Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

Tisztelt Szerkesztőség ! Július ,28-án 20 óra 10 perckor hazaérkezve értesítést találtam a levélszekrényemben arról, hogy táviratom ér­kezett: ,közöltek egy telefonszámot is. Hívtam, de a szám nem jelentkezett. iFelhívtam ezután a hibabejelen­tőt, s ott közölték, hogy ia 09-et hívjam. Ezen a Jszámon felvették. ;Azt kértem, olvassák be |a címemre érkezett távirat szövegét. Azt felelték: a táviratot leadták a hiva­tali Ikézbesítőnek, s az ‘már nincs bent. Ez a beszélgetés 20 óra 20-kor zajlott le. Július 29-én 8 órakor ^végre — tízperces sorbaállás után I— a hivatali kézbesítőtől átvettem a táviratot, amely egyik rokonom halálhírét I tartalmazta. Panaszt tettem a postán, iKözölték, hogy a belső szabályzat sze­rint halálesetről szóló táviratot nem hagyhatnak a levél- szekrényben. Az a kérdésem, hogy a kézbesítő honnan tudja, hogy mi )van a táviratban, s azt is kétségbe vo­nom, hogy a postának joga ,van a táviratot kategóriákba sorolni. jVégül megjegyzem, hogy a lakásajtómon van le­vélbedobó hyílás is. Tisztelettel: Dr. Király István Kaposvár Dimitrov u. 19/a, in. em. 1. Tisztelt Szerkesztőség! A Somogyi ÍN éplap június '27-1 számában \ Vonaton címmel megjelent cikkben lfoglaltakat megvizsgáltattam. Somogyszob állomáson |a iNagyatád felől érkező és onnan visszainduló .vonatoknak az állomási technológiában elő­írt normaidőket be ikell tartani, melyek a \más vonatok be- és kihaladása, a motorkocsi körüljárása miatt szük­ségesek. Nem törekedhetünk feszes menetrendire ; késé­sekre, zavarokra is ikell számítanunk. Emiatt pár per­ces tartalék időt is adtunk, mert amit a menetrendben ígértünk, azt szeretnénk is tartani. . Tisztelettel: Fényes József igazgató MÁV Pécsi Igazgtósága Tiltakozás a romániai falurombolás ellen Zágrábban szombaton' vé­get érit a .XII. nemzetközi amrtnxnpológiai és etnológiai kongresszus. Az egyhetes ülésszakon mintegy 2300 tu­dós vett részit a világ min­den tátjáról. Svájci kezde­ményezésre a kongresszus résztvevői határozatban til­takoztak a tervezett romá­niai falurombolás ellen. A csütörtöki teljes ülésen az elnök bejelentette: „A népi jogszokások és jogi pluralizmus állandó bizott­sága” hivatalos programjává 'teszi, hogy e kérdést tárja a nemzetközi szakmai és köz­vélemény elé, tová)bbv,igye a probléma megvitatását an­nak érdekében, hogy romá­nok és a nemzeti kisebbség több évszázados anyagi kin­csei és szellemi hagyomá­nyai ne semmisüljenek mag. Szákmai, erkölcsi köteles­ségünk, hogy antropológus­Vasárnapi reggeli Reggelizni tértem be a kaposvári Dorottya szálló Mézes Mackójába. Nem volt virsli, sem meleg szendvics. A „reggeli" felirat után írt ételeket már nem is olvas­tam el a tábláról, mert a pénztárosnő közölte velem, hogy nem érkezett meg az áru. Ez fél tízkor volt. Nem vigasztalt az a kijelentés sem, hogy már sokan kí­vántak reggelizni, de csak bosszankodtak helyette. Átmentem a Dózsa György utcai bisztróba. Ott volt minden. Egy vendég még­sem volt elégedett. Szóvá tette: nem azért fizetett, hogy fél óra múlva kapja az ételt. — Szeretnék enni a pén­zemért — mondta. Amikor eléje rakták a virslit mérge fokozódott: — Elég ennyi egy embernek reggelire? Legalább kenyeret adjanak hozzá! — Nem fizetett érte — válaszol a megszeppent fel­szolgálólány. A fiatalember közölte: bi­zony hajlandó fizetni csak kapja már meg. Egy vízilabdakapus forma úr jelent meg a pult mögött és a pénztárhoz tessékelte a hangos vevőt. Ott egy fo­rintért kapott egy szelet ke­nyeret, amihez a vizilabda- kapus-külsejű jó étvágyat is kívánt. Ettől kezdve szent volt a béke. B. A. iként és etnológusként felis­merjük, tiszteljük a kultu­rális hagyomány vallameny- (ntyii formáját. Ezént felhív­juk a nemzetközi antropoló­giai és néprajai konferencia résztvevőinek figyelmét a ■tényre, hogy Romániában tervet, dolgozták ki 7000— 8000 falu lerombolására” — mujtát rá a határozat. „A romáin kormány 3 százalék­nyi megművelhető terület- növekedést remél 2000-ig a lakosság átköltöztetésétől, különösen az ország nyugati harmadában, Erdélyben, amely több nemzetiségnek ad otthont. Ez az a tájegy­ség, amely viszonylag épen vészelte át az évszázadok óta ismétlődő ellenséges be­töréseket, beleértve a török hódoflltság idejét is. Nemcsak építészeti emtékék és az anyagi kultúra, tárgyai tűn­nének el, hanem a széliem! hagyomány kincsei és a kö­zösségi tudat is megsemmi­sülne. Éppen ezért kérjük a közgyűlés résztvevőit, hogy: — vegyék tudomásul a helyzet súlyosságát és sürge­tő voltált ; — ismertessék a tényeket saját országuk közvélemé­nyével és szakmai köreivel; — tegyenek meg mindent, lelkiismeretűk és lehetősé­geik szerint, hogy megelőz­zék a helyrehozhatatlan pusztítást, a sokrétű kultu­rális értékek megsemmisíté­sit, hogy biztosítsák a ro­mánok és a nemzeti ki­sebbségek emberi élethez való jogát Romániában is. — Felkérjük Románia kormányát, hogy értékelje újra ezt a kérdést, belső fejlődésének találjon meg­felelő megoldást, olyat, amely tiszteletben tartja és megőrzi az életeit, az emberi jogokat és a kulturáfllis érté­keket, határain belül. Somogyi Néplap XLIV. évfolyam, 182. szám 1988. augusztus 1., hétfő Bolt és kút Ké(t éve nyílt meg a Má­jus 1. utcában a pécsi Zsol- nay gyár márkaboltja. A nyitás óta eltelt időszakról kérdeztem Horváth József- né Márkus Katalint, a bolt vezetőjét. — Tavaly 7 millió forint hasznunk volt, az idei fél­éves záráskor pedig elértük a 3 millió forintot. Sok (kül­földi érdeklődik a bolt iránt, vásárolnak, sőt éven­ként vissza is tértnek ide. Aki még nem ismeri a Zsol­nait, a herendi porcelánt keresi nálunk, de ettől füg- getfervül elégedetten távoz­nak termékieáihkkel. Sok vállalat és sportkör is vásá­rod. Egész évben egyenletes a forgalom ; mindig adódik ünnep, alkalom, amire vásá­rolnak az emberek. — Melyek a legkereset­tebb gyártmányok? — Főleg a fajansz iránt érdeklődnek az emberek. A közepes árú termékek kel­nek el hamarább, de sok­szor eladunk drágább vázá­kat, készleteket is. Csak két- hetenknét érkezik áru, gya­koribb _ utánpótlláisra lenne szükség. Az üzlet és az ellőtte felál­lított kút is kedveltté vált a kaposvári sétálóucáiban és érdekes szírrfoíitja a város­nak. Az' ízlésnevellésnek jó szolgálatot tevő üzlet vonz­erőt jelent az idegenforga­lom. számára, és külföldön is népszerűsíti a Zsolnay márkát. Zs. É. PETRARCÁNAK IS TETSZENE Fotóalbum a Szépkilátóról A hömpölygő autóáradat mttmltha körbe forogna, el­felejtették volba kikapcsoln i a vezérlő műszert. A fa liorníbja alatlt viharvert gyü­mölcs, körte; darazsak tele­pedtek meg a kertben. Vet- Ikezi ruháját a birsfa törzse, sárgul termése, kékül a szil­vái, rigók érkeznek ven­dégségbe. Itt pihenek kiszé- dülye a forgatagból s ke­zemben Pethő Bertalan új fotóalbuma a Szépkilátóról. Egry József emlékének s.zemibel,te a szerző, annak a festőnek a művészete ellőtt tisztelegve, aki azt vallotta: „Én nem a Balatonit, hanem annak világát festem.” Pethő Bertalan a Balaton­inak talán a ileghanigulato- sab,b tájáról készített fotói­ból ötvenhatot mutat be az olvasónák a vidék kultúr­történetének fölviHaintáisá- val. Érdemes a kezünkbe venni ezt a gyönyörű albu­mot, mert tálán1 ráébredünk Petrarca, igazára is & kirán­dulásaink során a táj lelkét kaneessülk! Noha lenyűgö-| zöek az album fotói, és tud-: juk azt is, hogy csak keve-l sen látják Olyannak a Bala­tonit, a Szépfciiliátát, mint Pethő, de megkísérelhetjük mi is fölfedezni fényképező­géppel vagy anélkül ezt a rendkívüli tájat. Eötvös Ká­roly 1875-ben, Balaton körü­li utazása, során vetette pa­pírra: „Ez a vidék élő alak. Vize, napfénye, viharja, la­kóinak já'rása-lkelése, patak- jaámák mozgása, tőle, nyara, virága, illata1, madarai, éjje­le, nappala1 s örökké változó színpampája egy szempillan­tásig sem hagyják mozgás nélkül, elevenség nélkül.” A japán ember természet­szeretete érződik Pethő fo­tóim, de mondhatnám Ber­zsenyi nevét is, aki Keme- nesiaijáráf indult el Nifclá- ra, s ki tudja, hói nézett vissza a Ság hegyére. Ta- káts Gyulát is megérintet­te a fáj lelke, de ő .már hangot adott lírájában fél­tésének is. Otthonra lelni benne — ez vezérli a költőt s e gondolattal ajánlhatom az olvasónak a Szépkilátóról megjelent új fotóalbumot, melyet a Képzőművészeti Kiadó nemcsak magyar, ha­nem angol és német szöveg­gel is közre adott. H. B. A Hungária új dala: Gondolj rám, ha félted a bőröd! feliratot Marcaliban észlelte fotóriporterünk) (A Drágul a hűtőszekrény a tűzhely és A Lehel -Hűtőgépgyár, a Miiköz Dízel- és Hűtőtech­nikai Szövetkezet, valamint a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják a vásárlókat, hogy augusztus lejétől döntően az importés résziben a hazai alapanya­gok áremelkedése miatt — a hűtőszekrények ára 4—5 szá­zalékkal, a kombinált hűtő­szekrényeké 7—8 százalék­kal, a fagyasztóládáké 7,7— 12 százalékkal emelkedik. Nem változik a hűtőgépgyár által gyártott abszorpciós hűtőszekrények, a H 60 F fagyasztószekrény, valamint a HB 160, 200, 240 literes háromcsillagos energiata­karékos hűtőszekrények ára. Ugyancsak drágulnak a gáz-, az elektromos és a ve­gyes tüzelésű tűzhelyek, az olaj- és szilárdtüzelésű kály­hák: átlagosán 7,8 százalék - kal._Az 50 centiméteres ház­tartási villamos tűzhelyek árát átlagosan 9,1 százalék­kal emelik. Használja, ne tartogassa... Ötletként kaptam. Már­mint a tejre vonatkozóan. Hogy hol és kitől? Kapos­váron a Honvéd utcai ABC- ben, egy fiatal, csinos, de kedvesnek éppen nem mond­ható — korát ítélve — ta­nulólánytól. Egyébként Iehet> hogy én voltam a hibás, mert tartós tejet szerettem volna venni, ugyanis az előtte való napon vásárolt, „hagyományos” tej már a felbontáskor savanyú volt. Természetesen azt is el akartam használni, csakhogy amihez szerettem volna, ah­hoz nem volt jó. A tartós tejet megszerettem, amióta forgalomban van, azt vásá­rolom, és természetesen el­használom. Amikor a hűtő­pultnál kitett ládákban nem találtam szombaton, udva­riasan — tudtam, hogy „hl-i bás” vagyok mert ragaszko­dom ebhez a tejhez —meg­kérdeztem az éppen tejfölös- poharakat rakosgató kislány­tól: van-e tartós tejük? Le­het, hogy a kérdésemmel az­nap reggel ne én voltam az első, de hát... A válasz lehangolt: „Lát­ja..." Igen, vagyis nem... Kis­sé megszeppenve mondtam : azért mertem megkérdezni- mert arra gondoltam, hogy esetleg nem tették ki vagy amit kitettek, elfogyott, és talán csak ki kellene hozni egy másik rekesszel. Az ifjú hólgy abba sem hagyva a rakosgatást, csípő­sen utasított rendre: „Vi­gyen másikat, az van, úgy sem tartogatja vitrinben, a tejet el kell használni!” Most már tudom. Kioktat­tak! P. M. Tarka sorok Kikapcsolódás —« A férjem egyszerű­en nem tud kikapcsolód­ni! — sóhajtja a feleség. — Még akkor is magá­val viszi a titkárnőjét, amikor szabadságra uta­zik ... Minek? — Elkészítette már a szabadságra vonatkozó tervét, Matuska úr? — kérdi Zahorák a szom­szédjától. — Ugyan minek? A feleségem mondja meg, hová utazunk, a főnö­köm mondja meg, mikor utazunk, és a bank mondja meg, mennyi időre... Megállapodás — Én megállapodtam a férjemmel, ha vesze­kedni kezdünk, kiküld­jük a gyerekeket a kert­be. — Most már tudom, miért vannak olyan jó színben a gyerekek ... Egész nap kint vannak a szabad levegőn. Határidő — Miért olyan szomo­rú, szomszéd úr? — A feleségem harag­szik rám: azt mondta, hogy egy hónapig nem áll velem szóba. — Örüljön neki! — De az az egy nő­nap holnap lejár... Üzleti ártalom — Meg tudná mutatni nekem a vasútállomásra vezető legrövidebb utat? — Sajnos, nem. — ön talán nem ide­valósi? — De igen. Csakhogy én taxis vagyok... Döbbenetes felismerés A csinos Gabi el­megy a bankba, hogy száz márkát befizessen a számlájára. — Sajnálom, kisasz- szony, de ez a százmár- 'kás hamis. — Te jó ég, akkor az előbb erőszakot követ­tek el rajtam... Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő : JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h. : dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-644. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-644. Postaciip: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike ÍFerenc igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hirlapkézbe- sitő postahivatalnál, a hlrlap- ' kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELÍR), Budapest XIII., Lehel u. 10,a. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents