Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-13 / 219. szám
1988. szeptember 13., kedd Somogyi Néplap 3 A voronyezsi repülőgépgyárban szerelik össze az II—96—300-as repülőgép kísérleti példányait. A II 000 kilométer hatótávolságú repülőgép 300 utast tud szállítani. Forgalomba állítását az 1986—90-es ötéves terv végére tervezik Csökkenteni kell a lemaradást A közlekedés helyzete az OMFB plénuma előtt Ülést tartott tegnap az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság plénuma Tétényi Pál akadémikusnak, az OMFB elnökének vezetésével. A testület Urbán Lajos közlekedési miniszter bevezetője után megtárgyalta a közlekedés helyzetéről, valamint az átfogó fejlesztési elképzelésekről készített előterjesztést. Megállapították, hogy az előterjesztést megÁruházigazgatók Taitabáinyán tegnap megkezdődött a Skála-Coop integrációba tartozó 70 áru- ház vezetőinek tanácskozása. Szabó Gyula, az Árulház- igazgatók Tanácsának elnöke megnyitójában elmondotta : az idén alaposan megváltoztak a kereskedelmi munka feltételei, csökkent a vásárlóerő, nehezebbé vált a vevők megtartása. A megváltozott igények más árubeszerzési és értékesítési módszerek bevezetését kíalapozó OMFB-tanulmány helyzetelemzése bizonyítja: a közlekedés helyzete tíz éve folyamatosan romlik; kulcs- fontosságú munkakörökben állandósult a munkaerő- hiány; a közlekedés ma még ellátja feladatát, de egyre több zavarral és egyre gaz- daságtalanabbul, közlekedésünk egyre jobban elszakad a nemzetközi színvonaltól. A közlekedési rendszer jötanácskoznak vámják. A tatabányai tanácskozás is arra keres választ, milyen módszerekkel állíthatják meg a forgalom visszaesését, illetve tehetik gazdaságosabbá az áruházak munkáját. Töibb ilyen kezdeményezésről is beszámoltak a tanácskozás első napján. A szigetvári Márka Áruházat például — a Skála-Coophoz tartozó áruházak közül elsőként — szerződéses rendszerben működtetik. vőbeni működéséhez elengedhetetlen az eszközök és berendezések rekonstrukciója, fejlesztése, és ezt a közlekedési igények mennyiségi változásaitól függetlenül meg kell valósítani. A közlekedés rekonstrukciós és fejlesztési stratégiája 2000-ig két, egymástól el nem határolható ütemre bontható: a 9(í-es évtized közepéig a romló tendenciák megállítása a legfontosabb cél, ezt követheti az ezredfordulóig a színvonal mérsékelt, differenciált javítása. Az ezredfordulót követő évtizedben lehetséges fokozatos közeledés a fejlett európai átlag- színvonalhoz. A plénum állásfoglalásában megerősítette; alapvető fontosságú a gazdaság és az ország műszaki színvonalának szempontjából a közlekedés állapotában mutatkozó elmaradás csökkentése. A plénum vitájában felhívták a figyelmet az ipari, a kereskedelmi tevékenység és a közlekedésfejlesztés összehangolásának, valamint 3 közlekedés dotálásának csökkenésével számoló alternatíva kidolgozásának szükségességére. A testület ezt követően az OMFB tevékenységéről az általa kezelt műszaki fej lesztési alapokról a Minisztertanács részére készített beszámolót vitatta meg. Ai Ifjúsági iagoxatok munkáig r Elve az önállósággal Az utóbbi hónapok megélénkülő ifjúságpolitikai mozgásai, az érdekképviseletre törő szervezetek számának gyarapodása nem veszi-e el a szakszervezetek kenyerét? Megtalálják-e helyüket, szerepüket a szakszervezetek ifjúsági tagozatai? — ezekről kérdeztük Dávoti Istvánnét, a SZOT Ifjúsági Tanácsának titkárát. — Egyetértenek az Állami Ifjúsági és Sporthivatal ifjúságpolitikai javaslataival? — Voltaképpen igen. Szerintünk is színvonalasabb oktatásra, több lakásra, munkahelyre, körültekintőbb ifjúságpolitikai munkára lenne szükség. Mindez nem vitatható, csak éppen egyszerre megvalósíthatatlan. Főleg azért, mert a feladatterv nem jelöli meg a lehetséges anyagi forrásokat, és most nem is új forrásokra, hanem a meglevő eszközök átcsoportosítására gondolok elsősorban. Nyilvánvaló, hogy a gondok egyidejű megoldására a kormánynak nincs pénze. Ezért rangsorolni kellene a feladatokat; készüljön inkább egy rövidebb távú, de használható terv. Véleményünk szerint először az oktatás legkényesebb pontjaihoz kellene hozzányúlni, tehát a középfokú szakemberképzéshez és az általános iskolai oktatáshoz. 1976 óta foglalkozom ezekkel a kérdésekkel, azóta csaknem megduplázódott azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem végzik el az általános iskolát. A középfokú szakképzés gondjainak orvoslása pedig sókat segítene a foglalkoztatási problémák megoldásában is. Részeredmények, ígéretek vannak, de az átfogó megoldást is hiányolom. — A munkanélküliség is egy a lehetséges megoldások közül... Három éve ijesztgetik a dolgozókat a munkanélküliséggel. Egyes területeken valóban óriási gondot okoz, de nem Olyan mértékű, mint amilyen bizonytalanságot, feszültséget kelt, föléig a fiatalokban, ök tudnak ugyanis legkevesebbet szakmájuk, munkahelyük jövőjéről. Ma már az állam nem tud olyan garanciát nyújtani, mint a hetvenes évékben, amikor még lehetségesnek látszott, hogy mindenki képzettségének megfelelő álláshoz jusson. De bizalmi válságot sem engedhetünk meg. Visszatérve az ÁISH feladattervéhez : sok kérdésben további vizsgálódást ír elő. Ezt nem értem. A Társadalomtudományi Intézetben évek óta folyik az ifjúságkutatás. Az ő eredményeik hová tűntek, kj hasznosítja őket? Azt sem értem, hová lett a kormány 1985 januári ifjúságpolitikai programja? Senki nem vonta vissza, de mindenki hallgat felőle. Szóval az összhangot és a folyamatosságot, nem látom az ifjúságpolitikában. — Sa szakszervezeti munkában igen? — A szakszervezeti tagság egyharmada fiatal. Az ő érdekeiket csak a többi szak- szervezeti tagéval összhangban képviselhetjük. S ez nem is nehéz, hiszen a fiatalok gondjainak megoldása, terheik könnyítése közvetve más rétegeket, a szüleikét is érintik, és fordítva. Azt látjuk azonban, hogy a készülő bérreform és lakáskoncepció egyszerűen ifjúságellenes: a megszerezhető jövedelem nem ad lehetőséget az otthonteremtésre. Ezt a helyzetet meg kell változtatni. — Hogyan tud ehhez hozzájárulni a szakszervezet? — A szakszervezeti munka átalakulása megkezdődött, a végeredményt majd meglátjuk. Mindenesetre az érdekképviseletre koncentrálunk. Vannak munkáltatók és vanak munkavállalók. Mi az utóhbiák szervezete vagyunk. Miért a szakszervezetnek fájjon a feje a munkáltatók problémái miatt? Természetesen nem követelhetünk lehetetlent, de föl kell számolni az eddigi gyakorlatot, hogy a szakszervezet talál mentségeket, kibúvókat a vállalatok, ágazatok számára. — Hány ifjúsági tagozat működik ? — A csaknem hét és fél ezer alapszervezet közül hatezerkétszázban van ifjúsági tagozat. Ezzel elégedettek lehetünk. — A szakszervezetben, úgy tűnik, az utóbbi időben megerősödött az a felfogás, hogy nem elég képviselni a dolgozókat, hanem lehetőséget kell adni nekik az önálló szerveződésre. Érvényesül ez az ifjúsági munkában is? — Azt kell mondanom, hogy legtöbb helyen annyi joga van a tagozatnak, amennyit kiharcolt magának. Tapasztalatainkból azt a következtetést vontuk le. hogy az egyre bővülő egész magyar ifjúságpolitika érdekérvényesítési rendszerét ki kell alakítani. Minél több csatornás ez a rendszer, annál többet nyerhet vele a fiatalság. — Pontosabban? — Az előbb felsoroltam néhány jogosítványt. Ezeknek nem tudunk automatikusan érvényt szerezni. Hiába van ugyanis például véleményezési joga egy tagozatnak, ha az beleolvad a vállalati szakszervezeti bizottság álláspontjába, s az szb és a vállalatvezetés kompromisszumában eltűnnék a fiatalok javaslatai. Az említett feladatterv készítése során, az előzetes egyeztetéseken például úgy látszott, hogy ha a szakszervezet, a KISZ nem mutat együttműködési készséget, akkor a tárcák egyszerűen nem vállalnak feladatot, s az egész feladatterv kútba esik. S hiába élünk véleményezési jogunkkal, javaslatainkkal, ha a kormány azt mondja: nincs rá pénz. A miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy a jövő szak- szervezetei az üzemi érdek- védelemre helyezzék a hangsúlyt. Ez rendben van, de félek attól, hogy elszigetelődnek egymástól. Számos feladat nem oldható meg a munkahelyeken, például a fiatotok gondjaiban is csak átfogó intézkedések hozhatnak gyökeres változást, azt pedig csak összefogva érhetjük el. Ezek a kérdések azért is zavarnak engem, mert nem tudom, hogyan fogunk a fiatalok elé állni,, ha nem tudtuk érvényesíteni a fel- adaittenvre vonatkozó javaslataikat. Október közepére tervezzük a tagozatvezetők tanácskozását. Ez lenne a szákszervezet első országos ifjúsági konferenciája. Akkor akarunk szót váltani a fiatalságot érintő gondok megoldásáról, többek között a tagozatok ügyéről. Megnövekedett az önállóságunk, és élni is akarunk vele, mert úgy tűnik: a jelenlegi kilátások nem. mozgósítják a fiatalokat a társadalmi-gazdasági