Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-26 / 230. szám

2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 26., hétfő Sevardnadxe New Yorkban Befejeződtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások EGK—Magyarország Egy egyezmény regénye A szovjet és az amerikai külügyminiszter egyaránt bízik abban, hogy a bécsi találkozó idén sikerrel befe­jeződik és megkezdődnek a tárgyalások a hagyományos fegyverek európai csökken­téséről. Közös szándék a ve­gyi fegyverek mielőbbi tel­jes eltiltása s különböző te­rületeken haladás tapasztal­Ajándék a külügy­miniszternek Sevardnadze szovjet külügyminiszter jeher házi látogatásakor aján­dékot adott cet Reagan el­nöknek — az első érmet azok közül, amelyeket az atomfegyvereket csök­kentő szerződés megköté­sének emlékére vertek. A váratlan gesztus megha­tott, mondotta az újság­íróknak aznap este Shultz amerikai külügy­miniszter. A tény, hogy rövid há­rom év alatt a két nagy­hatalom és vezető politi­kusainak viszonya ilyen szívélyessé vált, önma­gáért beszél. S ami még fontosabb; természetes­nek tartják, hogy rend­szeresen, behatóan ta­nácskoznak kapcsolataik és a világ szinte minden fontos kérdéséről. A kö­zelmúltig ez távolról sem volt természetes. Ebből a szempontból tekintve a két külügyminiszter 28. tanácskozása már siker. Méginkább az, ha tudjuk, hogy a jelek szerint el­hárították az utolsó aka­dályokat a csaknem két éve folyó bécsi találkozó eredményes befejezése elől, így tovább szélesed­het az európai együtt­működés, az emberi jo­gok és kapcsolatok terü­letén is. Egyúttal hama­rosan megkezdődhetnek az európai hagyományos haderők csökkentéséről folyó tárgyalások, ame­lyek szerint most Wa­shingtonban többet is el­érhettek volna, hiszen a támadó hadászati fegyve­rekről folyó tárgyalások ügye nem sokat mozdult előre és más területeken is sok a nyitott kérdés.— például Közép-Amerika problémáinak megítélésé­ben. Ám az amerikai belpolitikai viszonyok is­meretében alkalmasint az adott pillanatban a lehet­séges legtöbbet érték el: a négy hónap múlva le­köszönő Reagan-kormány fő célja hátralevő idejé­ben az, hogy a kijelölt utód, George Bush alel- nök nyerje meg a no­vemberi választást. Ilyen helyzetben a jelentős tárgyalások fontosak — az érdemi, így belső vitákat is kavaró megegyezések viszont veszélyesek lehet­nek. A BTA bolgár hírügynök­ség szombaton késő este négy sorban jelentette, hogy „a Magyar Népköztársaság szófiai nagykövetségén ro­mán állampolgárok egy csoportja tartózkodik, amelynek tagjai kifejezésre juttatták azt a kívánságu­kat, hogy Magyarországon éljenek. Ezzel kapcsolatban a két ország nagykövetsé­geinek képviselői megbeszé­léseket folytatnak.” ható a fegyverzetij*>rlátozási tárgyalásokon. Eduard Se­vardnadze szovjet és Geor­ge Shultz amerikai külügy­miniszter kétnapos, beható washingtoni tárgyalásai után valószínű, hogy a jövő héten az érdekelt országok képviselői New Yorkban ta­nácskoznak az afganisztáni helyzetről. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény hangoztat­ja: a csúcstalálkozók dön­téseinek végrehajtásában bizonyos kérdésekben fon­tos különbségek maradtak, de mindkét fél meggyőződé­se, hogy azok megoldása le­hetséges. Megvitatták a ha­dászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről Genfben kidolgozás alatt ál­ló szerződés-tervezetet ; most további haladást értek el a levegőből indítható ma­nőverező robotrepülőgépek kérdésében, valamint a mozgatható indítóállású in­terkontinentális rakéták el­lenőrzése ügyében, míg a tengerről indítható robotre­pülőgépek problémájában nem volt közeledés. A közlemény méltatja a haladást az emberi jogok, a humanitárius kérdések megvitatásában, utalva a még fennálló problémákra. A külügyminiszterek felhív­ják valamennyi résztvevőt, hogy segítsék a bécsi utó­találkozó mielőbbi befejezé­sét olyan kiegyensúlyozott záródokumentummal, amely a helsinki folyamat minden fő területén fontos eredmé­nyeket hoz. Sajtóértekezletén Schultz hangsúlyozta: jól előkészí­tett tanácskozásokat foly­tattak, amelyekre távolról sem a januárban lelépő Reagan-kormánytól való bú­csúzkodás, hanem éppen a folyamatosság keresése volt a jellemző. „A lényeg, hogy mozgás van, mégpedig jó irányban”, hangoztatta. Sevardnadze az alábbi tá­jékoztatást adta: A bécsi találkozón jó esély van arra, hogy a kon­ferencia október végére, no­vember elejére sikerrel be­fejezzék. Az emberi jogi kérdések 80—85 százaléka megoldott, a többiről tár­gyalnak és kompromisszu­mot fognak találni. Genf­ben a hadászati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló tárgya­Magyar—indiai külügyi megbeszélés Natvar Szingh, az Indiai Köztársaság külügyi állam­minisztere, vasárnap Buda­pesten átutazóban találko­zott Nagy Gábor külügymi­niszter-helyettessel. Átte­kintették a jól fejlődő ma­gyar—indiai kapcsolatokat, különös tekintettel a gazda­sági vegyesbizottság közel­jövőben Delhiben sorra ke­rülő ülésére. Véleményt cse­réltek az európai és az ázsiai földrész békéjét és biztonsá­gát érintő néhány kérdésről. A találkozón jelen volt Sza- tinder Lambah, India buda­pesti nagykövete. A BTA jelentésével össze­függésben az MTI szófiai tudósítója Gyovai Gyula nagykövettől azt a tájékoz­tatást kapta, hogy tizenkét erdélyi magyarról van szó, közöttük — kiskorú gyer­mekével — egy fiatal anyá­ról, akinek a férje Magyar- országon él. Kívülük három házaspár tartozik a csoport­ba, összesen három gyerek­kel, valamint egy felnőtt fiú. Valamennyiüknek roko­nai élnek Magyarországon. lásokon néhány kérdés vár még megoldásra, de azok igen nehezek és bonyolul­tak. Lényeges haladást értek el visjont a nukleáris fegy­verkísérletek korlátozása kérdésében. Sevardnadze óvott attól, hogy Washing­ton — e területen lévő fö­lénye miatt — kivegye az ellenőrzés alól tengerről in­dítható robotrepülőgépeit. A Szovjetunió kitart javaslata mellett, hogy a krasz- nojarszki radarállomást, (amely az amerikai nézet szerint sérti a rakétaelhárí­tó rendszereket korlátozó ABM-szerződést), nemzetkö­zi személyzetű űrkutató köz­ponttá alakítsák. Míg a Szovjetunió és Afganisztán szigorúan megtartja a genfi megállapodásokat, Pakisztán úgy viselkedik, mintha nem is írta volna alá az egyez­ményt, s nem lennének kö­telezettségei. Közölték az amerikai féllel, hogy „a helyzet rendkívül komoly és a Szovjetuniónak meg kell fontolnia, mi legyen a kö­vetkező lépés, hogy a genfi megállapodások ne marad­janak papíron”. Vezető amerikai kormány- tisztviselők a tárgyalások után elmondották a sajtó előtt: a szovjet féltől kapott tájékoztatás szeriint igen fon­tos további változások érle­lődnek: a kidolgozás alatt álló, az emberi jogok kiter­jesztését szolgáló törvényja­vaslatok módosítják a jog­rendszert, a büntetőtörvény- könyvet, várhatóan szabá­lyozzák a kivándorlás kér­dését is. Eduard Sevardnadze szom­baton megérkezett New Yorkba, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 43. üléssza­kán. Repülőtéri sajtónyilatkoza­tában kijelentette, hogy a Szovjetunió nagy jelentősé­get tulajdonít az ülésszak­nak. , Van .miit mondani — mutatott rá a szoviet kül­ügyminiszter, hozzáfűzve, hogy a világban nagy válto­zások történnek, de nagyon sok még a megoldatlan prob­léma. Száz-százötven fős csopor­tosulást oszlatott szét szom­baton este Prágában a Ven­cel téren a csehszlovák rend­őrség. A CTK híre szerint a tüntetők megsértették a köz­rendet és kihívó magatar­tással magukra vonták a té­ren tartózkodó többszáz csehszlovák állampolgár, il­letve külföldi turista figyel­mét. A csoportosulás szer­vezői nem reagáltak a rend­őrség ismételt felhívására, ezért a hatóságok beavat­koztak. A rendet egy órán belül helyreállították, 47 sze­mélyt őrizetbe vettek. Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint a demonstrá­ciót azok a fiatalok szervez­ték, akik augusztus 21-én, a szocialista országok segít­ségnyújtásának 20. évfordu­lóján tüntettek a csehszlovák fővárosban, s akik azóta is Ceausescu Moszkvába látogat Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK Ál­lamtanácsának elnöke októ­ber első napjaiban hivatalos baráti látogatást tesz a Szovjetunióban — jelentet­ték be szombaton a román fővárosban. Ceausescut az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége hívja meg. ENSZ-köigyűlés REAGAN AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ Ismét Reagan elnök áll elsőnek az ENSZ szónoki emelvényére a közgyűlés új ülésszaka általános politikai vitájának kezdetén. Reagan — a többi államfőhöz hason­lóan — nem a vita résztve­vőjeként mond majd beszé­det. Az alkalmat, immár he­tedik felszólalását a világ- szervezet közgyűlésének ülésszakain, az amerikai po­litika, mindenekelőtt saját politikája összegezésének és a búcsúzásnak is szánja: most utoljára fejti ki elkép­zeléseit ilyen nemzetközi fó­rumon. Előzetes közlések szerint az amerikai elnök behatóan akar foglalkozni a vegyi fegyverek eltiltásának kér­désével és néhány más kez­deményezést is előterjeszt beszédében. Ugyanakkor alá akarja húzni, hogy az Egye­sült Államok elégedett a vi­lágszervezet tevékenységé­ben az elmúlt évek során be­következett változásokkal s azokat mindenekelőtt saját befolyásának tulajdonítja. A amerikai elnök kétna­pos New York-i látogatását egyúttal több fontos politikai találkozóra is ki akarja hasz­nálni. Megbeszélést folytat majd Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkárral. Hétfői felszólalását követően talál­kozik Peresz izraeli és Ab- del-Megid egyiptomi kül­ügyminiszterrel, hogy a je­lenlegi amerikai kormányzat nevében utolsó kísérletet te­gyen a közel-keleti válság Washington által készített rendezési tervének elfogad­tatására, illetve propagálásá­ra. Ugyancsak külön talál­kozót tart az Öbölmenti Or­szágok Együttműködési Ta­nácsa csoportjának képvise­lőivel, akikkel az Irak és Irán közötti válság rendezé­sével összefüggő kérdésekről tárgyal majd. A találkozók között szerepel egy megbe­szélés Mugabe zimbabwei elnökkel is, főként az afrikai problémákról. Reagan hétfőn este fogadást ad a közgyűlés ülésszakán résztvevő állam- és kormányfők, külügymi­niszterek tiszteletére. rendszeresen vitaesteket rendeznek. A mostani össze­jövetelkor egybek között kö­vetelték annak a két férfi­nak a szabadonbocsátását, akiket katonai szolgálat megtagadása, illetve röpla­pok osztogatása miatt tar­tóztattak le a közelmúltban. Amikor a sokéves és for­dulatokban gazdag tárgyalá­sok véget értek, az EGK egyik vezető funkcionáriusa így szólt a hosszú hónapok alkuiban mindig vele szem­ben ülő magyar vitapartne­réhez: „Tudja, ha volna egy kis időnk, közös könyvet kellene írnunk ennek a meg­állapodásnak a létrejöttéről, hiszen benne van a kelet— nyugati kereskedelem egész problematikája”. Az előtörténet első szaka­sza a hetvenes évek elejéig tart. A Közös Piac 1958-ban jött létre, de a szocialista or­szágok egy évtizeden át semmiféle intézményes megállapodást nem kötöttek vele. 1968-ból és 1970-ből da­tálódnak az első EGK—ma­gyar ármegállapodások, ne­vezetesen a vágottsertés- és a boregyezmény. Később más árucikkekről is szület­tek hasonló egyezmények, biztosítva számunkra a piac- rajutást a közösség árszint­jéhez való igazodás vállalása mellett — ezek azonban csak részkérdéseket érintettek. A továbbiakban több KGST- ország kötött hasonló szerző­déseket az EGK-val. A második szakasz az EGK realitásának tudomásul véte­léről szóló 1973-as szovjet nyilatkozattal kezdődik. Az EGK válaszul olyan terve­zetet terjesztett elő, amely az EGK és az egyes KGST- országokkal javasolt kétol­dalú megállapodásokat — a KGST viszont a brüsszeli központú testület és a KGST közötti közvetlen szerződést szorgalmazta. Szakértői meg­beszélések folytak Genfben és Moszkvában, de nem ju­tottak messzire. Közben 1978-tól Lengyelország, Csehszlovákia, Magyaror­szág, Románia és Bulgária a GATT keretében csatlako­zott a nemzetközi textil- egyezményhez, majd szek- torális megállapodás szüle­tett hazánk és az EGK kö­zött az acélárukról. A brüsz- szeli és a moszkvai központú integrációs szervezet közötti párbeszéd azonban 1980-ban befagyott. Ugyanakkor vi­szont Románia egymaga ke­reskedelmi együttműködés­ről írt alá megállapodást az EGK-val. Ez méginkább a sorok szorosra zárására in­dította a többi KGST-orszá- got, s a Romániával kötött egyezmény — amely külön­ben meglehetősen szerény előnyöket biztosított csak Bukarestnek — nem talált követőkre. A harmadik szakasz már a nyolcvanas években bonta­kozott ki. Magyarország .és az EGK között 1982-ben új megbeszélések kezdődtek ha­zánk kezdeményezésére, mi­után Görögországot 1981-ben felvették az EGK-ba. A GATT, az Általános Keres­kedelmi és Vámtarifa- Egyezmény ugyanis, amely­hez hazánk 1973-ban csatla­kozott, lehetőséget nyújt arra, hogy ha két vagy több ország megállapodása egy harmadik felet hátrányosan érint, az . kompenzációt kér­hessen. Görögország csatla­kozása jelentős marhahús- exportunkat hiúsította meg, ezért kértünk a GATT kere­tében kompenzációt az EGK-tól. Ezt a célt ugyan nem sikerült elérni, de ha­marosan szakértői bizottság alakult az EGK és Magyar- ország közötti mezőgazda- sági szektorális kérdések egészéneik áttekintésére. A KGST és az EGK egé­sze közötti kapcsolatrendszer kiépítését a nyolcvanas évek közepén újból mozgásba hoz­ta az, hogy Mihail Gorba­csov lett az SZKP főtitkára. A szovjet vezetés kezdemé­nyezésére a KGST 1985-ben az 1980 óta szünetelő párbe­széd felújítását indítványoz­ta. Az EGK ekkor a KGST nek közös nyilatkozat aláírá­sát, a KGST-tagállamoknak pedig azt javasolta, hogy kössenek kereskedelmi egyezményeket, illetve köl - csönösen vegyék fel a poli­tikai-diplomáciai kapcsola­tokat. A KGST 1986-ban el­fogadta a közös nyilatkozat elvét. A KGST-országok kö­zül Magyarország és Len­gyelország az EGK megke­resésével kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy kössenek kétoldalú kereskedelmi-gaz­dasági megállapodást az EGK-val, s ennek megköté­sekor vegyék fel a diplomá­ciai kapcsolatot. A többi KGST-ország álláspontja az volt, hogy előbb jöjjön létre a KGST—EGK közös nyilat­kozat, ekkor lehet szó a két­oldalú kapcsolatok intézmé­nyesítéséről. 1985-ben már az egyez­mény előkészítéséről folytak az EGK—magyar szakértői megbeszélések. Egyetértés született, hogy széles körű, a kereskedelemre és a keres­kedelmi-gazdasági együtt­működésre kiterjedő megál­lapodást dolgoznak ki, amely megszünteti a bennünket sújtó diszkriBú^úciót. Ez a lehető legai^biciózusabb tár­gyalási cél volt ,és 1987 áp­rilisában az EGK brüsszeli bizottsága — végrehajtószer­ve — erre kapott tárgyalási mandátumot, felhatalmazást a közösség politikai irányító szervétől, a 12 tagállam kül­ügyminisztereiből álló ta­nácstól. A felhatalmazás alapján 1987 júniusától öt tárgyalási menetre került sor. Közben volt csúcstalál­kozó. is a közösség és hazánk között: november 13-án, Ká­dár János belgiumi látoga­tása idején Jacques Delors, a közösségek bizottságának elnöke és az MSZMP akkori főtitkára Brüsszelben folyta­tott megbeszélést. 1988. júni­us 30-án parafálták a meg­állapodást — időközben pe­dig révbe értek a KGST— EGK megbeszélések és júni­us 25-én aláírták a két gaz­dasági szervezet közös nyi­latkozatát is. Az EGK részéről szerették volna már a nyilatkozat előtt megkötni az első kétoldalú megállapodást egy KGST- tagállammal. Nyáron inten­zív technikai előkészítő munka folyt annak érdeké­ben, hogy az EGK—magyar megállapodás szövegét vég­legesítve már kora ősszel le­hetővé tegyék az aláírást. Kétségtelen, hogy a hétfői ceremóniával nemcsak a magyar—EGK kapcsolatok­ban zárul le egy sokéves tár­gyalási folyamat (bőséges anyagot nyújtva a két szak­értőnek a könyvírásra, ha egyszer idejük lesz rá), ha­nem a kelet—nyugati gazda­sági-politikai kapcsolatépí­tésnek is fontos állomása lesz ez. Baracs Dénes Heltai András Romániai menekültek a szófiai magyar nagykövetségen Prágai demonstráció 47 személyt vettek őrizetbe Szavazzatok nemmel! Az október 5-i választáson Pinochet diktatúrája ellen szólítja fel a plakát mindazokat, akik részt vettek a szeptember 24-i tiltakozáson

Next

/
Thumbnails
Contents