Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
Somogyi Néplap 1988. október 15., szombat M iá,, ■ - —- I Hivatalosan bejelentették Kohl moszkvai útját Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja október 24. és 27. között hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. Ezt tegnap egy - időben jelentették be a nyugatnémet és a szovjet fővárosban. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője azt is megerősítette, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió államfője 1989 első felében viszonozza Kohl látogatását. A szóvivő úgy értékelte, hogy mindkét látogatás kiemelkedő esemény lesz az általános nyugatnémet— szovjet kapcsolatok szorosabbra fűzése, mindenekelőtt a politikai párbeszéd és a gazdasági érintkezés elmélyítése szempontjából. Emellett külön kiemelte az együttműködés jelentőségét a kulturális csere és a családegyesítés területén. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára október 14-én a Kremlben megkezdte tárgyalásait De Mita olasz miniszter- elnökkel Kiszabadult a konzul A hét kérdései HETI BSEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT : II. János Pál Franciaországba érkezik. - Crna Gorában több tízezer tüntető követeli a vezetők lemondását; a kormány elfogadja, a köztársasági és pártelnökség viszont elutasítja a követelést. - Megnyílik a Lett Népfront alakuló kongresszusa. - Az Európa Tanács és a svédpártok bírálják a romániai területrendezési tervet. VASARNAP: Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes Romániában megkezdi tizenegynapos kelet-európai körútját. - A jugoszláv államfő rendkívüli intézkedéseket helyez kilátásba a közrend fenntartására. HÉTFŐ: Sevardnadze szovjet külügyminiszter Párizsban megállapodik Mitterrand elnökkel a novemberi szovjet- fiancia csúcsról. - Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik Vranitzky osztrák kormányfő. - Lemond a csehszlovák és a szlovák kormány. - Whitehead Bukarestben a területrendezésről tárgyal. - Algírban a tüntetők közé lő a karhatalom; Sadli Bendzsedid elnök gyökeres reformokat ígér. KEDD: Koszovóban több tízezres tömeggyűlés követeli a tartományi vezetők lemondását. - Whitehead Berlinben tárgyal. - Vranitzkyt fogadja Gorbacsov. - A CSKP KB dönt az új kormányfőkről és öt új tagot választ a KB elnökségébe. SZERDA: Izrael bejelenti, hogy képviseletet nyit Pekingben. - Irán és Kuvait közli, hogy nagyköveti szintre állítja vissza kapcsolatait. - Algírban feloldják a rendkívüli állapotot. - A VSZ-tagállamok Románia kivételével megállapodnak, hogy novemberig létrehozzák a VSZ közös parlamenti szervezetét. - Megalakul az új cseh, a szlovák és a csehszlovák kormány. - Algériában bejelentik, hogy népszavazásra bocsátják az alkotmánymódosítást. CSÜTÖRTÖK: A chilei juntát támogató párt közli, hogy nem kívánja Pinochet újrajelölését. — A szovjet külügyi szó-< vivő megerősíti, hogy szovjet-kínai csúcstalálkozó lesz jövőre. - A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodik egy dezinformáció elleni forró drót létesítéséről. — Október 31-re tűzik ki az emigráns palesztin parlament ülését, amelyen kikiáltják a független palesztin államot. - Finnországban Erdély-társaság alakul. - Rakowski bemutatja új kormányát. PÉNTEK: Moszkvában és Bonnban bejelentik, hogy Kohl kancellár október 24. és 29. között Moszkvában tesz hivatalos látogatást. Tizennégy óra elteltével kiszabadult fogságából pénteken Edwin Culp Veracruz! amerikai konzul és annak titkárnője, akiket egy mexikói férfi tartott fogságban. A fegyveres személy, Francisco Delfin