Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-19 / 224. szám

1988. szeptember 19., hétfő Somogyi Néplap 3 A balatoni idegenforgalom tapatzfalatai HATVAN ÚJ GARZONLAKÁS KAPOSVÁRON Kevesebb Sok fórumon hangzott el az iftóbbi időben: a helyi tanácsok nem érdekeltek az idegenforgalom fejlesztésé­ben. Miért? — kérdeztük dr. Gáti István siófoki ta­nácselnököt. — A jogszabály szerint a feltételekért a tanácsok fe­lelősek. Ehhez azonban nincs meg a szükséges anyagi alap. De még a kevesebb vendég esetén sem vagyunk képesek biztosítani vala­mennyi feltételt. A fejkvó­ta a |Balaíon-parti telepü léseken sem több, mint má­sutt, hiszen az állandó la­kók iszáma alapján állapít­ják meg. Az elvonások és a forrásmérséklések nálunk is ugyanúgy hatnak, mint más településeken. A .tanácsok ma már a mindendennapi fenn­tartást is csak romló fel­tétellel tudják teljesíteni. Jó szavakért senki sem viszi el a szemetet : pénzért dolgoz­nak az emberek is, a válla­latok, és növekedtek az árak, miközben csökkent az erre fordítható pénz. Ho­gyan lehet ilyen körülmé­nyek között a korábbi szín­vonalat biztosítani? Fejlesz­tésekre is kevés a pénz. En­nek az a következménye, hogy amit ma néhány mil­lió forintért meg lehetne oldani, azt sem tudjuk vál­lalni, mert nincsenek meg ehhez a megfelelő eszközök. — Az-üdülőhelyi díj ér­dekeltségi bevétel, tehát ér­dekelt a tanács abban, hogy mennyi folyik be. — Az üdülőhelyi díj a ta­nácsoknál formailag érde­keltségi bevétel. Valójában azonban szabályozott bevé­telnek tekinthető. A Siófoki Városi Tanács költségvetésé­be például ezelőtt tíz vagy húsz éve egy meghatározott összeggel beállították, s ha növekszik, olyan arányban DRÁGA Az ENSZ Brundtland-bi- zottságának egy évvel ezelőt­ti jelentése után most a ka­nadai Országos Tudományos Tanács is megkongatta a vészharangot: veszélyben vannak a világ édesvízkész­letei, amelyek- nélkül elkép­zelhetetlen az emberi élet a Földön. A jelentés szerint a világ lakosságának 26 százaléka, 1,3 milliárd ember nélkülö­zi a tiszta, egészséges ivóvi­zet. A tisztátalan víz által terjesztett betegségekbe év­ről évre 25 millióan halnak bele, s 5 millió ember veszí­tette el látását az ivóvíz hiánya miatt. Ezek az adatok különösen meghökkentően hangzanak akkor, ha tudjuk — mint azt a jelentés írja —, hogy 20 milliárd dollárból — ami nem több a világ katonai ki­adásai 4 százalékánál — 1990-ig maradéktalanul meg lőhetne oldani az egészségre ártalmatlan ivóvíz eljuttatá­sát mindenkihez. Az iparosodott országok­ban a vízkészletek szennye­zettsége miatt kérdéses a jövő biztonságos vízellátása. A Kanada és az Egyesült Államok határán elterülő Nagy Tavak vizében például 350 féle kémiai vegyületet mutattak ki, köztük több mérgező vegyületet. Súlyos gondot okoznak a savas esők is. Pusztán Kanadában 600 ezer tavat fenyeget a lég­köri szennyezés, 100 ezer tó vizét a savas esők máris el­szennyezték, közülük 14 ezerből a vegyszerek min­denféle életet kiöltek. A Föld édesvízkészletei elméletileg 2015-ig elegendő­ek, aránytalan elosztásuk miatt azonban helyenként már korábban kiéleződhet­nek a problémák. Bár a je­lentés valószínűsíti, hogy a jövőben tömegesebb ará­nyokat ölt a szennyvizek új­bóli felihasználás céljából történő tisztítása, az ipari felhasználás növekedése mi­att azonban a vízszennyezés fokozódása is várható. A a pénz, több a gond Közművesítik Kisgátot csökken a központi támoga­tás. Gondjaink megoldásá­ban az üdülőhelyi díj azért sem nyújt sokat, mert csepp csupán a tengerben. Siófok város egységes pénzalapja évi 600 millió forint. Ebből 40-^45 millió forint az üdü­lőhelyi díj, de például a vá­ros éves fenntartása csak a kommunális ágazatban — már 140 millió forintba ke­rül. — Sok vagy kevés a fi­zetendő üdülőhelyi díj ősz- szege? — A főszezonban a belföl­dieké 30, a külföldieké 40 fo­rint. Tovább nem is lehet ezt emelni, mert a jogszabályok a felső határként jelölték meg ezt az összeget. Nem lenne szerencsés véleményem szerint, ha egy újabb tétel­lel tovább bővítenénk az üdülőhelyi díjakat. Azt azon­ban el tudom képzelni, hogy más módon emelkedjen a bevétel. Harmadik éve már például, hogy a közterület­foglalási díjakat központilag szabályozták. Eszerint egy négyzetméter területért, ahol mondjuk építési törmeléket tárolhat egy hónapig az ál­lampolgár, 4, illetőleg 6 fo­rintot (!) kérhetünk. Ilyen körülmények között nem ér­demesebb kirakni a szeme­tet az utcára? A tanácsok milliós bevételekre tennének ebből szert, ha rájuk bíz­nák a területfoglalási díj megállapítását, s talán na­gyobb volna a rend is az ut­cán. A dél-balatoni tanácsi koordinációs bizottság két éve kezdeményezte a jogsza­bály megváltoztatását. Eddig kétszer kaptunk értesítéstar­ról, hogy megtörténik majd, de a szabályok azóta is vál­tozatlanok. Ezért mondom : olyan érzésem van, mintha nem volna egységes irányí­tása az idegenforgalomnak. Változik viszont gyakran, aminek nem kellene. Például az üdülőhelyi díjakról és a szálláshely utáni adózásról szóló jogszabály. A követ­kezménye: a szobát kiadók egyszerűen nem tudják már, hogy mit tegyenek. — Az idén lényegesen ma­gasabb volt a magánüdülte­tés, mint korábban. — Mégis azt mondom, jó lesz, ha üdülőhelyi díjként az idén az előző évinek a 70 százaléka összejön. Az em­berek ugyanis elvesztették a bizalmukat ezekben a jog­szabályokban. Nekem az a véleményem, hogy ha egy stabil, megbízható rendszert tudnánk kialakítani a díjfi­zetést illetően is, akkor nem volna közel sem ennyi fe- ketézés. Siófokon az idén 6 és fél ezer tulajdonosnak 13 ezer szobára — 32—33 ezer ágyra — adtunk nya- raltatási engedélyt. Azt, hogy mikor mennyi vendége van bennük, nekünk kelle­ne ellenőrizni. Mivel a tu­lajdonos személyi jövedelem- adót fizet, a vendéget beje­lenti — mondjuk — a nagy­mamához, akinek 96 ezer fo­rintig adómentes a többlet- jövedelme. — A feketeüdültetés — je­lenség. Utal valamire. Mi az oka annak, hogy ennyire el­szaporodott? — Kereskedelmi engedély birtokában lehet üdültetni. Ezt az engedélyt állampolgá­ri jogon kapja meg minden­ki. Ilyen engedély pedig há­rom év óta létezik már — egyet sem vontunk vissza azért, mert az illető feketén üdültetett. Húsz ellenőr dol­gozik akkor is, amikor 100 ezer vendég van. És az sincs szabályozva, hogy az ellen­őr hogyan vehet részt az el­lenőrzésben. KINCSÜNK, A VÍZ Brundtland-bizottsághoz ha­sonlóan a kanadai tudomá­nyos tanács is arra figyel­mezteti a világ kormáhyaít, hogy tartósan nem képzelhe­tő el gazdasági növekedés akkor, ha egyidejűleg nem ügyelnek a természeti kör­nyezet épségére is. „Új mó­don kell megközelíteni a környezet-, főként pedig a vízvédelem kérdését” — hangsúlyozza a jelentés, s új, korszerűbb, környezet­kímélő, főként pedig kevés­bé vízigényes technológiák meghonosítását sürgeti. Fontosnak tartja, hogy a probléma magas politikai szinten is tudatosodjék. A jelentés azt tanácsolja Kanadának, hogy legyen él­harcosa a vízgazdálkodási tu­dományoknak és ajánlja fel tanácsait, szakértői ségítsé- gét más országoknak. A tudományos tanács do­kumentuma nagy visszhan­got keltett az észak-ameri­kai országban, ahol „a la­kosság igen aggódik a kör­nyezet állapota iránt, s ezt az aggodalmat a politikai ve­zetésnek is figyelembe kell vennie” — mondotta Wil­liam Smith, a jelentés egyik szerzője. Ütemesebb a lakásépítés Kaposváron. Az idén az év első 6 hónapjában 107 telep­szerű és 28 családi ház ké­szült el a megyeszékhelyen. Az OTP összesen 63 lakást adott el az Április 4. utcá­ban, és ezzel befejeződött ott a lakásépítés. Beköltözésre készen áll az új garzonház is a Berzsenyi utcában. Eb­ben 60 lakás várja az új tu­lajdonosokat. A lakásépítés jelenlegi te­rülete a megyeszékhelyen az Arany János utca északi ol­dala. Ezekben a hónapokban készítik elő építésre a Búza­virág utca második ütemét, illetve a kisgáti lakótelep első ütemét. Azt jelenti ez, hogy megkezdik a terület közművesítését. A munkát a Búzavirág utcában a Bázis Dél-dunántúli Építőipari Vállalat, a kisgáti lakótele­pet pedig a Kaposvári Vá­rosgazdálkodási Vállalat végzi. Családi házak építésére a kaposfüredi városrészben közművesítettek újabb tel­keket. Jutában is vesz át ér­tékesítésre telkeket a városi tanács, és árusítja a Balogh István utcában kialakított családi házas építési telke­ket. Ezek azonban az ár mi­att a vártnál lassabban fogynak. Balatonföldváriak a nyilvánosságról A politika közvetlen arculatáért A politikai nyilvánosság fejlesztéséről vitáik, eszme­cserék folynak a megyében is. Ezúttal a balatonföldvári pártbizottság üléséről köz­lünk összefoglalót. Elhangzott, hogy a köz­ponti állásfoglalásból adó­dik az a feladat, hogy a he­lyi társadalmi, gazdasági tevékenységben minél ha­marabb és a legteljesebben érvényesüljön az új iránti fogékonyság és cselekvés. Tudomásul kell vennünk, hogy a szervezeti formák és megoldások nem öröikérvé- nyűek, azokkal követni kell az élet változását. A nagyközségi pártbizott­ság a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás megújítása érdekében javaslatokat ter­jesztett elő a megyei pártbi­zottság számára. Vélemé­nyűik szerint a lakosság tá­jékoztatása rendszeres fel­adat. A megyei pártbizott­ság tájékoztatója a sajtóban lehetne akár mindennapos, s akkor lehetőség volna egy- egy előterjesztés megismer­tetésére és arra is, hogy fel­hívják a figyelmet az azzal kapcsolatos helyi hatásokra,- a végrehajtással kapcsolatos tudnivalókra, tennivalókra. A lakossági észrevételekre a sajtóban is vissza kellene térni. A balatonföldváriak javasolták, hogy a körzeti tv adásába a négy megyét érintő rövid hírek is kerül­jenek bele. A párttagságnak széles tá­jékoztatásra van szüksége és ezt helyi pártbizottságo­kon keresztül kellene az alapszervezetekhez eljuttat­ni. Szükséges megismertetni a párttagokat a megyei párt­testületek munkatervében szereplő témákkal is lega­lább egy-két hónappal a na­pirend előtt. Ez' biztosítaná — a földváriak véleménye szerint —, hogy a párttag­ság foglalkozzon a kérdések­kel és eljuttathassa érdemi A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát üdítő­italt gyártó üzemében évente 10—12 millió dobozos le­vet gyártanak. Az italok minőségét folyamatosan vizs­gálják, az üdítők 30 százaléka megy exportra. Itt készül a népszerű dobozos alma, narancs és kétféle szőlő. Fo- Ivik a kísérletezés új termékek: őszibarack, meggy, citrom előállítására. Fotó: Jakab Judit észrevételét, javaslatát. A javaslat és észrevétel bárki­nek álljon jogában. Javasol­ták azt is, hogy a megyei pártbizottság üléseire az elő­terjesztéssel kapcsolatos munkaterület ékről hívjanak meg kommunistákat a helyi pártbizottságokon keresztül és a pártalapszervezeteknek is legyen joga küldeni erre párttagokat! Azok, akik így vesznek részt a tanácskozá­son, az összefoglalás és a vita lezárása előtt tehesse­nek észrevételeket szóban, írásban. így a döntés meg­hozatala előtt a legjobban érintett területek vélemé­nyét is megismeri a pártbi­zottság. Ugyancsak tehessék meg előre javaslataikat, ész­revételeiket a szakterületek pártalapszervezetei. Jónak tartják azt is, hogy a megyei pártbizottság ülé­seinek anyagát adják közre! Mégpedig a lényegét érintő­en az egész párttagság szá­mára, részleteiben az érintett pártbizottságoknak és alap­szervezeteknek. Ezt a leg­egyszerűbb sokszorosító el­járással is meg lehetne ol­dani. Az eljárás gyors és két-három nap alatt eljut­hatna az információ oda, ahova kell. A határozatok és' a dönté­sek legyenek konkrétak, je­löljék meg a felelősöket, a batáridőket és a végrehajtás ellenőrzésének módját, mód­szereit is. Nagyobb nyilvánosságra van szükség a személyi kér­désekben is. A közélet sze­replői a nyilvánosság előtt élnek, dolgoznak. Nemcsak a hibát elkövetőket kell el­marasztalni, hanem meg is kell ‘védeni az alaptalan vá­dak, a szóbeszédek ellen a kádereket. A pártbizottságok és a pártalapszervezetek infor­máltságát növelné, ha gyor­san jutnának hozzá a me­gyei anyagokhoz — minden áttétel lassítja a tájékoztatás gyorsaságát, teljességét. A ibalatonföldvári párttes- tület szükségesnek tartja, hogy a párttagságot rendsze­resen tájékoztassák: a félin­formáltság és az információ hiánya több félreértés for­rása lehet, ez gyengíti a párt cselekvési egységét. A meg­fontolt, közetlen, őszinte tá­jékoztatás arcot ad a politi­kának és segíti a párttestü­letek eredményes tevékeny­ségét.

Next

/
Thumbnails
Contents