Somogyi Néplap, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-05 / 186. szám
1988. augusztus 5., péntek Somogyi.Néplap 5 Öröm tölti el a természetszerető ember szívét, mikor hallja: ismét visszatért ősi élőhelyére egy-egy kipusztultnak vélt állatfaj. Egyre többször hallunk már ilyen jó hírt, de még nem elégszer! Csak hazánkban is több száz állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás. Megmentésükre a leghatékonyabb segítség: a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek kialakítása. Ilyen védelemre van szüksége a rétisasnak, a fekete gólyának és a vidrának is. Ezek megtalálhatók a Marcsali környéki erdőkben s rajtuk kívül még több védett és védelemre szoruló növény is föllelhető. E három állatfaj helyzete már-már fenyegető. Ez vezette a Hazafias Népfront marcali városi és Somogy megyei környezetvédelmi bizottságát, valamint a Déldunántúli Környezetvédelmi Igazgatóságot arra az elhatározásra, hogy javasolja a ritka növények és állatok élőhelyének tájvédelmi körzetté nyilvánítását. Erről vitafórumon tájékoztatta az érdekelteket. A megyei környezetvédelmi bizottság elnöke dr. Rum- szauer János: — Célunk a környezeti értékeink megmentése az ökológiai egyensúly megteremtésével, illetve fenntartásával. Olyan emberi beavatkozásra van szükség, amelyekkel megőrizhetjük a terület értékeit, természetesen a gazdálkodási szempontok figyelembe vételével. — Marcali és környéke olyan nagy faj-, és fajtagazdagságú, hogy már régóta védett területnek kellene lennie — kapcsolódott be a beszélgetésbe dr. Pintér Ér“ természetvédelmi felügyelő. — Szétszórtan nagy termé* EGY NAP A BALATONON Villanások — forróságban Képünkön egy megbecsült fénykép, készült: anno... Anno — ez a címe annak a kiállításnak, amit a kadar- kúti Idősb Kapoli Antal Művelődési Ház rendezett régi fényképekből. A helyi fényképész újította föl a megsárgult fotókat, amelyek egyaránt szólnak a falu egyéni és társadalmi életéről. Történelem — fényképen, így is mondhatnánk. Szívesen adták albumaikból a képeket a falu lakói, a kezdeményezés pedig dicséretes. Égy másik kiállításra is érdemes figyelni :. Csurgói Máté Lajos festőművész és grafikus mutatkozik ibe műveivel mától Balatonszárszón a nagyközségi közös tanács nagytermében. 18 órakor nyílik a tárlat, dr. Gye- nesei István, a megyei tanács elnöke méltatja a somogyi születésű alkotó pályáját, amelynek fontos állomásai azok a kiállítások, amelyeket rendszeresen tart Somogybán. Csurgói Máté Lajosnak eleven érzékenysége révén kimeríthetetlen forrása a természet, az emberi léptékű világ. Balatomszemesen — Szárszótól pár kilométerre — a felújított művelődési ház ad otthont a Reich Károly- emlékkiállitásnak. A falu szülöttének grafikáit vasárnaptól mutatják be a vendégcsalogató, szinte új művelődési intézményben, ahol délelőtt 10 órakor Bereczk Gyula tanácselnök mutatja be a község közösségi otthonát, és szól a szülőfalujában mindig szívesen visszatérő, hazalátogató grafikus életéről, művészetéről. (Noha tegnapi lapunkban részletesen ismertettük a Surján-völgyi napok szombati és vasárnapi programját, most is visszatérünk :á, hiszen remek események várják a közönséget Gálosfán. A horgászok és a teniszsport kedvelői már készülnek a szombati versenyre, vasárnap népi iparművészeti vásár lesz a községben, s még délelőtt lovas- és járőrkutya- bemutató. 14.30-kor a nemrég Spanyolországban szépen szereplő kaposvári Vi- kár Kórus mutatkozik be a gálosfai templomban; ezt követően héptáncműsor szórakoztatja a vendégeket. A Baiaton-parton üdülő vendégeknek is ajánlhatunk több színes programot. Szántódon szombaton kutyabemutató lesz. Boglárlellón, a leilei Tóparti Galériában ma nyílik meg Dargay Lajos szobrászművész kiállítása. A hétvégén még megtekinthető a bogiári vörös kápolna előtti szabadtéri színpadon Alfred Jarry Übii király című műve a Kaposvári Csdky Gergely Színház művészeinek előadásában, Lukáts Andor rendezésben. Az előadások 20.30-kor kezdődnek. Szombaton és vasárnap a lellei Dísz téren népi iparművészek és kézművesek rendeznek vásárt; a gyerekek szombaton 17 órakor ugyancsak a Dísz téren a Holló együttes műsorát tekinthetik meg, vasárnap délelőtt fél tizenegykor az Állami Bábszínház az Ezüstfurulya című mesejátékot mutatja be. S még egy leilei rendezvény- ajánlatunk van ; szombaton a szabadtéri színpadon a Budapest Táncegyüttes ad folklórműsort. Siófokon szombaton strandfesztivált rendeznek népművészeti vásárral, folklórbemutatóval, divatbemutatóval. Játékos kvízversenyekre nevezhetnek be a fürdőzők a szállodasoron, az Európa Szálló strandján. Magyar ereklyék, jelképek István király halálának 950. évfordulójára jelent meg a kötet — Üjság! — kilátja a fiatal biciklis lány, s a nyomaték kedvéért belefúj sípjába. Aki siet, vagy hangosan jelzi kívánságát, még eléri. Az idős férfi az utcán botorkál, a bicikli elé állva válogat. A kezében néhány magazin, több mint száz forintért. A kislány jóindulatúan szól: — Bácsi, ezek drága újságok — és szánakozó tekintettel méri végig az idős, kissé kopott öltözékű öreget. Amannak a tekintetében harag villan. A sértett hiúság viharként vonul át homlokán, majd erőt vesz magán: — Jól van — mondja, és hajlott háttal bebattyog egy milliókat érő csodapalota kapuján. A megszeppent újságárust többen is vigasztalják: — Ne bánkódjon! A professzor úr szórakozott, de nem haragtartó. A fonyódi piac zsibongá- sában úgy tűnik, nem is Magyarországod járók. Még a sátorosok is németül kínálják portékáikat. — Liebe Frau, heute bilTájvédelmi körzőt a Boronka montén A természet védelmében tatja be múltunk legendás ereklyéit, a szent jobbtól országizászl ónk piros-fehér- zöldjéig. A kötet első fejezetéből megtudjuk, hogyan tűnt el István király ökölbe szorított kézfeje mellől az ennek eredetiségét igazoló, két ezüslap közé helyezett pergamen. Amulumk azon, milyen rejtelmes úton került az aranyozott ezüstből és üvegből készült ereklyetartóban őrzött jobbkéz a fővárosi Szent István-bazilika kincsei közé. A Halotti beszéd és Könyörgés „minden olyan ember emléke, jelképe és ereklyéje, aki ezen a nyelven ír, beszéd, gondolkodik és álmodik” — írja Ruffy Péter első megmaradt magyar nyelvű, összefüggő prózai nyelvemlékünkről. Sok, eddig kevésbé ismert tény kerül napvilágra1. Szó esik arról is, milyen körülmények között jutott el a Pray-kó- dexben található 1200 körül lejegyzett írásos emlékünk — a 32 sorból, 274 szóból álló szöveg — az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárába. A korona történetévef folytatódik a kötet. A „szentkorona” viszontagságos „életútja” minden históriai krimit túlszárnyal: elrabolta és rejtegette az erdélyi vajda, majd egy koronaőr Füzér várába vitte, Orsóvá mellett a földbe rejtették, s évek múltán egy kettéfűrészelt olajoshordó mélyén lapult. Ruffy Péter a korona jelentőségéről ezt írja: „Ez az egyetlen művészettörténeti tárgy, ha képes lenne megszólalni, elbeszélhetné történelmünk valamennyi viharát, bonyolultságát, ellentmondásainak a sokaságai, hullámzását, egy teljes ország, benne egy nép sorsát, tragikumait és megmaradását.”. A következő: első megmentett magyar versünk, az Ómagyar Mária-siralom. A Belgiumból hazatért Lőweni kódex 134/b hárfyaüapján található anyai zokogásból arra következtethetünk, hogy „e vallásos költemény már élő, létező, mi több, virágzó magyar egyházi vagy világi lím fejlődése közben keletkezett”. Figyeljük csák, mi- lÿen csodásán csengenek össze a szókezdő mássalhangzók: „Világ világa, virágnak virága...” A kötet további lapjain állami címereinkről olvashatunk érdekes beszélgetésrész- letefcet. Dr. Kállay István egyetemi tanár és Kumoro- vitz Lajos, a történelemtudományok doktora mesél a magyar címertanról. Különösen gazdag tényékben a Himnusz, Szózat című fejezet, amely két ódánk keletkezését, elfogadásuknak és megzenésítésüknek kálváriáját, nyilvános- ' ság előtti bemutatását tárja fel. Vörösmarty vívódó javításokkal, egy-egy sor többszöri átírásával alkotott remekművet. Erikéi pedig egyetlen óra alatt szerezte a Himnusz zenéjét. Idős korában így emlékezett erre: „ ... eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangiak szava jusson először eszedbe ... Kezemet a zongorára tettem és hang hang u tán' olvad ; egy óra sem telik bélé, megvan a Himnusz.”. Kuiitúrhistóriai érdekesség, hogy a 40-es évek végén Kodályt és Illyést Kölcsey szövegének és Erkel zenéjének átírására kérték föl, mert vezetőink azt vallották, hogy egy szocialista ország nemzeti éneke nem kezdődhet Isten nevével. Illyésék természetesen „ta- pimitaitos diplomáciával” kitéritek előle. Mindannyiunk örömére. Az utolsó hasábok a magyar zászló színszimbolikájáról és a Nemzeti dal irodalmi, történelmi vonatkozásairól szálnak. A forradalmi vers hiteles születési krónikáját Petőfi naplója alapján mondja el a szerző. A kuriózumokra éhes, nemzeti örökségünket tudatában őrző olvasó a nyomtatott betűkön kívül1 még egy ajándékot kap: ereklyéink, jelképeink színes fotóit, a kéziratok hasonmás fényképeit, amelyek szépségükkel, tartalmukkal azt sugallják, hogy „a nagyvilág még rejteget, rejtegethet magyar kincseket, emlékeket Ezeknek meglelése már a következő magyar nemzedék tisztes feladata lesz.’’. Lőrincz Sándor Kora délutáni tömeg az ABC-boltban. A hőség rátelepedik az emberekre, idegessé, türelmetlenné teszi mind a vásárlókat, mind pedig az eladókat. A feszült hangulat azonban egy csöppet sem érződik egy hölgy udvarias kérdésén: — Kérem, én papírszalvétát szeretnék, de nem látom a polcokon — fordul egy fiatal eladóhoz. — Nincs — hangzik a tömör válasz. Néhány másodperc múlva kiegészíti a tájékoztatást: — Van, de a raktárban nem férünk hozzá. Az asszony arcán furcsa mosoly suhan át, nem kötekedik. Talán arra gondol, hogy ez új dolog: a raktárból az kerül a polcokra, ami legelöl van. A papírszalvéta előtt még bizonyára meg kell várnia, amíg a mosópor, a mustár, a citrompótló és az ecetes uborka elfogy. Ha ezek hozzáférhetők . .. linger! — kiabál egy asz- szonyság. Hogy valóban olcsóbb-e ma a rikító színekben pompázó pulóverhalmaz, ki tudja. De ha ma olcsóbb és holnap is kevesebb pénzért árulja, egy hét múlva talán már ingyen lesz. A „fogás” bejön: fiatal német nő mustrál egy divatosnak nem mondható darabot. Percekig gondolkodik. Az eladó egy ideig türelmesen vár, majd megérezve, hogy az adásvétel nem lesz itt nyélbe ütve, kifakad : — Na, spekula otthon — és kikapja a csodálkozó turista kezéből a féltett pulóvert. Nos, mindennek egyetlen napon voltunk fül- és szemtanúi a Balaton déli partján. A türelem kevesebb vagy a szabadság napjainak fogyatkozása ingerli az embereket? Félreérthető — vagy félre nem érthető — megjegyzések keserítik a pihenés szent pillanatait. Mert örömet, megelégedést nem jelenthet egyik félnek sem. Tamás Rita szeti értékek találhatók a környéken, szükség van arra, hogy ezeket összefogjuk és egységesen kezeljük. A tájvédelmi körzet fogalma azt jelenti, hogy az ilyen területeken megőrizzük a környezet eredeti szépségét, rombolás nélkül elősegítjük az őshonos fajok terjedését és szaporodását. A marcali—boronkai körzet ritkaságait dr. Kevey Balázs botanikus és Tömösvári Tibor zoológus inutatta be az érdeklődőknek. — A területen olyan mediterrán jellegű növények tenyésznek, amelyek ritkák hazánkban. Megtalálható itt az ugyancsak ritka és védett kakasmandinkó meg sok orchideaféle is. — A leendő tájvédelmi körzetben három pár rétisas fészkel és költ. Ebből a ritka madárból a megyében is mindössze tizenkét párról tudunk, s mivel a költéskor a legkisebb zavarásra is érzékenyek, számuk egyre csökken. A szükséges telj'es nyugalmat csak a tájvédelmi előírások szigorú betartása biztosíthatja számukra. A fekete gólyából is negyven pár él e területen. Azért is ritkaság ez, mert az egész országban összesen százötven párról tudnak a szakemberek. Az emlősök közül a vidra kívánkozik az első helyre, mert a rendszeres vadászat és csapdázás miatt már a kipusztulás fenyegeti hazánkban. Ezért volna fontos mielőbb megismertetni mindenkivel a védetté nyilvánítással járó szabályokat és korlátozásokat. — Mikorra várható, hogy megkapják a tájvédelmi körzet címet? — Ezen a fórumon csak feljegyzést készítünk, s csatoljuk a felterjesztéshez — mondta dr. Pintér Éva. — Tapasztalataimból tudom azonban, hogy ez nem megy könnyen. A felterjesztésnek és a tervnek még három fórumon kell megállnia a helyét. Remélem, egy éven belül megszületik a döntés, s azt még jobban remélem, hogy nem lesz még késő. 800 hektáros területről van szó, ezt nem ellenőrizhetjük mindennap. Szükség van az emberek megértésére és a gazdálkodó szervek együttműködésére is. Rajtuk sok múlik, mert. olyan sok megkötöttséggel jár számunkra, ha védetté nyílvánítják a területük egy részét, hogy emiatt sok helyen nem egyeznek bele. Most, az előzetes tanácskozáson azonban nem volt ellenvetés, így könnyebb lesz a dolgunk. Ellenvetés ezen a fórumon sem hangzott el, sőt, a gazdaságok képviselői felajánlották segítségüket. Így talán már jövőre találkozhat a táblával a kiránduló: Tájvédelmi körzet! Óvja, védje a természet értékeit! V. O. Államallapító királyunk halálának 950. évfordulójára jelentette meg a Kossuth Könyvkiadó Ruffy Péter Magyar ereklyék, magyar' jeliképek című művét. Nemzeti emlékeinkről, kiiinaseimkről sok kötetet írtak az elmúlt évszázadok során. Ezek a munkák általában tudományos jelleggel e|gy szűkebb olvasóközönségnek szóltak. Ruffy Péter viszont ismeretterjesztő szándékkal, közérthetően, de igényesen írt. Ezért ébreszt bennünk érzelmeket már- már elfelejtett vagy nem kellően ismert • tárgyi emlé- keliink iránt. A szerző időrendben rnutájoló HÉTVÉGI KÖNYVESPOLC
