Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-27 / 231. szám
2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 27., keda EGK—magyar megállapodás Megkezdődött az általános politikai vita az ENSZ-ben Reagan elnök hetedik alkalommal szólalt fel Az ENSZ közgyűlésének ülésszakán Ronald Reagan, amerikai elnök beszédet mondott, amelyben többek között elnöksége nyolc évének külpolitikai összegzését adta Lady de Gaulle — offenzíva vagy utóvédharc? (Folytatás az 1. oldalról) fa és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) alapján élvezett jogainkat, azaz elbírja az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban ma még érvényesülő, hátrányosan megkülönböztető meny- nyiségi korlátozások határidőre történő megszüntetését. Ezen túlmenően a megállapodás kiterjed a gazdasági együttműködés területeire is. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény szabályain alapuló kétoldalú megállapodás előirányozza a GATT-tal össze nem egyeztethető, vagyis diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos, de határidőhöz kötött felszámolását Ennek értelmében a korlátozások egy részét a megállapodás hatályba lépésétől számított egy éven belül, nagy többségét pedig 1922. december 31-ig fel kell számolni. 1992 folyamán a vegyes bizottság megvizsgálja, hogy az akkor még érvényben lévő korlátozások milyen intézkedésekkel szüntethetők meg. 1995. december 31- ig azonban minden diszkriminatív mennyiségi korlátozást véglegesen el kell törölni. A megállapodás hatékony lehetőségeket biztosít a feleknek óvintézkedésekre az esetleges „piaczavarások” mégszüntetése érdekében. (Folytatás az 1- oldalról.) kentheti, valamint a SZOT kérésére az ezer forintos kedvezményt ki kívánják terjeszteni a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is. Változtatni kívánják az adóelőleg-fizetés szabályait, hogy megszüntethető legyen az esetenkénti túlfizetés. Székács Anna ugyanakkor arra is félhívta a figyelmet, hogy sok esetben — elsősorban azok, akiknek jövedelme több forrásból származik — kevesebb előleget fizetnek, mint amennyi a tényleges adófizetési kötelezettségük. A különbözetet az év végén végül is be kell fizetniük, ezért mindenképpen indokolt, hogy erre a célra már most tartalékot képezzenek, sőt arra is lehetőség van, hogy ezt adóként be is fizessék. A személyi jövedelemadó mérték- rendszerére vonatkozó javaslatát a kormány decemberben terjeszti a Parlament elé. Elsősorban a jelentős mértékű fogyasztói áremelkedés miatt szükség van az adótábla módosítására. Emellett a száz-, kétszázezer forint évi jövedelmet elérők adóterhét is túl magasnak ítélik meg, e téren is várható módosítás. Kupa Mihály, a Pénzügyminisztérium reformbizottságának vezetője a készülő költségvetési reformról tájékoztatott. Elmondotta, hogy a költségvetés jelenlegi szerkezete alapvetően még a régi, központi gazdaságirányításban alakult ki. A költségvetés a társadalmi tiszta jövedelem jelentős részét koncentrálja, ami már nem tartható fenn. Ez a rendszer fékezi a vállalkozásokat, károsan hat a strukturális átalakulásokra. Ugyanakkor az elmúlt időszakban az állam túlzott kötelezettségeket vállalt, amelyeknek ma már nem tud eleget tenni. Egyre több kifizetetlen számla halmozódik fel, ezért felül kell vizsgálni a költségvetés teljes kiadási szerkezetét. Ez érinti a mai lakásfinanszírozási rendszert, s természetesen a termelési támogatásokat is, mind a mezőgazdaságban, „Első ízben mutatkozik enyhülés a Kelet és Nyugat közötti nézeteltérésekben” — jelentette ki Reagan amerikai elnök az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ülésszakán hétfőn elmondott beszédében. Az amerikai elnök hetedik alkalommal szólalt fel a világszervezet közgyűlésén, s ezúttal — eltérően az elnöksége kezdetén elfoglalt állásponttól — hosszan mélmind az iparban. A társadalombiztosítás az elképzelések szerint már jövőre kiválik a költségvetésből, és két-három év alatt megteremtődik a biztosítási alapú társadalombiztosítási gazdálkodás feltétele. A költségvetési reform keretében el kell készíteni egy állam- háztartási kerettörvényt, amely jövőre kerül a Parlament elé. Ennek a törvénynek tartalmaznia kell az állami költségvetésnek, a tanácsok költségvetésének a szabályozását, valamint az elkülönített állami pénzalapok kezelésének rendjét. A végső határidő 1992., ekkorra kell befejeződnie a költségvetési reformnak és kialakulnia egy olyan állami pénzgazdálkodásnak, amely a demokratikus piacgazdaság működésén alapul. A sajtótájékoztatón többek között arra voltak kíváncsiak az újságírók: vajon felkészült-e a pénzügyi kormányzat arra, hogy a képviselők az adótörvények módosításának tárgyalását az októberi parlamenti ülésszakon esetleg nem tartják majd indokoltnak. A Pénzügyminisztérium szakemberei elmondották, hogy számolnak ezzel a lehetőséggel. Arra is felhívták ugyanakkor a figyelmet, hogy a tervezett módosítások visszamenőleges hatályúak. Amennyiben azonban decemberben dönt a Parlament érvényesítésükről, már csak jövőre léphetnek hatályba. Számos olyan módosításról van szó, ami anyagilag kedvezően érinti a lakosságot, a választókat. Emellett az is problémát okoz, hogy a két adótörvény módosításairól halasztás esetén csak későn értesülhetnének a kisvállalkozók, vállalatok, ami zavart okozna a gazdálkodásban. Egyébként a Parlament adóügyi ad hoc bizottsága eddig háromszor tárgyalta a témát, kétszer olyan nyílt ülésen, ahol bármely képviselő részt vehetett. A képviselők egy hónappal az októbeli ülés előtt kapták meg a javaslatot, amihez a Pénzügyminisztérium a tanácsadó szakértők névsorát is mellékelte. tatta azt a szerepet, amelyet az ENSZ a vitás nemzetközi kérdések rendezésében tölt be. Reagan elnöksége nyolc évének külpolitikai összegzését adta meg, alapvetően az amerikai kormányzat politikájának tulajdonítva a nemzetközi életben bekövetkezett kedvező változásokat. „A Kelet és a Nyugat köNem szolgált újdonságokkal, így aligha befolyásolja döntően az amerikai elnök- választási kampányt a két jelölt vasárnap esti televíziós vitája. George Bush alelnök, a republikánus pályázó, és Michaele Dukakis massachusetsi kormányzó, a demokrata jelölt másfél órás vitáját valamennyi nagy tvhálózat közvetítette és a becslések százmillióan kísérhették azt figyelemmel. Egy észak-karolinai egyetem volt a színhelye a vitának, amelyben ismert újságírók összesen mintegy húsz, kétharmad részben belpolitikai, és csak kisebbik részben külpolitikai kérdést tettek fel. Mindkét jelöltnek valamennyi kérdésre válaszolnia kellett, így inkább párhuzamos sajtóértekezletről volt szó, amelyben a két vetélytárs semmi újdonsággal nem szolgált, csak a választási kampányból már jól ismert nézeteiket fogalmazták meg — lehetőleg minél hatásosabban, tömörebben, amint azt a televíziós tö- megbefolyásölás igényli. A külpolitika vonatkozásában Bush azt hangsúlyozta, hogy a hét reagani év „békét az erő útján” politikája sikeres volt, s azt folytatni kívánják, építve a Szovjetunióval folytatott tárgyalások tapasztalataira. Egy Bush-kormány — miközben tovább korszerűsíti a hadászati erőket, megvalósítva az „űrvédelmi kezdeményezést” is —, folytatná a tárgyalásokat a hadászati fegyverzetkorlátozási egyezmény megkötéséről, a vegyi és a biológiai fegyverekről és az egyensúly megteremtéséről a hagyományos fegyveres erőknél. Bush szerint óriási változások mennek végbe a Szovjetunióban, amelyeket Amerikának ösztönöznie kell, bár a változások jövője még nem dőlt el. Ugyanakkor „óriási lehetőségek” mutatkoznak a kereskedelem fejlesztésére Kelet-Európával, annak „rendkívül érdekes” helyzetében. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy Amerikának, miközben támogatja a közeledést, mint annak idején Kínával kapcsolatosan, ébernek és erősnek kell mazötti nézetkülönbségek alap- vetőek, fontos erkölcsi kérdésekre vonatkoznak, az egyének értékére, arra, hogy vajon a kormányok ellenőrizzék a népet, vagy a nép ellenőrizze a kormányokat. Most azonban a nézeteltérések enyhülnek — egészen odáig menően, hogy nemcsak megkezdődött a csapat- kivonás Afganisztánból, hanem Keleten nyíltan beszélnek a reformokról, a sajtó, a gyülekezés, a vallásgyakorlás nagyobb szabadságáról. Az alapvető nézetkülönbségek továbbra is megmaradnak. De ha nemcsak beszélnek a reformról, hanem azok valósággá válnak, akkor nemcsak a szovjet—amerikai kapcsolatok terén nyílik meg az új korszak lehetősége, hanem általában a világbéke új korszaka előtt is.” — mondotta egyebek között beszédében az amerikai elnök. . Az amerikai elnök hosz- szan méltatta a szovjet— amerikai kapcsolatokban bekövetkezett kedvező fejleményeket, a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról megkötött szerződést. radnia— hangoztatta Bush. Dukakis cáfolta ellenfele azon vádjai't, hogy az egyoldalú leszerelést hirdetné. Közölte: ő is az amerikai katonai erő híve és támogat egy sor hadászati fegyverkezési programot. Hangsúlyozta, a feleslegeseket nem: azok helyett inkább a hagyományos erőket kellene korszerűsíteni. A demokrata jelölt arról beszélt, hogy az „űrvédelem” megvalósítása képtelenség, ugyanakkor annak alapkutatásait — a jelenlegi, évi egymilliárd dolláros költséggel — ő is folytatná. Az ország égető belső gondjai közül a költségvetési mérleg csillagászati hiánya, a szegényebb tömegek megnövekedett egészségügyi ellátási s lakásgondjai, a középosztály számára is mind nehezebben elérhető, drága oktatás, a kábítószerezés és az AIDS kerültek szóba. Bush ígéretet tett, hogy kedvezményekkel tovább ösztönzik majd a beruházásokat, míg Dukakis azzal vádolta a republikánusokat, hogy a szociális kiadások többségének lefaragásával sok tízmillió dolgozó ember életkörülményeit teszik igen nehézzé. A vita újra megerősítette,' hogy külpolitikai kérdésekben nincs lényeges különbség a két jelölt programja között. A belpolitikában, amelynek témái minden jel szerint ezúttal is meghatározóak lesznek a választás kimenetelében, konzervatív-középutas republikánus áll szemben középutas demokratával: Dukakis főként a szociálpolitikában hozna új kezdeményezéseket. A nézetek mesz- szemenő egybeesése miatt a választások kimenetelében a vetélytársak személyi is döntő szerepet játszhat: a mértéktartó, hosszú vitában Dukakis volt a nyugodtabb, de a „döntetlennek” ítélt mérkőzésen Bush is jól szerepelt. A felülmérések változatlanul Bush kisebb arányú vezetését mutatják, így fokozott jelentősége lehet az októberre tervezett újabb — és utolsó — tv-vitának. Előtte, október 5-én a két alelnök vív hasonló tv-párbajt. A politikai világszínpad vitathatatlan primadonnája, akit minden nyelven vaslady- nek neveznek, a múlt héten új nevet kapott : Lady de Gaulle. Margaret Thatcher cseppet sem vette rossznéven a hasonlatot, bár a néhai francia elnök hosszú árnyékot vető hórihorgas alakjára utalva megjegyezte, hogy vannak „szembeötlő különbségek” is. A brit miniszterelnökasz- szony, persze, pontosan tudta, hogy az egybevetés nem kettejük „külalakjára” vonatkozott. Hanem arra a deklarációjára, amelyben — a „hazák Európájának” gaullista gondolatát visszhangozva — a „független szuverén államok Európájának” modelljét állította szembe a „központosított euro-szuperállam lázálmával”. Az „Európai Közösség jövője” címmel meghirdetett előadásában Thatcher asz- szony pontosan megcélzott közösséghez szólt. Az általa oly gÿakran ostorozott „euro-bürokraták” töltötték meg szeptember 20-án a belgiumi Brugesben az Európa Kollégium nagytermét. Hallgatóságán kívül 12 közöspiaci ország fővárosában lesték feszült figyelemmel minden szavát. Nem annyira sokat sejtető előadáscím csigázta fel az érdeklődést, hanem az az egyre dühödtebbé váló szópárbaj, amelyet a brit kormányfő a megelőző hetekben vívott a brüsszeli Euró- pa-bizottság elnökével, Jacques Delors-ra.1. Méghozzá éppen az „egységes európai közösség” két egymással szögesen ütköző jövőképéről. Az egyre szenvedélyesebbé váló vitában, természetesen, senki sem teljesen elfogulatlan. Sem a Thatcher- táborban, sem pedig a De- lors-táborban. A „semlegesek” szeri'nt semmi ok a háborgásra, hiszen a brit kormányfő által felvázolt öt irányelv között egyetlen új sincs. És egyáltafán, ki vitatná a közösségben azokat? Nevezetesen azt, hogy 1. Az EK független, szuverén államok együttműködésén alapszik; 2. Kívánatos az időszerű problémák gyakorlatias megoldása; 3. Felvirágzásának kulcsa a vállalkozás; 4. Legyen nyitott a külvilágra; 5. „Közös védelmet” a NATO keretében biztosítsa. Olyan alapelvek ezek, amelyekben az EK tagállamai egyetértenek. Élesen elhatárolódnak azonban a táborok abban, hogy menynyire legyen „határmentes” az egységes belpiac. A 12 tagállam parlamentje egytől-egyig ratifikálta —- a Westminster is — azt a szerződésmódosítást, amely szerint az 1922. december 21ig bezárólag létrehozandó egységes belső piac olyan „belső határok nélküli terület, ahol biztosítva van az áruk, személyek, szolgáltatások és tőkék szabad áramlása”. A szerződés betűje és értelmezése közti szembeötlő különbség az, aminek alapján most egyenesen szerződés- és törvényszegéssel vádolja Thatcher asszonyt. Feltéve, persze, hogy ha valóban megkísérelné megakadályozni a közösségen belüli államhatárok lebontását. Brit megfigyelők hajlanak arra a nézetre, hogy a vas- lady csupán „határvédelmi” utóvédharcokat folytat, amikor — a sorsdöntő dátum közeledtével — megnyugtatni kívánja a „teljes beolvadástól” még mindig viszoly- gó honfitársait. Szerintük a jogilag igazolhatatlan alapon vívott utóvédharcát kapcsolta össze a hírnevéhez és vérmérsékletéhez inkább illő általános offenzívával, amelynek célpontjául az európai bizottság elnöke által felvázolt „szocialista Európa” koncepcióját választotta. Jacques Delors ugyanis nemrégiben eléggé óvatlanul kijelentette, hogy tíz éven belül Brüsszelből fog eredni a közösségi országok gazdasági és szociális törvény- hozásának 80 százaléka. Eretnek nézeteit ráadásul „megbocsáthatatlan bűnnel” tetézte: szeptember elején személyesen megjelent a brit szakszervezetek országos kongresszusán, hogy a küldöttek elé Varázsolja az 1992-re újjászülető közösség „szociális dimenzióját”. Olyan csábító képet festett az érdekképviseleti és munkásbeleszólási jogok tekintetében cseppet sem elkényeztetett brit szakszervezetek elé, hogy a küldöttek — feledve a Közös Piaccal szemben táplált hagyományos ellenszenvüket — csaknem megváltójukként ünnepelték Delors-t. A brit szakszervezetek ílyentén „lázítása” — méghozzá angol felségterületen — bennfentesek szerint éktelen haragra gyújtotta Thatcher asszonyt. Brugesi beszédének a külügyminisztériumban készült tervezete repült a papírkosárba és — a vaslady személyes megfogalmazásában — megszületett a brugesi hadüzenet. Közvetlenül az „Európai Egyesült Államok” gondolata és a „központosított Európa-kormány lázálma” ellen. Közvetve pedig Delors és mindazok ellen, akik nem átalják az áruk és tőkék határmentes áramlását egy nevezőre hozni az emberek és emberi jogok szabad áramlásával. Köves Tibor Akció A SOMOGY MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT KAPOSVÁRI, FONYÖDI, SIÖFOKI kirendeltségein lévő nagybani elárusító helyein !988. szeptember 27-401 az alábbi áruféleségekből akciós vásárt rendez, amíg a készlet tart: — burgonya 8 Ft/kg — vöröshagyma 8 Ft/kg — fejes káposzta 5 Ft/kg Szeretettel várjuk kedves vásárlóinkat! (103472) Az Országgyűlés elé kerülő pénzügyi napirendek Buih és Dukakis tv-vitáj» Semmi újdonság