Perez a diplomata régebbi barátja, a konzult saját irodájában támadta meg. Azt követelte, hogy a mexikói hatóságok engedjék szabadon az általa ártatlannak tartott fivérét. Ez utóbbi az AP szerint azért került börtönJasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével készült, előre felvett interjút sugároz szombaton — első alkalommal az ország történetében — az izraeli televízió, a Béke Párt választási kampányára szánt műsoridőben — közölte pénteken- a Tanjug jugoszláv hírügynökség „jól értesült” izraeli forrásokra hivatkozva. Arafat a meg nem nevezett újságírókkal készült bebe, mert kiforgatta örökségéből saját édesanyját. Bár a helyi rendőri alakulatok körbevették Veracruz belvárosában az amerikai konzuli iroda épületét, akcióra nem került sor. A fegyveres a több órás tárgyalásokat követően két mexikói hivatalos személy kíséretében távozott a helyszínről. Egyelőre nem ismeretes, teljesí- tik-e a hatóságok a férfi követeléseit. szélgetés során állítólag bejelentette, hogy elfogadja az ENSZ BT 242. és 338. számú határozatát. (Ezekben szó van arról, hogy elismerik a térség valamennyi államának a létezéshez és fejlődéshez való jogát.) A palesztin vezető közölte: célja nem a közelgő izraeli választások befolyásolása, hanem a palesztinok jó szándékának bizonyítása. Mi az érdekesség az új lengyel kormányban? Mieczyslaw Rakowski — mint programbeszédében hangsúlyozta — a sztálini korszak összes maradványainak eltakarítására hozta létre kormányát, amelyet csütörtökön mutatott be a lengyel parlamentnek. Az új kabinetben a legkülönlegesebb figura kétségkívül a háromdiplomás és multimilliomos magánvállalkozó LEMP-tag, Mieczyslaw Wil- cjek, aki ezentúl az ipart fogja irányítani. Feltett szándéka, hogy elősegítse a jó vállalatok fellendülését, és megadja a kegyelemdöfést a gyengéknek. De a többi gazdasági tárca élére is csupa reformer hírében álló fiatal szakember került. A tíz új miniszter átlagéletkora 50 év, nem számítva az egészségügyminisztert, akinek életkorát — lévén ő a koi-mány egyetlen hölgytagja — nem tették közzé. Kikerült a. kormányból Zdzislaw Sadowski, akit ugyan a reform atyjának tekintettek, de az ő nevéhez fűződik az az idei árreform, amelynek kudarcát két nagy sztrájkhullám jelezte. Ugyancsak távozott Zbrig- niew Szalajda, akinek hangoztatott reformbarátságában sok megfigyelő kételkedett. Nem érintette a változás a kulcsfontosságú kül- ügy-, belügy- és nemzetvédelmi tárcát. A belügyminiszter, Czeslaw Kiszczak, a nemzetvédelmi miniszter Flórian Siwicki, továbbá a minisztertanács hivatalának vezetője, Mihail Janiszews- ki tábornok Jaruzelski régi kipróbált munkatársai. Viszont nem sikerült a miniszterelnök ígéretének megfelelően igazán kibővíteni a kormány koalíciós jellegét. Ugyan tárcát kapott első ízben az Egyesült Parasztpárt (mezőgazdaság) és a Demokratapárt (belkereskedelem), és van két párton kívüli személy is a kormányban, de üresen maradt a miniszterelnök-helyettesi, illetve 3 miniszteri szék, amelyet Rakowski ellenzéki személyeknek ajánlott fel, de azok nem fogadták el. Az üres helyek egyben azt Arafat az izraeli televízióban Elnökjelöltek vitája George Bush, a republikánus elnökjelölt valószínűleg közelebb került a választási győzelemhez a ve- télytársával folytatott tv-vi- ta után. Bush és Michael Dukakis, a Demokrata Párt jelöltje Los Angelesben folytatta második nyilvános vitáját, amelyet a tévé révén az amerikaiak tízmilliói, kísértek figyelemmel. A vetélkedés ezúttal is azért folyt, hogy melyük jelölt tudja vonzóbban és közérthetőbben megfogalmazni érveit, s melyikük személye a rokonszenvesebb a szavazóknak, . akiknek egyharma- da a felmérések szerint még nem döntött, kire szavaz a november 8-i elnökválasztáson. Míg a vetélytársak szeptemberi, első Vitája kiegyensúlyozott képet mutatott, ezúttal Bush alelnök kedélyes érvelésével, egyszerűsítő, éppen ezért hatásos fogalmazásával alkalmasint több néző tetszését nyerte meg. A választási felmérések már huzamos ideje Bush előnyét mutatják, s ez az irányzat most várhatóan erősödik. A komolyságáról ismert Michael Dukakis nem kis erőfeszítéseket tett, hogy a szavazás előtti utolsó, nagy lehetőséget kihasználva, új választókat nyerjen meg. A demokrata jelöltnek — sajátos módon — ez feltehetően azért nem sikerül, mert. sok kérdésben világosan megfogalmazza az ország gondjait és népszerűtlen döntéseket is vállal. így Dukakis nyomatékosan hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a katonai kiadások mérséklése és az adóemelés — ha nem akarják a szociális költségvetést tovább csökkenteni. A demokrata jelölt egyébként az űrfegyverkezés és új hadászati rakéták helyett elsősorban az amerikai hagyományos haderőket kívánja fejleszteni — ami nem kevésbé költséges. Bush alelnök, miközben ismételten — és alaptalanul — azzal vádolta ellenfelet, hogy az egyoldalú leszerelés híve, kiemelte, hogy menynyit tett a Reagan-kormány a világbékéért a rakétalesze- relési egyezménnyel s a Szovjetunióval folytatott többi tárgyalással. Tanulságos módon az alelnök elzárkózott a javaslattól, hogy tartsanak további vitákat. Bush, aki már szinte bizonyosra veszi választási győzelmét, nem lát okot arra, hogy konckáztasson. Rakowski programbeszédét tartja és bemutatja az új lengyel kormány tagjait a szejmben. is jelzik, hogy nem formális, hanem igazi, nehéz és nem is teljesen sikeres kormányalakítási tárgyalások mentek végbe — márpedig ez a szocialista országok gyakorlatában eddig meglehetősen szokatlan volt. Mi volt a legfontosabb téma Vranitzky osztrák kancellár moszkvai tárgyalásain? A válasz nem tűnik nehéznek: minden bizonnyal az Európai Közösséghez való esetleges osztrák csatlakozás volt a megvitatott kérdések közül a legfontosabb. A közösséghez tartozó országok 1992-re határok, vámok nélküli egységes piacot akarnak létrehozni, s Ausztria úgy érzi, hogy gazdasága megsínylené, ha távol maradna ettől az integrációtól. A Szovjetuniót viszont aggasztja az osztrák belépés lehetősége. Úgy véli, hogy az Európai Közösség nemcsak gazdasági, hanem politikai integráció is, amelynek katonai vonatkozásai is vannak, hiszen a tagországok többsége NATO-tagállam is. Moszkva kétli, hogy Ausztria meg tudja őrizni a második világháború után nemzetközi szerződésben vállalt és az alkotmányban is rögzített örökös semlegességét egy ilyen szervezetben, amelyben a többségben lévő NATO-tagállamok rákény- szeríthetik akaratukat Bécsié. Vajon ilyen helyzetben elegendő-e a tényleges semlegességhez Ausztria semle- gességi óhajának deklarálása? Ausztria belépési szándéka is érthető; mellesleg külkereskedelmének kétharmadát eddig is a Közös Piac országaival bonyolította le. A Szovjetuniót azonban minden jel szerint azért is aggasztaná ez a csatlakozás, mert azzal erősödne Európa tömbökre osztottsága. Eltűnne egy olyan állam, amely minden szocialista országgal példásan jó viszonyt alakított ki, s amely a gazdasági, politikai és katonai tömbökön kívül állva kiváló helyzetben volt ahhoz, hogy közvetítsen a tömbök között, amint azt számtalanszor meg is tette. Scipiades Iván ,Mentsétek meg a romániai falvakat” Világnagyságok felhívása A Neue Zürcher Zeitung pénteki számában számos aláírással kísért felhívás szövege jelent meg „Mentsétek meg a romániai falvakat” címmel. A felhívás szövege: „A román államvezetés megerősítette azokat a terveket, hogy az egész^ országban 7000 falut bontsanak le, a rombolási munkálatok nemrégiben néhány helyen valóban elkezdődtek. Az aláírók, akik származásuk, foglalkozásuk és politikai pártállásuk tekintetében a legkülönbözőbb kategóriába tartoznak, osztoznak azon meggyőződésben, hogy a települések lerombolása évszázadok során kialakult, pótolhatatlan kulturális értékeket tüntet el. Legyenek bár a falvak többségükben románok, magyarok, vagy németek által lakottak, lerombolásukkal Románia önmagát és ezzel egész Európát teszi szegényebbé. Lakóházak és templomok elh'or- dása, temetők elsimítása, a lakosságnak új városi központokba való kényszer-áttelepítése főként a kisebbségeknek jelentené a megszokott környezet elveszítését és ezzel együtt önazonosságuk elveszítését is. Az ilyenfajta tervek nem képezhetik egy ország belső ügyét, mert az általános emberi jogok ellen irányulnak, amelyek mellett egyébként Románia is elkötelezte magát a különböző nemzetközi szerződésekben. Az aláírók meg vannak győződve arról, hogy a román vezetés által megnevezett okok — pótlólagos szántóföld nyerése — nem iga-, zolják a pusztító intézkedéseket, és más eszközökkel jobban lenne biztosítható a mezőgazdasági termelés növelése. Éppoly kevéssé tűnik helytállónak az az érv is, hogy a városi .koncentrációnak köszönhetően a lakosságnak jobb szolgáltatások állnak rendelkezésére. Az életszínvonal felemelése a meglevő falvak és a közlekedési hálózat kiépítésével összehasonlíthatatlanul kisebb költségekkel lenne lehetséges, rombolás és főként a mérhetetlen emberi szenvedés nélkül, amit a mértéktelen rombolási terv elkerülhetetlenül magával hoz. Sürgetőleg fordulunk minden nemzetközi szervezethez, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és az UNESCO-hoz, valamint a személyiségekhez bárhol a világon: tegyenek meg minden hatalmukban állót azért, hogy falvak ezreinek tudatos megsemmisítését még időben meg lehessen akadályozni. Továbbá sürgős felhívással fordulunk a román államvezetéshez, s arra kérjük, hogy gondolja át még- egyszer terveit, vegye elejét a jóvátehetetlen veszteségnek, tétjét ne a rombolásra, hanem a meglevő megtartására és ápolására tegye.” Claudio Abbado, Szadruddin Aga Kán, Ilse von Alpenheim, Vladimir Ashkenazy, Horst Bie- nek, Max Bill, Francois Bondy, prof. Karl Friedrich Bonhöffer, prof. Corneliu Constantinescu, prof. Johannes Dichgans, Dorati Antal, Friedrich Dürrenmatt, prof. Jean-Claude Favez, Ota Filip, prof. Hans-Georg Gada- mer, prof. Alfred Gierer, Peter Lukas Graf, Günter Grass, Walter Grimmer, prof. Hans von Gunten, Lars Gustafsson, Gerd Heinz, prof. Jeanne Hersch, prof. Walther Hofer, Heinz Hol- liger, Ursula Holliger, Eugene Ionesco, Sena Jurinac, Rolf Kirshbaum, Wolfgang Koppen, Lev Kopelev, Wolfgang Kraus, Rafael Kubelik, Reiner Kunze, Jean Lacouture, Jean Laloy, Hermann Lenz, Siegfried Lenz, Rolf Liebermann, prof. Niklas Luhmann, Alberto Lysi, prof. Claudio Magris, prof. Hans Maier, prof. Golo Mann, prof. Hans Mayer, Yehudi Menuhin, prof. K. Alex Müller, dr. Christiane Nüsslein-Volhard, prof. Ivan Orrego-Salas, Igor Ozim, prof. Kurt Pahlen, Raymond Probst, Herbert Rosendorfer, prof. Andrej Szaharov, Schiff András, Heinrich Schiff, prof. Volker Schirrmacher, Georg Solti, Jean-Marie Soutou, prof. Walter Traupel, Végh Sándor, Veress Sándor, prof. Peter Wa- ser.
