Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

1988. augusztus 9., kedd Somogyi Néplap 5 A szocialista pluralizmus jegyében Máéként gondolkodók, al­ternatív gondolkodás — hall­juk mind gyakrabban, s ez a társadalmunkban fölélón- küllt demokratizálódási fo­lyamait jele. A kifejezések érteim ezéséb en még sok a zavar, a félreértés. Viszont az agyiként gondolkodás, a másként gondolkodókról, a másként gondolkodásról, n/am etimológiai, hanem po­litikai kérdés. A másként gondolkodás fogalma Nyugaton született meg, onnét került ált hoz­zánk. A fogalmait takaró je­lenséggel' először atit kerül­ték szembe, méghozzá olyan monolitikus szervezetben, mint a katolikus egyház. Közismert, hogy XXIII. Já­nos pápa idején a II. vati­káni zsinattal új szellemi áramlat kezdődött meg, amelly az egyház megújulá­sait, a v.Wiág változásaihoz való alkalmazkodását tűzte célul. Sztálin halála után a kommunista pártokban is megindult egy demokrati­kus erjedési folyamat. A személyi kultusz, a hideg­háború idején a demokra­tikus centralizmus elvével, gyakorlatával teljességgel összeegyeztethetetlen volt bármi félé nézetkülönbség, a „megegyezés átmeneti hiá­nya”. Az akkori másként gondolkodó nyomban ma­gukra zúdították a firakció- záis, az egységbontás, az áru­lás vádját. A nyugati kom­munista pántokban azonban jóval korábban nyert pol­gárjogot a másként gondol­kodás joga és gyakorlata a demofcnátikus centralizmus élvének feladása nélkül. Mind nyilvánvalóbbá vált a pártok monolitikus jélle- gének tarthatatlansága. így történt ez nálunk is, ám a folyamait Lassúbb volt és ellentmondásosabb, vissza­lépésekkel terhes. A néietek többfélesége és az egypártrend»zer A másként gondolkodás fogalmából következik, hogy nem mást gondolunk, ha­nem ugyanazon dologról gondolkodunk másként. Ez azt jelenti, hogy a másként gondolkodók is- a szocialista .rendszert támogatják, meg­valósítását tűzik ki célul, de másként gondolkodnak az oda vezető útiról, a párt, a kormány politikájának egyes elveiről, gyakorlatá­ról. E nézetek képviselői inem a szocializmus alapjait támadják, hanem éppen a szocialista rendszer műkö­dési zavarait teszik szóvá és javasolnak más megoldá­sokat. A nézetek többfélesége nem káros, hanem kívána­tos, kivált az egypártrend- sz erben, ahol ösztönző erőt és kontrollt is jelentenek, s az érdekek ütköztetésén ke­resztül egyengetik az utat a nemzeti közmegegyezés­hez. Ma már nem tilos, ha­nem kívánatos a többféle­képpen gondolkodás. Ez ugyanis a valóságféltáirás- niák, az érdekek felismeré- sóniék valósághű és a köz- megyezésre alapozott politi­kai élőfeltétéle. Milyen elveket, demokra­tikus gyakorlatot foglal ma­gába az ellenzékiség fogal­ma; hol van a határ a más­ként gondolkodás és az el­lenzékiség között? A polgári demokráciában az ellenzék fogalmába azok az erők tartoznak, amelyek az uralmon' levő rezsim, kormányzat felváltására' tö­rekszenek, de azok is, ame­lyek a társadalmi rendszert akarják megváltoztatni. Al­kotmányos kereteken belliül állnak szemben az uralmon •levő kormányzattal, a par­lamentben' ellene szavaznak egyes intézkedéseknek, prog; iramoknak. Ez nem zárja ki, hogy egyes esetekben támo­gassák a kormányt parla­menti szavazataikkal. EHeniékiek és másként gondolkodók A mi viszonyaink között az ellenzékiség olyan elvek és magatartásformák, politi­kai tevékenységek együtte­sét jelöli, amelyeknek végső célja a társadalmi rendszer meg változtatása. Tehát nem másként, hanem másról gonddllkodnak. Ha ezt nem tartanánk szem előtt, köny- nyen ellanzékiinek minősít- hétnénk á rendszerhez lojá­lis másként gondolkodókat, és másként gondolkodóknak olyanokat, akik a szocialis­ta rendszer felváltására tö- indkedmek. A megkülönböztetés per­sze korántsem egyszerű. Az eseték többségében ugyanis az ellenzékiség nem nézetek átfogó rendszerében, hanem egy-egy kérdésben jelentke­zik. Eiigyelni kell erre, kü­lönben éllenzékimek bélye­gezünk olyanokat is, akik ugyan egy-egy kérdésben az ellenzék ‘ véleményét han­goztatják, ám nézeteik, tö­rekvéseik egységét tekintve nem sorolhatók annak tá­borába. De figyelni keli ar­ra is, hogy a magyarországi úgynevezett demokratikus A gyógyszertárak készítményeit vizsgálják a megyei gyógy­szertári központ laboratóriumában. A szakemberek többek között a gyógyszerekből vett minták hatóanyag-tartalmát ellenőrzik. Képünkön egy korszerű titráló (mérőoldatos) készüléken folyik a mérés. ellenzék nagyon is összetett. A különbségek olykor csak ánnyaflia/tiak, máskor viszont világosain elhatárolhatók a másként gondolkodástól. Nem lenne helyes elzár­kózni attól az ösztönző, oly­kor cselekedeiuk felü 1 vizs­gálatára készítető indítástól, amelyet e csoportoktól kap­hatunk. Viszont hiba lenne (kritikátlanul fogadni és nem utasítani v,is$za az ellenzék által hangoztatott, számunk­ra elfogadihataitllan nézete­iket. Ezeket a viták révén meg kell ismertetni a köz- viálleméninyel is, hogy min­denkor tudjuk, kikkel és miilyen nézetekkel hadako­zunk. Hogy hol és miért válik nálunk az eLlenzékiség el­lenséges magatartássá, erre alkotmányunk világos vá­laszd; ad. A 64. paragrafus ugyanis kimondja: A gyakorlaitban sokkal bonyolultabb a kérdés. Már csak azért is, mert demok­ratikus gyakorlatunk alap­törvénye, hogy nem embe­riek, hanem nézetek ellen kell föllépnünk. Ez bizonyos tűréshatárokait ír élő. Nem nyilvánítjuk például ellen­ségesnek azt, aki a több­pártrendszer híve, sőt vál­laljuk vele a vitat. Hatáiro- zoltt föllépésre van tehát szükség ahhoz, ha nem egy­szerűen nézetekről, hanem alkotmányunk elveit, a tör­vényeket sértő akcióról, szervezkedésekről, a köz­rend megbontáséról van szó. Hlyen esetekben elválik: ki a másként gondoskodó és ki képvisel ellenzéki nézeteket. Az egyes kérdésekben el­lenzéki nézeteket vaililó cso­portok azzal külöiniböztétik meg magukat az ellenséges, a szervezett szociálizmusel- l'enes erőktől — amelyék egyébként léteznék hazánk­ban — hogy élesen elihattá- rollják tőlük magukat, nem vesznék részt akcióikban. Ha nem ezt teszikk, az el­lenség oldalára sodródnak és akaratuk ellenére is ki­rekesztik magukat a de­mokratikus közéletből. Az ellenséges erőkkel szemben ugyanis nincs helye a vitó­„A Magyar Népköztársa­ság a szocializmus, a nép érdekeinek megfelelően biz­tosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot és a gyü­lekezési szabadságot.” Mint látható, e jogok gyakorlásá­ban a szocializmus érdekeit kéll szolgálni. Szintúgy a tömegßzarvezetefcnek, a tö­megmozgalmaknak is, ame­lyeket „a szocializmus vé­delmére, a szocialista építő­munkában és a közéletben való fokozott részvételre hozhatnak létre”. (65. pa­ragrafus 2. bek.) Ha tehát bizonyos tömörülések, moz­galmaik a szocializmus érde­keivel ellentétes, véle szem­benálló célokat szolgálnak, gátolják a szocialista építő- munkáit, azok alkotmány-, azaz törvényellenesek, tehát ellenséges tevékenységnek minősülnek. nak, a dialógusnak, ellen­kezőleg: a törvények szigo­rával kell föllépni ellenük. A másként gondolkodás, a közéleti párbeszéd, az egyes társadalmi rétegek, csoportok érdekeinek sza­bad megnyilatkozása és az ezeknek megfelelő makro- és mikraszerveződések a demokratizmus gyakorlásá­nak szélles lehetőségeit tár­ják fel. A .határt az alkot­mányellenes, a rendszerelle- mes és a nemzeti érzéseket sértő megnyilvánulások húz­zák meg. Széles skálán valósul meg Itehát a demokratikus erők­nek az a mindennapos, a képességék, a becsületes, jó szándékú törekvések érvé­nyesítését szolgáló törekvé­se, amelynek tartalma és foglalata a szocialista plu­ralizmus. Mit takar ez az új foga­ntaim? Énről sokat kelt még beszél miünik, vitatkoznunk. Egy azonban bizonyos: a nézetek, az érdekek, az ajutonóm szerveződések sok­féleségének a szocialista cé- itok megvalósítását kell szol­gálniuk. Ezért tesszük a pluralizmus elé a szocialista jelzőt. Faragó Jenő Apdá/k Magam előtt látom az ol­vasót, amint szívéhez kap és tollat ragad maradék erejé­vel, hogy kikészítsen: hon­nan vettem a bátorságot, hogy ily nagyon megsértsem az angol nyelvet. Updike nevét magyar kiejtés szerint jegyezzem le. Korántsem szeretném föl­eleveníteni az idegen nevek ötvenes évekbeli magyarosí­tását, amikor Beethovent egyszerűen lelajosozták, Shakespeare pedig Vilmos lett, csaknem Vili. Egyszerű magyarázatot adhatok ellen­ben arra, hogyan lett Up- dikéből Ápdájk. A televízió csütörtökön este mutatta be Horváth Péter rendezésében (egyébként ő volt a drama­turg is) John Updike Gye­re hozzám feleségül című románcának — a szerző így nevezi regényét, és majd mint később magáról a mű­ről is szólok, illik is a tör­ténetre a műfaji megjelölés — tévéváltozatát Göntz Ár­pád fordításában. Stilárisan egy teljesen át­formált szerelmi történet si­keredett Updike alig több mint tízéves regényéből, no­ha a fordító ugyanaz a sze­mély, aki átadta az olvasó­nak a kötetet az Európa Ki­adó gondozásában. Olyannyi­ra hasonlított a regénybeli történet televíziós megfogal­mazása az eredeti hangulat­hoz, mint a cápa csontváza a mélyben áldozatára leső tengeri farkashoz. A vázát kaptuk meg a műnek, az eredeti atmoszféra teljesen megváltozott. így let Updi- kéből Ápdájk... Abba a vitába sem me­gyek most bele, hogy hiszen minden megfilmesített re­gény, novella |magán viseli a műfaji különbségeket, igen ám, de itt egy sajátos tor­zulás példája áll előttünk: teljesen más karakterekké váltak la filmbeli hősök, mint amilyeneknek a re­gényben megismerhettük őket. Nem tudom másképp jellemezni a sajátos fénytö­rést: ^magyarosított változat született az egyébként kelle­mes, szellemes történetből. Ám tanulni való magva így is kihámozható volt, amit a regény elején egyébként el is olvashatunk mottó for­májában : Válasz kedvesének, Végy el feleségül — Hervad a szerelem, Hogyha soká készül. Az idézett vers Robert Herricktől való. Mint ez a pár sor is, amit kiragadott Updike a versből — jelzi: csupán fölragyog a csodála­tos kék égen Sally és Jer­ry kristálytiszta szerelme. Noha Sally Richardhoz tar­tozik, Jerry párja Ruth. A románc tulajdonképpen Sally és Jerry története, ám végül is egy polgári történet játszódik le előttünk, Ri­chard kihasználja Ruth bi­zonytalan kalandéhségét. Mennyire más Jerry és Sally viszonya! ök éhesek a szép­re, a jóra, a szerelemre. Ám társadalmi helyzetüket ők sem tudják megtagadni, mint ahogy Updike sem írói esz­mevilágát. Visszazárkóznak kényelmes otthonukba a pá­rok, akik tulajdonképpen nem gyűlölik, de nem is sze­retik egymást. Ragaszkodnak mindenhez, amit megszoktak. Igazában a szereposztáson is nagymértékben múlott, hogy eltért a románc han­gulatától a magyar tévéfilm. Képtelen volt Andorai Pé­ter, Bordán Irén, Kiss Mari és Oszter Sándor belebújni az amerikai kisváros figu­ráinak bőrébe. Updike-ot olvassa el az, aki most ismerkedett meg vele a televízión keresztül. Ö maga eléggé fenegyerek volt, noha nem tartozott a beat-nemzedékhez, Keroua- kékhoz, és hozzájuk képest szelíd író is, de a Nyúlcipővel egycsapásra magára vonta a kritika és az olvasók, a fia­talok figyelmét. A Harwar- don tudományos fokozatot szerzett, aztán úgy gondolta, festőnek tanul. Angliába utazott ezért, aztán a New Yorkernél helyezkedett el. Nyugtalan ember, ilyenek a hősei is, akik ennék ellené­re eléggé konzervatívak maradnak. Nem alakítják át maguk , körül a világot, csu­pán bajlódnak vele, hogy kényelmét élvezzék, megszo­kásuknak hódolhassanak. Mint a Gyere, hozzám fele­ségül hősei. Pedig ... Pedig komolyan gondolta Jerry: — Gyere hozzám feleségül. Horányi Barna Nem emberek, hanem néietek ellen Most éppen Babócsán, a fürdő tőszomszédságában találtunk rájuk. Ürmös Ist­ván fafaragó készséges se­gítségével a megyei műve­lődési központ itt helyezte el Somogy faragóit. Emlék­oszlopot. kívántak állítani a faluban, ám az ígért fa nem érkezett meg időben. Kapóra jött hát dr. Magyar Kálmán régész .ajánlata: készítsék el az egykori Szent Egyed templom romjai fölé a vé­dőtetőt, amit négy kopjafa típusú oszlop tart. A hét faragó ezen dolgozott. Nemcsak Ürmös István hangján éreztem, hogy a nyári faragótáborokkal elé­gedetlen. A résztvevők vala­mennyien osztották a véle­ményét. Szőke Istvánnal és egyre fogyó csapatával először Szőcsénypusztán találkoz­tunk, ott volt még az idő­sebbek között Tóth Mihály is, a népművészet mestere. Később a Marcalihoz köze­li Csömenden tanyáztak és dolgoztak. El is készítettek a városnak jó néhány köz­téri játékot, térelemet. Helyét kereső faragótábor Ebéd után .kávé, asztal melletti beszélgetés. Egymás munkájáról mondanak véle­ményt, közben foiztatgatják a legfiatalabb faragót, Bo­dor Imre kaposvári kazán-- szerelőt. — A tejipari vállalatnál dolgozom — mutatkozott be. — Szőke Pista bácsi a mes­terem. Épp annyi dolgom van, mint másnak, építke­zem is, de a szabadságomat erre a táborra tartogattam. A faragás kedvtelés, kikap­csolódás, tanulás és szóra­kozás. Szőcsénypusztán az alapí­tók .Között volt Matkó Imre, most családostul jött el Bács megyéből, hogy talál­kozzon az .ismerősökkel. — Figyelmes volt a me­gyei művelődési központ, engem is értesítettek a tá­borról. Ügy éreztem, köztük a helyem. Hoztam magam­mái néhány munkát, néhá­nyat itt fejezek be, és se­gítek a hatalmas oszlopok faragásában. Gosztonyi Zoltán csende­sen ül az árnyas fák alatt. Szép botot tartogat a kezé­ben. Nyoma még nincs raj­ta a faragásnak. ,Ha csak az nem árulkodik tervéről, hogy hegyes ceruzával jelöli a véső helyét. Díszből lesz, vagy ahogy ő mondta: ün­nepi pásztorbot, táncosna való hot. . Mit szól az új táborozá helyhez Szőke István tábor, vezető? — Ahogy csökken a t ' mogatás, észrevehetően fog. a létszám is. Még osák aztf- sem látjuk, mi lesz jövőre-j; Hová megyünk? ,Ideális hely” Babócsa, de csalódtunk az ígéretben. A tanács nem gondoskodott idejében fáról. Pedig azért jöttünk, hogy szépet csináljunk Babócsji- nak. Elismerés illeti Babócsát, amiért befogadták a fa­faragódat. De ennél többet vártak á táborhelyüket ke­resők ... H. B.

Next

/
Thumbnails
Contents