Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-16 / 222. szám
2 Somogyi Néplap 1988. szeptember 16., péntek A Varsói Szerződés tagországainak parlamenti elnökeinek VIII. rendes ülése megkezdődött szeptember 14-én az NDK fővárosában Érdekegyeztetés előtt Á SZOT szóvivőjének nyilatkozata A KGB 9ajtóért*lezl*t9 Ukrán nacionalisták A Szakszervezetek Országos Tanácsának szóvivője, Szalay Ferenc csütörtökön a következő nyilatkozatot adta a Népszavának és a Mtgyar Távirati Irodának: — A közeli napokban ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a kormány és a szakszervezetek képviselői. Ismerve a társadalmi-gazdasági feszültségeket, a megoldásra váró feladatok sokaságát, a szakszervezeti tagság, a lakosság nagy várakozással tekint a felső szintű érdek- egyeztetés elé. A munkávál-_ lalói érdekek érvényesítése, a bérből és fizetésből, valamint a nyugdíjból élők számára megnyugtató, elfogadható megállapodások megkötése a kormánnyal való együttműködésben is változtatásokat követel. A tagság jelzései A kormánynak megvitatásra ajánlott kérdésekre vonatkozó szakszervezeti álláspont a szakszervezetek országos értekezletét megelőző viták tapasztalataira, a tagság jelzéseire, kérdéseire, követeléseire támaszkodva alakult ki. Ugyancsak a tagság határozott ' igényének, követelésének eleget téve, a SZOT Elnöksége úgy döntött, hogy a szakszervezeti tárgyalási pozíció leglényegesebb elemeit még a tárgyalásokat megelőzően nyilvánosságra hozza. A szakszervezetek érdekeltek a társadalmi-gazdasági kibontakozást szolgáló stabilizációs kormányprogram megvalósításában. A gazdaság teljesítőképességének növelése érdekében szükségesnek tartják a következetes reformpolitikát, a termelési szerkezet átalakításának meggyorsítását, a gazdálkodás feltételeinek liberalizálását. A kormányzat erre irányuló erőfeszítéseit támogatják. Nőnek a gondok Ezzel összefüggésben a szakszervezetek ismételten hangsúlyozzák: el kell kerülni, hogy a változások a dolgozókra aránytalanul nagy terheket rójanak. A társadalmilag méltányos és gazdaságilag indokolt tehervállalásban megfelelő mértékben részt kell vállalniuk a gazdálkodó szerveknek és a költségvetésnek is. Az életszínvonal gyorsuló ütemű visszaesése, a reálbérek csökkenése, a szociális juttatások fokozódó értékvesztése következtében nőnek a megélhetési gondok, erősödnek a perspektíváit- lansálg érzése. A béréből és fizetésből élő dolgozók egyre jelentősebb csoportjai, a nyugdíjasok nagyon nagy hányada tűrőképességének határához közeled ík. Fogy a bizalom, nő az elégedetlenség. Ilyen körülmények között a szakszervezetek nemcsak szociális, hanem politikai megfontolásokból is szükségesnek tartják az életszínvonal további jelentős csökkentésének megakadályozását, a számbavehető összes reális lehetőség feltárását és mozgósítását. Az ez évi infláció terven felüli emelkedése a szociálpolitikai ellátások és egyes területeken a nominálbérek utólagos kiigazítását teszi szükségessé. A szakszervezetek méltányolják a kormány döntését a hetven éven felüliek nyugdíjának pótlólagos emeléséről, ugyanakkor szükségesnek tartják, hogy még ebben az évben egyes szociális ellátások mértékét módosítsák, illetőleg az ellátásban részesülők juttatásait is emeljék fel. Pótlólagos központi bérintézkedésekre tesznek javaslatot azokon a területeken, ahol önerőből semmiféle kiigazításra nincs lehetőség. A szak- szervezetek szükségesnek tartják rendezni egyes bérezési, formák, pótlékok és a személyi jövedelemadó viszonyát, és oldani az e téren tapasztalható feszültségeket. Általában is indokoltnak tartják a két új adórendszer átfogó értékelését, folyamatos korrekcióját. A bérok terhére Az 1988-ban kialakult helyzetet figyelembe véve a szakszervezetek fontosnak tartják, hogy a jövő évi népgazdasági terv fő mutatói, illetve az állami költség- vetés egyensúlyi helyzetét javító intézkedések kialakításakor az illetékesek első sorban a lakosságot közvetlenül nem érintő kiadások csökkentésére törekedjenek. Nem lehet elfogadni olyan döntési alternatívát, ami szerint a szociális juttatások csak a bérek terhére, a bérek pedig a szociálpolitika terhére növelhetők. A szakszervezetek halaszthatatlannak tartják a bérreform-folyamat elindítását, az elkülönült állami keresetszabályozás megszüntetését, és az intézményes béregyeztetési tárgyalások megkezdését országos, ágazati Magyarországi látogatásának záróeseményeként csütörtökön a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel találkozott Mohammad Sza- deg Halhali hodzsatoleszlám, az Iráni Iszlám Köztársaság parlamentje külügyi bizottságának elnöke. Az iráni vallási, politikai vezető Korom Mihálynak, az Alkotmányjogi Tanács elnökének meghívására parlamenti küldöttség élén látogatott hazánkba. A sajtókonferencián a magyar vendéglátók mellett részt vett Keyvan Imani, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete. Bevezető nyilatkozatában az iráni vezető köszönetét mondott a szívélyes magyarországi fogadtatásért. Reményét fejezte ki, hogy a „két ország jelenleg is nagyon jó kapcsolatai a tartós béke létrejötte után tovább erősödnek, és bővülnek.” Kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy iráni részről az (területi) és munkahelyi szinten egyaránt. Javasolják, hogy a jövő évben központi intézkedésekkel is korrigálja a kormány a kialakult béraránytalanságokat. Ezek célja, hogy belátható időn belül a törvényes munkaidőben elvégzett munkáért a munkavállalók olyan méltányos béreket kapjanak, amelyek tisztességes megélhetésüket garantálják. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a fogyasztói árszínvonal a jövő évben az ideinél mérsékeltebben emelkedjen. 40 órás munkahét A szakszervezetek számára döntő kérdés a foglalkoztatási feszültségek enyhítése, a munkanélküliség kezelése, a munkanélkülivé válók megélhetésének szervezett biztosítása. E nem kívánatos, de elkerülhetetlennek látszó társadalmi betegség leküzdésében a szakszervezetek is részt kívánnák venni. Ha a munkanélküliség nem előzhető meg, akkor szükségessé válik a biztosítási rendszer korszerűsítése, munkanélküli segély folyósítása és a szociális segély jelenlegi gyakorlatának korszerűsítése is. Emiatt javasolják a 40 órás munkahét általánossá tételét is, A várható feszültségeket is figyelembe véve a szak- szervezetek hangsúlyozzák, hogy a munkavállalói érdek- képviselet, érdekvédelem legális eszközeit magasrendű jogszabályban kell rögzíteni. Ezért tartják szükségesnek a szakszer^zeti törvény megalkotását. Végül néhány más fontos kérdés között a szakszervezetek megvitatásra javasolják a kedvezményes üdültetés helyzetét — zárult aszóvivő nyilatkozata. együttműködés többoldalú fejlesztésére törekszenek Magyarországgal, így a politikai kontaktusok fejlesztése melllett nagy jelentőséget tulajdoníitanak a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének. Ennek konkrét lehetőségei is szóba kerültek a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásokon. Berecz Frigyes ipari miniszterrel például egy magyar izzógyár iráni létesítéséről, illetve az árucsere fokozásáról eljtet- tek szót. A külügyi bizottság elnöke szólt a több mint 1 millió áldozatot és roppant anyagi károkat okozott iraki —iráni háborúról, a békés rendezés lehetőségeiről. Leszögezte: hazája az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598-'as, az iraki—iráni vérontás befejezésére felszólító határozatának fokozatos megvalósítására törekszik. A tíz pontból álló dokumentumnak először az első