Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

„4# Világ proletárjai, egyesüljetek ! m Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLIV. évfolyam, 227. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 22., csütörtök Ülésezett a Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma Grósz Károly elnökletével szerdán ülést tartott .a Mi­nisztertanács Tanácsi Kollé­giuma. A testület tájékozta­tót hallgatott meg az alakú ló ülésen elhangzott javas­latok megvalósulásáról, va­lamint az új tanácstörvény előkészítésének helyzetéről. A Minisztertanács Tanácsi Kollégiuma' vitát folytatott a kölségvetési reform koncep­ciójáról — külön figyelmet fordítva a tanácsi gazdálko­dás fejlesztésének tervezett irányaira —, majd a testület tagjai megtárgyalták a vá­lasztási törvény módosításá­ra, a társadalmi vitára vo­natkozó elképzeléseket. A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgató-helyettesének látogatása Barth a Ferenc államtitkár­nak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására szeptember 18. és 21. között hazánkban tartózkodott Ri­chard Erb, a Nemzetközi Va­lutaalap vezérigazgató-he­lyettese. Látogatása során fo­gadta Grósz Károly, a Mi­nisztertanács elnöke, Né­meth Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Nyers Rezső, a Politi­kái Bizottság tagjai; Marjai József és Medgyessy Beter, a Minisztertanács elnökhe­lyettesei. Megbeszéléseket folytattak a Magyarország és a Valutaalap közötti együtt­működésről és az IMF álta­lános törekvéseiről. A magyar tárgyalópartne­rek összegezték a kormány- program soron következő feladatait, a reformfolyamat felgyorsítására vonatkozó el­gondolásokat. Kölcsönösen megerősítették azt a szándé­kot, hogy a kormányprog­ram időszakának egészére kiterjedő, hosszabb lejáratú készenléti hitelmegállapo­dással váltsák fel a jelenleg érvényes egyéves megállapo­dást. ÜLÉST TARTOTT A VÁROSI TANÁCS Új tanácsrendelet Kaposváron a lakásgazdálkodásról Egy ellenszavazattal, tartal­mi vita nélkül új, a lakásel­osztásról és a lakásgazdál­kodásról szóló rendeletet fo­gadott el tegnap délutáni ülésén a Kaposvári Városi Tanács. Az új rendelkezés a már háromszor módosított — két évvel ezelőtti — hasonló rendeletet igazítja hozzá a mai társadalmi-gazdasági feltételekhez úgy, hogy az egységes szerkezetben hoz­záférhető és áttekinthető le­gyen az állampolgárok szá­mára. Az új rendelet alko­tóit az a nyilvánvaló .szán­dék is vezette, hogy a szű­kösebb lehetőségek határai között igazságosabbá és egy­értelműbbé tegyék egyebek között a lakáselosztást vagy a támogatás szabályait. Az új rendelet, melynek terve­zetét előzetesen több fóru­mon is megvitatták és vé­leményezték, számos módo­sítást tartalmaz. így például a tervezett tanácsi bérlakások ötödé használható fel a fiatal há­zaspárok lakáshoz juttatásá­Szüret a borvidéken Szedik a burgonyát, silózzák a kukoricát A homokháttól a Balaton- partig javában dolgoznak a somogyi földeken, igaz, az eső időnként kényszerpihe­nőt parancsol. Azt mondják a somogyi gazdák: bár a nyáron esett volna ennyi és így! Mert akkor sem csak az volt a gond, hogy nem volt eső, hanem az is: nem akkor érkezett az égi áldás, amikor kellett volna. Vagy, ha mégis, akkor éppen csak néhány csepp hullott. Mu­tatja ezt az őszi betakarítás is. Leginkább a kukorica, de jószerével egyetlen növény sem kivétel. Patczai Lászlóné, a me­gyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója az elmúlt napokban több gaz­daságban járt, így maga is láthatta, hogy mit hozott a negyedik aszályos esztendő. Sok állattartó gazdaságban a szemesnek szánt kukoricát silóvá kellett minősíteni. Ahol viszont — mert nin­csen állattartás — nem kel­lett a siló, lesz ami lesz ala­pon a gyenge kukoricát is meghagyták szemesnek. Me- gyeszerte sok olyan tövet látni a kukoricatáblákban, amely csövet sem hozott, vagy ha nevelkedett is va­lami, az kisebb és gyengébb a fajtára jellemzőnél. Törni kellene már a kukoricát, de az eső hátráltat. Ügy szá­molnak a szakemberek, hogy ha az idő engedi, akkor a hónap végén tárlókba kerül­hetnek az első szemek. Befejezés előtt áll a nap­raforgó betakarítása, dol­goznak a szójaföldeken. Ez utóbbi növényből háromszor akkora területet vetettek el Somogybán, mint tavaly. Több gazdaság csatlakozott az importhelyettesítő fehér­jeprogramhoz, hiszen erre állami támogatást kaphat­nak, s egyébként is jó ára van a szójának. Igaz, a leg­több vállalkozó még csak kísérletezett az idén, Re­mélhetőleg nem szegi ked­vüket az idei aszály okozta kudarc. Hogy érdemes a szójával foglalkozni, azt bi­zonyítják a Dráva menti és Kapós-völgyi gazdaságok ko­rábbi eredményei. Somogy legjellegzetesebb növénye a burgonya. A szö­vetkezetek, állami és kise­gítő gazdaságok 4259 hektárt ültettek a tavasszal abban reménykedve, hogy tisztes bevételhez jutnak. Az elkép­zelések szertefoszlottak. Rendkívül gyenge a termés. A gumók nem tudtak ki­fejlődni, így nem érik el a szabványméretet sem. Mint­hogy megyénk az egyik leg­nagyobb termelőkörzet, kér­déses, vajon ismét számolni kell-e valamiféle burgonya­mizériával. Ügy tűnik nem, mert az ország többi terüle­tén a tavalyi sikereken fel­buzdulva jóval nagyobb te­rületeket ültettek el, mint korábban, s ezeket nem súj­totta úgy a szárazság, mint a megyénket. És a háztáji­ban is megnőtt a termelési kedv — a kiesés pótolható. Az azonban nagyon is el­képzelhető, hogy az árak növekedni fognak. Tart a munka a szőlős­kertekben is. Jó szüretről beszélnek a somogyi borvi- 'déken, s ellentétben az al­földi gazdaságokkal — a Viticoopnak köszönhetően — itt nem kell félni attól, hogy nem lesz helyé a fürtöknek, és tisztes árban is meg tud­tak egyezni a termelők és feldolgozók. Huszonöt-har­minc százalékkal több kör­tére és almára számítanak a somogyi gyümölcsösökben, mint tavaly. Bár az eső időnként hát­ráltatja a betakarítást, se­gíti azonban a talajelőké­szítést az őszi vetésekhez. Nem kell az értékes gépe­ket koptatni a száraz tala­jon, könnyebben és gyor­sabban haladhatnak a mun­kákkal, hogy időben földbe kerüljön a jövő évet is ala­pozó őszi kalászos. N. J. ra, illetve átmeneti elhelye­zésére. Az átmeneti elhelye­zés feltételeként szereplő előtakarékossági összeg 25 ezerről 50 ezer forintra, míg a havonta OTP-betétben gyűjtendő összeg 1500-ról 2000 forintra emelkedett. En­nek oka, hogy az eddigi elő- takarékosság mértéke a mai lakásárak mellett már nem adott valós esélyt arra, hogy a fiatalok akár öt év múl­tán is saját otthonhoz jussa­nak. Az új rendelet vala­mennyi fiatal házas támoga­tásra való jogosultságát el­ismeri, függetlenül attól, hogy egyébként jogosultak-e tanácsi bérlakásra. A helyi támogatás összeghatárát há­rom esetben 150 ezerről 250 ezer forintra emeli : az első lakásukat építők vagy vá­sárlók, valamint a városi tanács által értékesített tel­keken építkezők esetében. Egy régi kérésnek eleget téve már nemcsak a Kapos­váron, hanem a városikör­nyék községeiben lakók is kaphatnak lakásgondjuk or­voslásához támogatást. Sőt, akár a helyi és a városi ta­nácstól is, ám a kettő össze­ge nem haladhatja meg az említett 150, illetve 250 ezer forintot. A korábbi rendelet min­denekelőtt a rászorultságot határozta meg a támogatás feltételeként. Most ez azzal is kiegészül, hogy az igény­lőnek legalább 5 éve kapos­vári lakhellyel kell rendel­keznie. A mai lakáshelyzet­ben a városi tanács képte­len ugyanis a városba be­költözni szándékozók támo­gatására. Az ismert lakáséhségből fakad az a szigorítás is, mely a kaposvári tanácsi bérla­kások mintegy 80 százaléka esetében a továbbiakban nem teszi lehetővé, hogy a lakást a benne lakók meg­vásárolják. A tilalom alá nem tartozó lakások eseté­ben pedig az eddiginek két­szerese lesz az eladási ár. E korlátozások nélkül — te­kintve, hogy jövőre és 1990- ben egyetlen tanácsi bérla­kás sem épül Kaposváron — a tanács képtelen volna kielégíteni akár a legége­tőbb szociális bérlakásigé­nyeket. öt év után most az is kaphat majd lakásvásárlási, illetve -építési támogatást, aki korábbi lakását szabad­kézből értékesítette. Az igényjogosultság vagyoni feltételei közt a rendelet az egy főre jutó nettójövedel­met veszi figyelembe. Ez általában 4 ezer forint, ám például gyermektelen fiatal házasok, vagy gyermeküket egyedül nevelő szülők eseté­ben 4500, míg egyedülállók­nál 8 ezer forint. Az utóbbi oka, hogy az ennél alacso­nyabb jövedelmű egyedülálló már aligha lenne képes la­kást venni. A lakásbérleti jogviszony­ról való lemondásért a hasz­nálatbavételi díj nyolcszoro­sát fizeti a tanács. Lénye­ges változás, hogy ezt az összeget eddig csak a lakás elhagyása után fizették ki, most például új lakást vá­sárolni szándékozók eseté­ben akkor is, ha vállalják, hogy négy hónapon belül költöznek. Az új tanácsi rendelet a kihirdetése napján lép majd hatályba, s a megfelelő tör­vényességi eljárást követően falragaszokon, illetve kiad­vány formájában ismerheti meg részletesen a lakosság. A Miniszter- tanács és a SZOT képviselőinek tanácskozása Szerdán a SZOT székházá­ban megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT képvi­selői Pozsgay Imre állammi­niszter, illetve Nagy Sándor főtitkár vezetésével. A ta­nácskozás résztvevői áttekin­tették gazdasági helyzetünk idei alakulását, a jövő évi népgazdasági tervvel, gazda­ságpolitikával 'kapcsolatos kormányzati és szakszerveze­ti véleményeket, állásponto­kat, valamint gazdaságirá­nyítási rendszerünk egyes kérdéseit. A házigazdák nevében Nagy Sándor üdvözölte a je­lenlévőket,' hangsúlyozva: azzal a szándékkal ültek a tárgyalóasztalhoz, hogy az azonos álláspontok mellett megismerjék az eltérő néze­teket is, azokat közelítsék egymáshoz, s ha mód van rá, konkrét megállapodások­ra is jussanak. Pozsgay Imre elöljáróban leszögezte, hogy a kormány képviselői elfogadják a SZOT javaslatait a tárgyalás naprendjére. Egyetértett az­zal, hogy az egész társada­lomnak alapvető érdeke fű­ződik a politikai stabilitás megőrzéséhez, s egyben olyan reform-'kibontako­záshoz, amelyben mind a gazdasági, mind a! politikai reform egy átfogó, radikális változás keretében valósulna meg, ahol a történelmileg el­követett hibák, az egyoldalú­ságból eredő következmé­nyek állnak elő újra. Ezzel kapcsolatban utalt az utób­bi évtizedekre, amikor is a gazdasági egyensúlyzavarok keletkezése mögött az húzó­dott meg, (hogy a politikai intézményrendszer fejlődése elmaradt a gazdasági köve­(Folytatás a 2. oldalon) Darnyi Tamás világcsúccsal olimpiai bajnok A 400 m-es férfi vegyes úszás olimpiai bajnoka Darnyi Tamás (középen), balra Wharton David, jobbra Battistelli Stefano Szerdán magasan lengtek a magyar zászlók iaz Olimpiád Park uszodájában, mert Dar­nyi Tamás a 400 méteres ve­gyes úszásban megszerezte a magyar küldöttség első szölk li olimpiai aranyérmét. Az Ü. Dózsa 21 éves úszója nagyszerű új világrekorddal, s csaknem három testhossz- nyi előnnyel utasította maga mögé a mezőnyt, köztük Sza­bó Józsefet (19), aki csak hajszállal maradt le a dobo­góról, egyéni csúcsát alapo­san megjavítva negyedik lett. Darnyi az elején csak a harmadik helyen haladt, de senki sem aggódott, mert is­meretes, hogy ez a leggyen­gébb úszásneme. A második százon, háton Darnyi iskolát adott a mezőnynek. Százöt­vennél már bőven vezetett, kétszáznál pedig másfél test­hossz volt az előnye. A mell­úszás sem okozott gondot a kétszeres világ- és négysze­res Európa-bajnoknak, oly­Grósz Károly udvozlo távirata Grósz Károly minisz­terelnök szerdán az aláb­bi szövegű táviratot jut­tatta 'el a Koreai Köz­társaságba abból az al­kalomból, hogy az úszó Darnyi Tamás a 400 m vegyesen megszerezte a magyar küldöttség első olimpiai bajnoki címét: „Darnyi Tamás, Szöul, olimpiai falu. Az első magyar arany­éremhez szívből gratulá­lok a nyertesnek, az ed­zőjének és a csapat veze­tőinek. Grósz Károly miniszterelnök” annyiba1, hogy háromszáznál már két testhosszal vezetett, s a magyar szurkolók nyu­godtan hátradőlhettek volna — ha nem biztatják felállva kedvencüket. Háromszázöt­ven méternél, a gyorsúszó (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents