Somogyi Néplap, 1988. szeptember (44. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-02 / 210. szám

1988. szeptember 2, péntek

Somogyi Néplap

3

Az ifjúság nagyobb bizalmat, önállóságot érdemel

Megalakul a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa, amely a különféle szervezetek különböző érdekelnek egyeztetésére készül. Konferenciát hív össze a KISZ, kimondottan is azzal a szándékkal, hogy rendezze sorait s kijelölje helyét és szerepét a lassú, de biztos bizalom- vesztés évei után. Ismeretes, hagy az MSZMP országos értekezletét követően a Központi Bizottság egyebek között felkérte a- KISZ-t szervezeti tevékenységének és módszereinek az új feladataikhoz való igazítására, kap- Gsoláltrendiszerénék fejlesztésére, „különös tekintettel az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítéséből adódó feladatokra.”

Ezzel összefüggésben be- saélgjetttünk Kovács Jenővel, ■az MSZMP KB párt- és tö- megsziervezeti osztályának helylettes vezetőjével.

— Az ifjúsági mozgalom meglehetősen nehéz helyzetben van. Maga is tett hibás lépéseket, de a közvélemény sok mindenért hibáztatja, amiről nem elsősorban a KISZ tehet — mondja Kovács Jenő. — A pártnak és a KISZ-tnek egyaránt mielőbb programmal kell előállnia a kialakult helyzet megváltoztatás a érdekében.

— Hol tart most az átalakító munka?

— Jelenleg a KISZ vezető testületéiben és az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Ifjúsági Bizottságban folyik az elgondolások kimunkálása. Ezeket a közeli hetekben széles körű vitára bocsátják. Az elképzeléseik kiterjednek arra is, hogy a kora, helyzete és érdekei szerint tagolt ifjúság milyen módon találhat magának jobb szerveződési lehetőséget, például rétegszervezetek keretében. Abban ugyanis természetes egyetértés mutatkozik, hogy az ifjúságnak szüksége van olyan szervezetre vagy szervezetekre, amelyek a nézeteit, érdeklődését és érdekeit képviselik a megfelelő fórumokon. Meg kell vitatni azt is, hogy miilyen legyen az ifjúsági szervezetek és a párt viszonya. Ha körülnézünk a világban, azt látjuk, hogy minden párt fontosnak tartja, hogy legyen egy vaigy több, úgymond saját ifjúsági szervezete. A gyakorlati megoldások különb özh étnek, de abban nincs eltérés, hogy az ifjúság minden rétegében keresik a közvetlen kapcsolat lehetőségét, amely aztán valamilyen szervezetben testet is ölt. Tudunk az MSZMP és a KISZ viszonyához hasonló kapcsolatról és van olyan megoldás is, aimákor a párthoz közelálló vagy azzal szimpatizáló fiatalokat meglehetősen laza kritériumok alapján fölveszik a párttagok közé, majd korosztályi alapon hoznak létre a párton béliül munkaközösségeket vagy szervezeteket. Hasonló elképzelések a hazai előkészítő munka során is fölmerültek.

— Ezek a példák lényegében az ifjúságnak a párthoz való viszonyára utaltak, a helyzet ismeretében a kérdés azonban úgy is megfogalmazható, hogy módosül-e a párt viszonya az ifjúsági szervezeteihez ?

— Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy a párt nem követ helyes magatartásit, ha egyszerűen és kizárólag a „gondoskodó atya” szerepét kényszeríti önmagára az ifjúsággal való kapcsolatában. Sokkal nagyobb teret kell engedni ahhoz, hogy a fiatal nemzedék a maga szája íze szerint alakítsa azt a társadalmat, amelyben él. Ehhez azonban bizalomra is szükség van. Ennék alapja az lehet, hogy a mai fiatal nemzedék se adta fel az egyenlőség, az emberség, az igazságra való törekvés szocialista eszményeit. Az a véleményem, hogy ezek az igények és ezek

a szándékok minden nemzedékben újraélednek, még ha megvalósításukat a különböző generációk más-más formában tartják is lehetségesnek.

— Burkoltan vagy nyíltan, de számos kritika érte az ifjúság pántirányításá- .nak merevségét, hogy figyelmen kívül maradtak azok a súlyos problémák, amelyek a fiatalok körében lakás, munkahely, bérezés, egyáltalán egzisztenciális problémakén l éltek s vezettek el az ideológiai távlatvesztéshez. Milyen választ fogalmazna meg ezekre a kritikákra?

— Ami a párt és az ifjúsági szervezet viszonyát illeti, nem tudom elválasztani a párt és' a társadalmi, a párt és az állami, a párt és a gazdasági szervezetek korábbi viszonyától. Vagyis ez a viszony lényegében nem különbözött a más területeken tapasztaltaktól. Ugyanakkor azok a törekvések, amelyek a pántértekezleten kifejezésre jutattak, sejtetik és igénylik, hogy ezen a téren is legyenek változások. Ez azonban a dolognak csak a politikai, mozgalmi része. Egy politikai pártnak ugyanis — kiváltképpen, ha kormányzó pártról van szó — az ifjúsággal, mint a társadalom fontos csoportjával Oly módon is foglalkoznia kell, hogy elősegíti egiszten- ciállis problémáinak a megoldását. Vagy legalább megteremti a feltételeket ahhoz, hagy a fiatal nemzedék a saját erejéből képes legyen élőbbre jutni, érvényesülni. Nos, a kormány készül egy olyan program elfogadására, amely az ifjúság helyzetének javítását szolgáló tennivalókat tartalmazza. A javaslat meglehetősen előrehaladott állapotban van. S ha elfogadják, arra lehet számítani, hogy az átlagosnál jobb teljesítményt nyújtó, szorgalmas és törekvő fiatalok az eddiginél jobban boldogulhatnak a nehéz gazdasági körülmények közepette

is.

A cél az, hogy az előbbre jutás, a jobb élet megteremtése ne döntően a családi háttértől1, hanem elsősorban az egyéni teljiesítménytől függjön.

— Fölerősödött az a korábbi vélemény, miszerint a KISZ niem látta el hatékonyan tagjainak érdekképviseletét. Ezt látványosan alátámasztja, hogy a különféle szerveződések az érdekvédelmi tevékenységet állítják munkájuk középpontjába. Vajon nem afelé tartunk, hogy a korábbi és vitatható mozgalmi munkát teljesen háttérbe szorítja a kétségtelenül fontos létproblémák túlhangsúlyozása ?

— Politikai intézményeink között — és nem elsősorban önhibájukból — ezen a téren csakugyan tapasztalható zavair. Normális helyzetben — remélem ez irányba haladunk — a politikai szervezetek nem hagyhatják figyelmen kívül a tagok érdekeit, függetlenül attól, hogy elsősorban azok politikai összefüggéseit tárják fel. S akkor védik jól az említett érdekeket, nevezetesen az ifjúság érdekeit, ha olyan kormányzati, társadialom- irányítálsi viszonyokat segítenek létrehozni, amelyek a 'lehető legnagyobb mértékben biztosítják a fiatalok jog- és érdekvédelmét. A kifejezetten érdekvédelmi jellegű szervezetek, például a szakszervezetek, elsődlegés feladata az, hogy tagjaik látás munkafeltételeit közvetlenül érintő ügyekben határozottan és gyakorlatiasan képviseljék mind a csoportokat, mind az egyéneket. És hogy ez így is legyen, ehhez kell többek között az egyesülési torvény, amely világos és egyértelmű viszonyokat tételez fel a különféle típusú szervezetek működéséhez. Úgy gondolom tehát, hogy például a munkahelyi bérügyeikben nem elsősorban a politikai szervezeteknek, hanem az érdekvédelemre hivatott szakszervezeteknek kell véleményt nyilvánítania. Nem lenne szerencsés, ha a KISZ ifjúsági szakszervezetté válna. Arra kell inkább törekedni, hogy az országban uralkodó társadalmi, politikai viszonyokat a fiatalok érdekeinek megfelelően, nagyobb hatásfokkal befolyásolhassa. Határozott és önálló véleménnyel.

— Hogyan alakul majd a pártnak a MIOT-hoz való viszonya ?

— A Magyar Ifjúság Országos Tanácsa megalakításának alapja az a tény, hogy az elmúlt években kibontakozó folyamatok nyomán nem egyetlen, hanem különféle szervezetek képviselik az ifjúságot. Egy részüknek az volt az igénye, hogy — önálló arculata megtartása melllett — a közös ügyekben együttesen is felléphessen. Erre a modellre vagy mechanizmusra Európa számos országában találunk példát, amikor is az az elv érvényesül, hogy minden szervezet megtartja önállóságát, közös föllépésre csak olyan ügyekben kerülhet sor, amelyekben 'teljes az egyetértés. Tehát a MIOT esetében nem egy újabb irányító központról1 és kiváltképpen nem egy újabb szervezetről van szó, hanem olyan fórumról, amely lehetőséget teremt az álláspontok összehangolására az ifjúságot érintő kér- déséfcben. Egy ilyen fórum megalakítása alapos — és bizonyára hosszan tartó — előkészítést igényel. Vitatott kérdés például, hogy milyen szervezetek lehessenek a MIOT tagjai. Valószínű, hogy az egyesülési tör vény- nyel összhangban a MIOT kötelékébe az egyéni tagsággal rendelkező, az ifjúsággal foglalkozó, országos hatáskörű és bejegyzett szervezetek léphetnek majd. Nyitott kérdés, hogy milyen lesz a kapcsolatuk az Országos Tanáccsal azoknak a kluboknak,” köröknek, helyi szervezeteknek, amelyek nem szerveződitek országos mozgalommá. Ezek részére feltehetően helyi szinten kell inkább közös fórumot teremteni.

— A MIOT elkészítő bizottságának elnöke egyik nyilatkozatában utalt arra, hogy a Szociáldemokrata Ifjúsági Fórum bejelentette megalkulási igényét. A dolgok pillanatnyi állása szerint létrejöhetne parasztpár- fii, liberális vagy éppen kereszténydemokrata fórum is. Adódik tehát a kérdés: meddig ifjúsági fórum és mikor alakúi pánttá1?

— Egy politikai párt léte vagy nemléte, megítélésem szerint nem deklaráció kér dése. Ez igaz úgy is, hogy nem feltétlenül párt ' az. amely önmagát annak kiáltja ki; de igaz úgy is, hogy lehet, hogy lényegében pártként működik egy csoport, még ha ezt tagadja is. Egy pánt létének minimális követelménye, hogy tagsággal, megfelelő szervezeti hálózattal és pénzforrásokkal, valamint politikai programmall rendelkezzen. Fontos az is, hogy minden igazi párt egyedül vagy másokkal — kormányra akar kerülni.

' Politika, kormányzás, hatalom — ezek egymástól el nem választható fogalmak. Nos, az eddig alakult különböző társadalmi, állampolgári kezdeményezések esetében a felsorolt jellemzők egyiilke vagy többike hiányzik.

— Mit jelentene a népfront jelleg az ifjúság, közelebbről a MIOT esetében?

— Véleményem szerint két különböző dologról van szó. Az ifjúság egészét érintő nagy kérdésekben — foglalkoztatottság, lakás, oktatás, nemzetközi ifjúsági cserék — lehetőség és szükség is van a tagságra is támaszkodó, ifjúsági szerveretek közös fellépésére. Ennek kerete lehet egy ifjúsági tanács. Más kérdés, hogy a népfront jegyében — és esetleg keretében — az ifjúság képviselői rendszeres eszmecserét folytassanak a politika különböző ügyeiről, a kormányzásról, a törvénykezésről, és keressék azt, ami összeköti őket. Egy ilyen fórumon nemscak országosan kiépített ifjúsági szervezeteknek van helyük, hanem kisebb, lazább csoportoknak, sőt szervezeteknek van helyük, hanem kisebb, lazább csoportoknak, sőt szervezetekhez nem csatlakozott, érdeklődő egyéneknek is.

— Mit vár a párt a KISZ tervezett konferenciájától?

—- A pártnak az a természetes törekvése, hogy növelje befolyását az ifjúság körében. Ehhez bármilyen szervezeti megoldás — rétegszervezet vagy egységes politikai szervezet •— keretet nyújthat. Az elmúlt évek során e befolyás nem növekedett. Most tehát joggal várja el a párt az ifjúság körében dolgozó kommunistáktól, hogy találják meg e befolyás növelésének módját. Ha úgy ítélik meg, hogy ehhez szervezeti támogatásra van szükség, a párttagok többsége támogatni fogja a kommunista ifjúsági vezetőket. Ha úgy látják, hogy a pártnak, a kormánynak határozottabb lépeseket kell tennie az ifjúság különböző rétegei helyzetének javításaira, az anyagi lehetőségek függvényében bizonyára ehhez is támogatásit kapnak. A „hogyan tovább” semmiképpen sem egyszerűsíthető le arra, hogy egy vagy több KISZ legyen. Beható program víitára, új kezdeményezésekre van szükség, amelyek biztosíthatják, hogy a már több éve bontakozó politikai versengésben a szocialista mozgalmak helytálljanak és növeljék hatásukat.

K. E.

Devizamentes szakembercsere

Francia mezőgazdászok megyénkben

1

A Loire völgyéből érkezett az a harminc francia mező- gazdasági szakember, akit tegnap Somogybán láttáik vendégül. A programot a Mezőgazdasági Ügyvitel- szervezési és Számítástechnikai Közös Vállalat állította össze a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a segítségével.

A Müszi öt évvel ezelőtt kötött szerződésit egy Loire- rnenti megye mezőgazdasági kamarájának elnökével, miszerint magyar és francia mezőgazdászok látogatnak évenként Magyarországra, illetve francia földre.

A devizamentes szakembercsere — így hívják a vállalatnál! — sóikkal többre hivatott, mint hogy a szigorúan vett szakismeretek bővítését szolgálja. Mint megtudtuk, a francia gazdászok általában másként képzelték el a magyar mezőgazdaságot, minit az a valóságban à szemük elé tárult. Érdeklődésükből kiérződött a hitetlenkedés, mivel más ismereteik, elképzeléseik voltak, s többnyire meglepte őkét a magyar ' mezőgazdaságban

alkalmazott technológia és az azokkal elért eredmény.

A szervezők az előző négy évben a Budapest környéki gazdaságokat, a gödöllői egyetemet mutatták meg a francia vendégeknek, ez ' az első alkalom, hogy az ország távolabbi vidékeire is ellátogathatnak.

Tegnap délelőtt a Kaposvári Húskombinát exportüzemét nézte meg a’ csoport. A résztvevők sűrűn jegyzeteltek, előkerültek a fényképezőgépek is: szinte minden munkafázist megörökítettek. A vendégek többsége a Maine et Loire-i mezőgazdasági kombinátból érkezett, de magántermelő is volt közöttük. Környékükön inkább s z arvasmarha - tenyésztéss el és borszőlőtarmesztéssel foglalkoznak, így érthetően különlegességet jelentett számukra a kombinát. Délután saját munkaterületükhöz közelebb álló, gazdasággal ismerkedtek meg a francia vendégek: a nagy állattenyésztési hagyományokkal rendelkező gö'llei Béke Termelőszövetkezetbe látogattak el.

F. L.

Megnyitották az őszi szolidaritási hónapot

A béke nyelve közös

Tegnap délután a nagybajomi Patak étterem nagytermében színvonalas eseménnyel nyitották meg az őszi megyei szolidaritási hónapot. Az ünnepi beszédet Bádonfai Gábor, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Nemzetközi Főosztályának főosztályvezető-helyettese tartotta. Az eseményen ott voltak: Tanai Imre, az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának titA vendégeket és a nagyközség lakóit Horváth József, az MSZMP nagyközségi pártbizottságának titkára köszöntötte. Ezután Bádonfai Gábor tartotta meg ünnepi beszédét. A szolidaritás — mondotta — alapeszme egy ember életében, s ennek kifejezésre juttatása minősít egy-egy közösséget.

Konkrét /példákat sorolt, majd szólt a manapság legtöbbeket foglalkoztató kérdésről, az erdélyi magyarok helyzetéről. A főtikárok csúcstalálkozója, ha nem

kára, dr. Novák Ferenc megyei népfronttitkár, Pásztóhy András, a község országgyűlési képviselője, valamint a megye és a település társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői. A Vietnami Szocialista Köztársaság iránti szolidaritást kifejező nagygyűlésen részt vett és beszédet mondott Truong Van Minh, a budapesti vietnami nagykövetség titkára.

követelő fellépés győzedelmeskedni tudott. így volt ez Közép-Amerikában és így volt a Távol-Keleten is. Reméljük, hogy a vietnami nép szabadságát kivívó harcában érezte az olyan kis nemzetek szolidaritását is, mint Magyarország.

Az előadó elemezte azt a történelmi folyamatot, mely a szocialista országokban végbement, és rámutatott, hogy a gorbacsovi Szovjetunió élen jár a népek egymás iránti szolidaritásának támogatásában. A leszerelés, a béke ügye elválaszthatatlan attól, hogy a szolidaritásból megszülessen a nemzetek harmonikus együtélé- se.

Ezután a vietnami nagy- követség titkára megköszönte a nagybajomiak vendéglátását, a szolidaritási nagygyűlést, és bemutatta hazáját. A hallgatóság annál inkább élénken figyelt, mivel Truong Van Minh jól beszéli nyelvünket.

A nagygyűlésen felolvasták a nagybajomiak szolidaritási levelét, melyet a vietnami diplomata vett át. Az ünnepély a nagyközségi vegyes kar fellépésével folytatódott, majd baráti beszélgetéssel ért véget.

B. J,

járt is mindenben eredménynyel, út volt a közös ügyek megoldásához. A mi szolidaritásunk tehát politikai eszköz is egyúttal, így azzal sokszorosan felelősen kell bánni. Az erdélyi magyarok iránt érzett szolidaritás magas hőfoka mindaddig fennáll, amíg a magyar nép nem látja rendezettnek sorsukat.

Bádonfai Gábor elmondta, a világ sok pontján alakult másképp a történelem, mert az együttérzés, a más népek szabadságát, emberi jogait