Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-20 / 225. szám
1988. szeptember 20., kedd Somogyi Néplap 3 A társadalmi megújulás föltételei Társadalmi párbeszédet és összefogást Az Űj Márciusi Front felhívása Az Új Márciusi Front 1988 szeptemberében megkezdte munkáját. Ennek tartalmáról, a bejelentés tényén kívül, céljaik részletezésével is tájékoztatták a közvéleményt. A Felhívás a társadalmi megújulás szellemi megalapozására című dokumentumot |áz Élet és Irodalom, valamint az Üj Tükör ismertette. Mint a felhíváshoz fűzött Utóiratból kitűnik, a magyar szellemi élet résztvevőinek egy csoportja, írók, szociológusok, közgazdászok, történészek, újságírók, a múlt év decemberében határozták el, hogy megalakítják az Új Márciusi Frontot, majd az idén tavasszal összegezték álláspontjukat és törekvéseiket. Az elhatározás és a késlekedő tett közötti időt megfogalmazásuk minősíti : „A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete, felismerve a társadalom válságos helyzetét, bátorítást nyújt új utak kereséséhez. Az idő változatlanul sürget, kibontakozásra továbbra is csak különböző progresszív kezdeményezések összefogása ad esélyt. Ebből a megfontolásból tartjuk most is időszerűnek felhívásunk megjelentetését." Az aláírók — Antal László, Baló György, Bauer Tamás, Bihari Mihály, Fekete Sándor, Gyurkó László, Király Zoltán, Körösi József, Lengyel László, Nyers Rezső, Nagy Tamás, Pataki Ferenc, Szűcs Jenő, P. Szűcs Julianna, Tardos Márton, Újhelyi Szilárd, Vámos Tibor, Vásárhelyi Miklós, Vitányi Iván — úgy döntöttek, hogy nem alkotnak nyilvántartott tagsággal rendelkező politikai szervezetet. Nyers Rezső szerint: „Politikai, kritikai, szellemi műhelyről van szó, amely a politika számára kíván véleményeket, javaslatokat megfogalmazni, nem pártjellegű, hanem annál tágabb keretben.” A felhívás a helyzet átfogó elemzésével kezdődik. „Magyarországot válság fenyegeti" — állapítják meg a'z aláírók, s annak a véleménynek adnak hangot, hogy a megoldatlan szociális feszültségek, az erkölcsi, bizalmi és eszmei válság halaszthatatlan cselekvésre ösztönöz. Rámutatnak arra, hogy az elmúlt negyedszázad reformfolyamataiban Magyar- ország úttörő szerepet vállalt, s az esetleges összeomlás az európai stabilitást is fenyegetné. A politikai irányítás és a közvélemény-alakítás felelősségére utalva megállapítják, hogy egyre nagyobb a távolság a fejlődést diktáló élcsoport és a leszakadó országok között. Ebben a helyzetben Kelet- Európa országainak új válaszokat kell találniuk gazdasági és politikai gondjaikra; vállalniok kell a nyíltság és nyitottság eszméit és gyakorlatát, a politikai rendszer demokratikus átalakítását, a piaci alapú gazdasági reformot. Ami Magyarországot illeti, a reformfolyamat társadalmi párbeszédet és összefogást igényel. A front lényegesnek tartja, hogy az eddiginél szélesebben konfrontál- janak az eltérő felfogások, teremthessenek maguknak nyilvánosságot és fórumot. A politikai és erkölcsi fel- emelkedés előfeltétele a történelem tisztán látása, a közelmúlt felülvizsgálata, 1848/49, 1918/19, a magyar munkásmozgalom, az 1937- ben alapított Márciusi Front,, d Népfront, a felszabadulást követő népi demokratikus politika vállalásával a front hangsúlyozza: „Elítéljük és elutasítjuk a sztálinizmust, a személyi kultuszt, a dogma- tizmust, mint mélyen gyökerező, sok élemében mindmáig átörökített és ma is ható társadalmi-politikai . berendezkedést. Folytatni szeretnénk a magyarországi szocializmus jnegújítására irányuló törekvéseket, amelyek az 1953^as »-új szakasz- szal" kezdődtek; 1956-ban a demokratikus szocializmus megteremtésére tett kezdeményezésekkel folytatódtak, ám a tragikus végkifejlet miatt nem szembesülhettek a gyakorlati megvalósítás próbatételével. Tudomásul kell vennünk ffzt az igényt, hogy szélesebb tudományos elemzés, több szempontú és nyílt viták alapján jussunk el közelmúltunk e tragikus szakaszának megalapozott és társadalmilag elfogadott megítéléséhez. Ezt annál is inkább szükségesnek tartjuk, mivel a közelmúlt tisztázása is segíthet elkerülni egy olyan megtorpanás és visszarendeződés megismétlődését, mint amilyet a hetvenes évek elején kénytelen volt tudomásul venni a magyar társadalom. Jövőnket ezért a hatvanas évek progresszív törekvéseinek folytatására és kiterjesztésére szeretnénk alapozni. Ilyennek 'tartjuk a közmegegyezésre törekvő reálpolitikai gyakorlatot, a toleranciát, a gazdaság korszerűsítését, a magyar kultúra és tudomány eredményeit, a külpolitika önállósodását, az ország külföldi tekintélyének megőrzését.” Az Új Márciusi Front nyolc pontban foglalja össze céljait. 1- Leszögezi, hogy a válságból kivezető utakat és célokat nyilvános és demokratikus vitákban lehet meghatározni és ennek együtt kell járnia a vezetés megújulásával. A felemelkedés előfeltétele a társadalmi, politikai és gazdasági konszolidáció, amelyhez az első lépés: világossá tenni, hogy a válság közösen viselt terhéből milyen mértékben és meddig kényszerülnek részesülni a különböző társadalmi csoportok. A konszolidáció alapja csak id nyitottságra és társadalmi ellenőrzésre épülő bizalom lehet. 2. Miközben a politikai intézményrendszer reformját sürgetik, a felhívás aláírói annak a véleménynek is hangot adnak, hogy újra kell gondolni a párt vezető szerepét. „Ezt a szerepet a történelem is csak akkor igazolja majd, ha a párt a társadalmi, gazdasági, szellemi fellendülés motorjának bizonyul. Ennek megalapozására körül kell határolni a pártszervezetek döntési hatáskörét, illetékességét és biztosítani kell ennek nyílt társadalmi ellenőrzését.” Az Országgyűlés és a tanácsok a népképviselet valóságos és lényeges intézményeiként működjenek, a Hazafias Népfront a párt és a pártonkívüliek politikai együttműködésével koalíciós elemeket jeleníthet meg a kormányzásban. Az őszinte, hiteles és nyílt politizálás előfeltétele a nyilvánosság, amelynek szabadsága össztársadalmi érdek — állapítja meg a dokumentum. 3- A gazdasági reformfolyamatról szólva a front iazt hangsúlyozza, hogy a minőségileg új szakasz alapja a piaci verseny ellenőrzésének alávetett vállalkozói tevékenység. A jövőt a tulajdon- formák sokféleségére épülő, államilag szabályozott szocialista jellegű piacgazdaság kialakításában látják az aláírók. 4. A társadalmi megújhodás előfeltétele az igazságosság és a hatékonyság követelményét folyamatosan egyeztető társadalompolitika. Az állami gondoskodás fenntartása a szociális biztonság legfontosabb része, de szükség van az öntevékenységre is. A legszegényebb rétegek leszakadása nem válhat visszafordíthatatlanná, a létezés legszerényebb feltételeit mindenki számára biztosítani kell. 5- A társadalmi megújulásról szólva a dokumentum a szellemi és erkölcsi megújulás igényét állítja előtérbe. A szocializmus eszméjének vonzó és megalapozott értékeket kell a társadalom elé tárni ahhoz, hogy az ország közössége azonosulhasson a haladással, a függetlenséggel, a' szabadsággal. „Szabad teret kell biztosítani — a nemzeti, faji, vallási gyűlöletkeltést kivéve — minden felfogásnak, beleértve a hivatalos politika és intézmények bírálatának szabadságát is.” A magyar kül- és gazdaságpolitika azon a felismerésen alapulhat, hogy mennyire vagyunk képesek bekapcsolódni a világ gazdasági és szellemi életébe. Magyar- ország jövője Európa jövő- jéhez kötődik, ennek megfelelően kell kezelni a kontinens jövőjét érintő integrációs folyamatokat. A Szovjetunióval és a szocialista országokkal új típusú együttműködésre van szükség. „Sürgetjük a KGST piaci alapú megújítását, az egyenjogúság érvényesítését, a szövetségi együttműködés átfogó reformját, a nyiltabb katonapolitikát. A határainkon túl élő magyarokért érzett felelősségtudatnak és cselekvőkészségnek a magyar külpolitika szerves részévé kell válnia.” 7 ' • A front kívánatosnak tartja a nem hivatalos kül- kapcsolatok bővítését, s annak a véleményének ad hangot, hogy az állampolgárok, csoportok, mozgalmak kapcsolatait nem kell alárendelni a külpolitika napi szempontjainak. ' 8- A politikai intézmény- rendszer megújításához, a következő évtized közmegegyezésének megalapozásához a dokumentum meghirdetői szükségesnek tartják az Országos Társadalmi Konzultatív Testület megalakítását. Ez egyrészt a vezető párt- és kormányszervek tanácsadó testületé, másrészt az e szervek törekvéseit, tevékenységét véleményező, értékelő fórum llenne. A testület a párt-, állami és társadalmi szervek képviselői mellett „a hivatalos közéletből jelenleg kiszoruló alternatív törekvések képviselőit is magában foglalná. Az Üj Márciusi Front az eszmei megújulás jegyében, a tömegkommunikáció bevonásával nyilvános viták sorozatát kezdeményezi, állás- foglalását közzéteszi. A front alapítói felhívnak mindenkit, aki egyetért a törekvéseivel, hogy kapcsolódjon be tevékenységükbe, segítsen kidolgozni a felvázolt programot. „Felhívjuk a párt- és állami vezetést: fokozott felelősségének tudatában támogasson minden kezdeményezést, amelynek célja a társadalmi, politikai, gazdasági megújulás előmozdítása" — fejeződik be az Új Márciusi Front felhívása. MUNKA KÖZBEN Autóklub műszaki állomás Késik az átadás A harmadik átadási határidő is meghiúsult, így az autósok továbbra is csak reménykedhetnek az Autóklub új kaposvári műszaki bázisának megnyitásában. A 12 milliós beruházás építését az év elején kezdte el a Surján Völgye Tsz építési ágazatának brigádja. Április 15-e volt az első határidő, amelyet anyagbeszerzési gondok miatt nem tudtak tartani. Azután június 15., ami- koris átadás helyett csak egyeztető tárgyalás volt, amely augusztus 31-ét, a Zöldfa utcai gázvezeték átadásának idejét ítélte ésszerű és teljesíthető határidőnek. Nem sokkal később a munka teljesen leállt, mert a tsz más, számára jelentősebb munkák meggyorsításához csoportosította át a létszámot. Megannyi utánajárást követően augusztus közepén folytatódott a munka, ám akkor meg egy, az építési területen futó elektromos légvezetékre hivatkozva jelentett be határidő-módosítást a kivitelező. Ez a tető építését valóban gátolhatta, nem lehetett viszont indok más munkák csúszására. A Dédász október 4-ére ígérte a légvezeték áthelyezését, s mivel akkor már ürügy sem lesz az odázgatásra, jó esetben a jövő hónap végén vehetik birtokba az autósok az új műszaki bázist. A történet kapcsán fölvetődnek a szerződéses íegye- lemszegések oly gyakori kérdései. Csak gyaníthatjuk: egy „kis munka” esetében szerződést szegni még mindig olcsóbb, mint lemondani egy „nagyobb falatról”. A múlt héten ismét találkoztak a bizottság tagjai. Arról a munkacsoportról van szó — olvasóink már kétszer is olvashattak róla —, amelyet a megyei pártbizottság július 6-án választott meg, és amelyre felelősségteljes munkát bízott. A tíztagú ideiglenes munkabizottságra azt a feladatot rótta a testület, hogy beszélgessenek a megyei pártbizottság tagjaival, a tisztség- viselőkkel, a környezetükben élő kommunistákkal és pár- tonkívüliekkel arról: a politikai intézményrendszer, a pártmunka korszerűsítése, megújítása kapcsán mit várnak Somogy politikai vezető testületétől. A munka azon nyomban megkezdődött, sőt, azt is mondhatnánk, leglényegesebb mozzanatai, a beszélgetések, a tapasztalatszerzések lezajlottak. Minden bizottsági tag elkészítette jelentését, de ezek összegezése még hátra van. A bizottság a múlt héten Dévényi Zoltán vezetésével a máris általánosítható tapasztalatokat vitatta meg, és állást foglalt az összegezés főbb elveiben, amelynek nyomán a szerkesztőbizottság megkezdheti a munkát. Néhány jellemző momentumról azonban már most is érdemes szót ejteni. Mindenekelőtt arról, hogy a megkérdezettek jó szívvel vették a tudakozódást; őszintén, elkötelezetten és kritikusan, a megújítás szándékával nyilatkoztak. S mivel javarészt a kommunisták kisebb-nagyobb közösségeit képviselik a testületben, nemcsak egyéni véleményt mondtak. Mindenképpen jogos az az igény, hogy a megyei pártbizottság rendet teremtsen döntéseinek sokasága között, azaz „összege• • • zett”, jól áttekinthető feladatsor álljon a kommunisták rendelkezésére, amiből mindenki és pontosan tudja: mit akarunk elérni a kong resszusig Somogy megyében. Nem új határozatokra van tehát szükség, hanem olyan egységesen kezelt irányvonalra, amely félreérthetetlenül szabja meg cselekvéseink irányát. A beszélgetéseken számos kritikai észrevétel hangzott el a pártmunka stílusát, módszerét illetően. Elemezték a résztvevők a testületek, az apparátus munkáját és összetételét; számos személyi kérdésről is szó esett, s a pártbizottsági tagok mélyrehatóan vallottak önmaguk munkájáról, a politika képviseletéről és szándékaikról is. Nem hagyták figyelmen kívül azokat a formai elemeket, a bürokrácia, a hivatalnoki szemlélet és felfogás megnyilvánulásait sem, amelyeket okvetlenül ki kell irtani a pártmunka mindennapjaiból. Közelebb a kommunistákhoz, közelebb a tömegekhez — így lehetne összegezni a fő mondanivalót, s ez nem egyszerűen munkamódszer dolga, hanem a pártdemokrácia — és általában a demokrácia —, a nyilvánosság, a nyíltszíni viták fejlesztésének nélkülözhetetlen követelménye. A szerkesztőbizottság tehát megkezdte a tapasztalatok, észrevételek és javaslatok összegezését. Nem kell már soká várni ahhoz, hogy a megyei pártbizottság nyílt vitában, megalapozottan döntsön Somogy politikai irányító munkájának jövőjéről, módszeréről. A testületi ülésre előreláthatóan már október első felében lehet számítani. új gépekkel jobb bútorok A Sefag kaposvári bútorgyárában új olasz gépeken kezdődött meg az év közepén a folyamatos termelés. Az új gépekkel jobb minőségű bútorok készülnek.
