Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

Somogyi Néplap 1988. október 15., szombat M iá,, ■ - —- I Hivatalosan bejelentették Kohl moszkvai útját Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja októ­ber 24. és 27. között hivata­los látogatást tesz a Szov­jetunióban. Ezt tegnap egy - időben jelentették be a nyu­gatnémet és a szovjet fő­városban. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője azt is megerősítette, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió államfője 1989 első felében viszonozza Kohl látogatását. A szóvivő úgy értékelte, hogy mindkét látogatás ki­emelkedő esemény lesz az általános nyugatnémet— szovjet kapcsolatok szoro­sabbra fűzése, mindenek­előtt a politikai párbeszéd és a gazdasági érintkezés elmé­lyítése szempontjából. Emellett külön kiemelte az együttműködés jelentő­ségét a kulturális csere és a családegyesítés területén. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára október 14-én a Kremlben megkezdte tárgyalásait De Mita olasz miniszter- elnökkel Kiszabadult a konzul A hét kérdései HETI BSEMÉNYKRÓNIKA SZOMBAT : II. János Pál Franciaországba érkezik. - Crna Gorában több tízezer tüntető követeli a vezetők le­mondását; a kormány elfogadja, a köztársasági és pártelnökség viszont elutasítja a követelést. - Meg­nyílik a Lett Népfront alakuló kongresszusa. - Az Eu­rópa Tanács és a svédpártok bírálják a romániai te­rületrendezési tervet. VASARNAP: Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes Romániában megkezdi tizenegynapos kelet-európai körútját. - A jugoszláv államfő rendkívüli intézkedé­seket helyez kilátásba a közrend fenntartására. HÉTFŐ: Sevardnadze szovjet külügyminiszter Párizsban meg­állapodik Mitterrand elnökkel a novemberi szovjet- fiancia csúcsról. - Hivatalos látogatásra Moszkvába érkezik Vranitzky osztrák kormányfő. - Lemond a cseh­szlovák és a szlovák kormány. - Whitehead Bukarest­ben a területrendezésről tárgyal. - Algírban a tün­tetők közé lő a karhatalom; Sadli Bendzsedid elnök gyökeres reformokat ígér. KEDD: Koszovóban több tízezres tömeggyűlés követeli a tar­tományi vezetők lemondását. - Whitehead Berlinben tárgyal. - Vranitzkyt fogadja Gorbacsov. - A CSKP KB dönt az új kormányfőkről és öt új tagot választ a KB elnökségébe. SZERDA: Izrael bejelenti, hogy képviseletet nyit Pekingben. - Irán és Kuvait közli, hogy nagyköveti szintre állítja vissza kapcsolatait. - Algírban feloldják a rendkívüli állapotot. - A VSZ-tagállamok Románia kivételével megállapodnak, hogy novemberig létrehozzák a VSZ közös parlamenti szervezetét. - Megalakul az új cseh, a szlovák és a csehszlovák kormány. - Algériában bejelentik, hogy népszavazásra bocsátják az alkot­mánymódosítást. CSÜTÖRTÖK: A chilei juntát támogató párt közli, hogy nem kívánja Pinochet újrajelölését. — A szovjet külügyi szó-< vivő megerősíti, hogy szovjet-kínai csúcstalálkozó lesz jövőre. - A Szovjetunió és az Egyesült Államok meg­állapodik egy dezinformáció elleni forró drót létesíté­séről. — Október 31-re tűzik ki az emigráns palesztin parlament ülését, amelyen kikiáltják a független pa­lesztin államot. - Finnországban Erdély-társaság ala­kul. - Rakowski bemutatja új kormányát. PÉNTEK: Moszkvában és Bonnban bejelentik, hogy Kohl kancellár október 24. és 29. között Moszkvában tesz hivatalos látogatást. Tizennégy óra elteltével ki­szabadult fogságából pénte­ken Edwin Culp Veracruz! amerikai konzul és annak titkárnője, akiket egy mexi­kói férfi tartott fogságban. A fegyveres személy, Fran­cisco Delfin Perez a dip­lomata régebbi barátja, a konzult saját irodájában támadta