Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-30 / 234. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 234. szám Ára: T.80 Ft 1988. szeptember 30., péntek Straub F. Brúnó kötxöntójn Ünnepélyes megemlékezés a fegyveres erők napjáról Zászlófelvonás GROSZ KAROLY FOGADTA HEINZ FISCHERT Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön délután a Központi Bizottság székházában fogadta Heinz Fisokért, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) ■ alelnökét, a párt parlamenti csoportjának vezetőjét, aki Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés Külügyi Bizottsága elnökének meghívására szeptember 29-én és 30-án tartózkodik Budapesten. ' A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást az MSZMP, illetve az SPÖ előtt álló legfontosabb feladatokról. Áttekintették a nemzetközi élet és a magyar—osztrák kapcsolatok napirenden lévő kérdéseit. Megvizsgálták a két párt közötti vélemény- csere elmélyítésének lehetőségeit és megállapították, hogy a tapasztalatok kölcsönös megismerése az MSZMP és az SPÖ közötti információcsere hasznosan szolgálja a két ország együttműködését, a magyar és az osztrák nép barátságát. A megbeszélésen részt vett Gecse Attila, a KB Külügyi Osztályának helyettes vezetője. Az osztrák vendéggel a nap folyamán találkozott és tárgyalt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Szűrös Mátyás. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke fogadta Heinz FisChert, az Osztrák Szocialista Párt (SPÖ) alelnökét, a párt parlamenti csoportjának vezetőjét A fegyveres erők napja alkalmából csütörtök reggel ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a magyar <n«mzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Fehzabadulási Emlékműnél. Á téeszek stabilizációs programja TANÁCSKOZOTT A TBSZÖV ELNÖKSÉGE A nyíltság jegyéber), sok somogyi termelőszövetkezet vezetőjének jelenlétében, a stabilizációs programhoz kapcsolódó megyei feladattervről tanácskozott tegnap Tabon a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöksége. A kormányprogram egy sor teendőt ad Somogy termelőszövetkezeteinek és a szövetségnek. A téeszek küldöttei egyszer már tanácskoztak- erről a témáról, ám akkor úgy döntöttek, hogy a megyei tervet át kell dolgozni. Ez megtörtént, az elnökség elé most a megújulási teendőkről szóló megújított anyag került. Ez igyekszik meghatározni a somogyi téeszek feladatait és a szövetkezeti szövetség tennivalóit. A gazdaságok között megyénkben sok a hátrányos helyzetű, veszteséges szövetkezet. Feladataik ebből a tényből adódnak: a tartalékok, a veszteségforrások feltárásával a gazdálkodás megjobbításával, új utak keresésével kell kilábalniuk a bajból. A külső segítség — bár van — mind kevesebb, nagyon sok múlik a belső megújulási készségen. A somogyi téeszszövetség és annak apparátusa is a reform útját kívánja járni. Erősíteni kell az érdekképviseletet, bővíteni a szövetkezeteknek nyújtott szolgáltatások körét; azaz újra meg kell indítani jó néhány korábban megszüntetett szolgáltatást. Erőteljesebben kell képviselni a megye gazdaságainak érdekeit az országos fórumokon, valamint a monopolhelyzetben levő kereskedelmi és ipari cégekkel szemben, amelyek a téeszek terményeit, állatait vásárolják föl. A munkaprogram vitájában sokan fejtették ki véleményüket. Többen alaposnak és csupán kisebb dolgokkal kiegészítendőnek ítélték a szövetkezeti stabilizációs programot, de legalább ugyanannyian fogalmaztak úgy, hogy ez a megújított tervezet sem jó, alig hoz igazi újdonságot és egy elavult, tíz-húsz éves politikai stílus jellemző rá. Az alapkérdést az egyik meghívott téeszelnök fogalmazta meg. Képesnek érzi-e magát rá a megyei szövetség és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, hogy a magyar, s így a somogyi parasztság érdekeit hathatósan képviselje? Mert, ha nem, akkor valami gyökeres változás szükséges. A programot az elnökség végül az elhangzott kiegészítő javaslatokkal együtt fogadta el. Ez egyben válasz is volt rá: képesnek érzi magát a szövetség, annak elnöksége és apparátusa, hogy a parasztság jó erejű képviselője legyen. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke a kitüntetettek egy csoportjával A fegyveres erők napja alkalmából csütörtökön katonai tiszteletadással ko- szorúzási ünnepséget tartottak Budapesten, a Hősök terén. A Magyar Hősök Emlékművénél a fegyveres erők nevében a megemlékezés virágait helyezte el Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Horváth István belügyminiszter, Borbély Sándor, a Munkásőrség országos parancsnoka. Déli 12 órakor a Parlament kupolacsarnokában kitüntetési ünnepségre sorakoztak fel a fegyveres erők és testületek meghívott vezetői, tagjai. Az ünnepségen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke, a Magyar' Szocialista Munkáspárt főtitkára, ' Horváth István, Kárpáti Ferenc, Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára és Borbély Sándor. Hazánk politikai, állami és társadalmi vezetésének nevében Straub F. Brúnó köszöntötte a megjelenteket. Mindenekelőtt azokat, akik magasfokú szakmai és politikai képzettségükkel, tehetségükkel és hivatástudatukkal, hozzáértő tevékenységükkel kiérdemelték mostani előléptetésüket, kitüntetésüket. — Tudom, nehéz szolgálat az önöké — hangsúlyozta. Magyarország a szocialista világrendszer nyugati határán terül el. Tehát geopolitikai és katonaföldrajzi helyzete egészen sajátos. Szövetségi kötelezettségeink bői fakadóan is erős követelmény önökkel szemben, hogy védjék határainkat, értékeinket és érdekeinket: őrizzék belső rendünket, biztosítva ezzel társadalmi fejlődésünk zavartalanságának feltételeit. Párt- és államvezetésünk, a kormányzat igen nagyra értékeli honvé deink, határőreink, rendőrségünk és munkásőrségünk áldozatos tevékenységét. — Az önök munkája — a készenlét és a megújító felkészülés — szorosan összefügg a magyar társadalom mai problémáival. Társadalmunkban a fegyelmezett, értékteremtő munka, a hozzáértés, a szaktudás, a felelősségvállalás az előfeltétele annak, hogy ez a nép államát nemcsak megőrizni, hanem gazdaságát, és ezzel erejét is növelni tudja. Ezeket az előfeltételeket újra és újra meg kell teremteni az ifjúság nevelésével. Ebben közismerten fontos sze(Folytatás a 2. oldalon) A kilencedik arany a kardválogatotté! Vívás A vívóversenyek tizedik napján végre magyar döntőst lehet ünnepelni. Ezzel a sikerrel a kardcsapat büszkélkedhet, amely az esti „aranycsata” előtt kétszer is keményen megküzdött, hogy mérkőzhessen régi nagy ellenfelével, a Szovjetunióval. A legjobb hat között erőnyerőként startoltak az olaszok, s a tábla másik „végén” a szovjet kardozók, a négy közé jutásért így csak két mérkőzést rendeztek. Az egyik ágon a franciák 9:5- re verték a nyugatnémeteket, míg a másikon a magyarokat a jobb találatarány (60:57 adott) segítette át a szívósan küzdő lengyel válogatott elleni mérkőzésen. A döntőbe jutás volt a tét a magyar—olaszon. A 9:5-ös végeredményt Szabó állította be Marinnal szemben (5:1). A másik elődöntőben 6:6- ig állta a harcot a francia válogatott, de aztán a szovjetek rákapcsoltak, s a papírformát 9:7-es győzelemmel igazolták. Végre magyar döntősért — döntősökért — lehetett szorítani. Ez kezdetben azért nem sikerült, jyiert a szovjet kardozók szoros, de megérdemelt győzelmekkel előbb 4:2-re, aztán 7:3-ra, és 8:5- re is vezettek, de a hajrá minden várakozást fölülmú- lóan sikerült, olyan nagyszerűen, hogy a döntőt a „sírból” sikerült visszahozni, megvalósítva a szép álmot. Magyarország— Szovjetunió 8:8 (67:64) A döntőre olasz (Giulío Montano) és francia (Franck Berthier) zsűrit jelöltek ki, mellettük lengyel, angol és nyugatnémet szakemberek segédkeztek. Erre az összetételre nem lehetett panasz, annál inkább a kezdésre. Ami már ekkor föltűnt: a magyar kardozók szinte egyszer sem tudták kihasználni a kedvezményezett pozíciókat, a döntő pillanatban megremegett a kezük, nem tudtak semmi meglepőt kitalálni. A szovjet válogatott már 4:l-re vezetett, amikor Nébald megnyerte második asszóját. Üjra a szovjet válogatott percei következtek, Gedővári kikapott, de a nyolcadik asszóban ismét sikerült szépíteni, Szabó Bence révén. A kilencedik csörtében sajnos Nébald az összecsapás végén előbb a fejéhez kapott — egy erős vágás nyomán az ellenfél kardja a sisakon keresztül is felsértette fejbőrét, aztán a combjához, s nem is tudta tovább folytatni. Dr. Kamuti Jenő és dr. Gótzy Gyula próbálták talpraállítani, de hiába, Kovács Tamásnak cserélnie kellett, Csongrádit a pástra küldeni. A magyar vívók ezután sem estek kétségbe. sqÇ csak most paprikázód- tak föl. A Nébaldot felváltó Csongrádi a 13., számára távolról sem balszerencsés csörtében 5:3-ra fektette két- vállra Mindirgaszovot, a fellelkesedett Szabó, a csapat legjobbja pedig 5:2-re Bur- cevet. Most már csak az volt a kérdés, hogy a vétéran Gedővári bírja-e idegekkel, lábbal, erővel Andrej Alsan ellen. 4:4 után mindkét vívó kedvezményezett helyzetbe került, s mindkettő élt is a lehetőséggel. Sorsolás következett, amely Alsannak kedvezett, de Gedővári a pástra már csaknem felfutó társainak biztatása mellett bevitte a győzelmét, a csapataranyat jelentő találatot! Mintha puskából lőtték volna ki a magyar vívókat, edzőiket és szurkolóikat, egy szemvillanás alatt mindenki a páston volt, előbb Gedő- várit, aztán a mérkőzés hősét, Szabó Bencét dobták föl ' a magasba, mindenki gratulált a magyaroknak, köztük sportszerűen a legyőzött szovjet kardozók is. MagyarAz olimpiai bajnok kardcsapat a dobogón: Bujdosó, Csongrádi, Gedővári, Nébald és Szabó ország 28 év után lett újból kardesapatgyőztes és ebben a számban 10. olimpiai aranyérmét nyerte. Kard, csapat olimpiai bajnok: Magyarország (Nébald György, Szabó Bence, Bujdosó Imre, Gedővári Imre, Csongrádi László), 2. Szovjetunió (Sz. Mindirgaszov, M. Burcev, G. Pogoszov, A. Alsan, Sz. Korjaskin), 3. Olaszország (M. Cavaliere, G. Dalla Barba, M. Marin, F. Meglio, G. Scalzo). Párbajtőrben befejeződtek a csoportmérkőzések. A csoportokban kialakult sorrend a következő: 1. csoport: 1. NSZK 2 gy, 2. Egyesült Államok 1, 3. Brazília 0. , 2. csoport: 1. Szovjetunió 9 gy, 2. Kanada 1, 3. Hollandia 0. 3. csoport: 1. Franciaország 2 gy, 2. Lengyelország 1, 3. Kuva-it 0. 4. csoport: 1. Olaszország 2 gy, 2. Koreai Köztársaság 1, 3. Spanyol ország 0. 5. csoport: 1. Svájc 2 gy, 2. Kolumbia 1, 3. Hangikong 0. 6. csoport: 1. Magyarország 2 gy. 2. Svédország 1, 3. Bahrein 0.