pontját kell végrehajtani, amelyben Lengyel kerékasztal Ha újabb találkozó Varsóban csütörtökön ismét találkozott Czeslaw Kiszczak belügyminiszter Leeh Walesával, az 1982-ben törvényen kívül helyezett Szolidaritás szakszervezet egykori elnökével. Egyetértettek abban, hogy minél előbb sort kell keríteni a Lengyelország sorsikérdései- ről az ellenzék bevonásával tartandó, úgynevezett nemzeti kerekasztal-beszélge- tésre, s ennek előkészítése céljából ma újabb találkozót tartanák. Megerősítették, hogy a nemzeti kerékasztal-konfe- renciát az augusztus 31-i első Kiszczak—Walesa találkozón rögzített alapelvek szerint tartják, vagyis nem lesznek tiltott témák. Ismeretes, hogy Walesa fel kívánja vetni a Szolidaritás újbóli legalizálásának kérdését, amely elől a kormányzat elzárkózott. A tegnapi Kiszczak—Walesa találkozó három és fél órán át tartott. Jelen voit Stanislaw Ciosek, a népfrontszerű PRON főtitkára, Alojzy Orszulik tisztelétes, a lengyel római katolikus püspöki kar sajtószóvivője és Andrzej Stelmachowski neves katolikus ^professzor. A találkozó után Kiszczak és Walesa magánmegbeszélést is folytatott. A belügyminiszter és Walesa második találkozójának napján interjú jelent meg a Konfrontacje című lengyel havilapban, amelynek s PRON a védnöke. Ez az első interjú Walesával a 'hivatalos lengyel sajtóban a szükségállapot 1981. decemberi bevezetése óta. Az interjúnak az a címe, hogy „Szolidaritásnak lennie kell", és szeptember 1-jén, -az első Kiszczak—Walesa 'találkozó utáni napon készült. Ebben Walesa kijelentette, hogy a Szolidaritásinak nem kell szükségszerűen az 1981-es szervezet „indigós másolatának” lennie, Gorbacsov Abakánban A Krasznojarszktól délre fekvő Abakónba érkezett tegnap Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára szibériai utazásának negyedik napját a Halkasz Autonóm Terület székhelyén kezdte. A város lakosai nagy érdeklődéssel figyelték Gorbacsov e heti programjának korábbi eseményeit. Mihail Gorbacsov Abakárt- han először a város és a terület pártbizottságán folytatott megbeszélést a helyi vezetőkkel, s ezután kezdte meg a várossal, a városlakókkal való ismeredést. az szerepel, hogy a két ország erői a tűzszünet után a nemzetközileg elismert határvonalak mögé vonuljanak vissza. Ezzel kapcsolatban az iráni álláspontot ismertetve nehezményezte, hogy iraki részről a 10 pontos rendezési menetrend negyedik pontját, vagyis a Shatt al Arab — a határfolyó — megtisztítását, a tengeri hajózás biztonságát előfeltételként szabják. Irán támogatja az ENSZ főtitkárának azon javaslatát, hogy a Genfben zajló tárgyalásokat New Yorkban folytassák. Ami a háború kirobbanásához vezetett határvitákat illeti, az iráni politikus határozottan kijelentette: Irán ragaszkodik az 1975-ös algériai megállapodáshoz. Végezetül az országában élő afgán menekültek felől érdeklődő kérdésre válaszolva Mohammad Szád eg Halhali kifejtette: Irán azon van, hogy a menekültek mielőbb visszatérhessenek hazájukba. A Moszkvában dogozó, tudósítóknak ritkán adatik meg az a lehetőség, hogy az Államvédelmi Bizottság, azaz a KGB sajtóértekezletén vegyenek részt, bepillantást nyerve a Nyugaton gyakran félve emlegetett szerv munkájába. Az pedig végképp nem számít bevett gyakorlatnak, hogy az ilyen rendezvényekre nyugati újságírókat is meghívjanak. Most mégis ez történt, mégpedig Kijev- ben, azon a nemzetközi sajtóértekezleten, amelyen egy Nyugaton működő ukrán szélsőséges emigráns szervezet szovjetunióbeli hálózatát leplezték le. Azaz, igazából nem volt kit és mit leleplezni, mert mint kiderült, a Szvjatoszlav Pancsisin Ívovi orvos vezette csoport a KGB tudtával, gondos felügyelete mellett tevékenykedett. Történt pedig, hogy a bécsi orvosegyetemen végzett Pancsisint — akinek nagybátyja a II. világháború idején az ukrán bábállam parlamentjének vólt tagja — a Münchenben székelő ukrán emigráns szervezet egyik ukrán nemzetiségű, ám lengyel állampolgárságú ügynöke ezelőtt 20 évvel megkereste és „munkát ajánlott” számára. Az akkor már jó hírű Ivov.i orvos, miután nyilvánvalóvá vált számára, hogy külföldi megbízói nem tréfálnak, értesítette a KGB-t a dologról. A szovjet elhárítás úgy döntött, érdemes belemenni a „játékba”, és felvette a kapcsolatot a lengyel belügyminisztérium illetékes osztályával, minthogy az ügy szálai a szomszédos országba nyúltak át. A szerdán megtartott nemzetközi sajtóértekezlet végső soron ennek a húsz éven át folytatott együttműködésnek a megkoronázása volt. A kijevi sajtóértekezleten részt vett az ügy valameny- nyi főszereplője: az idős Pancsisin doktor, az összekötő szerepét betöltő Jurij Ignatyenko kijevi újságíró, Konsztantyin Viszockij ezredes, az ukrán KGB operatív részlegének főnöke és a lengyel belügyi szervek képviselője. A hadművelet résztvevői, kerülve a szenzációs tálalást, szerényen, majdhogynem visszafogottan adtak számot a nyilván nem kevés izgalmat hozó két évtizedről. Mint Viszockij ezredes szavaiból kitűnt, tulajdonképpen nem vailami rendkívüli esemény, a lapok címoldalaira kívánkozó leleplezés miatt tárták nyilvánosság elé a csoport tevékenységét. A nemzetközi sajtóértekezlet fő célja az volt, hogy nyilvánvalóvá tegyék : a szovjet hatalom megdöntésére törekvő különféle emigráns köröknek nincs szervezett bázisuk a Szovjetunióban. Szovjet részről egyúttal arra is fel kívánták hívni a figyelmet, hogy a különböző beállítottságú emigráns szervezetek mögött valójában a nyugati titkosszolgálatok állnak. Viszockij szerint e csoportok nem jelentenek fenyegetést a Szovjetunióra nézve, ám fegyveres konfliktus esetén veszélyesekké válhatnak. Különösen áll ez a szóban forgó, ukrán „banderista” szervezetre, amelynek nyílt célja, hogy fegyveres harccal megdöntse a szovjethatalmat Ukrajnában és kiszakítsa a köztársaságot a Szovjetunióból.'' (Sztyepan Bandera volt a megalapítója és első vezetője a szervezetnek, az ő nevét viselik mai követői.) Fény derült arra is, hogy nem kis részt a lengyel ellenzéki szervezetekkel fenntartott szoros kapcsolatnak köszönhetően, tervbe vették a lengyelországihoz hasonló gyárfoglalások és megmozdulások megszervezését Ukrajnában. Ezekkel az akciókkal párhuzamosan a Lengyelországban élő mintegy 200 ezer ukránt is mozgósítani szerették volna céljaik érdekében. A sajtóértekezleten bemutatták azokat a műszaki eszközöket, amelyekkel Nyugatról látták el a csoportot „küldetése” teljesítése érdekében. A sajtóértekezletet egy incidens előzte meg: az épület bejáratánál várakozó egyének KGB-ellenes jelszavakat kiabálva röpiratokat nyomtak az odaérkező külföldi újságírók kezébe. Rendőrök pillanatok alatt eltávolították őket a bejárattól. A sajtóértekezlet egyik legérdekesebb bejelentését Viszockij ezredes tette,- aki közölte: senkit sem vonnak felelősségre az ügyben, mert valójában a szovjet állam- biztonsági szervek tervét hajtották végre. Letartóztatás mindössze egy történt, az egyik Nyugatról érkező „futárt” vették őrizetbe a szovjet hatóságok, majd kiutasították az országból. A többi, közel 20 küldönc, miután-“ a KGB figyelmétől Övezve —- teljesítette „megbízatását” ahogy jött, úgy távozott is a Szovjetunióból... Dorogi Sándor Kijev Gilbert tovább dühöng Pilleként fújta el ezt a kétmotoros repülőgépet a Gilbert nevű hurrikán szeptember 14-én Jamaikában. A szigetország eddig legnagyobb természeti katasztrófájában legkevesebb 37 ember életét vesztette, A lakosság felének összedőlt az otthona Mohammad Szadeg Halhali hodzaatoleszlám sajtótájékoztatója Erősödő, bővülő kapcsolatok