meg. Azt követelte, hogy a mexikói hatóságok engedjék szabadon az ál­tala ártatlannak tartott fivérét. Ez utóbbi az AP szerint azért került börtön­Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével készült, előre fel­vett interjút sugároz szom­baton — első alkalommal az ország történetében — az iz­raeli televízió, a Béke Párt választási kampányára szánt műsoridőben — közölte pén­teken- a Tanjug jugoszláv hírügynökség „jól értesült” izraeli forrásokra hivatkoz­va. Arafat a meg nem neve­zett újságírókkal készült be­be, mert kiforgatta öröksé­géből saját édesanyját. Bár a helyi rendőri alakulatok körbevették Veracruz belvá­rosában az amerikai konzu­li iroda épületét, akcióra nem került sor. A fegyveres a több órás tárgyalásokat követően két mexikói hiva­talos személy kíséretében tá­vozott a helyszínről. Egye­lőre nem ismeretes, teljesí- tik-e a hatóságok a férfi kö­veteléseit. szélgetés során állítólag be­jelentette, hogy elfogadja az ENSZ BT 242. és 338. számú határozatát. (Ezekben szó van arról, hogy elismerik a térség valamennyi államá­nak a létezéshez és fejlődés­hez való jogát.) A palesztin vezető közölte: célja nem a közelgő izraeli választások befolyásolása, hanem a pa­lesztinok jó szándékának bi­zonyítása. Mi az érdekesség az új lengyel kormányban? Mieczyslaw Rakowski — mint programbeszédében hangsúlyozta — a sztálini korszak összes maradvá­nyainak eltakarítására hoz­ta létre kormányát, amelyet csütörtökön mutatott be a lengyel parlamentnek. Az új kabinetben a legkülönle­gesebb figura kétségkívül a háromdiplomás és multimil­liomos magánvállalkozó LEMP-tag, Mieczyslaw Wil- cjek, aki ezentúl az ipart fogja irányítani. Feltett szándéka, hogy elősegítse a jó vállalatok fellendülését, és megadja a kegyelemdö­fést a gyengéknek. De a többi gazdasági tár­ca élére is csupa reformer hírében álló fiatal szakember került. A tíz új miniszter át­lagéletkora 50 év, nem szá­mítva az egészségügyminisz­tert, akinek életkorát — lé­vén ő a koi-mány egyetlen hölgytagja — nem tették közzé. Kikerült a. kormány­ból Zdzislaw Sadowski, akit ugyan a reform atyjának te­kintettek, de az ő nevéhez fűződik az az idei árreform, amelynek kudarcát két nagy sztrájkhullám jelezte. Ugyancsak távozott Zbrig- niew Szalajda, akinek han­goztatott reformbarátságá­ban sok megfigyelő kételke­dett. Nem érintette a válto­zás a kulcsfontosságú kül- ügy-, belügy- és nemzetvé­delmi tárcát. A belügymi­niszter, Czeslaw Kiszczak, a nemzetvédelmi miniszter Flórian Siwicki, továbbá a minisztertanács hivatalának vezetője, Mihail Janiszews- ki tábornok Jaruzelski régi kipróbált munkatársai. Viszont nem sikerült a mi­niszterelnök ígéretének meg­felelően igazán kibővíteni a kormány koalíciós jellegét. Ugyan tárcát kapott első íz­ben az Egyesült Parasztpárt (mezőgazdaság) és a Demok­ratapárt (belkereskedelem), és van két párton kívüli személy is a kormányban, de üresen maradt a miniszter­elnök-helyettesi, illetve 3 miniszteri szék, amelyet Ra­kowski ellenzéki személyek­nek ajánlott fel, de azok nem fogadták el. Az üres helyek egyben azt Arafat az izraeli televízióban Elnök­jelöltek vitája George Bush, a republi­kánus elnökjelölt valószínű­leg közelebb került a vá­lasztási győzelemhez a ve- télytársával folytatott tv-vi- ta után. Bush és Michael Dukakis, a Demokrata Párt jelöltje Los Angelesben foly­tatta második nyilvános vi­táját, amelyet a tévé révén az amerikaiak tízmilliói, kí­sértek figyelemmel. A vetélkedés ezúttal is azért folyt, hogy melyük je­lölt tudja vonzóbban és köz­érthetőbben megfogalmazni érveit, s melyikük személye a rokonszenvesebb a szava­zóknak, . akiknek egyharma- da a felmérések szerint még nem döntött, kire szavaz a november 8-i elnökválasztá­son. Míg a vetélytársak szep­temberi, első Vitája kiegyen­súlyozott képet mutatott, ez­úttal Bush alelnök kedélyes érvelésével, egyszerűsítő, ép­pen ezért hatásos fogalma­zásával alkalmasint több néző tetszését nyerte meg. A választási felmérések már huzamos ideje Bush előnyét mutatják, s ez az irányzat most várhatóan erősödik. A komolyságáról ismert Michael Dukakis nem kis erőfeszítéseket tett, hogy a szavazás előtti utolsó, nagy lehetőséget kihasználva, új választókat nyerjen meg. A demokrata jelöltnek — sa­játos módon — ez feltehe­tően azért nem sikerül, mert. sok kérdésben világosan megfogalmazza az ország gondjait és népszerűtlen döntéseket is vállal. így Du­kakis nyomatékosan hang­súlyozta, hogy elkerülhetet­len a katonai kiadások mér­séklése és az adóemelés — ha nem akarják a szociális költségvetést tovább csök­kenteni. A demokrata jelölt egyébként az űrfegyverkezés és új hadászati rakéták he­lyett elsősorban az amerikai hagyományos haderőket kí­vánja fejleszteni — ami nem kevésbé költséges. Bush alelnök, miközben ismételten — és alaptalanul — azzal vádolta ellenfelet, hogy az egyoldalú leszerelés híve, kiemelte, hogy meny­nyit tett a Reagan-kormány a világbékéért a rakétalesze- relési egyezménnyel s a Szovjetunióval folytatott többi tárgyalással. Tanul­ságos módon az alelnök el­zárkózott a javaslattól, hogy tartsanak további vitákat. Bush, aki már szinte bizo­nyosra veszi választási győ­zelmét, nem lát okot arra, hogy konckáztasson. Rakowski programbeszédét tartja és bemutatja az új len­gyel kormány tagjait a szejmben. is jelzik, hogy nem formális, hanem igazi, nehéz és nem is teljesen sikeres kormány­alakítási tárgyalások men­tek végbe — márpedig ez a szocialista országok gyakor­latában eddig meglehetősen szokatlan volt. Mi volt a legfontosabb téma Vranitzky osztrák kancellár moszkvai tár­gyalásain? A válasz nem tűnik ne­héznek: minden bizonnyal az Európai Közösséghez va­ló esetleges osztrák csatla­kozás volt a megvitatott kérdések közül a legfonto­sabb. A közösséghez tartozó or­szágok 1992-re határok, vá­mok nélküli egységes piacot akarnak létrehozni, s Auszt­ria úgy érzi, hogy gazdasá­ga megsínylené, ha távol maradna ettől az integráció­tól. A Szovjetuniót viszont ag­gasztja az osztrák belépés lehetősége. Úgy véli, hogy az Európai Közösség nemcsak gazdasági, hanem politikai integráció is, amelynek ka­tonai vonatkozásai is van­nak, hiszen a tagországok többsége NATO-tagállam is. Moszkva kétli, hogy Auszt­ria meg tudja őrizni a má­sodik világháború után nem­zetközi szerződésben vállalt és az alkotmányban is rög­zített örökös semlegességét egy ilyen szervezetben, amelyben a többségben lévő NATO-tagállamok rákény- szeríthetik akaratukat Bécs­ié. Vajon ilyen helyzetben elegendő-e a tényleges sem­legességhez Ausztria semle- gességi óhajának deklarálá­sa? Ausztria belépési szándé­ka is érthető; mellesleg kül­kereskedelmének kéthar­madát eddig is a Közös Piac országaival bonyolította le. A Szovjetuniót azonban minden jel szerint azért is aggasztaná ez a csatlakozás, mert azzal erősödne Európa tömbökre osztottsága. El­tűnne egy olyan állam, amely minden szocialista or­szággal példásan jó viszonyt alakított ki, s amely a gaz­dasági, politikai és katonai tömbökön kívül állva kiváló helyzetben volt ahhoz, hogy közvetítsen a tömbök kö­zött, amint azt számtalan­szor meg is tette. Scipiades Iván ,Mentsétek meg a romániai falvakat” Világnagyságok felhívása A Neue Zürcher Zeitung pénteki számában számos aláírással kísért felhívás szövege jelent meg „Mentsé­tek meg a romániai falva­kat” címmel. A felhívás szövege: „A román államvezetés megerősítette azokat a ter­veket, hogy az egész^ ország­ban 7000 falut bontsanak le, a rombolási munkálatok nemrégiben néhány helyen valóban elkezdődtek. Az alá­írók, akik származásuk, fog­lalkozásuk és politikai párt­állásuk tekintetében a leg­különbözőbb kategóriába tartoznak, osztoznak azon meggyőződésben, hogy a te­lepülések lerombolása év­századok során kialakult, pó­tolhatatlan kulturális érté­keket tüntet el. Legyenek bár a falvak többségükben románok, magyarok, vagy németek által lakottak, le­rombolásukkal Románia ön­magát és ezzel egész Euró­pát teszi szegényebbé. Lakó­házak és templomok elh'or- dása, temetők elsimítása, a lakosságnak új városi köz­pontokba való kényszer-át­telepítése főként a kisebbsé­geknek jelentené a megszo­kott környezet elveszítését és ezzel együtt önazonossá­guk elveszítését is. Az ilyen­fajta tervek nem képezhe­tik egy ország belső ügyét, mert az általános emberi jo­gok ellen irányulnak, ame­lyek mellett egyébként Ro­mánia is elkötelezte magát a különböző nemzetközi szer­ződésekben. Az aláírók meg vannak győződve arról, hogy a ro­mán vezetés által megneve­zett okok — pótlólagos szán­tóföld nyerése — nem iga-, zolják a pusztító intézkedé­seket, és más eszközökkel jobban lenne biztosítható a mezőgazdasági termelés nö­velése. Éppoly kevéssé tű­nik helytállónak az az érv is, hogy a városi .koncentrá­ciónak köszönhetően a la­kosságnak jobb szolgáltatá­sok állnak rendelkezésére. Az életszínvonal felemelése a meglevő falvak és a köz­lekedési hálózat kiépítésé­vel összehasonlíthatatlanul kisebb költségekkel lenne le­hetséges, rombolás és főként a mérhetetlen emberi szen­vedés nélkül, amit a mér­téktelen rombolási terv el­kerülhetetlenül magával hoz. Sürgetőleg fordulunk min­den nemzetközi szervezet­hez, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és az UNESCO-hoz, valamint a személyiségekhez bárhol a világon: tegyenek meg min­den hatalmukban állót azért, hogy falvak ezreinek tudatos megsemmisítését még idő­ben meg lehessen akadályoz­ni. Továbbá sürgős felhívás­sal fordulunk a román ál­lamvezetéshez, s arra kér­jük, hogy gondolja át még- egyszer terveit, vegye elejét a jóvátehetetlen veszteség­nek, tétjét ne a rombolásra, hanem a meglevő megtartá­sára és ápolására tegye.” Claudio Abbado, Szadruddin Aga Kán, Ilse von Alpenheim, Vladimir Ashkenazy, Horst Bie- nek, Max Bill, Francois Bondy, prof. Karl Friedrich Bonhöffer, prof. Corneliu Constantinescu, prof. Johannes Dichgans, Dora­ti Antal, Friedrich Dürrenmatt, prof. Jean-Claude Favez, Ota Filip, prof. Hans-Georg Gada- mer, prof. Alfred Gierer, Peter Lukas Graf, Günter Grass, Wal­ter Grimmer, prof. Hans von Gunten, Lars Gustafsson, Gerd Heinz, prof. Jeanne Hersch, prof. Walther Hofer, Heinz Hol- liger, Ursula Holliger, Eugene Ionesco, Sena Jurinac, Rolf Kirshbaum, Wolfgang Koppen, Lev Kopelev, Wolfgang Kraus, Rafael Kubelik, Reiner Kunze, Jean Lacouture, Jean Laloy, Hermann Lenz, Siegfried Lenz, Rolf Liebermann, prof. Niklas Luhmann, Alberto Lysi, prof. Claudio Magris, prof. Hans Maier, prof. Golo Mann, prof. Hans Mayer, Yehudi Menuhin, prof. K. Alex Müller, dr. Chris­tiane Nüsslein-Volhard, prof. Ivan Orrego-Salas, Igor Ozim, prof. Kurt Pahlen, Raymond Probst, Herbert Rosendorfer, prof. Andrej Szaharov, Schiff András, Heinrich Schiff, prof. Volker Schirrmacher, Georg Solti, Jean-Marie Soutou, prof. Walter Traupel, Végh Sándor, Veress Sándor, prof. Peter Wa- ser.

Next

/
Thumbnails
Contents