Somogyi Néplap, 1988. október (44. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-14 / 246. szám
XL IV. évfolyam, 246. szám Ára: 1,80 Ft 1988. október 14., péntek Á MEGYEI PÁRT-VB NAPIRENDIÉN Tevékenység- és szervezetkorszerűsítés Erősödő önkormányiat — korosabb mogyoi ssakigazgatási ssorr ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a Polgári Törvénykönyv, a Büntető Törvénykönyv, a polgári rendtartásról szóló törvényt p Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelete, az állami pénzügyekről szóló törvény és a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló törvényerejű rendelet, valamint az árszabályozásról szóló 1984- es minisztertanácsi rendelet módosítására vonatkozó előterjesztéseket. A fenti törvények és törvényerejű rendelet változásait az 1989. január 1-jén életbe lépő társasági törvény indokolja. Az új rendelkezések a társasági törvény alkalmazásának jogi feltételeit teremtik meg, ezért a kormány úgy határozott, hogy az erre vonatkozó módosító javaslatait még az idén a parlament elé terjeszti. A kormány elfogadta az ifjúsági turizmus helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztést, és úgy ítéli meg, hogy bár jelenleg nincs mód a központi támogatások növelésére, az erőforrások célirányosabb, ésszerűbb felhasználásával javulás érhető el, a hosszabb távú fejlesztésre pedig átfogó programot kell kidolgozni. Kormányszóvivői tájékoztató A megyei tanácson folyo tevékenység- és szervezetkorszerűsítési munkáról tájékoztatta a megyei pártvégrehajtó bizottságot a tegnap délutáni ülésén dr. Gye- nesei István, a megyei tanács elnöke e.s dr. Kerékgyártó István, a korszerűsítési iroda vezetője. A tájékoztatót követően a végrehajtó bizottság valamennyi tagja véleményt mondott, s ezeket is összegezve hangsúlyozta Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára, hogy a megyei tanácson folyó munka bele illik a megújulási folyamatba, a politikai intézményrendszer korszerűsítését szolgálja. Az új szervezet kialakítása megfelelő politikai érzékenységgel, tudományos tapasztalatokkal és szakmai előrelátással folyik. Ennek a munkának a végső célja olyan korszerű közigazgatás, amely jobban szolgálja az embert és ezzel jobb állampolgári közérzetet is biztosít és természetesen jobban szolgálja a testületek munkáját is. Az új szervezet jelentős segítséget adhat az alsóbb szintű tanácsoknak is. A végrehajtó bizottság politikai támogatásáról biztosította a korszerűsítést végző megyei tanácsot. Ugyanakkor a vezetés figyelmébe ajánlotta azt, hogy szigorúan válasszák külön a szakmai követelményeket és a politikai munkát az átszervezés során. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a munka nehezebb része most következik, akkor, amikor az új szervezethez a megfelelő személyeket is meg kell keresni. A tájékoztatóban elhangzott: a politikai intézmény- rendszer reformjára született döntés felgyorsította a megyei tanácsi apparátusok munkastílusának és szervezetének korszerűsítése érdekében folyó tevékenységet is. Ez a szervezet 1954 óta változatlan: jelentős változások következtek viszont be a gazdaságban, a politikai életben és az államigazgatásban. Mindez elengedhetetlenné teszi a korszerűsítést. Sürgeti a munkát az is, hogy a kétszintű igazgatásra való áttérés ' többletfeladatokkal jár. Ezt ellátni nem létszámnöveléssel, hanem a párhuzamosságok megszüntetésével, a felesleges munkák kiküszöbölésével, illetve újfajta munkamódszerre való áttéréssel lehet. Az is tény, hogy a tanácstörvény korszerűsítésének előkészítése kapcsán ma vita folyik az országban arról, hogy milyen legyen a megyei tanács funkciója: kormány hivatali vagy önkormányzati jellege erősödjön. A vita résztvevőinek álláspontja — és az államigazgatás felső vezetőinek álláspontjai is — az ön- kormányzati jelleg erősítése felé közeledik. A megyei tanács tevékenység- és szervezetkorszerűsítése is ezt tűzte ki célul. Szó volt arról is, hogy a jelenleg hatályos ta* nácstörvény milyen keretet ad a korszerűsítéshez. Elmondták, hogy néhány részkérdésben egyedi felmentés birtokában lehet csak megoldani az átmeneti gondokat, a fő szabály azonban lehetővé teszi a korszerűsítést, hiszen a törvény kimondja, hogy a megyei tanács maga határozza meg szakigazgatási szerveit. Eddig azonban a változtatás jogával nem nagyon élt a testület. A korszerűsítési munka kidolgozására június 1-jével külön irodát hoztak létre. Elsőként a tanácsi apparátusban folyó tevékenységet mérték fel kérdőívek segítségével az itt dolgozók. Az egyik kérdésre névtelenül kellett felelni és ebben az apparátus közhangulatáról tudakozódtak, beleértve a vezetők megítélését is. Az így kiadott kérdőíveknek 68 százaléka érkezett vissza, s nagy többségük igényelte a korszerűsítést. A másik kérdőívre a név és a beosztás megjelölésével feleltek, és a dolgozók a saját helyzetükről, az apparátusban elfoglalt helyükről és munkájukról adtak számot. A kérdőívek számítógépes feldolgozásából kitűnt: az apparátust a munka csökkentése illetve az anyagi megbecsülés hiánya nyomasztja. Minden egyéb szempont ezután következik csak. A megyei tanács jelenlegi mukamódszere egy olyan apparátusra jellemző, amely sokféle beavatkozásra jogosult a társadalomban és a gazdaságban. A szervezet kialakítása óta azonban nagyon sok hatáskör megszűnt, a munkamódszer pedig megmaradt. Ez vezetett az egyes munkakörök presztízsének csökkenéséhez. A felméréseket az egyénekre, a csoportokra, az osztályokra és végül az egész apparátusra jellemző tevékenységstruktúra felrajzolása követte. Több mint 60 ezer adat birtokában határozták meg azt az ötezer feladatot, amelyet ma a megyei tanács apparátusában végeznek. Az elemzésekből kiderült az is, hogy melyek a feleslegesek, amelyeket el kell hagyni, s melyek azok, amelyeket másként vagy más szervezetben — például háttérintézményben vagy a helyi tanácsnál — kell ellátni. Kiderült az is, hogy mi az amivel nem foglalkoznak a megyei tanácson azok közül a feladatok közül, amelyekkel foglalkozni kellene.. A hasonló feladatokat szakmai egységekbe sorolták. Ezeket az egységeket irodáknak nevezték és 6 szakigazgatási szervezetbe vonták össze őket. Az így elkészült tevékenység és szervezetkorszerűsítési javaslat alapján hat főosztály látja majd el a korábbi tizennégy osztály helyett a megyei tanácson a feladatokat. A főosztályok élén a tanács által meghatározott időre kinevezett főosztály- vezető áll. A szakigazgatási szerveken belül 24 szakmai egységet — irodát — állítanak fel. Ennek alapján a megyei tanács apparátusában a jelenlegi 86 vezető helyett 30 vezető lesz majd. Az új szervezeti rendszerben — a jelenlegi öt vezetési szint helyett — három lesz. A vizsgálat bebizonyította, hogy erősíteni kell a megyei tanács testületének szerepét: így válhat a helyi tanácsok érdekképviselő és érdekegyeztető fórumává. Ezért erre a munkára a megyei tanács elnökének irányítása alatt álló elnöki hivatalt hoznak létre. A törvényességi felügyelet erősítésére — a javaslat szerint — felállítanak egy törvényességi és jogi főosztályt. A pénzügyi és gazdasági munka jelenleg szétdarabolt. Ennek feloldására közgazdasági főosztályt kívánnak létesíteni, a társadalompolitikai feladatok ellátására társadalompolitikai főosztály szolgál majd. A gazdaságot elemző, azt menedzselő tanácsi feladatok ellátására pedig termelési, ellátási főosztály felállítását javasolják. A lakás- és kommunális ügyekkel, a közlekedéssel, a műszaki hatósági és környezetvédelmi tevékenységgel a műszaki főosztály foglalkozik majd. Dr. Gyenesei István, a megye tanácselnöke hangsúlyozta, az önkormányzatban a demokratizmus erősítését, az igazgatásban pedig a centralizációt tekintik korszerű megoldásnak. A korszerűsítés következő ütemeként — a megyei tanács következő ülésén — jelölik ki az új főosztályok vezetőit s ezek — a tisztségviselőkkel — vagyis az elnökkel, az elnökhelyettessel, a vb-titkár- ral és a pártbizottsági titA megyei párt-végrehajtóbizottság tagjainak bemutatták a korszerűsítési irodát és az adatfeldolgozásban nagy szerepet vállaló számítóközpontot. kárral — közösen — választják ki a jelentkezők közül az irodavezetőket. Az irodavezetőkkel közösen pedig az apparátus dolgozóit, mégpedig úgy, hogy a megyei tanács minden dolgozójától megkérdezik, akar-e az új szervezetben dolgozni, s ha igen, akkor jelölje meg azt a három munkakört, amelyet szívesen ellátna. A megyei tanács következő ülésén — a megyei pártvégrehajtó bizottság politikai támogatásával — teszi meg az első szervezeti lépést ebben a korszerűsítési munkában. A cél az, hogy az új szervezeti és működési szabályzat decemberben elkészüljön, azt a testület jóváhagyja és januárban má - új szervezeti keretek között kezdje meg a munkát a megyei tanács apparátusa. A Minisztertanács ülését követő tájékoztatót — Marosán György kormányszóvivő távollétében — Bajnok Zsolt, a Magyar Hírlap, a Minisztertanács lapjának fő- szerkesztője tartotta. Ifjúsági turizmus Bevezető nyilatkozatában kiemelte: az, hogy az ifjúsági turizmus ügyét első napirendi témaként tárgyalta a kormány, jelzi: igen fontosnak tartja ezt a sokáig sokak által mellékesnek tartott kérdést. Ami a napirendre tűzés konkrét okát illeti: a hetvenes években meglehetősen gyorsan, dinamikusan fejlődött a gyerekek turizmusa, a nyolcvanas években megtorpanás, sőt visszaesés következett be. Több mint kétmillió általános és középiskolás gyerek szabadidejének hasznos eltöltéséről, egészségéről van szó, s a megtorpanás azt .jelenti, hogy közülük tulajképpen másfél millió semmilyen formában sem részese az ifjúsági turizmus élményének. A kormány meghatározta és megfogalmazta a fejlesztés feladatait. Központi támogatás növelésére a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Arra azonban van mód, 'hogy a rendelkezésre álló forrásokat koncentráltabban, célirányosabban, ésszerűbben használják . fel. Az ülésen döntés született arról, hogy a^ tanulók 50 százalékos vasúti kedvezményt kiterjesztik a HÉV-utazásokra is, sőt mintegy 40 kilométeres körzetben a helyi buszjáratokra is, amennyiben vonattal, HÉV-vel nem elérhető térségekről van szó. A tanulmányi kirándulások ezentúl beépülnek az iskolai tantervekbe; az illetékes szervek az eddiginél gazdagabb programkínálatot adnak a fiataloknak, több táborozóhelyet alakítanak ki, s az államközi megállapodások alkalmával figyelnek arra, hogy lehetőség szerint az eddiginél nagyobb mértékben álljanak rendelkezésre kedvezményes utazási lehetőségek. Az idegenforgalmi alap 5 százalékát, s a központi ifjúsági alap 30 százalékát a jövőben elkülönítetten fogják kezelni, hogy központo- sítottan a fiatalok turizmusának feljésztésére, az ezzel összefüggő szolgáltatások jobbítására fordítsák. Törvényszerkesztési kérdések Ezt követően kodifikációs kérdésekkel foglalkozott a Minisztertanács. Közös indoka volt e munkának az, hogy — mint ismeretes — az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt. A kormány a Munka Törvénykönyv és annak végrehajtási rendelete, a Polgári Törvénykönyv, a polgári eljárási szabályok, a Büntető Törvénykönyv, az állami pénzügyekről szóló törvény és az árszabályozás(Folytatás la 2. oldalon.) Konferencia a Technika Hálában Környezetvédelem a közlekedésben A közlekedési ágazat az utóbbi tizenöt évben az egyik legjelentősebb környezetszennyező tényezővé vált. Különösen számottevő a levegőszennyezés és a zajterhelés nagysága — mondta bevezető előadásában Katona András a tegnap kezdődött, Környezetvédelem a közlekedésben című konferencián, melyet a Közlekedéstudományi Egyesület a Közlekedési Minisztériummal, a Környezet- és Vízgazdálkodási Minisztériummal és a KTE Somogy megyei szervezetével közösen rendezett meg Kaposváron, a Technika Házában. A felméréseik szerint a levegőbe kerülő szénmono- xidnalk 70, a nitrogénoxi- doknak 30, az ólamnak pedig a 90 százaléka a, közlekedésből ered. Az országban minden ötödik, a fővárosban minden harmadik lakás zajos, s ezeknek a panaszoknak a 80 százaléka ugyancsak közlekedési eredetű. A szennyező anyagok mennyiségét és hatását tekintve a közúti gépjárműközlekedés szerepe a legnagyobb: több mint 85 zúzalékot tesz ki. A vasúti vontatás 14, a vízi. és légi közlekedés 1-2 százalékban felelős a környezet szennyezé- zésért. Hogy mindez milyen károkat okozhat, azt a következő előadó, dr. Mészáros Ernő, a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársa elemezte. A konferencia további részében a hozzászólók a veszélyek mérséklésével. a szennyeződések csökkentésének lehetőségeivel foglalkoztak. Szilágrfl Miklós, a Közlekedési Minisztérium munkatársa a közúti járművek által keltett szennyező hatások ellenőrzését és mérséklését elemezte, majd Be- nyó Bertalan a '.környezeti térhelés és a közlekedéshálózat közti összefüggésekről szólt. Nagy érdeklődés kísérte Dieter Rathgebert, aki az Építés és környezet az erfurti járásban című előadásában az NDK város- és közlekedésszervezésével ismertette meg a magyar kollégákat. Szó esett még a veszélyes áruk és hulladékok tárolásának és szállításának környezetbarát megoldásáról, a közlekedési üzemekben keletkező szennyvizek tisztításáról, a közlekedési zaj- csökkentés legújabb eredményeiről és további lehetőségeiről. A konferencia ma tovább folytatódik az MTESZ szék- házában.
