Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
1988. szeptember 1., csütörtök Somogyi Néplap 3 Vélemények a nyilvánosságról A megyében sok helyen olvassák és természetesen véleményt cserélnek arról a levélről, melyet a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya juttatott el a pártalap- szervezetekhez, a lakóhelyi, munkahelyi közösségekhez, a testületekhez, a tömegszervezetekhez, észrevételeket várva a nyilvánosság helyi, megyei szélesítésének tennivalóihoz. Am nemcsak azokat foglalkoztatja napjaink kiemelten fontos társadalompolitikai kérdése, akik kézhez kapták ezt a levelet, méltán elmondható, hogy szinte napi témája ez mindenkinek. Ki-ki a maga módján megfogalmazza igényeit, egyúttal bírálatot mondva a rossz beidegződésekről, és keresi, hogy a mindennapok gyakorlatában miként érvényesülhetne tisztábban a demokratizmus. Összeállításunkban néhány véleményt, nézetet gyűjtöttünk csokorba. A most folyó eszmecsere, vita teljességét ez u9Ypn nem tükrözheti, de jelzi, hogy a somogyi emberek, a különböző közösségek a változtatás őszinte szándékával foglalkoznak a témával. t politikai élet napi eseményei, c köthangulati információk tanúsága szerint bizonyossá válik, hogy a lakosság igényei szerint valónak tartsa a bő, érdemi tájékoztatóét a döntések mibenlétéről, hátteréről, a kialakuló vitákról. Szükségét érzi annak, hogy a döntéshozatal előtt álláspontját kifejthesse illetve a döntéseket követően észrevételei, felvetései kapjanak a továbbiakban is politikai jelentőséget. Soure gyakrabban terelődik c figyelem olyan ’tabuként* ssómontartott kérdésekre, melyeknek az állampolgári felelősségtudat és közérzet, a volitikai aktivitás és aktivizálás szempontjából i» nyilvánosságot kell ilátniuk. Hozzátéve, hogy az államtitkokat képeső döntések, álláspontok körét az erre illetékes testületek miltányolha- táan és világosan határozzák meg. A CSELEKVŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORRÁSA Többet tudni mindenről NYITOTT KAPUK... Iskolai demokrácia és nyilvánosság — Nemcsak az irányító pántszerveknek kell a nyilvánosság szélesítésére és az alaposabb tájékoztatásra törekedniük — mondta Papp Borbála, a Kaposvári Ruhagyár pártbizottságának titkára. — Vállalatunknál kiscsoportos beszélgetéseken viitatjuk meg, hogyan lehet a testületi üléseket nyilvánosabbá tenni. A javuló tájékoztatás munkamódszer- belli változásokat is hoz magával. A részletekről a gyári közösséggel együtt döntünk. — Az egyéni beszélgetések és a párt csoport ü lések a legjobb alkalmak arra, hogy megismerjük a párttagok véleményét: miként lehet javítani a tájékoztatásit — mondta Püspök Tibor, a III. számú pártalapszervezet titkára. — Az alapszervezet- nek az irodaházi dolgozók a tagjai. Többen kérdezték már, hogy az újabb népgazdasági kölcsönök felvétele előtt miiért nem kérik ki a dolgozók véleményét. A visszafizetés terhe a nép vállán van, többet kellene tudnunk arról, mi indokolja az eladósodást, milyen belső tartalékok mozgósításával lehetne csökkentem a hiiteUgényit. Szeretnénk megA siófoki körzetben is több vállalat, pártbizottság kapta meg a nyilt levelet, amelyet ezekben a napokban vitatnak meg, s fűzik hozzá észrevételeiket, gondolataikat. A balatonföldvá- ri nagyiközségi pártbizottság lépéselőnybe került. — Mi a pártalapszervezetek önállóságának és öntevékenységének, valamint a párttagság politikai aktivitásának alakulásáról és az ezzel összefüggő feladatokkal már ez év június 28-án foglalkoztunk, s meghatároztuk feladatainkat — mondta Varga Gyula párttitkár. — így a politikai nyilvánosság megyei helyzetéről, szerepéről és a konkrét feladatokról már eleve volt véleményünk. Bprtbizotts águnk ezért is tűzhette napirendjei sorába augusztus 23-án e témakört. — Melyek önök szerint a legfontosabb helyi feladatok? — Valamennyiünk eddigi tevékenységét, munkamódszerét felül kell vizsgálni. Egy háromfős bizottság elbeszélget a múltról a pártbizottsági tagakkal : milyen megbízatásoknak tettek eleget, hogyan vettek részt a hozott határozatok végrehajtásában, miként értékelik a pártbizottság eddigi munkáját, módszereit, mennyiben voltak elégedettek az ülések anyagainak tartalmával1 és nyilvánosságával stb. A feladatokat csak a közelmúlt értékelésével, megisitudni, hogy mi hátráltatja néhány jó elképzelés, előremutató gazdasági döntés megvalósulását. Évek óta szó van például a célszerű differenciálásról, a gazdaságtalan tevékenységek megszüntetéséről, ám ezekben a kérdésekben is lassan haladunk előre. Gazdasági helyzetünk nem bírja el a késlekedést. Tagságunk főleg a következetességet hiányolja. A közéleti és a gazdasági kérdések iránt érdeklődő kommunisták nyomatékkai hangsúlyozzák a valósághű tájékoztatás szükségességét, ezt Illés István, a kismamaszalagon és az üzemfenntartási osztályon dolgozókat tömörítő V. számú alapszer- vezet titkára is megerősítette: — A miniszteri tájékoztatók időmként a valósnál szebb képet festenek az áruellátásról. Gyakori az is, hogy egy-egy gondra nem elemző, nem feltáró jellegű magyarázatot kapunk. A vállalaton belül azt érzik legfontosabbnak a dolgozók, hogy az eddiginél jobban vonják be őket a gazdasági terv kialakításába. mérésével lehet meghatározni. Vannak elképzeléseink. Például a munkaterv elkészítése során kikérjük a körzet párt-, tanácsi és tömeg- szerviezeteiinak véleményét, s a tárgyalandó témaköröik- be is bevonjuk a témát legjobban ismerő szakembereinket. A testület elé lehetőleg alternatív javaslatokat terjesztünk, hogy választani lehessen. Körzetünkben időszakonként széles körű aktívaértekezletet rendezők párttagoknak és párton - kívülieknek, ahol értékeljük az addigi tevékenységét, és meghatározzuk a legfontosabb feladatokat. — Milyen főbb gondolatokat továbbítanak a felsőbb szerveknek? — Két kérdés köré csoportosítjuk a politikai nyilvánosság megújítását. . Az egyik: a nagy nyilvánosság számára, a másik a párttagság számára nyújtandó tájékoztatás és tájékozódás. Az első témakörben jó lenne, ha a Somogyi Néplápban külön rovat rendszeresen foglalkozna a megyei pártbizottság tájékoztatójával. Emellett több hely et kéne biztosítani a lakossági észrevételeknek, amelyekre nyilvánosan választ is kellene adni. A pécsi körzeti tévéadás bővebben foglalkozhatna a három megyét érintő kérdésekkel. A párttagságnak jó lenne e^v-két hónappal előbb megismerni a megyei és helyi pártbizottságok munkatervében sze— Meggyőződésem, hogy a párt irányító, vezető szerepének érvényesüléséhez feltétlenül szükséges a társadalom széles rétegeinek a véleménye. A demokratizmus szélesítése, a nyitottság, a nyilvánosság társadalom- politikai feladataink élén áll. Horváth László, a nagybajomi Lenin Termelőszövetkezet elnöke, egyben elnöke a tsz-ek megyei érdekképviseleti szervének, a tsz-szö- vetségnék is. — Saját környezetében, gazdasági vezetőként hogyan ítéli -meg a nyilvánosság helyzetét? — Ügy vélem, hogy — mint a mezőgazdasági szövetkezeteiknél általában — a demokratizmus -gyakorlásának fórumai jól kiépítették, talán nagyobb az információáramlás lehetősége, mint más gazdálkodó szervezeteknél. A munkahelyi közösségektől kezdve az önelszámoló egységeken keresztül, a pártszervezet, a vezetőség, a küldöttgyűlés, a közgyűlés megannyi -szervezeti feltétel ahhoz, hogy az itt dolgozók már a döntések előtt tájékozódhassanak az elképzelésekről, illetve kifejthessék ezzel kapcsolatos véleményüket. — Sok a rossz beidegződés, az évtizedes automatizmus, melyet ugyan bírálnak, kifogásolnak az emberek —, de megszokták. Éppen ezért mondom azt is, bogy a politikai, a közéleti nyi-lvánosreplő és megvitatásra kerülő témaköröket, hogy több idő és lehetőség maradjon a véleményalkotásra. A megyei és a helyi pártbizottságok adják közre üléseik anyagát. Ezt egyszerű sokszorosítással meg lehetne oldani, s az információ néhány nap alatt eljuthatna mindenhová, ahová kell. A személyi kérdésekbe is nagyobb nyilvánosságra van szükség. Ne legyenek tabuik! Ugyanakkor nemcsak elmarasztalni lehet; ha szükséges, meg i-s kell védeni az embereket az alaptalan vádak, szóbeszédek ellen. ság megteremetése, ami összefügg az intézményrendszer továbbfejlesztésével, megújításával, nem egyik napról a másikra végrehajtható feladat. — Mi az, amit a demokratizmus, a nyilvánosság fejlesztése érdekében különösen fontosnak tart? — Egy-egy döntés elő- és utóéletének nyilvánosságát. Vagyis bármilyen elhatározásról, javaslatról van szó, ki kell kérni, meg kell hallgatni az érintett kisebb vagy nagyobb közösség, szervezet vagy lakóhely véleményét. Meggyőződésem, ha egy ember érzi, hogy egy elhatározásban az ő személyes állásfoglalása is tükröződik, azért a célért őszintébben, odaadóbban, nagyobb akarattal és lelkesedéssel dolgozik. De más szempontból is a cselekvő együttműködés forrása lehet a nyilvánosság. Igen lényegesnek tartom a javaslatokra való válaszadást. Alapszervezettől, gazdálkodó egységtől nem egy javaslat indult már eddig is „fölfelé”, amire viszont soha nem jött semmilyen válasz! Az ilyenfajta agyonhallgatásnak káros következményed vannak, például a közéleti ifásultság. Válaszolni kell mindenre, akár igenlő, akár elutasító a felelet. — Ebben a munkában bizonyosan meg van — és meglesz — az érdekképviseleti szerv, a szövetség feladata is. — Az egész érdekképviseleti tevékenységnek meg kell újulnia! Most, a vezetőváltással összefüggésben, amikor minden szövetkezettel külön-.külön tárgyaltunk, kiderült, hogy a szövetségi munka nyilvánosságában is hagyok az adósságaink. Felfogásban, munkamódszerben, szervezetben, működésben egyaránt változtatnunk kell. Az például csak egy kezdeti lépés, hogy nyitottakká tettük az elnökségi üléseket, vagyis bárki részt vehet azokon, akit érdekel az adott téma. Most nem tudok választ adni arra, hogy konkrétan, a gyakorlatban milyen módszerekre van szükség. A diagnózis már ismert: nyitottabbnak kell lennie a szövetségnek, most az a feladat, hogy kidolgozzuk a terápiát. Az oktatási törvény már „megelőlegezte” a nyilvánosság kiszélesítését, tartalmának bővülését. Paré Irénnel, a Pedagógusok Szakszervezete Somogy Megyei Bizottságának titkárával beszélgettünk arról, kibontakozóban van-e az iskolai demokrácia a megye oktatási intézményeiben? — A Pedagógusok Szakszervezeténeik központi vezetősége a tavasszal értékelte a társadalmi élet demokratizmusának, illetve a nyilvánosság kibontakoztatásának helyzetét. Munkánkról Rosta Andor, a kaposvári 503-as számú szakmunkásképző intézet oktatója mondott véleményt. Ügy ítélte meg, hogy a megyei bizottság megfelelő tájékoztatást nyújt tevékenységéről a pedagógusöknak. Legfontosabb dokumentumaink a főbizalmiakon keresztül eljutnak az oktatási intézményekbe, azokat megismerhetik a tantestületekben. Ennek ellenére az az érzésem, hogy még a tisztség- viselők is keveset tudnak a munkánkról. — Arról van szó tehát, hogy sem a tisztségviselők, sem a tantestületék nem tanúsítanak kellő figyelmet a megyei bizottság munkája iránt? — Ahogy az imént mondtam; dokumentumaink, állásfoglalásaink, munkaterveink eljutnak az intézményekbe, a pedagógusok azokat megismerhetik, ám nem mindenki él ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor az alap- szervezétek nagyon ügyelÜgy tetszik, hogy az embereket mindinkább érdekli, mi történik a környezetükben, ám nem tudni, hogy valójában mi az oka gyakori ingerült kifakadásaik- nak. Az-e, hogy véleményük nélíkül döntöttek településük sorsáról, vagy más bosszúságukat akarják ilyen módon levezetni. Dr. Rudolf Mátyás, a Nagyatádi Városi Tanács titkársági osztályvezetője érdekes dolgokról beszélt. — Atádon a nagy horderejű döntések előtt eddig is többször megkérdezték a lakosság véleményét. A kiküldött kérdőívekre azonban rendszerint kevesen válaszolták. Azután, amikor valamiről döntött a tanács testületé, akkor rendszerint azok ágáltak, akik nem éltek a javaslattevés lehetőségével. Említethetném azoknak a gyári, intézményi fó- rumdknak a sorát is, amelyeken kikérték egy-egy közösség véleményét a településfejlesztési elképzelésekről. Akilk ott vollták, azok felelősséggel szóltak, akik nem menték el, azok viszont utólag sokszor alaptalan híresztelések alapján vitatták az elhatározás helyességét. — Nem vitatom, hogy szükség van a nyílt, őszinte párbeszédre, de ennek csak akkor van értelme, ha a közös akaratot következetesen végre is hajtjuk. Amikor nek arra, hogy üléseiken minél kevesebb alkalomrrtal vegyünk részt. — Vajon ügyes-bajos dolgaikkal fölkeresik-e a megyei bizottságot a pedagógusok? — A megyei bizottságon nyáron sem volt szünet. Ilyenkor is nagyon sokan keresnék föl bennünket, hogy tanácsunkat, véleményünket kérjék. — Az iskolai demokrácia kibontakoztatásában hol tartunk? — Kiteljesedése hosszabb folyamat. Az iskolai nyilvánosság kibontakozásának a jeleit nap map után tapasztaljuk. Az oktatási 'törvény bevezetése óta azonban — véleményem szerint — mértéktelenül megnőtt az értekezletek száma. Hozzáteszem: nem biztos, bogy a legfontosabb feladatokról esik szó ezeken a fórumokon. — Mennyire nyíltak ezeken az értekezleteken, megbeszéléseken a pedagógusok? — A vitaszellem javult. Az oktatási intézményvezetők megyei tanévnyitó értekezletének szekcióülésén eddig elképzelhetetlen volt, hogy vitába szálljanak az igazgatók, a szakfelügyelők az osztályvezetővel. Augusztus végén ez is megtörtént. Az együttműködést érintő kérdésekben bátran mondták véleményt. A tantestületi értekezleteken, alapszervezeti üléseken a vélemény- alkotás korántsem ilyen egységes. Vannak, akik célszerűbbnek 'tartják a hallgatást. elolvastam a megyei pártbizottság levelét, sok minden az eszembe jutott. Egyebek között az, hogy ha már van előzetes tájékozódási lehetőség, akkor az legyen közérthető. De folytatom a sort: ne csináljunk titkot abból, hogy a párttisztségviselők- mél például kiket jelölnek egy-egy posztra, az információs jelentések ne egyoldalú kötelezettségek legyenek, hanem aki véleményt mond. az kapjon visszajelzést is. A nyíltsággal egyféle magatartásváltozást is meg kell tanulnunk. Aki bírál1, az ne indulatokkal érveljen, hanem tényekkel, s ki a kritikát kapja, az tisztességgel fogadja azt. — Nagyatád gyakorlatában — de gondolom, más városokban is — közzétették a legfontosabb híreket, döntéseket. Az más kérdés, hogy mindenki hozzájuk jutott-e. Hogyan tovább? — Van még miit tennünk. Gyakran csak néhány soros híreket keLlene eljuttatnunk az emberekhez, hogy elejét vegyük a mendemondáiknak. Erre nem volt mindig lehetőség. A nagyatádi műsorfüzet például közölt ezekből, de lehet, hogy sokan átsiklottak fölötte. Ezért is tervezzük egy városi újság megjelentetését. Persze arra is szükségünk van, hogy tudjuk, mi érdekli az embereket. Ehhez pedig kölcsönösség kell. A döntés felelőssége Sokrétű mondanivaló Földváron Felelősség a közös célért