kibontakozásért folytatott munkára. Rehák Aranka T eny észbika-bemutató Szekszárdon Jól választottak a somogyi tenyésztők VÁLASZ A KIHÍVÁSRA _______________ A minőség javítása Az üzemi állattenyésztő számára a legfontosabb feladat, hogy állományának genetikai értékét — s ezzel együtt a termelőképességét — javítsa. A javítás lehetősége a jó képességű tenyészállatban rejlik, ezért is a legnagyobb kérdés számára, hogy milyen tenyészbikát használjon a következő évben a tenyésztéshez. Ezt a dilemmát segítette eldönteni a Szekszárdi Állattenyésztő Vállalat, amikof — a korábbi évekhez hasonlóan — tenyészbika-bemutatót rendezett a szakemberek részére. A bemutatót Szekszárdon tartották, s a nagy érdeklődést 300 szakember jelenléte bizonyította. Köztük ott volt Somogy megye szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozó összes szakembere. A szemlén bemutatták a vállalat kiváló tenyészértékű apaállatait, a várományos tenyészbika-jelölteket, ösz- szesen 36 magyartarka, fekete és vöröstarka holstein- fríz bikát. Az állatok fölvezetésével összhangban a szakemberek tervszerűen megszerkesztett, minden információt tartalmazó prospektusból megismerhették a bikák ivadékvizsgálati eredményét, valamint ivadékaik eddigi termelési mutatóit. A bemutatót követően Sá- moly Ferenctöl, a somogyszi- li Petőfi Tsz főállattenyésztőjétől kérdeztük, sikerült-e tenyészállatot választani. — Nagyon jól sikerült a bemutató. Tehenészetünk a legjobbak közé tartozik a megyében; az egy tehénre jutó tejhozam évek óta megközelíti az 5500 litert. Ilyen eredményeket csak jó minőségű tenyészbikák folyamatos alkalmazásával lehet elérni. Az itt bemutatott állatok közül a Roki nevű bika szaporítóanyagát használjuk már évek óta. összbenyomásunk a bikát szemlélve továbbra is jó, ezért munkatársaimmal közösen az 1989-es tenyésztői évre is ennek szavaztunk bizalmat. — Jól választottak a so- mogysziliek? — kérdeztük dr. Inhof Józseftől, a SZÁV igazgatójától. — A kolléga által kiválasztott bikát embrióként importáltuk Kanadából; apja Rockman, amelyet a kanadai tenyésztők genetikai óriásnak neveznek. A választás tehát mindenképpen jó és szakmailag is megalapozott. — Mi az oka ennek a nem mindennapi érdeklődésnek? — Bikáinktól évente 150— 170 ezer utód származik, s így felelősséget érzünk a tenyészetekért. A gyakorlati szakembereket ezért is ösztönözzük értékesebb tenyészállatok alkalmazására. Növeli az érdeklődést, hogy a mi állomásunkon él és termel az ország legjobb bikái közül kettő is. A bemutató után szakmai konzultációra került sor. A mintaszerűen megszervezett bemutató remélhetőleg hozzásegíti a gazdaságokat a színvonalasabb, gazdaságosabb termeléshez. V. O. Van, aki a nehezedő piaci viszonyok között visszalép a termelésben; van, aki erre a kihívásra másként válaszol: inkább befektet, javítja a minőséget — azzal a meggyőződéssel, hogy az igazán jó áru mindig kelendő. A nagybajomi Lenin Termelő- szövetkezet ez utóbbi elvet vallja és gyakorolja. Nagyfehér sertés törzstenyészete hosszú évek óta az ország első három legkiválóbb tenyészete közé tartozik. Díjak, elismerések, oklevelek sora jelzi a magas színvonalú szakmai igényességgel végzett tenyésztői munka eredményességét. Nem kétséges, a sertéshús- termelés piaci nehézségeit, a gazdaságok romló pénzügyi helyzetének következményeit már a múlt évben érzékelte a nagyüzem, mégis úgy döntöttek: ezt az ágazatot fejleszteni kell. Azt mondta az elnök, Horváth László; a szakemberekkel, a telep dolgozóival egyetértésben arra az elhatározásra jutották, hogy az állomány genetikai képességének javításával, még jobb minőségű termékkel ellensúlyozni lehet a mérséklődő piaci érdeklődést. Kétirányú fejlesztésről határoztak; a száznegyven kocás törzsállomány és a nyolc tenyészkan mellé két import tenyészkant vásároltak Finnországból, s ezek a napokban érkeznek meg. Ezzel egyidejűleg hozzáláttak a telepük rekonstrukciójához; új süldő- szállást építettek, korszerűsítik a meglevőket. E feladatnak is a befejezésénél tartanak. Kétszázhatvan tenyészállat értékesítését tervezték erre az évre; céljaiknak több mint hatvan százalékát elérték. Az eddig eladott százötven kansüldőért átlagosan huszonnyolcezer forintot kapott a nagyüzem. Az ország első három legjobb törzstenyészete között van a nagybajomi. Minőségi törekvéseik reményt adnak arra, hogy ezt a helyet megőrzik a jövőben is. V. M.
