Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-09 / 216. szám

1988. szeptember 9., péntek Somogyi Néplap 5 Újító törekvések, a tartalékok föltárása EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK TANÁCSKOZTAK A szakszervezeti tevékeny­ség (tükrében vizsgálták az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeit azon a félnapos, kibővített bizal­mitestületi ülésen és kerek- asztal-beszélgetésen, amelyet tegnap rendezett az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezetének Somogy Megyei Bizottsága és a megyei kór­ház—rendelőintézet szak- szervezeti bizottsága. Ja­vaslatok hangzottak el az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete választott szervei érdekképviseleti és érdekegyeztetési tevékenysé­gének továbbfejlesztéséről,, továbbá a bérpolitika reform­jával összefüggő szakszerve­zeti elképzelésekről, illet­ve a magyar szakszerveze­tek tevékenységének meg­újulásáról. A kibővített •bizalmitestü- leti ülésen, majd az ezt kö­vető kerekasztal-beszélgeté- sen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fűzi István, az 'Egészség- ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének főtitkára, Sárái Árpád, az SZMT titkára, dr. Bor­bély Éva, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete So­mogy Megyei Bizottságának titkára. Dr. Orbán lstvánné, a me­gyei kórház—rendelőintézet szakszervezeti bizottságá­nak titkára ismertette a dol­gozók véleményét, majd megkezdődött a három napi­rend vitája. A mintegy öt­órás tanácskozáson záporoz­tak a kérdések; nagyon sok javaslat hangzott el — iga­zi eszmecsere tanúi lehet­tünk. A nagy érdeklődés is mutatta a tanácskozás fon­tosságát. Csupán ízelítőt ad­hatunk a kaposvári kórház —rendelőintézet egészség­ügyi dolgozóinak hozzászó­lásaiból, illetve a főtitkár vá­laszaiból. A munkaügyi kérdések csokrába tartozott többek között, hogy bevezetik-e a? egészségügyben a negyven­órás munkahetet. Dr. Fűzi István azt a reményt fejezte ki, hogy 1989. január 1-jétől valószínűleg könnyítenék a kórházakban, kilinikákon, rendelőkben dolgozó orvo­sok, ápolónők és más szak­József Attila- kézirat József Attila eddig is­meretlen kéziratának birtokába jutott a ma­kói .múzeum. A kézírá­sos kötetet egy Makóról elszármazott családtól vásárolták meg. Képein­ken: dr. Tóth Ferenc a múzeum igazgatója a kötettel és a József At- tila-kézirat két oldala (MTl-fotó — Stekovits János felvétele) ALAPKŐLETÉTEL SOS-gyermekfalu épül Kecskeméten A hazánkban másodikként épülő SOS-gyermekfalu aliap- kőletéteíi ünnepségét tegnap ■rendezték meg Kecskemé­ten. Az esemény alkalmából délelőtt nemzetközi sajtótá­jékoztatót tartottak a Kecs­keméti Városi Tanács épü­letében. Helmut Kutin, az SOS-igyermékfalu Nemzet­közi Egyesület elnöke, Pú­ja Frigyes, a magyarországi egyesület elnöke és Adorján Mihály városi tanácselnök tájékoztatta az újságírókat, illetve válaszolt a felvetett kérdésékre. A sajtótájékoztatón el­mondták: az első gyermek­falut 1949-ben hozták létre Tirolban; azóta a mozgalom világméretűvé vált, s már ötmillió támogatója van. Se­gítségükkel a világ 90 or­szágában 260 gyermekfalu, valamint 480 kísérő intéz­mény — anyaképző, közös­ségi ház stb. — létesült. A kecskeméti gyermekfalu a 69 évvel ezelőtt a város­ban született, az NSZK-ban élő Joseph von Ferenczy .professzornak, a mozgalom egyik kezdeményezőjének jelentős anyagi támogatásá­val épül föl. Helmut Kohl, az NSZK kancellárja egyéb­ként táviratban üdvözölte Joseph von Ferenczyt a má­sodik magyar gyermekfalu alapkőletétele alkalmából. A kecskeméti SOS-gyermekfa­lu a tervek szerint 1990 ta­vaszára készül el, s ugyan­ez év őszén népesül be. Ti­zenkét házat építenek, s száz gyermeket nevelnek, gondoznak majd itt az erre vállalkozó anyák. Az építési terveket a Budapesti Mű­szaki Egyetem rajz- és for­maismereti tanszéke készí­tette.' Az építkezés Október elsején kezdődik. Elmondták a sajtótájékoz- tátón: hazánkban a továb­biakban még két gyermek­falu épül, de a korábbi hí­rekkel ellentétben helyükről még nincs döntés. A sajtótájékoztató végén ünnepélyesen aláírták az SOS-gyemekfalu nemzetközi és magyar egyesületének szerződését a kecskeméti gyermekfalu létesítéséről. Délután a Kecskeméti Vá­rosi Tanács dísztermében aláírták az új gyermekfalu alapító okiratát, majd az építkezés helyszínén meg­tartották az ünnepélyes alapkőletételt. Itt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mon­dott ünnepi beszédet. dolgozók munkáján. Ám az üdültetés megkönnyítésére, a dolgozók regenerálódásának elősegítésére egyelőre aligha van lehetőség — jegyezte meg a főtitkár. Az egészségügyben is fon­tossá vált az eddiginél haté­konyabb gazdálkodás — hallottuk több hozzászóló kérdésére a választ dr. Fűzi Istvántól. Ezzel a tanácsko­zás résztvevői is egyetértet­tek, hiszen maguk is tud­ják: számos kihasználatlan lehetőség kínál tartalékot a munka megújítására. Tet­szett a főtitkár válaszában az is, hogy nemcsak a ha­tékonyabb gazdálkodás gaz­daságosságát elemezte, ha­nem kiemelte, hogy minde­nekelőtt a betegek érdekeit kell szem előtt tartani. Az egészségügyi hálózat — elsősorban a kórházak — fejlesztéséről szólva a fő­titkár rámutatott: már ko­rábban észre kellett volna venni, hogy noha jelentősen javult az ellátás, a színvona­lasabb betegellátásban is előbbre járhatnánk már a kórházak belső struktúrájá­nak átalakításával. Elegen­dő betegággyal rendelkezünk — mondta —, ám ezek ki­használtságával nem lehe­tünk elégedettek, arányta­lanságok mutatkoznak. Még A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége szeptember 27-én tartja I. országos érdekvé­delmi konferenciáját — je­lentette be tegnap sajtótájé­koztatón Tóth János, az MTESZ főtitkára. A tanács­kozáson nem a vezetők és tisztségviselők, hanem a mű­szaki értelmiség különböző szákmai csoportjainak—ku­tatóknak technológusoknak, konstruktőröknek, műveze­tőknek és oktatóknak — a képviselői vesznek részt. A küldötteket a területi, vái­mindig hosszú időt töltenek a gyógyulásra váró betegek a kórházakban, hatékonyabb kezeléssel ezen is lehetne javítani. Lehetőség van ár­rá is, hogy a kórházakban bevezessék a műszakos gyógykezelést, jobban ki le­het használni a műszereket, s ehhez elég orvos áll a ma­gyar egészségügy rendelke­zésére — fejtette ki vélemé­nyét a főtitkár. Ám hazánk­ban alacsony a jól képzett ápolónők száma, s mint a szakiskolai képzés kapcsán az egyik hozzászóló megje­gyezte: egyre gyengébb ta­nulók kérik felvételüket eb­be az iskolatípusba. Dr. Fűzi István szóit a gyógyszerfogyasztás emelke­déséről, s vázolta elképzelé­seit ennek a folyamatnak a megállítására, illetve vissza­szorítására is. A tartalmas eszmecsere, amelyet a kórház-rendelőin­tézet szakszervezeti bizottsá­ga és az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének So­mogy Megyei Bizottsága ren­dezett, jó alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők át­gondolhassák feladataikat, az újító törekvésekkel öt­vözzék a tartalékok föltárá­sát. H. B. lalaiti és egyetemi MTESZ- egyesületek vitafórumokon választják meg. A konferencia összehívá­sát az tette szükségessé, hogy a műszaki értelmiség anyagilag, valamint munka­helyi és társadalmi presztízs szempontjából hosszú ideig háttérbe szorult. Az MTESZ főtitkára ki­jelentette: a szövetség ed­dig olyan érdakvédélmi fel­adatokat is kénytelen volt ellátni, amelyek az ágazati szakszervezetekre tartoznak. Siófokon a Balatoni ősz című rendezvénysorozat megnyitása alkalmából több program is várja az érdeklő­dőket. Lesz folklórvásár és népművészeti bemutató is, és ugyancsak szombaton folklórból zárja a napot. Va­sárnap a Dél-balatoni Kultu­rális Központban Klassziku­sok cigányzenekarra cím­mel tartanak hangversenyt este fél kilenckor, a KISZ Központi Művészegyüttese rajkózenekarának részvételé­vel. Ugyanitt látogatható egy kiállítás is, amelyen a ma­gyar nép és a magyarorszá­gi nemzetiségek népművé­szetéből és népi iparművé­szetéből láthatnak bemutatót. Balatonbogláron a kék és a vörös kápolnában a Ma­gyarországi pravoszláv iko­nok című kiállítás tekinthe­tő meg; a lellei városrész­ben a Tóparti Galéria Dar- gay Lajos szobrászművész tárlatának ad otthont. Balatonfenyvesen szomba­ton és vasárnap nemzetközi lovasbajnokság Várja az ér­deklődőket.- Balatonszárszón a tanács épületében Csurgói Máté La­jos festőművész-grafikus ki­állítása látogatható. Balatonszemesen tieich Károly grafikusművész ki­állítása látható a hónap vé­géig. Fonyódon a Nyári Gálé­&89NK.X». riában Németh Anna kera­mikus-formatervező, Dudás Sándor szobrászművész és Penovác Endre festőművész közös tárlata kínál látniva­lót. Kaposváron a Somogy Me­gyei Múzeum első emeletén több állandó kiállítás tekint­hető meg, így a Régészeti kutatások Somogybán, A jég világa, A paraszti pihenés pillanatai című. Ugyancsak itt láthatók Martyn Ferenc, Bernáth Aurél és Galimberti Sándor festményei, valamint Kopits János kaposvári vá­rosképei. A Somogyi Képtár­ban e hét végéig látogatható a Vaszary János emlékére rendezett kiállítás. Emlékkiállítást kínál a Kaposvári Galéria is: itt Reich Károly munkáit lát­hatják. A Latinca Sándor Emlék­múzeumban 55 év címmel a Reismann János és V. Reis- mann Mariann fotóművészek életét bemutató tárlat . láto­gatható. A Kilián György Városi Művelődési Központban szombaton és vasárnap a Móricz Zsigmond Művelődé­si Ház rendezésében ter­ménybemutatót tartanak. Kellemes kirándulást ígér a nagyatádi faszobrásztelep megtekintése, ahol a régeb­bi alkotások mellett az új faragványok is megtekinthe­tők. (Képünkön.) Érdekvédelmi konferencia Á meglepetések országa Autócsodák, trógerolók Kutyahúst valóban ettem Észaik-Koreában a háború idején; kénytelenek voltunk rá — mondja Kim Jong II, a tolmács. — Dé macskát sohasem — teszi hozzá. — Kígyópálinka — mondom. — Összetévesztenek Kínával és Vietnammal, ott készí­tik; nálunk söha nem is volt. Egyébként leghíresebb italuk a nálunk is kapható ginzeng-gyökér 28 fokos pá- linikagyógyiital. Végül a gyógyszer. Minden híreszte­léssel ellentétben, a Koreá­ba utazóknak semmiféle vé­dőoltásra nincs szükségük. Az ország éghajlata is ha­sonlít a hazánkéhoz, a kü­lönbség annyi, hogy a nyár átlag 5—6 fokkal melegebb, a levegő a kétoldali tenger hatására párásabb. Egyetlen időszak a kivétel: július kö­zepétől egy hónapig, tant a monszun, vagyis 2—3 napig megállás nélkül ömlik az eső, s a vízfüggönyön ke­resztül öt méternyire sem lehet látni. Mindezt dühön­gő erejű, a hurrikánhoz ha­Rizstáblák az út mellett sanló szélviharok kísérik. Ilyenkor egy-egy éjszaka 35—40 milliméter eső is le­zúdul. Aztán 1—2 napos csend, békesség, és kezdő­dik minden elölről. Ilyen­tájt európai vendéget nem hívnak, a turistaiprogramok- ból kiesik ez a hónap. Phenjan.. Milyen is Észak- Korea kétmillió lakosú met­ropolisza? Sok mindenben olyan, mint errefelé és kör­nyékünkön. . 4—5 emeletes áruházak, mozgólépcsőkkel. A metró két vonala össze­sen 37 kilométer, 16 állo­mással’. A kocsik . 100 (!) ma­ter mélyen futnak, amikor építették, még féltek az atomtól, s félnek egy kicsit ma is. Ne feledjük, nincs messze tőlük Hirosima. A szerelvényeket négy éve ma­guk építik. Ha azt mondom: sok az üzlet, nem mondok megle­pőt. Sok a zöldség- és. gyü- mölcsüzllet, s ennél is több a női és férfifodrászat. Bár­merne indulok, 50—60 mé­teren belül láthatom az ut­cáról, hogy a kirakat mö­A buszok között Ikarus is van válnak, s mindenütt hosszú sorok ülnek, az emberek tü­relmesen várnak fejük szé­pítésére. A sök kilométeres főutcán1 viszont összesen két húsböltót fedeztem föl, sok konzerv volt bennük feltor­nyozva. A kereskedelemről, az ellátásról annyit: gyü­mölcs, zöldség sok van, sza­badon kapható, a többi élel­miszert jegyre adják, még az alapvető fontosságú rizst is. Cukrot még jegyre sem lehetett kapni. Minden nagyobb városban 4—6—8 sávosak a főutak, világvárosi forgalommal. És , ami meghökkentő: csak nyu­gati, illetve japán személy- gépkocsit látni. Szocialista országban készült járművet csak követségi rendszámmal. Sok a Volvo, a Mercedes, az Audi. 6—8 éves kocsit csak elvétve találni. Miért ilyen autócsodák szelik az utakat, miközben az útépítésnél, az építkezé- < seken a legegyszerűbb mar­kológép helyett is emberek viszik ölükben a köveket, háncsból készült háti alkal­matosságban a földet. Észak-Korea igen gazdag természeti kincsekben. Réz, ólom, arany, bauxit, fekete­szén, mangán, cink, mölib- dén, kőolaj, wolfram, nik­kel, földgáz egyaránt bő­séggel található, szinte az ország egész területén. Ez jó alapot ad, illetve adhatna a gazdagságnak. Igenám, de a felddlgozóipar elmaradott. Vaskohászatuk, vegyiparuk, rézkohászatuk ugyan van, de csak a kezdetnél tart. Ezeken kívül pamut- és pa­píripar, más semmi. Érthe- hető, hogy elsőrendű felada­tuk a nehézipar fejlesztése. Ez viszont sok pénzbe ke­rül. Mi a kiút? A kitermelt nyersanyagot feldolgozatlan állapotban adják el — ter­mészetesen a készáruhoz ké­pest potom áron —, s az érte kapott pénzből építik feldolgozóiparukat. De ' nem­csak azt! Fölépült a Sárga­tenger partján a Te Dong folyót bezáró gát és zsilip- rendszer, átszámolva mint­egy 450 milliárd forintért. Fenntartják a lakosság szá­mához viszonyítva nem kis hadsereget. Az ország tan­intézeteiben az oktatás XXL századot idéző segédeszkö­zökkel, berendezésekkel fo­lyik, japán a közhivatalok, intézmények légkondicionáló berendezése, a televíziók, a hűtőszekrények, a mosógé­pek és az autók is. A ki­termelt .nyersanyag így vál­tozik át közszükségleti cikkekké. H.a ezek után is fölmerül a kérdés, hogy hol vannak az építőgépek, miért olyan sok a „trógero'ló”, az igen­csak szegény ember, arra is megvan a válasz. (Folytatjuk.) Erdélyi György gött hajat vágnak, borot-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents