Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-12 / 218. szám
1988. szeptember 12., hétfő Somogyi Néplap 3 Az alapjogok alkotmányi szabályozása Október 1-jéig megfogalmazzák a gyülekezési, az egyesülési jog, a véleménynyilvánítási szabadság, a politikai, valamint a gazdasági, szociális és kulturális alapjogok, továbbá a személyi szabadságjogok alkotmányi szabályozásának koncepciótervezetét. Ezt vállalta az alkotmány felülvizsgálatával megbízott egyik szakértői testület: az állampolgári jogokkal foglalkozó munkabizottság a közelmúltban megtartott ülésén. Ádám Antal, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem alkotmányjogász professzora, e bizottság vezetője Molnár Erzsébetnek, az MTI munkatársának elmondta: a felülvizsgálatra készült ütemtervnek megfelelően októberben és novemberben megvitatják az alaptörvény tudományos elemzésének eredményeit, és előkészítik az új alkotmány koncepciójának tervezetét. Ez a munkabizottság mindenekelőtt meghatározza az alapjogok csoportjait és azok alanyait. Figyelembe veszi, hogy az utóbbi négy évtizedben mintegy húsz olyan nemzetközi egyezmény született — főleg az ENSZ keretében —, amely kötelezi az államokat bizonyos -alapjogok biztosítására. A készülő alkotmányban az eddigieknél pontosabban meghatározzák majd a többi között a politikai jogokat, köztük a választó-, a petíciós vagy kérelmezési jogot, a társadalmi vitában, a népszavazásban -való részvételt, a politikai szervezetek létrehozásának, a gyülekezésnek és a tüntetésnek a jogát. Körültekintően rögzítik a szabadságjogokat is, ezen belül az úgynevezett. személyi vagy személyhez kötött szabadságjogokat, mint amilyen a személyi sérthetetlenség, a mozgásszabadság, a lakás, a levéltitok sérthetetlenségének joga. E tekintetben is különös jelentőségűek azok a biztosítékok, amelyek kizárják, -hogy a hatóságok törvényellenesen korlátozhassák a polgárok személyi szabadságát. A jelenlegi alkotmány erről nem rendelkezik. Szükséges az alaptörvényben rögzíteni a szabadságjogokat érintő jogszabályok tartalmának kereteit, amelyeket a későbbiekben a jogalkotók, a kormány és a parlament is köteles figyelembe venni. Az alkotmány föltehetőleg rögzít majd olyan garanciákat, mint például az ártatlanság védelme, a büntető- törvény visszaható hatályának tilalma, a jogorvosláshoz való jog, amelyeket, most alacsonyabb szintű jogszabályok írnak elő. Differenciálja majd a gazdasági, a szociális, az egészségvédelmi, kulturális jogosultságokat. Ezek közül némelyeket állampolgári jogként, másokat állami feladatként indokolt előírni. Célszerű például meghatározni az állami szociálpolitika alapelveit. Mindezek-révén az alkotmánynak ösztönöznie kellene a magyar társadalom vállalkozói, szerveződési és alkotókészségének kibontakozását, hogy a közösségek képesek legyenek minél nagyobb mértékben kielégíteni szükségleteiket. Ez nem azt jelenti, hogy az állam nem.segíti elő ezeknek a megvalósítását. E célok szolgálatában az alkotmány nemcsak a személyeknek biztosít majd alapjogokat, hanem a kollektíváknak is. Remélhetőleg meghatározza például a lakóhelyi, a munkahelyi, a vallási közösségek, a nemzetiségek, az etnikumok státusát, önállóságuknak kereteit, az állami szervekhez fűződő kapcsolatainak főbb eszközeit. Előírja a többi között azt is, hogy egy-egy közösség a közhatalom gyakorlása tekintetében milyen jogok, kai rendelkezik. Jelenleg ugyanis csak az állampolgárokat illeti meg a közérdekű bejelentés, javaslattétel joga. Ha kibontakozik ezeknek a szervezeteknek az érdekképviseleti szerepe is, akkor elképzelhető, hogy ezek létrehozhatják a maguk szövetségét vagy országos testületét, és képviselőt küldhetnek a különböző állami testületekbe. A bizottság az egyesülési és gyülekezési jog alkotmányi szabályozásához figyelembe veszi az egyesülési és gyülekezési törvény tervezetének társadalmi vitájában elhangzó javaslatokat, ugyanakkor ajánlásokat tesz e két törvénytervezet végleges szövegének megfogalmazásához. Szükséges tisztázni: milyen felhatalmazást ad az alkotmány az alapjogok esetleges korlátozhatóságára. A téma nemzetközi irodalma megjelöl olyan alapjogokat, amelyeket semmilyen körülmény között — háború vagy természeti katasztrófa idején — sem lehet korlátozni. Ilyen például a polgárok egyenjogúsága és a faji megkülönböztetés tilalma. Valószínű, hogy az alkotmány megfogalmaz néhány olyan alapjogot, amelynek gyakorlása külön törvényi szabályozás nélkül következhet be, több alapjog érvényesítési rendjének szabályozását pedig külön törvényekre bízza. A társadalmi problémákkal foglalkozók közül többen úgy vélik, hogy az alapjogok gazdagításával és rendezésével együtt iki kell építeni a társadalmat fenyegető súlyos veszélyek — például az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás, a munkakerülés, a bűnözés, a terrorizmus, a környezetkárosítás — elhárításának alkotmányos eszközeit. Alaptörvénybe kívánkozik néhány olyan jogosultság is, amelyet a korábbi alkotmányok nem tartalmaztak: például a tájékoztatáshoz, az egészséges és esztétikus környezethez való jog, a szülőknek a gyermekek, a gyermekeknek a szülők iránti jogai és kötelezettségei, a testi kultúrához, a sporthoz való jog. Az alkotmányozás során figyelembe kellene venni az alapjogok úgynevezett harmadik generációját is. Többek között a békéhez, a fejlődéshez, az emberiség közös örökségnek kiaknázásához való jogot, amelynek kidolgozása széles körű nemzetközi összefogással már megkezdődött. Tízéves a szentjakabi kertbarátkor Jubileumi kiállítás 1978 novemberének elején alakult meg néhány kapos- szerttjakabi kiskerttulajdonos kezdeményezésére a szentjakabi kertbarátkör. A cél egy más segítése, az új módszerek és fajták megismertetése volt. A példa ragadós; egymás után több községben is alakult kertbarátkor, s ezek csatlakoztak a Móricz Zsiígmond. Művelődési Ház kis csapatához. Előadásokat tartottak, szakmai kirándulásokat szerveztek, hogy bővítsék a tagok ismereteit. S évente bemutatták termésük javát, ezzel is kedvet csinálva a kertészkedéshez. Az idén sem maradt el a ✓ bemutató; a már tízéves kertbarátkor jubileumi kiállításra hívta tagjait és pártfogóit. Már a megnyitó előtt mintegy száz érdeklődő csodálta a Kilián György Városi Művelődési Központ nagytermében kiállított óriás paradicsomot, a hatalmas fürt szőlőket és a többi szépen elrendezett zöldséget, gyümölcsöt. Sokan érdeklődtek a kaposvári élelmiszeripari vállalatok kiállítása, valamint az Agroker, a ga- ,bonaforgálmi vállalat, a nővényvédelmi állomás és a Vetőmagterméltető Vállalat dombóvári központjának bemutatója iránt is. Tíz órára már többszázan nézték meg a kiállítást, amikor Popp János, a városi tanács elnöke lépett a mikrofonhoz, hogy a jubileumi kiállítást hivatalosan is megnyissa. A megnyitó után a legszebb termékeket kiállítóknak átadták a díjakat. A legeredményesebb kistermelő, Cziffra Elekné zöldség, szőlő és az egyéb kategóriában is elnyerte az első díjat. A gyümölcsöt kiállítók közül Heil József termése tetszett a legjobban a zsűrinek. Az 1988-as év termelői nagydíját is Cziffra Elekné nyerte el. — Mi a titka az eredményességnek? — kérdeztük tőle. — Azt hiszem, erre születni kell. Ez persze még nem elég; előadásokra, tanfolyamokra járok, minden új érdekel, mindent kipróbálok. Somogysárdon élek, van égy kis üvegházam, vannak fóliáim, s palántákat termelek eladásra. De nemcsak a pénzért csinálom: én vagyok a sárdi kertbarátkor elnöke is. Ez az életem. A díjkiosztás után a kisteremben Hász Mihály, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház igazgatója emlékezett meg a szakkör tízéves múltjáról, s ez alapítótagaknak emlékplakettet nyújtott át. A kiállítás vasárnap folytatódott. E napon a kiállított gyümölcsöket meg is vásárolhatták az érdeklődők. PARTERTEKEZLET DEBRECENBEN Szombaton — az országban elsőként — városi párt- értékezfetet tartottak Debrecenben. A legmagasabb városi politikai fórum ösz- szehívásáról — a párttagság kezdeményezésére — július 30-.i ülésén döntött a párt- bizottság. Debrecen több mint 18 ezer kommunistája képviseletében 249 küldött tanácskozott az országos pártértékezlet állásfoglalásából adódó legfontosabb helyi tennivalókról, a városban és Hajdú-Bihar megyében kialakult politikai helyzetről, s megújította a vezető' testületeket is. A küldötték által felvetett konkrét javaslatokról állás- foglalást fogadott el a párt- értekezlet; ez:t elküldik az illetékes szerveknek. A párt- értekezlet kérte, hogy a Központi Bizottság ösztönözze a hatékony gazdálkodást gátló tényezők megszüntetését, a műszaki fejlesztés gyorsítását, a nemzeti jövedelem területileg arányosabb elosztását, az adórendszer korrekcióját, a bérreform bevezetését, a lakásgazdálkodás tényleges reformját és a közigazgatási rendszer fe • lülvizgáSáitát. A debreceni városi pártértékezlet a vita után zárt ülésen megválasztotta a városi pártbizottság - tisztségviselőit. A debreceni párt- bizottság első titkára isméi dr. Menyhárt Lajos lett. A debreceni városi pártértekezlet szombaton a késő esti órákban a városi párt- bizottság megválasztásával fejezte be munkáját. A testületet új módon választották meg. A késő estébe nyúló szavazáson újabb 49 tagot választattak a pártbizottságba; a 21 közvetlenül delegált taggál és a négy titkárral így a korábbi 63 helyett 74 tagú lett az új debreceni pártbizottság. ÚJ TANÁCSTÖRVÉNY KÉSZÜL Megalakul a magyar városok szövetsége Befejezte munkáját az urbanisztikai tanácskozás A településpolitikáról rendezett nagykanizsai urbanisztikai tanácskozás résztvevői javasolták, hogy minél előbb vezessék be a kétszintű tanácsi irányítást az országban. Pénteken — a tanácskozás első napján — érezhető volt már, hogy a kétszintű irányítás bevezetése vagy annak halogatása ad majd okot a legtöbb vitára. Szombaton, a szekcióülések után kiderült, hogy a városvédőket, a főépítészeket is foglalkoztatta ez az ügy. A várospolitikusok tanácskozásán dr. Németh Jenő, a barcsi városi pártbizottság első titkára azt mondta: az együttműködés a tanácsok között ma kényszer, a községek is azért akarnak önállósodni, hogy majdan saját belátásuk szerint szerveződve hozzanak Hat borjú született A zigótaátültetés első eredménye Mernyén H-at kisborjö született a mernyei Üj Barázda Termelőszövetkezet szarvasmarha- télepén. Ez a hír önmagában nem mond sokait, hiszen egy telepen naponta szüléinek borjaik. Ezek a borjak azonban nem a szokásos mesterséges termékenyítéssel, hanem az egyre iinikáíbb terjedő zigótaétülte- tés révén fogantak. Hazánkban sokfelé születették már ilyen állatok, Somogy megyében azonban ez a hat borjú volit az első. Mi is a lényege egy ilyen z i gátat ran szpliantác i ón aik ? Egy genetikailag értékes tehén tartásának fő célja, hogy minél több jó képességű utódot hozzon világra. Egy tehén azonban évente csak egy, ikerélllés eseten két utódot produkál1. Ha azonban megtermékenyített pe- tesejitjeilt sikerül egy másik — akár gyenge képességű — tehénbe átültetni, lényegesen növelhetjük utódainak számát. Ezen módszer alapján választották ki Mernyén azokat az állatokat, amelyek kiváló képességűek, s biológiai módszerekkel szuper- ovulációra késztették őket, tehát több petesejt is megérett egyidőben. Ezután a szokásos módszerrel megtermékenyítették őket, majd a zigótát kimosták belőlük. Tizenha ztigótát nyertek a szaketmberk, s 14-et ültettek át más állatokba. Nyélc tehén lett vemhes, az átültetés után, s most megszülettek a borjak. A hat életképes borjú — felnőve re mél- heitôteg — jó tejelő tehén lesz. Vajon megéri-e ezzel a módszerrel dolgozni egy termelőszövetkezetnek? — kérdeztük Csór Zoltántól, a tsz főágazatvezetőjétőí. — A tapasztalataink szerint ilyen szinten ez nem éri meg. A vemhesülés hatásfoka nem jobb, mint a szokásos eljárás esetén, s tulajdoniképpen gyakorlati haszna sincs. Hatvan tehenünk esett ki a termelésből, s ez tetemes veszteség. Hogy miért vállaltuk a kísérleteit? Anyagi hasznot nem hozott, de a módszert kitűnően tudtuk propagálni, s tulajdonképpen ez volt az igazi cél. A környék összes gazdiasá- gából1 jöttek hozzánk, érdeklőditek. S azt hiszem, ez a jövő útja. Ma azonban még csak olyan helyen éri meg, ahol bikanevelő teheneket tartanak s kiváló minőségű tenyészállatokat lehet „sorozatban gyártani'’. Külföldről sem kél! már drága pénzért bikákat behozni, elég egy zigóta, amely bármilyen tehénbe beültethető. Sok pénzért ki lehetne építeni egy zi.gótabázist, jó képességű donorokkal, megfelelő technikai fölszereléssel. Ügy jó üzlet lehetne, s az egész megyének adhatnánk kiválóan termelő teheneket, M. O. létre érdekközösségeket. Ehhez viszont elengedhetetlenül szükség van arra — Pozsgay Imre államminisztert idézve —, hogy az atyáskodó államot egy jogileg pntosan körülírt hatalom Váltsa fel. A véleményt alkotó állampolgár helyett viszont döntést hozó — és azt vállalni merő — állampolgár kell. Az első titkár sürgette: mielőbb hozzanak létre egységes információs rendszert Magyarországon. A hozzászólók egy része szerint addig, amíg a városi és a községi tanácsok munkáját nem lehet alapvetően szétválasztani, várni kellene a kétszintű irányítás bevezetésével. — Kinek az ön- kormányzatáról van szó? — kérdezte az egyik vitázó. A tanácstagok, a községek, netán az állampolgár önállóságáról beszélünk? Valós népképviseletre lenne szükség, s ehhez meg kell reformálni a jelenlegi tanács- törvényt. Elhangzott, hogy a szakemberek már dolgoznak ezen, de a hozzászólók azt sérelmezték, hogy az új tanácstörvény nem kap elég nyilvánoságot. Az állampolgárok az utóbbi időben csupán a társasági törvény körüli vitával foglalkoznak. A lakosság részvétele nélkül Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára elképzelhetetlennek tartja a településpolitika formálódását. Hozzátette őzt is, hogy nem lehet mindennap és mindenről népszavazást tartani. Mások szerint minden szakmai vélemény politikai is, és minden politikai vélemény érdekorientált, tehát igenis szükség van arra, hogy minden állampolgár beleszóljon a helyi településpolitikába, még ha népszavazás árán is. Ehhez viszont teljes körű tájékoztatás szükséges, még akkor is, ha ezt a lakosság először nem igényli. Barna Gábor a szombat délutáni plenáris ülésen még egyszer szót kapott, és ott jelentette be, hogy a Magyar Urbanisztikai Társaság városok tagozatának keretében megalakul a magyar városok szövetsége, és ez vállalja fel a városok érdekképviseletét. Faragó László
