Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-09 / 189. szám

1988. augusztus 9., kedd

Somogyi Néplap

3

Fő szempont a versenyképesség

Kiegészítő tevékenység a mezőgazdaságban

Somogy termelőszövetkezeteiben az elmúlt nyolc év alatt csaknem megháromszorozódott s ma már meghaladja a négymilliárd forintot a kiegészítő tevékenységből származó bevétel. Ez idő alatt háromezer-hatszázról hatezerre nőtt azoknak a száma, akik a mezőgazdasági nagyüzemeknek ebben az ágazatában találtak munkát.

Sokat mondó tények. A szövetkezetek gazdálkodásában fontos — ,és növekvő — szerepe van a kiegészítő tevékenységnek. Nem divatból, hanem nagyon is jól felfogott gazdasági kényszerűségből. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek többségében fokozatosan romlik az eredménytermelő képesség, és nő a szakadék az ipari és a mezőgazdasági árak között. Nem is beszélve arról, hogy a szövetkezeti jellegből adódóan a nagyüzemnek foglalkoztatási kötelezettségei is vannak. A kiegészítő tevékenység fejlesztésére irányuló indíték tehát több forrásból táplálkozik.

Növekvő műszaki kultúra

A jövedelmező kiegészítő tevékenység jelentősen mérsékli a szövetkezeteket érő kedvezőtlen hatásokat, s biztonságot ad. Ez a magyarázata annak, hogy néhány kivételtől eltekintve megyénk valamennyi termelőszövetkezete kisebb-na- gyobb mértékben'kialakította ezt az ágazatát. A sokszínűség mellett jellemző a növekvő műszaki kultúra is, amely elengedhetetlen a piaci igényekhek megfelelő, versenyképes termékek gyártásához.

Ha a háztáji és kisegítő gazdaságok termékeinek értékesítését is figyelembe vesszük, elmondhatjuk : lényegében valamennyi szövetkezet folytat kereskedelmi tevékenységet. S bár ösz- szegszerűen itt a legmagasabb — csaknem kétmilliárd forintnyi — a bevétel, az innen származó eredmény a legkevesebb. Közvetlen bolti, saját kereskedelmi munkával, . vendéglátással, szállodai szolgáltatással mindössze néhány szövetkezet foglalkozik, minimális a külkereskedelmi tevékenység is, ezért a köJÖeékelődő viszonteladók lefölözik a hasznot, menet közben elveszik az exportérdekeltség. Ez

jelzi a továbblépéssel kapcsolatos feladatot: a saját kereskedelem fejlesztésének szükségességét.

Az ipari tevékenységek között a gépipar és a fémfeldolgozás áll az első helyen megyénkben. Harminchárom szövetkezet folytat ilyen jellegű tevékenységet, fokozatosan javuló eredményességgel és termelékenységgel. Néhány üzemben — például a szentgáloskéri galvánüzem- ben, a szennai aerosolos-pa- lackgyártó üzemben — csúcsszínvonalú a technológia. Vegyipari termékek gyártásával — műanyag és gumitermékek készítése, festékek, tisztítószerek keverése, csomagolása stb. — tizenhárom szövetkezet foglalkozik. S amíg ezen a területen elfogadhatóak az eredmények, sajátos válságjelek tapasztalhatóak a könnyűiparban. Alacsony és romló a jövedelmezőség, szaporodnak a gondok az elszegényedő ipari partnerokkal. Ugyanakkor negyven- nyolc szövetkezetben több mint kétezer, többségében nő dolgozónak jelent ez az ágazat megélhetést, kenyérkeresetet.

Termékfeldolgozás

A szövetkezetek élelmi- szeripari tevékenységének jövedelmezősége átlagon felüli, veszteség sehol nem keletkezett. Tizenöt nagyüzemben tavaly csaknem kétszázhetvenmillió forint bevételt hozott az élelmiszeripar, s ennek nagyobb hányadát — száznyolcvankilenc milliót — a sertésvágás és a húsfeldolgozás adta. Négy termelőszövetkezetben — Balaton- szentgyörgyön, Barcson, Bö- hönyén, Siófokon — működik nagy kapacitású, korszerű feldolgozó, jól szolgálva a körzet ellátási igényeit és természetesen a nagyüzem gazdasági érdekeit is. Növekvő gazdasági szerepe van a vései gyümölcsfeldolgozónak és a csurgói tésztagyárnak.

