hunyadkürti György Teiresziásza. Hitelességével, a legapróbb részletekig való kimunkálásával be is tölti az alakítás ezt a szerepet, s emlékezetes tud maradni. Cselényi Nóra jelmezeinek és Menczel Róbert díszleteinek is része van abban, hogy az előadás után nekünk is azon szavak jutnak eszünkbe, amelyeket Oidipúsz mond a színjátszóknak : „Köszönjük Theszpisz szolgái szép előadásotokat”. Varga István Tegnap kezdődött Kaposváron az a kétnapos konferencia, amelyet a pécsi akadémiai bizottság regionális régészeti munkabizottsága és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezett a Kis-Balaton térségében folyó régészeti ásatások második üteméről. A múzeum nagytermében dr. Mészáros Balázs, a megyei múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Nemes István a társrendezők, a pécsi akadémiai bizottság nevében arról szólt, hogy a témakör, amelyről számos előadás, szakmai vita hangzik el, nemcsak Somogy és Magyarország, hanem Közép- Európa szempontjából is nagy jelentőségű. A konferenciát dr. Horváth Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Felvázolta a somogyi régészeti kutatások történetét, és szólt a megyei múzeum megalakulásának körülményeiről is. „A so- mogyvári, a segesdi. a za- márdi ásatások és leletmen tésék mellett a több mint százéves múltra visszatekintő somogyi régészet legnagyobb vállalkozása a Kis-Balaton kutatás” —, hallhattuk a , megnyíltában, hiszen leletanyagaiban, területében is hatalmas munkát végeztek és végeznek a kutatók. Az Alsó-Zala völgyben megépülő két víztározó „miatt” több mint 51 négyzetkilométernyi területet kell átvizsgálni, s a csaknem ötven eddigi lelőhely már ez idáig is bővelkedik szenzációkban. Nagyban segíti a régészek és az ott dolgozó szakemberek munkáját a Nyugat-Dunántúli Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóság, anyagi támogatással is hozzájárulva a kutatás sikeréhez. A konferencia alkalmából kiállítás is nyílt, „A Kis- Balaton régészeti leletei címmel a múzeum első emeletén. A gazdag leletanyagot bőséges magyarázó táblázatokkal látták el a* szervezők, akik bemutatják a több mint háromezer négyzetméteren történt feltárás tárgyi emlékeit. Látható a Somogyiban először megtalált késő avarkori — IX. századi — település földbe vájt, kőkemencés háza, valamint az első olyan avar kori temető is, amelybe folyamatosan temetkeztek egészen a kora Árpád-korig. 1983- tól napjainkig 433 sírt tárták fel, ezekkel részletesen megismertetnek minket a szemléletes térképek, és a gazdag fényképanyag. Kiállították itt az Árpádkori háztartás edénytöredé- keít, a vörs-papkerti temető kerámiáit, a finoman megmunkált karperecéket, avar ékszereket, és csonteszközöket is.
