Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
1988. szeptember 30., péntek Somogyi Néplap DARNYIRÓL VERS SZÜLETETT Zrínyisek az olimpia jegyében Kedves ünnepség volt tegnap délutáp.Kaposváron a Zrínyi Ilona Általános Iskolában. Történt, hogy az intézmény diáksportköre és az úttörőszervezete elhatározta, hogy az évek óta hagyományosan megrendezett sportnapokat ezúttal összekapcsolják à z emberiség egyik legnagyszerűbb rendezvénysorozatával : olimpiát hirdettek az iskola tanulóinak. Tíz sportágban, másfél héten át zajlottak a versenyek, melyeken az iskola majd mindegyik osztálya képviseltette magát. A versenyek végeztével tegpnap osztották ki a díjakat, amik nem is lehettek mások, mint nemzeti színű szalaggal díszített jelképes olimpiai aranyérmek. Ezekből 140-et akasztottak a tanulók nyakába, és számos oklevél is gazdára talált. A Zrínyi olimpia legfiatalabb olimpiai bajnoka mindössze hét, a legidősebb is csali 13 éves volt. A szervezők ugyanis az alsósóknak és. a felsősöknek is meghirdették a versenyeket, kispályás labdarúgásban, kosárlabdában, tornában, távolugrásban, az atlétika több más számában, valamint sakkban, és asztaliteniszben is. Ezenkívül irodalmi, valamint rajzolimpiát is rendeztek, ez utóbbi két. „versenyszámban” csak a felsősöknek. Az eseménysorozat jelentőségét elsősorban nem a sportvetélkedők eredményeiben, vagy másodpercekben és gólarányokban rpérik az iskola tanárai. Arra a nem mérhető erkölcsi sikerélményre törekednek, amit. egy ilyen közös összejövetel érzése jelenthet a gyerekeknek, különösen akkor, amikor a világ másik táján javában zajlik az igazi olimpia. E nagyszerű kezdeményezés sikerét ott is lemérhették a" -nevelők, amikor'az irodalmi kategória győztese felolvasta díjnyertes versét, amelyben Darnyi Tamás és társai sikerét, és az itthoni szurkolók örömét írta le a szerző. Nagy volt az öröm akkor is, amikor versenyszámonként a dobogóra szólították a Zrínyi olimpia egyéni bajnokait és csapatait s az osztálytársak, barátok legalább annyira örültek a sikernek mint a díjazottak. Itt valóban érvényes a jól ismert mondás: „Nem a győzelem, a részvétel a fontos.” B. P, F. A Zenei Világnap hazai eseményei Kórushangversenyeket, nagyzenekari koncerteket adnak amatőr és hivatásos együttesek a Zenei Világnap — október 1. — alkalmából. Már ma este két program köszönti a Világnapot: Békéscsabán a csehszlovákiai Kladno városából érkezett Smentana. Slovanka férfikar, valamint a. megyeszékhely Bartók Béla Vegyeskara, míg Szegeden a Tisza Szálló koncertermében a Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola és az Ifjú Zenebarátok kórusa lép pódiumra. Szombaton Budapesten a Magyar Rádió és az Óbudai Művelődési Központ közös műsora délelőtt 10 órától éjfélig zajliké majd, főként a művelődési központban. A rádió Antal Imre- és Zelkí János konferálásával köA'# títi a világnap alkalmából rendezett zenei eseményeket.» A fegyveres erők napján Mozaikképet avattak a rendőr- főkapitányságon A fegyveres erők napján Kaposváron a Forradalmárok tere újabb képzőművészeti alkotással gazdagodott. A Somogy Megyei Rendőrfőkapitányság épületének bejárata mellett helyezték el Leitner Sándor festőművész Kezek című -mozaikképét. A tegnapi avatóünnepségen elsőként maga az alkotó kért szót: a művészet és a közélet kapcsolatáról beszélt jelképes műve előtt. A mű két falon helyezkedik el; a bejái at melletti homlokzatra került az a kompozíció, amely több kezet ábrázol, a más-ik, kisebb felületen szintén jelkép a kéz, csupán ábrázolásmódjában különbözik az előbbiektől. Bensőséges szavakkal méltatta Leitner Sándor művészetét, közéleti tevékenységét az avató, Tóth János, a megyei pártbizottság titkára. Sokoldalú munkásságának legfontosabb mozzanatait emelte -ki a beszédében: elismeréssel szólt a festő vizuális nevelésben, valamint a tehetséggondozásban kifejtett művészi és pedagógiai tevékenységéről. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola főigazgatója a közéletből is kiveszi- a részét. -Művészete több forrásból -táplálkozik — mondta Tóth János, majd leleplezte a mozaikképet. A Somogy Megyei Rendőr - főikapitányság nevében dr. Mátyás József rendőr ezredes -vette át az új képzőművészeti alkotást. Az avatóünnep-ségen a Kaposvári Tanítóképző Főiskola Cantus kamara-kórusa működött; közre Ludmány Géza vezényletével. Beszélgetések gyerekekkel A Helikon Kiadó gondozásában, Ferencz Győző fordításában jelent meg R. D. Laing Beszélgetések gyerekekkel című könyve. A szerző nevét a Tényleg szeretsz...? és a Gutiancok című sikeres kötetek tették ismertté a magyar olvasók körében. A pszichiáter-költő műveiben az emberi kapcsolatok gazdag világát tárja elénk, s leginkább a félreértések okait kutatja. R. D. Lairig azt vallja: az. emberek egymáshoz való viszonyát, türelmét és megértő magatartását leghatékonyabban a kommunikáció alakíthatja. Hisz a párbeszédek művészetében. Szokatlan nyelvi fordulataival, játékos — néha pajzán — szókapcsolataival az őszinte beszélgetésekre- serkent. Legújabb könyve hat éven át a családjában gyűjtött és lejegyzet párbeszédek füzérre. A kérdeaő általában kislánya, Natasa és Ádám nevű'fia, ajcinek érzelmi és értelmi fejlődését egészen a kamaszkor küszöbéig kísérhetjük figyelemmel. A dackorszak kérdései után tartalmasabb, logikusabb és szerkesztettebb kérdések következnek, amelyek gyakran gondolkodóba ejtik Ronnie-t (vagyis az apát) és az édesanyát, Juttát. A négy családtag reggeli, éjszakai, otthon vagy éppen külföldön lezajlott . kérdésfeleleteiből egy fiatalabb és több idősebb testvérre következtethetünk ; utalnak barátokra, ismerősökre és egy német nagymamára is. Még ha.a párbeszédek szereplői és színhelyei változnak is, a válaszok őszintesége és pontossága állandó elem R. D. Laing könyvében. A szülőknek ' mindig van idejük arra, hogy Natasa és Ádám kérdéseire — gyermekeik életkori sajátosságainak szem előtt tartásával — feleletet adjanak, visszakérdezzenek, s a meghitt- beszélgetések hangulatfonalát irányítsák. Jutta és Ronnie a párbeszédekkel -eredményesen nevel. Családi életük vidám, kiegyensúlyozott, élményekben gazdag. Minden kislány és kisfiú — és minden felnőtt — kendőzetlen, érthető és kíváncsiságot kielégítő válaszokat vár. Mi, szülők tudjuk a legjobban, hogy mennyire nehéz e három feltételnek eleget tenni; a hozzánk szóló kérdészuhatagra a lehető legigazabbul felelni. Olvassunk csak bele egy kedd esti párbeszédbe! Adám: — Ha teljesülne egy kívánságod, mit kívánnál? En : — Lehet az tárgy vagy egy érzés. * Adám: — Amit csak szeretnél. Én: — HAt én boldog szeretnék lenni — ha boldog lennék, akkor rengeteg dolognak meg kellene változnia. KÖNYVESPOLC Adám: — És mi lenne a második kívánságod? En: — Hogy mindenki más is legyen boldog. Ádám: — Mindenki? Az egész világon? En: — Igen. Miért ne? Adám: — Mindenki,, még akarata ellenére is? Jutta: — Szerinted van, aki nem akar boldog lenni? En: — Jó, legyen. Én nem akarok senkit sem kényszeríteni, hogy boldog legyen. Akkor, mondjuk, azt kívánom, hogy legyen boldog mindenki, aki akar. R. D. Laing kötete az első, amely gyerekekkel folytatott beszélgetéseket tartalmaz. Értékét növeli, hogy a gyermek nyel ven írott könyv Réber László illusztrációival került a könyvespolcokra. A Beszélgetések gyerekekkel című párbeszéd- gyűjteményt a magyar Natasákon és Ádámokon kívül szüleik, tanítóik és barátaik is haszonnal forgathatják, hiszen „a gyerekek éppoly fontos szerepet játszanak a felnőttek növekedésében és fejlődésében, mint a felnőttek a gyerekekében. Nem azért vagyok velük, mert velük kell vagy kellene lennem, hanem mert velük akarok lenni.” Lőricz Sándor Kaposváron, a Somogyi Képtárban a somogyi őszi tárlat alkotásai tekinthetők meg. A Kaposvári Galériában és a megyei múzeum kamaratermében Dariusz Król lengyel festőművész munkái láthatók. Ugyancsak a múzeum ad otthont Gyertyás László fotóművész kiállításának, amelyet októberben is megtekinthetnek. Az első emeleten a múzeum szakkönyvtárának értékeiből láthatnak válogatást. A Kapós Hotel Presszó Galériájában Kovács Tibor fotói láthatók. Ma délután nyílik a Kilián városi művelődési kő/ pontban df. Fedinecz Atanáz kiállítása, délután öt órakor. (Felvételünk a művész egyik alkotását ábrázolja.) Vasárnap a Kiliánban diszkót tartanak este hét órától. A megyeszékhely Mozimúzeumában Az árnyjáték- tól a filmszínházig címmé! látható kiállítás. Kirándulással egybekötött, kellemes programnak ígérkezik a Ríppl-Rónai emlékmúzeum meglátogatása, ahol a festőművész otthonának eredeti berendezései és művei is megtekinthetők. Csurgón a Csokonai Művelődési Központban Győri Vilmos mutatkozik be fcrlJM- val, Portrék töviskoszorúval című tárlatán. Barcson a Dráva Múzeumban Kunfjy Lajos képei láthatók a Somogyi Képtár gyűjteményéből. Ugyanitt az emeleten A Vörös Csillag termelőszövetkezet 40 éve címmel mutatják be az elmúlt évek munkáját, sike- Teit. Marcaliban a művelődési központ vasárrfap délelőtt virág-, valamint bőrdíszmű- vásárt rendez, ugyanitt bolhapiacot is tartanak. Néhány programot ajánlunk azoknak, akik e hétvégét a Balatoni ősz című rendezvénysorozat záróprogramjain kívánják tölteni. Szombaton a keszthelyi Festetics-kastélyban barokk hangulatú bált tartanak, vacsorával, korhű környezetben. Ugyancsak Keszthelyen népművészeti kirakodó vá - sár és kézművesbemutató is lesz délelőtt, délután pedig táncház várja a fiatalokat a Muzsikás Együttes közreműködésével. Vasárnap tekinthető meg a Vörös és Kék kápolnában Boglárlellén a Magyarországi pravoszláv illanok című kiállítás, s ugyancsak eddig látogatható a lellei városrészben a Tóparti Galéria, ahol Dargay Lajos szobrászművész munkái láthatók. Siófokon a magyar népi iparművészet gyűjteményes kiállítása tekinthető meg, ahol a magyarországi nemzetiségek népművészetét is bemutatják. Végül egy mai programra hívjuk föl figyelmüket: Kecskeméti Sándor iparművész alkotását avatják ma föl Kaposváron, a Toldi- lakótelepen, délután négy órakor. Egy indián töns tragédiája A könnyek menete Százötven évvel ezelőtt egy esős október 1-jén több, mint 600 szekérből álló, katonáktól kísért menet hagyta el ai Tennessee állambeli Red Clay-t. Tizenháromezer cherokee indiánt deportáltak egy távoli indián rezervátum felé — ahová hat hónappal később mindössze kilencezer érkezett meg élve. Az akciót, amelyet a köny- nyek menetének neveztek el, Andrew Jackson amerikai elnök és a legfelsőbb bíróság hagyta jóvá. A tragikus esemény végkifejlete volt a cherokeek megsemmisítésének, holott ez a nép mindent megtett azért, hogy modus vivendit alakíthasson ki a fehér emberrel. Az indiai törzsek közül a cherokee-k álltak kétségkívül életmódjukban, írott nyelvükben a legközelebb a fehér pionírokhoz. A KIX. század elején egy Sequoyah nevű cherokee az emberiség történelmében egyedülálló módon létrehozott egy teljes ábécét, holott ő maga egyetlen nyelven sem tudott sem írni, sem olvasni. Többféle módszer kipróbálása után — képzelőereje és egy régi angol újság segítségével — betűt talált a cherokee nyelv minden hangjára. A cherokee indiánok jó viszonyban voltak a XVII. század első gyarmatosítóival. Még szövetségesek is voltak egyes indián törzsek ellen. Területük akkor a jelenlegi nyolc délke.eti állam jelentős részé :e kiterjedt. Az amerikaiakkal kötött szerződések azonban folyamatosan szűkítették életterüket. Az amerikai függetlenségi háborúban a vesztesek oldalán álltak, es ez újabb területvesztést jelentett számukra. A gyarmatosítók földéhsége, majd végül az aranyláz megpecsélte sorsukat. Georgiában aranyat találtak és az állam segítségével a fehérek mindent megtettek azért, hogy megszabaduljanak az indiánoktól. A szorult helyzetbe került cherokee-k mindent megpróbáltak, hogy őseik földjét megerősíthessék. Egyik vezetőjük, Janaluska, visz- szaemlékezett arra, hogy Andrew Jackson oldalán harcolt a. csreek indiánok ellen és megmentette Jack- son életét, akit később elnökké választottak. De találkozójuk eredménytelenül zárult. És annak ellenére, hogy indiánbarát amerikaiak — köztük a híres Davy Crockett — felléptek érdekükben, az amerikai legfelsőbb bíróság jóváhagyta a cherokee-k deportálását egy oklahomai rezervátumba, arra hivatkozva, hogy az indiánok képviselői szerződésben járultak ehhez hozzá. Miután szabad kezet kapott, a hadsereg Winfield Scott tábornok vezényletével gyűjtőtáborokba hurcolta az indiánokat, férfiakat, aszonyokat, gyermekeket. Az 1838 májusában megkezdett akciót szeptemberben fejezték be, és a „köny- nyek menetének” elindítá-. sára október 1-jén került sor. Az egyik katona, John Burnett, - aki megismerte es nagyra értékelte az indián kultúrát, később leírta az eseményeket. „Sohasem fogom elfelejteni annak a pillanatnak a szomorúságát és ünnepélyességét. A főnök imádkozott, és amikor felharsant a* kürt, a gyerekek vigyázzba álltak, hogy búcsút mondjanak házaiknak és hegyeiknek.” Rettenetes körülmények között, a legnagyobb tél idején tették meg az utat az Egyesült Államokon keresztül. A gyenge táplálkozás, a hideg, a rossz bánásmód, és a betegség megtizedelte az indiánokat, annak ellenére, hogy voltak olyanok, akik mindent megtettek szenvedéseik enyhítésére. És az ezerhatszáz kilométeres úton 4000 jeltelen sírt kellett megásni. Voltak, akik az Észak-Kaliforniai hegyek barlangjaiban, erdeiben találtak búvóhelyet. Az idő múlásával egyes indiánbarát fehérektől, mint például • William Thomas ezredestől, földet kaptak. Ez utóbbi, miután szenátor lett, legalizálta helyzetüket. Halála után azonban kertlény jogi csatát kellett vívni 1876-ban azért, hogy a cherokee indiánok jogot formálhassanak erre a 20 000 hektáros területre. A Qallas rezervátumban, amely a Smoky hegység belsejében terül el, és jelenleg nemzeti park, nyolcezer indián él. Létformájuk, tevékenységük elsősorban a turizmushoz kapcsolódik. A fehérek egy kis csoportja nem akarta, hogy a „könnyek menete” az amerikai kollektív tudat feledésébe merüljön. Ezért 150 évvel később — Mankiller cherokee törzsfőnök köszönő levelével a zsebükben — hat szekéren újra megteszik az akkori utat.