Az élelmiszeripari feldolgozásban kedvezőek a tapasztalatok. Ugyanez nem mondható el a fafeldolgozásról. Jóllehet Somogy szövetkezeteiben tekintélyes az erdőterület, az évente kivágott mintegy kétszázötvenezer köbméter fa többségét feldolgozatlanul, ipari vagy tűzifa formájában értékesítik. Az alacsony feldolgozottság

az oka annak, hogy az egy köbméter fára jutó átlagos bevétel fele annyi a szövetkezetekben, mint a szakvállalatoknál. A fafeldolgozással foglalkozó harminchat szövetkezetnek csak egyharma- da gyárt a kitermelt alapanyagból félkész vagy készterméket.

■jKínálkozó lehetőségek

A teljesség igénye nélkül tekinthettük át a szövetkezetekben folyó kiegészítő tevékenységet. Tény, hogy az ágazatban rejlő lehetőségek a folyamatos fejlődés ellenére sincsenek még kihasználva. Olyan tartalékok vannak e területen, amelyeknek kiaknázása mind gazdasági, mind társadalompolitikai megfontolásból fontos feladata — és érdeke — a szövetkezeteknek. Az is igaz, hogy a célhoz vezető út ma más módszereket kíván. Például a magas tőkeigényű, de kétségtelenül jövedelmező élelmiszer-feld >lgozás fejlesztése csak integrációval, a pénzügyi, a gazdasági lehetőségek összefogásával képzelhető el. Hasonló együttműködés hozhat változást a szövetkezetek tekintélyes favagy onának jobb hasznosításában. A kereskedelem fejletlensége miatt évről évre tekintélyes többletjövedelemtől esnek el a szövetkezetek. Sürgető feladat tehát — megfelelő személyi feltételek megteremtésével — saját kereskedelmi hálózatuk kiépítése. Ez feltétele is a piac követelményeinek pontos, gyors megismerésének, a versenyképes termékek gyártásának.

Ha a kiegészítő tevékenységek bármelyikét tekintjük, mindenütt megtaláljuk azokat a pontokat, amelyeken változtatva eredményesebbé tehető ez az ágazat. S találunk olyat is, amelyre eddig méltánytalanul kevés figyelem irányult. A természeti kincsekben gazdag Somogy hetvenhat szövetkezetéből mindössze három foglalkozik idegenforgalommal és vendéglátással. Ez befektetést és nagy felkészültséget követel, viszont megfelelően honorálja. Mert nemcsak a magasan feldolgozott, minden piacon elkelő mezőgazdasági termék lehet versenyképes, hanem például a jól szervezett falusi turizmus is.

Vörös Márta

Olcsó technológia — nagy eredmény

Tejtermelés folyóvölgyi gyepeken

A Dunántúlon szinte minden mezőgazdasági üzemben vannak olyan területek, amelyek rossz fekvésük miatt nehezen vagy egyáltalán nem művelhetők. Évről évre visszatérő kérdés : hogyan hasznosítsuk ezeket? A területek többsége ősgyep — hatalmas, kihasználatlan erőforrás.

Ezt mérték föl hét éve a Kaposvári Állami Tangazdaság és az Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állat- tenyésztési Karának szakemberei, s kidolgozták a technológiát, amellyel ezek a területek hasznosíthatók. Tejtermelő teheneket helyeztek ki, vizsgálták az eredményességet, és kiderült : haszonnal művellhetők a folyóvölgyi gyepek.

— A technológia nagyon egyszerű — mondta Bihari András, a tangazdaság igazgatója. — Tulajdonképpen visszatérés a régi, hagyományos tehenészethez. A lényeg az, hogy a gyepek termését legeltetéssel értékesítsük. Az intenziven kezelt, száraz művelésű folyóvölgyi gyepterület az egész évi tömegtakarmányt biztosítja: kétszáz napot legeltetéssel, télire pedig szénát, szilázst és szenászt ad. 1981-ben egy gulyával — százhúsz tehénnel — kezdtük, most már több mint négyszázötven állat legel a táblákon. Terveink szerint rövidesen egész állományunk kikerül a legelőre.

— Milyen előnyökkel jár ez a technológia?

— Felsorolni is nehéz. A fajlagos termelés évi 55DG liter, az ágazati eredményünk pedig 15 000 forint tehenenként. Számoljunk csak ! Aranykorona-értékre vetítve egy hektárból ez az eredmény óriási ! Kevés szántóföldi növénnyel lehet ezt produkálni. Nem is beszélve a többi előnyéről. A tej minősége nagyon jó, zsírmentes szárazanyag-tartalma magas, gátló anyagokat nem tartalmaz. Ebből a tejből kiváló minőségű sajtot gyárthatnak. A baj ott van, hogy tejipar a zsírtartalom után fizet, ezt a minőséget még nem honorálja. Az állat nagyon jól érzi magát a legelőn, ez lemérhető a teljesítményén. Átlagosan két évvel tavább termel, kisebb a selejtezési árány és a tej önköltsége is 1,70—1,80 forinttal kevesebb mint kötött tartás esetén.

— Az önök gazdasága referenciaüzeme a technológiának. Ennyi előny bizonyára sok gazdaságot kíváncsivá tett. Mekkora az érdeklődés?

— Eddig mindössze nyolc gazdaság érdeklődött a környező megyékből és kettő Somogyból. Lassú a reakció. Lehet, hogy túl egyszerűnek hat e módszer, s ezért nern kelt nagyobb érdeklődést.

— Mennyibe kerül a technológia kiépítése?

—- A mobil fejőállást kell megvásárolni, a téli szállást megépíteni, de ez átalakítással is megoldható. A beruházási költség alacsony, az eredmények pedig garantálják a gyors megtérülést. S így kihasználható az amúgy művelhetetlen terület. Az országban több mint háromszázezer hektár a hasznosí- tatlan* gyepterület. Gondolja csak el, mennyi tejet jelent ez!

— Hogyan próbálják népszerűsíteni e technológiát?

— Az érdeklődőknek bemutatót tartunk üzemi körülmények között, az egyetemi karon a szákmai napok keretében kiállítjuk a rendszert minden évben, s külön bemutatókat szervezünk az érdekelt megyékben. Nemrég egy Mexikóban rendezett kiállításon is részt vett az anyagunk, s úgjf hallottam, érdeklődtek iránta. Nekem az a véleményem, hogy a legjobb propaganda az, ha jól csinálunk valamit, s ez olyan eredményeket hoz, hogy arra fölfigyelnék.

V. O.

MÉH-kampcmy a papírhiány enyhítésére

Nem kémek

klubtagsági igazolványt

A MÉH Tröszt vezérigazgatója, Molnár Kálmán hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy augusztus 15. és november 30. között kampányt szerveznek a papírhulladék mennyiségének növelése érdekében. Ez idő alatt kezdeményezik a különböző intézményeknél és vállalatoknál az irattári selejtezés felgyorsítását. Igény szerint zsákokat bocsátanak a selejtezők rendelkezésére és vállalják, hogy a bejelentéstől számított 48 órán belül elszállítják az 1 tonnát meghaladó mennyiségeket, az ezalatti tételeket pedig egy héten belül fuvarozzák el. Szeptember 1-jétől az úttörő- csapatoknak szerveznek papírhulladék-gyűjtési akciót. A MÉH-vállalatok gondoskodnak arról, hogy az összegyűjtött papírhulladékot haladéktalanul elszállítsák.

A gyűjtési kedv fokozása érdekében november 30-ig felemelik néhány papírféle begyűjtői árát. Az irományok és brosúrák kilónkénti átvételi ára 1,50-ről 3,00 forintra emelkedik, a hullámpapíré 1,50-ről 2,00 forintra nő. A fékete-fehér újságpapír kilóját az eddigi 2,40 helyett 3,00 forintért, a nátronzsákét pedig 3,00 forint helyett 4,50-ért veszik át.

— A propagandistalkilub alakulása még visszanyúliik 1983-ba — kezdi elgondolkozva:' Petrovics Jenő klubvezető, a bogifajrWlei Kertészeti . Szakközépiskola és Szakmunkásképző igazgatója. Az alapítók között ott völt Selimeczi Miklós, Keserű Sándor, Bollia László, Hegedűs László és mások. EmüléikiSizem, hogy az elején még azon is töprengtünk, hol legyenek az összejövetellek. Úgy határoztunk, jobb, ha különböző helyeken tartjuk. Persze célszerű lenne egy megfelelő állandó hely. Mii még azon az úton me- gyünlk, hogy meghallgatunk egy-egy előadást, aß előadót természetesen mi választjuk meg. Amit báliunk, megvitatjuk, s így továbbgyűrűzik, érvényesül a pártofcta- itásban.

Iskoűlai szünet van, az igazgató házában beszélgetünk.

— Hány tagja van a klubnak ?

— Harminc — válaszolja a kérdésre Gyenes Győzőné, a városi pártbizottság mun- ikHltársiai. — Ez az előadói gárda ; azok a testületi tagok, akik propagandával fogüaíikazniak. Egyébként az összes propagandista kap meghívót. Ez ugyanis nem továbbképzés, hanem lazább, ae érdeklődésnek megfelelőek a klubfoglalkozások. A vezető propagandisták állandó tagok a klubban. A ítémátóL függően szoktunk meghívókat küldeni ; példáiul az egyházpolitikai" előadásra minden tanácselnököt meghívtunk a körzetből. A városhoz tartozó területről is itt vannak a vezető, propagandisták.

— Bárkit szívesen látunk — szögezi le az igazgató —, a klubtagsági igazolványt nem keilt felmutatni. Eljött a klubba Büki János, a városi pártbizottság első titkára, Szabó József tanácselnök. Ezek a legvonzóbb foglalkozások, mivel konkrétak, mégis kötetlenek :

ilyenkor ugyanis bármit lehet kérdezni. Érdekesnek (bántottuk dr. Tröszt Tibor - nák, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének az élő- adását Lukács Györgyből.

— Könyvfciállíitás is volt akkor — teszi hozzá Gyenes Győzőné.

— Vagy megemlíthetem még — folytatja a klubvezető — a Világgazdasági Kutatóintézetben dolgozó Pécsi Vilmos előadását a Szovjetunióról!, a KGST-ről. Emlegettük is akkori megállapítását, hiszen mind iga-, ziák lleitték... Én úgy látom, hogy az előadók személyiségétől függően vonzza a k l ubfagfailk ozás a megfelelő érdeklődésű embereket. A haillgiatósá'got érd ék;H, hogy

Ikittől' mit hall, így olykor könnyebb, máskor pedig nehezebb a mozgósítás. Gko- isiákat mi is tudunk mondani egymásnák, mégis egy új előadó új színt hoz a klubunkba. Fontosnak tartjuk a várospolitikai témákat a klllubfogfliailkozásokon.

Boglárlelle fiatal város, sdk mindenben kell egyetértést kialakítani. Amikor Petrovics Jenő erről beszélj, kiibújit belőle, hogy tagja a városi pártbizottságnak és tanács-vb-nek is.

Gyenes .Győzőné közben a

tervekre tereli a beszélgetést :

— Egynapos tanfolyamot szervezünk a propagandis- itálfcnlák; a továbbképzések számát viszont csökkentjük, s helyette a propagändista- kilubot használjuk fél. A lengyeltótiak is ezt akarják. Ők is kaptak videóberende- zésit. Irányításunikkal, de önállóan működtetik a propa- giandistaklubót. Onnan így csak az össztainfolyamra jönnék be a vezető propagandistáik. Ebből hármat tervezünk. Somogyváron .is próbálkoztunk a propagan- dlisttáklub megalakításával, ott azonban még nem sikerült. Van egy elképzelésünk is: a Kossuth Könyvkiadó könyvterjesztőinek . szenet- nlénlk önálló, klubot létre-' hozná valamelyik könyvtáriban;. A két klub évenként együttműködne.

— Kamatozik-e a párt- öktatásban mindaz, amit a propagandisták hallanak a ikilubban? — kérdezem a Iklubvezetőtől.

— Érződik, noha ezt nehéz fölmérni. A propagandisták sok információhoz jutnak, s az előadásokon, a vitákban ez mindenképpen kamatozik.

Ismét Gyenes Győzőné folytatja a gondolatsort.

— A pártoktatás tartalmi megújulásában élőre lehetne jutni, ha ehhez még jobban fölhasználnánk a pro- pagamdístaklub segítségét Éppen ezért mindemképpen tovább kell fejleszteni a klubot. Célul tűztük ki, hogy a taigdk többször tartsanak előadást a pántoktatásban. Járható útnak tartjuk, hogy értelmes embereket — nemcsak értelmiségieket — vonzónk a klubba1.

— Azt hiszem, hogy . a pólrtoktaltást sem kellene egy munkahelyhez kötni — így az iskolaigazgató. — Ez elősegítené a nagyobb kitekintést, s egy kicsit fölfrissítené a pártoktatást. Ez pediiig ráférne !

Lajos Géza