Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-21 / 226. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLIV. évfolyam, 226. szám Ára: 1,80 Ft 1988. szeptember 21., szerda A cél: hatékony szocialista gazdaság kialakítása Interjú Grósz Károllyal amerikai és aradi tárgyalásáról A Daily News interjút készített Grósz Károly- lyal amerikai útjáról és az aradi csúcstalálkozóról. Az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az alábbiakban válaszolt az MTI lapjának kérdéseire. Ülést tiltottfli tjS Politikai Bizottsága Elismert teljesítmények Több tanácselnök is elmondta: a nehezebb időszakban is kapnak elismerő szavakat, dicséretet is, ha az emberek érzik, hogy valós teljesítményt mutatnak föl a város- és a községfejlesztésben. Kaposvár tanácselnöke szerint ma már nem lehetnek előre eldöntött ügyek. Nem biztos, hogy azt a javaslatot, amelyet az apparátus kialakított, támogatják a tanácstagok, fgy ma már nincs úgynevezett csomagterv, ezt nem lehet a testület elé terjeszteni. Eltérőek ugyanis a városrészek, utcák, rétegek érdekei, s éppen ezért a tanácstagok keresik a jobb megoldást. Sokkal nehezebb, mégis jobb így dolgozni. Az alaposság érdekében határozta el a kaposvári tanács, hogy a szakigazgatási szervek legalább három hónappal előbb készítsék el az előterjesztéseket az ülés előtt. Újdonság, hogy nyolc— tíz tanácstagot fölkérnek a véleményezésre ezután, mert így olyan anyag kerülhet a testület elé, amely figyelembe veszi a különféle értékes javaslatokat. A tervek szerint a határozatok végrehajtásába és ellenőrzésébe is jobban bevonják a lakosság képviselőit. Nagybajom utcáit járva, arra panaszkodott a nagyközség tanácselnöke, hogy továbbra is gond a telefonösszeköttetés. Az úgynevezett berepüiőzött vonalon még mentőt, tűzoltót se tudnak hívni. Ha tudtak volna négymillió forintot áldozni rá, akkor vehettek volna telefonközpontot, s meglett volna a távhívás lehetősége. Úgy döntöttek azonban, hogy ezért nem borítják fel a gázbevezetés nagyszabású és gyors programját. Bármennyire szeretnék, bármennyire jó volna is, mégis a következő tervidőszakra halasztották a —■ nagyon szép — idősek klubjának megépítésével együtt. Szó sincs róla, hogy a lakosság ezért szidja a tanácsot, hiszen a családok örülnek annak, hogy az öt évre tervezett gázvezeték-építést két év alatt befejezik, s még a pártbizottság és a tanács által meghirdetett egységenkénti 25 ezer forintos belépés összegét sem emelték fel, mert nem szeretnék, ha bárki azt mondaná: nem állják a szavukat. Inkább kiegészítik a költségeket a tanács kasszájából. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a nagyközségben a tanács minden alkalmat megragadott arra: találkozzon a lakossággal, mindent megbeszéljen, véleményt kérjen és társadalmi munkára serkentsen. Nem volt nehéz a településfejlesztési hozzájárulást sem megszavaztatni, hiszen a gáz bevezetésével, a köves- utak építésével mindenki egyetértett. Mindennap tapasztalhatjuk, hogy egyre nagyobb az időtényező szerepe. Ott, ahol nem vállalják a kockázatot, nem vágnak bele merészen a fejlesztésekbe, lehet, hogy több százezer forintot, netán egymilliót is veszíthetnek. A somogyjádi tanács rugalmasságának köszönhető, hogy időben kész volt a kút, helyére került a hidroglóbusz Bodrogon, s várhatóan már két hónap múlva befejeződik a jó ivóvíz bevezetése a 470 lelkes faluba. Ez is azok közé a teljesítmények közé tartozik, amelyeket elismer a lakosság. Lajos Géza — Grósz elvtárs amerikai látogatásának visszhangja rámutatott arra, hogy a látogatás csak lehetőségeket teremtett'és azok kimunkálása most rajtunk múlik. Azt is elmondta, hogy kormánybiztost bíznak meg ennek kézbentartásával. Vajon emellett milyen lépések várhatók kormányzati, illetve törvényhozási szinten e lehetőségek kiaknázásának megkönnyítésére? — Szeretném hangsúlyozni, hogy igen kedvező körülményként kell értékelnünk azt a nemzetközi érdeklődést, és alapvetően támogató közfigyelmet, amelyet gazdasági stabilizációs és kibontakozási törekvéseink külföldön kiváltottak. Ügy érzem, ez csak tovább erősödött az országos pártértekezlet nyomán, mert a politikai intézményrendszer korszerűsítésének elhatározása egységesebb keretbe foglalta, s ezzel még hitelesebbé tette a szocialista rendszerünk megújítására vonatkozó elképzeléseinket. A kölcsönösen előnyös külgazdasági kapcsolatoknak a jelentőségét hazánk életében, fejlődésében, azt gondolom, nem kell külön bizonygatni. Ezért vállalkoztam én magam is szívesen arra, hogy gazdasági programunk hazai hátteréről, várható előnyeiről és perspektívájáról személyesen tájékoztassam az érdeklődő szocialista és nyugati politikusokat, üzleti köröket, szakembereket. Azon túl, hogy mi is rendkívül sok tapasztalattal gazdagodtunk ezeken a látogatásokon, ebben látom elsősorban a külföldi partnerekkel létrejött találkozások célját és értelmét. Erről egyébként az amerikai és kanadai látogatásom során is meggyőződhettem. A kormánybiztos fő feladata az üzleti lehetőségek minél teljesebb körű feltárása, s az, hogy elősegítse az amerikai és a magyar üzletemberek egymásra találását és együttműködését. A magyar gazdaság iránti érdeklődés az elmúlt időszakban ugyanis jelentősen megnőtt, ugyanakkor hagyományosan elég lassúak vagyunk: a konkrét üzleti lehetőségek kihasználásában. A magyar kivitel élénkülését, a külföldi tőke intenzív beáramlását azzal is elő akarjuk segíteni, már a jövő évtől, hogy a pénzügyi szigor fenntartása mellett a hatékony vállalatok a mainál lényegesen kevesebb adminisztratív kötöttséggel juthassanak forrásokhoz, köztük a gazdálkodásukhoz, fejlesztési tevékenységükhöz szükséges nem rubel elszámolású importhoz. A külföldi tőke érdeklődésének fokozatos növekedését várjuk attól, hogy a magyar gazdaságban lehetővé válik értékpapírok megvásárlása, és — amennyiben gazdaságunk érdekei úgy kívánják — külföldi cégek akár egyedüli tulajdonosai is lehetnek magyar területen működő vállalatoknak. Ez összefügg a társasági törvény életbeléptetésével, amely egyebek mellett lehetővé teszi magánszemélyek társulását, széles körű üzleti részvételüket, beleértve közös vállalatok alapítását is külföldi cégekkel. — Külföldön az eddigi jelek szerint különösen nagy érdeklődéssel várják az új társasági törvényt. Milyen irányelvek vezetik a kor- 'mányt ennek kidolgozásában és milyen eredményt várnak tőle? — A társasági törvény, jelentőségét tekintve, kiemelkedik a gazdaság működését szabályozó sok jogszabály tengeréből. Talán az sem túlzás, ha az államosításokkal állítjuk párhuzamba. Jelentősége abban van, hogy jogi kereteket teremt a különböző tulajdon- formák hatékony működése számára. A tapasztalatok szerint ugyanis, ha a vállalkozóknak a tevékenységi formák széles választéka áll rendelkezésére és az adott lehetőségek között a körülményekhez képest legrugalmasabb vállalkozási formákat alkalmazhatják, ez hihetetlen dinamikát kölcsönöz a gazdaságnak. S ami még fontosabb, a lendületet nem elsősorban a külső erőforrások bevonása táplálja, hanem a gazdaságban mind a mai napig elfekvő, mozdulatlan vagyon működésbe hozása, a megfelelő érdekeltség megteremtése révén. A társasági törvény tehát lehetőséget teremt egy rugalmasabb, alkalmazkodóképe- sebb gazdasági szerkezet kialakítására. Konkrétan három kedvező hatást várunk: a tőke hatékonyabb allokációját, a lakossági megtakarítások visszaáramoltatását a gazdaságba és a külföldi tőke nagyobb mértékű bevonása jogi és közgazdasági feltételeinek bővítését. Sokan félnek attól, hogy a társasági törvénnyel veszélyeztetjük rendszerünk szocialista jellegét. Arp én úgy vélem, hogy ha a szocializmus hagyományos tulajdon- formáihoz az idők folyamán olyan negatív lerakódások is társulhattak, mint a nemtörődömség, az együttműködésre való képtelenség, a bü- rokratizálódás és a rugalmasság hiánya, akkor ezek Hét napirendet, köztük négy, a közvéleményt is élénken foglalkoztató témát tárgyalt a megyei képviselő- csoport tegnapi kaposvári ülése. Ez alkalommal a megyei szakirányítók mellett meghívott szakértők is igyekeztek segíteni a képviselők fölkészülését. A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat kapcsán percek alatt élénk szócsata alakult ki a Pénzügyminisztérium, valamint a Vállalkozók Országos 'Szövetségének szakértői között. Az utóbbi érdekképviseleti szerv országos titkára, Simsa Péter lényegében a törvényjavaslatban található „pénzügyi fékeket” kifogásolt^, s azt állította, hogy az elvonások jelenlegi és tervezett mértéke s a mindent a költségvetési szempontoknak alárendelő gyakorlat nem szolgálja kellően a gazdasági fellendülést. Egyik érve szerint például az, hogy 3 millió forintig 40, felette pedig 50 százalék lenne a nyereségadó, a vállalkozásokat nem nyereségük növelésére késztetné, hanem arra, hogy a határt megközelítve egy formális második vállalkozást hozzanak létre. A Pénzügyminisztérium egyik szakértője, Csilléri Alexandra abból indult ki, hogy csak három „jövedelemtulajdonos’^ van, akitől el lehet vonni a — költségvetés, a gazdálkodó egységek és a lakosság —, s szerinte ezek közül a vállalkozási szféra még a viszonylag legkedvezőbb helyzetben van. Mint mondta: minden „kivételes” vállalkozói kedvezmény a tulajdonképpeni cél, a szektorsemleges és egységes adóKedden 'üilést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A tanácskozást követő szóvivői tájékoztatón Major László, a KB irodájának vezetője ismertette a tárgyalt témaköröket, amelyekhez Kovács Imre, a KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője és Bud- zsáklia Mátyás, a KB köz- igazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője fűzött Ikiegészítéseket. Mint elhangzott: a testület áttekintette az Országgyűlés működésének tapasztalatait. A Politikai Bizottság megállapította, hogy az 1985-ös választások óta az Országgyűlés tevékenysége aktívabb lett, és napjainkra államipolitikai életünk hatékony intézményévé vált. A társadalmi életben végbement változások megalapozták és szükségessé teszik, hogy a parlamenti munkában is fokozottabban érvényesüljön a demokratizmus. Á pártnak az az álláspontja, hogy az Országgyűlés a szocializmus építésének nemzeti céljait szem előtt tartva még hatékonyabban teljesítse alkotmányos funkcióit: a törvényalkotást, a kormányzati munka kereteinek meghatározását, a törvények megtartásának és a kormány munkájának ellenőrzését — segítve ezzel a zás, iletve a piaci viszonyok nyílt érvényesülése ellen hatna. Ha például az új vállalkozások a kért mértékű kedvezményt kapnák, az várhatóan azzal járna, hogy az előnyök reményében már meglevő egységek sora váltana szervezeti formát. A szakemberek paragrafustaglaló érvei, és a képviselőknek előzetesen megküldött négy kilónyi írásos tájékoztatóhalmaz is azt mutatta: nincsenek irigylésre méltó helyzetben a honatyák, ha megpróbálnak eligazodni az adatdzsungelben. Ráadásul úgy, hogy kialakított álláspontjukban számoljanak választóik napi tapasztalatokra alapozó véleményével is. Kétségkívül, túlzó várakozások előzik meg az általános forgalmi és a személyi jövedelemadóról szóló törvények módosításával kapcsolatos javaslatot. Mint Pásztohy András, a képviselőcsoport vezetője elmondta, most csak a törvény érvényesülését nehezítő joghézagok megszüntetéséről szól a javaslat. A képviselők ennek ellenére indokoltnak tartották például a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek — az adósávok átrendezését is magában foglaló — mielőbbi módosítását. Dr. Vida Kocsárd képviselő ennek kapcsán tette szóvá, hogy a mai gyakorlat nem mindig esik egybe azzal az elgondolással, amit a törvények előkészítésekor egy éve eléjük tártak. Most olykor mégis, még a kormányszervek képviselői is az Országgyűlés döntésére hivatkoznak. Mint mondta, ez megkérdőjelezi a közvétársadalmi-gazdasági kibontakozási program megvalósulását. A Politikai Bizottság támogatja az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítését. Indokoltnak tartja a képviselői munka kereteinek egyértelmű kijelölését, az érdekegyeztetési rendszer javítását, a szükségtelen, merev kötöttségek feloldását, hozzájárulva mindezzel a döntésék jobb megalapozásához. A Politikai. Bizottság támogatja és ösztönzi az országgyűlési munka nyilvánosságának kiteljesedését, a képviselők és a választópolgárok közötti kapcsolatok elmélyítését. A Központi Bizottság egy korábbi ülésén saját tagjai sorából munkacsoportot hozott létre a lakásgazdálkodás áttekintésére és korszerűsítése irányelveinek kidolgozására. Az előkészítő munkában az államigazgatási szervek mellett részt vettek a tanácsok, tudományos intézetek, különböző társadalmi és érdekképviseleti szervek, szervezetek képviselői is. A lakásbizottság most. tájékoztatta a Politikai Bizottságot eddig végzett munkájáról. (Folytatás a 2. oldalon) lemény előtt a képviselők hitelét. A sokféle kritikai észrevétel ellenére egybehangzó volt a vélemény, hogy az adótörvény működési tapasztalatainak .érdemi — s legalább egy évet átfogó — áttekintése nélkül elhamarkodott volna újabb döntéseket hozni. Hasonlóképpen egyetértettek a képviselők abban, hogy korábbi hibás lépések utóhatásait a költségvetés nem lehet képes máról holnapra orvosolni. Az őszi ülésszakon tájékoztató hangzik majd el a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről. Ezt a képviselők elfogadhatják vagy elutasíthatják — több, a közvéleményben eluralkodott téves nézettel szemben — nincs szó azonban a beruházás sorsát érintő döntésről. Erről az Elnöki Tanács döntött még 1977-ben, a parlament utólagos jóváhagyásával. Több képviselő is rámutatott, hogy á beruházás vitája ürügyén, azzal össze nem függő indulatok is felszínre törtek, márpedig állást foglalni a tények alapos ismerete nélkül, csupán érzelmeknek engedve, aligha szabad. Véleményt cseréltek a képviselők a gazdasági társaságokról szóló törvényjavaslatról is. Mint elhangzott, a társadalmi viták során az ezzel kapcsolatos aggályok arra utalnak, hogy vannak, akik a 60-as évek szemlélete alapján ítélik meg annak várható hatásait. A szocializmust féltik a társasági törvénytől, jóllehet az a gaz-, dasági fellendülés egyik legígéretesebb lehetősége. Különböző formájú, méretű és vastagságú höszigetelt üvegek készülnek a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat hő- szigetelő-üveggyártó üzemében. A folyamatos gyártáshoz elég üveggel rendelkeznek. (Folytatás a 2. oldalon) Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Észérvek, és ne indulatok döntsenek
