Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-20 / 225. szám

1988. szeptember 20., kedd Somogyi Néplap 3 A társadalmi megújulás föltételei Társadalmi párbeszédet és összefogást Az Űj Márciusi Front felhívása Az Új Márciusi Front 1988 szeptemberében meg­kezdte munkáját. Ennek tar­talmáról, a bejelentés tényén kívül, céljaik részletezésével is tájékoztatták a közvéle­ményt. A Felhívás a társa­dalmi megújulás szellemi megalapozására című doku­mentumot |áz Élet és Iroda­lom, valamint az Üj Tükör ismertette. Mint a felhívás­hoz fűzött Utóiratból kitű­nik, a magyar szellemi élet résztvevőinek egy csoportja, írók, szociológusok, közgaz­dászok, történészek, újság­írók, a múlt év decemberé­ben határozták el, hogy meg­alakítják az Új Márciusi Frontot, majd az idén ta­vasszal összegezték állás­pontjukat és törekvéseiket. Az elhatározás és a kés­lekedő tett közötti időt meg­fogalmazásuk minősíti : „A Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezlete, fel­ismerve a társadalom válsá­gos helyzetét, bátorítást nyújt új utak kereséséhez. Az idő változatlanul sürget, kibon­takozásra továbbra is csak különböző progresszív kez­deményezések összefogása ad esélyt. Ebből a megfontolás­ból tartjuk most is időszerű­nek felhívásunk megjelente­tését." Az aláírók — Antal Lász­ló, Baló György, Bauer Ta­más, Bihari Mihály, Fekete Sándor, Gyurkó László, Ki­rály Zoltán, Körösi József, Lengyel László, Nyers Re­zső, Nagy Tamás, Pataki Fe­renc, Szűcs Jenő, P. Szűcs Julianna, Tardos Márton, Újhelyi Szilárd, Vámos Ti­bor, Vásárhelyi Miklós, Vi­tányi Iván — úgy döntöttek, hogy nem alkotnak nyilván­tartott tagsággal rendelkező politikai szervezetet. Nyers Rezső szerint: „Politikai, kri­tikai, szellemi műhelyről van szó, amely a politika számá­ra kíván véleményeket, ja­vaslatokat megfogalmazni, nem pártjellegű, hanem an­nál tágabb keretben.” A felhívás a helyzet átfo­gó elemzésével kezdődik. „Magyarországot válság fe­nyegeti" — állapítják meg a'z aláírók, s annak a véle­ménynek adnak hangot, hogy a megoldatlan szociá­lis feszültségek, az erkölcsi, bizalmi és eszmei válság ha­laszthatatlan cselekvésre ösz­tönöz. Rámutatnak arra, hogy az elmúlt negyedszázad re­formfolyamataiban Magyar- ország úttörő szerepet vál­lalt, s az esetleges összeom­lás az európai stabilitást is fenyegetné. A politikai irá­nyítás és a közvélemény-ala­kítás felelősségére utalva megállapítják, hogy egyre nagyobb a távolság a fejlő­dést diktáló élcsoport és a leszakadó országok között. Ebben a helyzetben Kelet- Európa országainak új vá­laszokat kell találniuk gaz­dasági és politikai gondjaik­ra; vállalniok kell a nyíltság és nyitottság eszméit és gya­korlatát, a politikai rendszer demokratikus átalakítását, a piaci alapú gazdasági refor­mot. Ami Magyarországot illeti, a reformfolyamat társadal­mi párbeszédet és összefo­gást igényel. A front lénye­gesnek tartja, hogy az eddi­ginél szélesebben konfrontál- janak az eltérő felfogások, teremthessenek maguknak nyilvánosságot és fórumot. A politikai és erkölcsi fel- emelkedés előfeltétele a tör­ténelem tisztán látása, a kö­zelmúlt felülvizsgálata, 1848/49, 1918/19, a magyar munkásmozgalom, az 1937- ben alapított Márciusi Front,, d Népfront, a felszabadulást követő népi demokratikus politika vállalásával a front hangsúlyozza: „Elítéljük és elutasítjuk a sztálinizmust, a személyi kultuszt, a dogma- tizmust, mint mélyen gyöke­rező, sok élemében mind­máig átörökített és ma is ha­tó társadalmi-politikai . be­rendezkedést. Folytatni sze­retnénk a magyarországi szocializmus jnegújítására irányuló törekvéseket, ame­lyek az 1953^as »-új szakasz- szal" kezdődtek; 1956-ban a demokratikus szocializmus megteremtésére tett kezde­ményezésekkel folytatódtak, ám a tragikus végkifejlet miatt nem szembesülhettek a gyakorlati megvalósítás próbatételével. Tudomásul kell vennünk ffzt az igényt, hogy széle­sebb tudományos elemzés, több szempontú és nyílt vi­ták alapján jussunk el kö­zelmúltunk e tragikus szaka­szának megalapozott és tár­sadalmilag elfogadott megíté­léséhez. Ezt annál is inkább szükségesnek tartjuk, mivel a közelmúlt tisztázása is se­gíthet elkerülni egy olyan megtorpanás és visszarende­ződés megismétlődését, mint amilyet a hetvenes évek ele­jén kénytelen volt tudomásul venni a magyar társadalom. Jövőnket ezért a hatvanas évek progresszív törekvései­nek folytatására és kiterjesz­tésére szeretnénk alapozni. Ilyennek 'tartjuk a közmeg­egyezésre törekvő reálpoliti­kai gyakorlatot, a toleranci­át, a gazdaság korszerűsíté­sét, a magyar kultúra és tu­domány eredményeit, a kül­politika önállósodását, az or­szág külföldi tekintélyének megőrzését.” Az Új Márciusi Front nyolc pontban foglalja össze céljait. 1- Leszögezi, hogy a válság­ból kivezető utakat és célo­kat nyilvános és demokrati­kus vitákban lehet meghatá­rozni és ennek együtt kell járnia a vezetés megújulásá­val. A felemelkedés előfel­tétele a társadalmi, politikai és gazdasági konszolidáció, amelyhez az első lépés: vi­lágossá tenni, hogy a válság közösen viselt terhéből mi­lyen mértékben és meddig kényszerülnek részesülni a különböző társadalmi cso­portok. A konszolidáció alap­ja csak id nyitottságra és társadalmi ellenőrzésre épü­lő bizalom lehet. 2. Miközben a politikai in­tézményrendszer reformját sürgetik, a felhívás aláírói annak a véleménynek is hangot adnak, hogy újra kell gondolni a párt vezető szerepét. „Ezt a szerepet a történelem is csak akkor igazolja majd, ha a párt a társadalmi, gazdasági, szel­lemi fellendülés motorjának bizonyul. Ennek megalapozá­sára körül kell határolni a pártszervezetek döntési ha­táskörét, illetékességét és biztosítani kell ennek nyílt társadalmi ellenőrzését.” Az Országgyűlés és a ta­nácsok a népképviselet való­ságos és lényeges intézmé­nyeiként működjenek, a Ha­zafias Népfront a párt és a pártonkívüliek politikai együttműködésével koalíci­ós elemeket jeleníthet meg a kormányzásban. Az őszinte, hiteles és nyílt politizálás előfeltétele a nyilvánosság, amelynek szabadsága össz­társadalmi érdek — állapít­ja meg a dokumentum. 3- A gazdasági reformfolya­matról szólva a front iazt hangsúlyozza, hogy a minő­ségileg új szakasz alapja a piaci verseny ellenőrzésének alávetett vállalkozói tevé­kenység. A jövőt a tulajdon- formák sokféleségére épülő, államilag szabályozott szo­cialista jellegű piacgazdaság kialakításában látják az alá­írók. 4. A társadalmi megújhodás előfeltétele az igazságosság és a hatékonyság követelmé­nyét folyamatosan egyeztető társadalompolitika. Az álla­mi gondoskodás fenntartása a szociális biztonság legfon­tosabb része, de szükség van az öntevékenységre is. A legszegényebb rétegek lesza­kadása nem válhat vissza­fordíthatatlanná, a létezés legszerényebb feltételeit min­denki számára biztosítani kell. 5- A társadalmi megújulás­ról szólva a dokumentum a szellemi és erkölcsi megúju­lás igényét állítja előtérbe. A szocializmus eszméjének vonzó és megalapozott érté­keket kell a társadalom elé tárni ahhoz, hogy az ország közössége azonosulhasson a haladással, a függetlenség­gel, a' szabadsággal. „Szabad teret kell biztosítani — a nemzeti, faji, vallási gyűlö­letkeltést kivéve — minden felfogásnak, beleértve a hi­vatalos politika és intézmé­nyek bírálatának szabadságát is.” A magyar kül- és gazda­ságpolitika azon a felismeré­sen alapulhat, hogy mennyi­re vagyunk képesek bekap­csolódni a világ gazdasági és szellemi életébe. Magyar- ország jövője Európa jövő- jéhez kötődik, ennek megfe­lelően kell kezelni a konti­nens jövőjét érintő integ­rációs folyamatokat. A Szov­jetunióval és a szocialista országokkal új típusú együtt­működésre van szükség. „Sürgetjük a KGST piaci alapú megújítását, az egyen­jogúság érvényesítését, a szövetségi együttműködés át­fogó reformját, a nyiltabb katonapolitikát. A határain­kon túl élő magyarokért ér­zett felelősségtudatnak és cselekvőkészségnek a ma­gyar külpolitika szerves ré­szévé kell válnia.” 7 ' • A front kívánatosnak tartja a nem hivatalos kül- kapcsolatok bővítését, s an­nak a véleményének ad han­got, hogy az állampolgárok, csoportok, mozgalmak kap­csolatait nem kell alárendel­ni a külpolitika napi szem­pontjainak. ' 8- A politikai intézmény- rendszer megújításához, a következő évtized közmeg­egyezésének megalapozásá­hoz a dokumentum meghir­detői szükségesnek tartják az Országos Társadalmi Konzul­tatív Testület megalakítását. Ez egyrészt a vezető párt- és kormányszervek tanács­adó testületé, másrészt az e szervek törekvéseit, tevé­kenységét véleményező, ér­tékelő fórum llenne. A testü­let a párt-, állami és társa­dalmi szervek képviselői mellett „a hivatalos közélet­ből jelenleg kiszoruló alter­natív törekvések képviselőit is magában foglalná. Az Üj Márciusi Front az eszmei megújulás jegyében, a tömegkommunikáció bevo­násával nyilvános viták so­rozatát kezdeményezi, állás- foglalását közzéteszi. A front alapítói felhívnak min­denkit, aki egyetért a törek­véseivel, hogy kapcsolódjon be tevékenységükbe, segítsen kidolgozni a felvázolt prog­ramot. „Felhívjuk a párt- és állami vezetést: fokozott felelősségének tudatában tá­mogasson minden kezdemé­nyezést, amelynek célja a társadalmi, politikai, gazda­sági megújulás előmozdítása" — fejeződik be az Új Már­ciusi Front felhívása. MUNKA KÖZBEN Autóklub műszaki állomás Késik az átadás A harmadik átadási ha­táridő is meghiúsult, így az autósok továbbra is csak reménykedhetnek az Autó­klub új kaposvári műszaki bázisának megnyitásában. A 12 milliós beruházás épí­tését az év elején kezdte el a Surján Völgye Tsz építési ágazatának brigádja. Április 15-e volt az első határidő, amelyet anyagbeszerzési gon­dok miatt nem tudtak tarta­ni. Azután június 15., ami- koris átadás helyett csak egyeztető tárgyalás volt, amely augusztus 31-ét, a Zöldfa utcai gázvezeték át­adásának idejét ítélte éssze­rű és teljesíthető határidő­nek. Nem sokkal később a mun­ka teljesen leállt, mert a tsz más, számára jelentősebb munkák meggyorsításához csoportosította át a létszá­mot. Megannyi utánajárást követően augusztus közepén folytatódott a munka, ám akkor meg egy, az építési területen futó elektromos légvezetékre hivatkozva je­lentett be határidő-módosí­tást a kivitelező. Ez a tető építését valóban gátolhatta, nem lehetett viszont indok más munkák csúszására. A Dédász október 4-ére ígérte a légvezeték áthelyezését, s mivel akkor már ürügy sem lesz az odázgatásra, jó eset­ben a jövő hónap végén ve­hetik birtokba az autósok az új műszaki bázist. A történet kapcsán fölve­tődnek a szerződéses íegye- lemszegések oly gyakori kér­dései. Csak gyaníthatjuk: egy „kis munka” esetében szerződést szegni még min­dig olcsóbb, mint lemondani egy „nagyobb falatról”. A múlt héten ismét talál­koztak a bizottság tagjai. Arról a munkacsoportról van szó — olvasóink már két­szer is olvashattak róla —, amelyet a megyei pártbi­zottság július 6-án válasz­tott meg, és amelyre fele­lősségteljes munkát bízott. A tíztagú ideiglenes munkabi­zottságra azt a feladatot rót­ta a testület, hogy beszél­gessenek a megyei pártbi­zottság tagjaival, a tisztség- viselőkkel, a környezetükben élő kommunistákkal és pár- tonkívüliekkel arról: a po­litikai intézményrendszer, a pártmunka korszerűsítése, megújítása kapcsán mit vár­nak Somogy politikai vezető testületétől. A munka azon nyomban megkezdődött, sőt, azt is mondhatnánk, leglényege­sebb mozzanatai, a beszél­getések, a tapasztalatszerzé­sek lezajlottak. Minden bi­zottsági tag elkészítette je­lentését, de ezek összegezése még hátra van. A bizottság a múlt héten Dévényi Zoltán vezetésével a máris általánosítható ta­pasztalatokat vitatta meg, és állást foglalt az összegezés főbb elveiben, amelynek nyomán a szerkesztőbizott­ság megkezdheti a munkát. Néhány jellemző momen­tumról azonban már most is érdemes szót ejteni. Min­denekelőtt arról, hogy a megkérdezettek jó szívvel vették a tudakozódást; őszin­tén, elkötelezetten és kriti­kusan, a megújítás szándé­kával nyilatkoztak. S mivel javarészt a kommunisták kisebb-nagyobb közösségeit képviselik a testületben, nemcsak egyéni véleményt mondtak. Mindenképpen jo­gos az az igény, hogy a megyei pártbizottság rendet teremtsen döntéseinek soka­sága között, azaz „összege­• • • zett”, jól áttekinthető fel­adatsor álljon a kommunis­ták rendelkezésére, amiből mindenki és pontosan tudja: mit akarunk elérni a kong resszusig Somogy megyé­ben. Nem új határozatokra van tehát szükség, hanem olyan egységesen kezelt irányvonalra, amely félre­érthetetlenül szabja meg cselekvéseink irányát. A beszélgetéseken számos kritikai észrevétel hangzott el a pártmunka stílusát, módszerét illetően. Elemez­ték a résztvevők a testüle­tek, az apparátus munkáját és összetételét; számos sze­mélyi kérdésről is szó esett, s a pártbizottsági tagok mélyrehatóan vallottak ön­maguk munkájáról, a politi­ka képviseletéről és szándé­kaikról is. Nem hagyták fi­gyelmen kívül azokat a for­mai elemeket, a bürokrácia, a hivatalnoki szemlélet és felfogás megnyilvánulásait sem, amelyeket okvetlenül ki kell irtani a pártmunka mindennapjaiból. Közelebb a kommunistákhoz, köze­lebb a tömegekhez — így lehetne összegezni a fő mondanivalót, s ez nem egy­szerűen munkamódszer dol­ga, hanem a pártdemokrá­cia — és általában a de­mokrácia —, a nyilvánosság, a nyíltszíni viták fejleszté­sének nélkülözhetetlen kö­vetelménye. A szerkesztőbizottság tehát megkezdte a tapasztalatok, észrevételek és javaslatok összegezését. Nem kell már soká várni ahhoz, hogy a megyei pártbizottság nyílt vitában, megalapozottan döntsön Somogy politikai irányító munkájának jövő­jéről, módszeréről. A testü­leti ülésre előreláthatóan már október első felében le­het számítani. új gépekkel jobb bútorok A Sefag kaposvári bútorgyárában új olasz gépeken kezdődött meg az év közepén a folya­matos termelés. Az új gépekkel jobb minőségű bútorok készülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents