Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-08 / 188. szám

1988. augusztus 8., hétfő Somogyi Néplap 5 Fiatal tőrtónolomkutatók ÁLLÁSFOGLALÁSRA KÉSZTETNEK HISTÓRIA ÉS SZÁMÍTÓGÉP Szent István korától nap­jainkig ad áttekintést a fiatal történelemkutatóknak a Balatonfenyves-alsón meg­rendezett egyhetes tábor, ahol szomlbaton már száz­húsz érdeklődő volt kíván­csi az előadásokra. Három éve Baranya me­gyében rendezték meg elő­ször a dél-dunántúli fiatal történelemkutatók tovább­képzését. De nemcsak törté­nelemtanárok kapcsolód­nak be abba a „ szellemi áramkörbe, amely ébren tartja az érdeklődést nem­zeti múltunk iránt, segítve az éligazodást a hatéko­nyabb, korszerűbb oktatást. Levéltárosok, könyvtáro­sok, gyógyszerészek, tanítók, muzeológusok is érdeklőd­nek a program iránt. Bakony Judit — három éve — épp, hogy leérettsé­gizett, jelentkezett a tábor­ba, Sikerült bejutnia az egyetemre, s azóta is figye­lemmel kíséri a tábor prog­ramját. — Zalaegerszegen érettsé­giztem. Már a középiskoláé ban bekapcsolódtam az ifjú történelemkutatók körének munkájába. Olthatatlan szomjat érzek a múlt meg­ismerése iránt. Hogy taní­tapi fogok-e vagy i más terü­leten helyezkedem el, nem tudom. Szeretnék vissza­menni Zalába. Kedvelem a latint, főleg az ókor és a középíkor iránt érdeklődöm. Az utóbbinál maradva: ki a példaképe a magyar his­tóriából? — Mindenki Mátyást ne­vezné meg. ö a népszerű, de szívesen foglalkozom a hu­manista Vitéz János életé­vel és munkásságával is. Öt tartom többre. A tudás, a műveltség volt a fő fegy­vere. A simontornyai általános iskolai tanárnő, Tóthné Unghy Ilona szerint a törté­nelemtanárok továbbkép­zésében- élen jár a dél-du­nántúli tábor. — Nagyszerű előadásokat hallunk, amelyeken szemlé­letet adnak és állásfoglalás­ra késztetnek. Bátrabban tanítok ezek után. — Az iskolái környezet mit szól hozzá? — Szerencsére nagyon jó tantestületben dolgozom. Nemcsak- hagynak dolgozni úgy, ahogy gondolom, ha­nem támogatnak is. — Ügy tudom, tavaly elő­adást tartott a fiatal törté­nelemkutatóknak. — Számítógépes progra­mot dolgoztam ki a férjem­mel együtt az általános is­kolai történelemtanítás ha­tékonyabbá tételére. Min­den tanulót a képessége és tudása szerint igyekszünk eredményre sarkallni. Ré­sze ennek a munkának a tehetséggondozás is. Nem­zetközi konferencián is szá­mot adtam már az eredmé­nyekről. Vonyó József, a pécsi egyetem adjunktusa, a tá­bor egyik kezdeményezője: — A közös munka már a tábor programjának kiala­kításával megkezdődik. A je­lentkezőkkel együtt állítjuk össze, milyen előadások han­gozzanak el. A résztvevők­nek csaknem a fele rend­szeresen igényli a tovább­képzést, ez is mutatja, hogy hasznosnak tartják a tábort. Az orszásf vezető történészei szívesen látogatnak hoz­zánk. A Művelődési Minisz­térium százezer forintos tá­mogatása azt a véleményt fejezik ki, hogy a történe­lemtanárok továbbképzésé- , nek legszínvonalasabb fóru­ma ez a tábor. Jövőre Za­lában találkozunk. H. B. Az alkotó pedagógia fejlesztése Elkésiült a továbbképzési program Hálnom fontos a lapel vet emelt ki a Somogy Megyei Pedagógiai Intézet a to­vábbképzésben: a tanfolya­mok, az előadások elsősor­ban a gyakorlati munkát igyekeznek segíteni. Kidol­goztak egy, aiz egész peda­gógiai munkálna kiterjedő programot, végül biztosítani igyekeznek " 'a fol-y-amiaitassá- igott és a szakirányú érdek­lődés szerinti igényeik kielé­gítését. Az oktatási törvény na­gyobb önállóságot ad az is­koláknak. Ezt messzemenő­en ’ figyelembe vesizi a pe­dagógiai intézet. Tovább­képzései a helyi nevelési rendszerek , sajátosságainak kibontakoztatását segítik. Hangsúlyt kap a tovább­képzési programban a ne­velői önképzés, önművelés, a szakmai és tudományos ismeretek gyors birtokba vételénék elősegítése, a módszertani kultúra fej­lesztése. Nagyobb gondot Pécsett vasárnap végétért a X. Europa Cantat' (Európa Énekel) kórusfesztivál. A ta­lálkozó háromezer vendége mégegyszer összegyűlt a vá­rosi sportcsarnokban, ahol a záróhangversenyt tartották. Liszt Ferenc „Koronázási mise” című művét a Pécsi Szimfonikus Zenékar adta elő, a luxemburgi Pierre Cao karnagy vezényletével. Ez­után a három rendező szerv — az Ifjúsági Kórusok Euró­pai Szövetsége, a Művelődé­si Minisztérium és a pécsi városi tanács — képviselői elbúcsúztak a fesztivál részt­vevőitől. Az Ifjúsági Kórusok Euró­pai Szövetségének elnöke, Marcel Corneloup köszöne­tét fejezte ki a házigazdák­nak a fesztivál sikeres meg­fordítanak a vezető óvónők és a munkaközösség-veze­tők képzésére. Az önállóság kiterjed arra is, hogy a munkaközösséjgiefk magiuk szabják meg a továbbképzés tartalmát és idejét. Ehhez nyújt segítséget a pedagó­giai intézet. Az óvodai ne­velés szerepét húzza alá az is, hogy az új tanév előké­szítő megyei tanácskozásain az óvónők is részt vesznek. Változást jelenít az általá­nos iskolai tanítók és taná­rok továbbképzésében, hogy az eddigi területi, városkör­nyéki- munkáközösséigeket továbbképzési csoportokká szervezik. A''kis iskolákban így megnő azoknak a peda­gógusoknak a száma, akik nem tartoznak szakmai munkaközösségeikbe, ám ne­kik is: szerveznék tovább­képzést. Az intézet programjából az is kiderük hogy az idén több az ajánlott, figyelem­felhívó tanfolyam, fpglaüko­szervezéséért, majd bejelen­tette, hogy a következő Eu­ropa Cantat helyszíné a spa­nyolországi Vitoria lesz.-Át­adta a fesztivál zászlaját a baszkföldi város képviselői­nek, s meghívta a kórusokat az 1991, évi találkozóra. A vitoriai fesztivál időben egybeesik az Europa Cantat mozgalom megszületésének 30. évfordulójával. A pécsi Europa Cantat fesztivál volt az első, ame­lyet szocialista országban rendeztek meg. Hazánk ugyanis 1986 óta tagja az If­júsági Kórusok Európai Szö­vetségének. Minden bizony­nyal az érdekes helyszín is szerepet játszott a széles kö­rű nemzetközi részvételben. A találkozón huszonhat or­szág — köztük hat tenge­zás. Ajánlásként juttatják el ezeket a nevelőtestületek-J nek, munkaközösségeknek, ezzel is hangsúlyt adva an­nak, hogy az intézet fő fel­adata a szolgáltatás lett, a szakmai, módszertani segí­tés. A középiskolai tanárok továbbképzéséről nemcsak a megyei intézet gondosko­dik. ök az egyéni, Irányí­tott tanulás mellett országos továbbképzéseken vesznek részt. Az egyetemek, főds- kollák intenzív tanfolyamok keretében biztosítják az új ismerőtök megszerzését. A fnegyei programból . néhány fontos téma: a felnőttokta­tás, a képességfejfesztés, a -teh etséggondoizás. A középiskolai könyvtáro­soknak is terveznek az idén továbbképzést. Októberben kerül sor a pályaváflaszitá si hejtek megrendezésére. A szakmunkásképző intézetek nevelőinek és oktatóinak külön program készült. rentúli ország — képvisel­tette magát, összesen mint­egy hetven kórussal. A ven­dégek egyöntetű véleménye szerint Pécsett kedvező tech­nikai és hangulati körülmé­nyek között tanulhattak, énekelhèttek, s ez kifejezés­re jutott a hangversenyek magas színvonalában is. Az énekkarok naponta fel­léptek Pécsett, továbbá ellá­togattak (Baranya más váro­saiba, községeibe is. Mintegy hatvan koncertet adtak a hazai és külföldi közönség előtt. A fesztiválhoz kapcso­lódóan a jelenlévő nemzeti kórusszervezetek vezetői ta­nácskozást tartottak és nyi­latkozatot írtak alá a „Kó­rusok Európája” megterem­téséről. Az esemény alkalmat adott a polgármesterek ta­lálkozójára is. Pécs külföldi testvérvárosainak és a ko­rábbi Europa Cantat-váro- soknak a képviselői részt vettek a fesztiválzáráson. Véget ért az Europa Cantat fesztivál ' Gálosfa a búcsú napján Surján völgyi napok A hagyományos kétnapos búcsú idején immár har­madik alkalommal rendez­ték meg Gálosfán a Surján völgyi napokat a hét végén. A szombati . nap krónikája : zenés ébresztőre nyíltak az ablakok a zselici parányi falucskában, ahol ismét új koronát hajtott a szelíd dombok között az egyre vastagodó törzsű fához ha­sonlítható idegenforgalom. Szombaton ifjúsági viada­lon avatták'föl- a szabadtéri kélípályás teniszpályát, szomszédságában kéklik az épülő szauna két kis me­dencéje. Márciusban . kezd­ték el építeni a gálosfai szálló újabb szárnyát, * ava­tására készen várja har­minc szobával a vendége­két. Üjafob és újább létesít­mények veszik körül a fő­téren az .idegenforgalmi központot. A helyi lakossá­got foglalkoztató modern kanderfeüdolgozó az' új kor jeliképe Gálosfán, a hagyo­mány ősi. Összegyűjtötték a régi eszközöket, ezeket kiállításom kívánják majd bemutatni azon a helyen, ahol még csupáln a föld­munkáknál tartanak. Surján völgyében, Gálosfán azon­ban gyors-an nő minden, így a falak is. ­A haliak azonban itt sem áhesebbek a meleg miatt,- mint másutt, a Surján völ­gyi napok hongészversenyén nem is akadt horogra dicse­kedni való példány. Már az egykilós ponty is megcso­dálni való volt. Ám Tán- czos János, a Surján Völgye Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet pártbiitkára a ver­seny másnapján, vasárnap újra szerencsét próbált: hajnaliban egy négy-kilo­grammos pikkelyest szálkdllt. Vasárnap délelőtt a reg­geli, újbóli zenés ébresztő­nél csupán a jár őrkutyák csaholása'Vdlit hangosabb. A’ teniszcsarnolkban nesztele­nül pattogott a sárga labda az egyéni és a pálrosverse- intyeni. Úri muri — ez annak a lónak a neve, amely nem­esük az idomítás fortélyai­ból1 vizsgázott lovasával je­lesre, hanem ügyesen vette a;z akadályokat is. A Keszt­helyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Karának lányzso­kéi ülitek meg a lovaikat a látványos bemutató idején. A téren ütötték föl sátrai­kat a népi iparművészek, akiket megyeszerte jól is­merünk, szinte nincs hétvé­ge, hogy ne találkozzunk velük. Kapitány Juli faze- kasfcorangja mellé hiába- ül­tek le néhányain ügyesked­ni, olyan .szép formák nem születtek, mint amilyeneket a mesterség avatott műve­lője kiállított. A helyszínen találkoztunk Neumann László operatőr­rel, aki Major Sándor ren­dezésében filmet forgat a Zseli-cségről. A vállalkozó Zsélic — ez lesz a film cí­me, s a jövő év tavaszára fejezik be a forgatást. Két előadást tartott szom­baton este Kern András és Zorán, megnyílt Győri Vil­mos fotókiállítása ; tegnap délután hangversenyt adott a -templomban a kaposvári Viikár kórus. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának néptáncosai ropták később, majd a Zengő nép­zenei együttes teremtett al- kálomhoz illő búcsúi hangu­latot- a Surján völgyében, Gálosfán. H. B. Kiállítás R«ich Károly művoiből Átadták a felújított művelődési házat Szemesen i: Ünnepi eseményre gyüle­keztek tegiíhp délelőtt Ba- latonszemesen a községben élők, illetve a környékbeli érdeklődőik. Befejeződött végre a művelődési ház. fel­újítása. Tágas, kívülről is impozáns épülettel gazdago­dott a község. Az ünnepsé­gen megjelent Klenovics Imre, a megyei pártbizott­ság első titkára is. Bereck Gyula, -a Balaton­szárszói Nagyközségi Közös Tanács elnöke a múltról, je­lenről, s jövőről is szólt. Az 1964-ben épített művelődési ház szűkké vált, állapota kívül-belül annyira lerom­lott, hogy szükség volt a felújítására. Időközben kér­ték a társadalmi és tömeg­szervezetek kulturáltabb elhelyezését, s így határoz­ták el az épület korszerűsí­tését, bővítését. A több mint ötmillió forintos költséget a felsőbb pártszervek 800 ezer forinttal támogatták. Az építést a nagyközségi ta­nács költségvetési üzeme helyi kisiparosok közremű­ködésével jó színvonalon végezte el. Az épület alapvetően a közművelődési igényeket elégíti majd ki, nagyterme azonban télen az iskolás ok­nak tornatermül is szolgál, valamint az épületben he­lyet kap a pártalapszerve- zet, a népfrontbizottág, a ta­nácsi elöljáróság és a sze- ímesi baráti kör. A program második felé­ben nyitották meg a köz­ség szülöttének, Reich Ká- rolynak a [kiállítását. Va­jon van-e ma Magyarorszá­gon olyan, iskolát végzett ember, aki ne találkozott volna még Reich Károly egyszerű vonalvezetésű, tiszta-szép rajzaival, kecses nőalakjaival, táltos paripái­val? A művelődési házban kiállított rajzokat a művész özvegye bocsátotta rendel­kezésre. Az ünnepi progra­mot színesítette DévaV Nagy Kamilla saját gitár­kíséretében előadott éneke : népdalcsokor, Weöres Sán- dor-versek, sőt a művésznő egy Fekete István-novellátí4 bemutatott: valamennyi gondolat- és érzésvílága Reich Károly rajzaival tart rokonságot. Az érdeklődők a kiállítást szeptember 30-ig tekinthetik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents